Nyugati Magyarság, 1995 (13. évfolyam, 3-12. szám)
1995-04-01 / 4. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1995. április Hazai jelentés NYUGATI MAGYARSÁG Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Published monthly by TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató ós Kereskedelmi Kft. 1125 Budapest, Tusnádi u. 37.1./6. Tel./Fax: 155-9253 Felelős kiadó-főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Megrendelési díjak egy évre: Kanada: CA-$30; egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 430 Ft Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. — A közölt írások nem feltét-, lenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a min. denkori cikkírók felelősek. , /--------------------------------------------\ Magyarországon az újság előfizetési díja 430 Ft. Előfizethető szerkesztőségünk címére beküldött postautalványon. A Nyugati Magyarság állandóan kapható: Gondos Béla árushelyein: Deák téri pavilon (a metró-állomás mellett), a T eréz krt. 25. előtti pavilon és a XIIL, Pannónia u. 22. sz. alatt, valamint az EXTRA Hírlap standjain. V_____________________________) Ha egy szóval kívánnám jellemezni a jelenlegi hazai helyzetet, a „forrongás” szót alkalmaznám az uralkodó gazdasági, társadalmi és politikai állapotokra. Gazdaságilag a „március 12-i csomagterv” a meghatározó. A „terv” szerint az állami alkalmazottak mintegy 15%-átbocsátjákmajdel,abetegellátás egyes tételeiért a jövőben már fizetni kell, bevezetik a felsőoktatási tandíjat, 19%-kal emelik a behozatali vámot és megnyirbálják a gyermekgondozási járandóságot — számos egyéb nyomorító intézkedés mellett. A fenti csomagterv atyja az új gazdasági csúcsminiszter, Bokros Lajos, aki a liberál-szádeszes elemek és a nyugati (elsősorban amerikai) pénzügyi körök teljes bizalmát élvezi. Bokros elkötelezte magát az immár bruttó 30 milliárd dolláros adósságállomány részleteinek törlesztésére, bármiféle könnyítés vagy átütemezés kérésének mellőzésével. A szükséges pénzt a kisemberek, a nyugdíjasok, a sokgyerekes családok további megnyomorításával és az ország még meglevő vagyonának áron aluli kiárusításával próbálja majd előteremteni. Ez a Bokros-féle terv azonban átlépte a társadalom tűrőképességének határait és általános felzúdulást keltett a lakosság körében. A vasutas szakszervezetek általános sztrájkot terveznek, a diákok nagy tiltakozó gyűléseken vesznek részt, lázadoznak a bányászok, pedagógusok és egészségügyi dolgozók. Politikai síkon egyre többen jönnek rá, hogy rossz lóra tettek a legutóbbi választásokon, s fokozatosan sodródnak a nemzeti oldal pártjai és mozgalmai felé. A nemzeti oldal, felismerve az adott helyzet kínálta lehetőségeket, szervezkedik az egység megteremtésére. Március végén egy több ezres tömeg részvételével megtartott gyűlésen megtörtént a fizikai és szellemi .kézfogás” Bíró Zoltán, Csurka István, Fekete Gyula és Pozsgay Imre között. Sokat ígérő tárgyalások folynak a megújult Kereszténydemokrata Népárt, az átalakult FIDESZ és a Torgyán József vezette Független Kisgazdapárt között a politikai együttműködés kidolgozására. — A- mennyiben népszerű és hiteles személyiségek kerülnek az egyesített nemzeti mozgalom élére, megteremtődhet egy nagyon kívánatos politikai alternatíva a jelenlegi liberál-kommunista kormány leváltására. Megtörtént immár a magyar-szlovák alapszerződés aláírása is, amely sokkal kedvezőtlenebb a mi számunkra, mint az a tervezet, amelyben még Csehszlovákiával állapodtunk meg pár évtizeddel ezelőtt. Szó sincs a mostani szerződésben a Duna eltereléséből származó károk jóvátételéről, a magyarság autonómiájáról vagy kisebbségi jogainak biztosításáról. A kormány teljesen lefeküdt a szlovákoknak abbéli igyekezetében, hogy elnyerje a Nyugat elismerését, még magyar véreink elárulása révén is. A határok örökérvényű elfogadása — bármilyen jogos magyar követelés elfogadtatása nélkül—a jelen kormányzás megbocsáthatatlan bűne. Félő, hogy a Romániával most folyó tárgyalások a végén az előzőekhez hasonló eredményekre vezetnek. Harcolnunk kell tehát belföldön és külföldön egyaránt, hogy olyan megállapodás ne jöjjön létre, amely az eredélyi magyarság kulturális és a székelység területi autonómiáját nem szavatolja. Nagy szükség van most arra, hogy a Csoóri Sándor vezette Magyarok Világszövetségét szilárdan támogassuk, hiszen ez a szervezet a legalkalmasabb arra, hogy jogos követeléseinket a világ közvéleményének színe elé terjessze és azoknak érvényt szerezzen. Utasítsunk vissza minden támadást, amelyet bizonyos „nyugati” és hazai körök indítottak el. Ez az akadékoskodás ellenségeink malmára hajtja a vizet, s megkönynyítheti erdélyi testvéreink feláldozását a nyugatimádat oltárán. A tömegtájékoztatás terén továbbra is csaknem teljes a liberál-szádeszes uralom, s így az alapvető szólás- és véleménynyilvánítási jog gyakorlására nincs lehetőség. A sokat idézett Deák Ferenc-i figyelmeztetés, amely szerint „csak az igazat szabad írni”, manapság nem állja meg a helyét; a Televízióból és a Rádióból eltávolították az összes nemzeti elemet. „Árpi bácsi” is teljesen megváltozott. Ma már eszébe sem jut alkotmánybírósághoz fordulni, aláírásokat megtagadni, a kormányt bírálni. A taxisoknak sem jut eszébe puccsos sztrájkot szervezni, jóllehet a benzin ára már 100 forint körül van. Na, persze, az is igaz, hogy egy, a mostani kormány megdöntésére irányuló sztrájk fölé Árpi bácsi már nem teijesztené ki védőszárnyait. Az áremelések a legérzékenyebben a bérből és fizetésből élő kis- és középfizetésűeket, valamint a létminimum alatt tengődő kisnyugdíjasokat érintik. A maffiázó-feketéző réteg él, mint hal a vízben, hiszen tisztességtelen jövedelme után még adót sem fizet. Ebből a nemzetnyomorító gazdasági kutyaszorítóból az államadósság részleges eltörlése és a megmaradó öszszeg fizetésének átütemezése lenne a kiút, amit számos más, hozzánk hasonló helyzetben lévő ország már elért. Természetesen egy ilyen előterjesztés nem tetszene a nyugati bankvilágnak, de megóvná országunk népét az általános elnyomorodástól. A kérdés tehát a következő: kinek az érdekét kellene szem előtt tartania a mostani kormánynak — a népét vagy a nyugati bankárokét? A kettő minden bizonnyal szöges ellentétben áll egymással. Farkas Barna A kanadai TRANSATLANTIC KIADÓ (Nyugati Magyarság) magyarországi irodája vállal mindenféle szedési/nyomtatási munkát! Gyors, olcsó, komplett könyvkiadás magyar, angol, német, francia nyelven! A Nyugati Magyarság HIRDETÉSI DÍJSZABÁSA 1/8 oldal = 25.000 Ft 1/4 oldal = 50.000 Ft 1/2 oldal = 100.000 Ft 1/1 oldal = 200.000 Ft Hirdetésfelvétel magyarországi irodánkban: 1125 Budapest, Tusnádi u. 37.1./6. Tel./Fax: 155-9253 vagy közvetlenül kiadóhivatalunknál: P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P3B9 CANADA Tel./Fax: (514) 731-4192 A világ minden részében jelen vagyunk! Előfizetési díj Magyarországon: 430 Ft/év Kérjük, ajánlja az újságot barátainak, ismerőseinek is! S________________________________________-______________________ Igazi kézfogás Március utolsó estéjén zsúfolásig megtelt a Kereszténydemokrata Néppárt budai székháza: Bíró Zoltán, Csurka István, Fekete Gyula és Pozsgay Imre adott egymásnak találkozót s egyúttal alkalmat, hogy hallgatóság előtt cseréljék ki időszerű gondolataikat. A várakozás felfokozott hangulatát a világtalan Szluka Lívia gyönyörű éneke, majd Illyés Gyula A törvényhozókhoz írott ódája oldotta fel Bessenyei Ferenc drámai erejű tolmácsolásában. Balczó Zoltán bevezető szavai után Bíró Zoltán nyitotta meg az előadások sorát. Az MDF egyik alapítója a Jurta Színház-beli egykori rendezvényekre emlékezett, utalva arra, hogy ma szinte ugyanott tartunk, mint a '80-as évek végén. A közönség a legnagyobb egyetértéssel azt az összehasonlítását fogadta, amely az előző kormányzást jellemző „úri gőg”-gel szemben a mai kormány koalíció „Teleki téri és lipótvárosi hangnemére” hívta fel a figyelmet. Bíró emlékeztetett arra, hogy éveken át egyebet sem lehetett hallani, mint a nemzeti középosztály kialakulásának szükségességét, de ennek érdekében máig nem történt semmi. Csurka István a teendőkről beszélt, rövid történeti visszatekintés után. Az elmúlt évtizedet akár a váltakozó privatizációs technikák színjátékának is lehet tekinteni: a Grósz-, majd a Németh-kormányok idején beindított, úgynevezett spontán privatizáció volt az első felvonás, az Antall-kormány fedezetével folytatódott a nemzeti vagyon átjátszása, s a mostani, a harmadik felvonás a Hom-kormányzat szemfényvesztő produkciója. A közös azonban mindegyikben az, hogy a folyamat tényleges mozgatója, haszonélvezője ésfőszereplője - az SZDSZ-hez kötődő érdekcsoport-mindhárom esetben azonos. A Bokros-programmal most folytatódó nemzetrablási program tétje már az utolsó nagy falatok átjátszása. Ä jelenlegi feszült helyzet azonban megfontoltságot kíván tőlünk: ne akkor vonuljunk ki az utcára tiltakozni, amikor a hatalom óhajtja, hanem amikor mi tartjuk jónak. Az önszerveződés mellett elérkezett a higgadt, de határozott polgári engedetlenség ideje is. Fekete Gyula az íróember szenvedélyével vette sorra a legégetőbb gondokat, és éles kritikával illette a jelenlegi kormányzást nyíltan nemzetpusztító intézkedéseiért. A magát szocialistának nevező Hom-kormány nyíltan családellenes, s az elmúlt években kismértékben megindult kibontakozást is visszaveti. Immár nyíltan szembenáll egymással a pusztulás és a megmaradás pártja. Pozsgay Imre örömét fejezte ki, hogy ismét azok között lehet, akikkel ugyan voltak nézetkülönbségei az elmúlt esztendőkben, ám mindezeknek a mai helyzetben többé nincs jelentőségük. Előadásában elmondta, hogy a magyar társadalmat megfosztották az önrendelkezés képességétől, s most ismét a rég bevált jutalmazással, adományozással próbálják irányítani. A nemzet tűrőképességből óriási teljesítményt, együttműködésből azonban mindeddig csekély sikereket mondhat a magáénak, pedig szolidaritás nélkül nincs remény e válságos helyzet túlélésére. A mostani országgyűlés tevékenységét bírálva felhívta a figyelmet arra, hogy a mennyiségszempontú törvényalkotással a parlament magát a parlamentarizmust, a jogállamiságot járatja le. Pozsgay Imre foglalta össze, hogy a „Kézfogás” résztvevőinek milyen alapkérdésekben kellene közös nevezőre jutniuk. Ilyen a nemzeti vagyon kérdése, amely egyedül a magyar népet illeti meg; második a család- és az iskolaügy felkarolása mint a nemzet jövőjének, megmaradásának záloga; valamint az, hogy a gazdaságpolitikának és az államnak a polgárokat kell szolgálnia, nem pedig fordítva. E három alapvető tétel köré új nemzeti egység szervezhető. Egy esetleges értelmetlen lázadás helyett, forradalmi megújulás felé haladva, emelkedő nemzetet teremthetünk. A szellemi kézfogás után a négy politikus valóságos, nyíltszíni kézfogását köszöntötte a szűnni nem akaró ünneplés. G.L. (Magyar Fórum) Kulturális hírek A Herman Ottó Társaság rendezésében március 6-án dr. Botos Katalin, a Bankfelügyelet volt elnöke az államadósságról, dr. Botos József, a társadalombiztosítás volt vezetője a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás mai helyzetéről tartott előadást. A Herman Ottó Akadémia keretében április 3-án dr. Szíj Rezső Balsors akit régen tép? címmel tartott előadást, folytatva az Eckhardt Tibor Akadémián megkezdett előadássorozatát. A Magyar írószövetség Klubjában március 7-én mutatták be Fodor András Kossuth-díjas költő A révkalauz lámpái című tanulmánykötetét. Tokay János Amerikából hazatelepült festő-, grafikus-, szobrász- és népművész gyűjteményes kiállítása március 21 -én nyűt meg a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola Művelődési Otthonában. A megnyitón megjelent a nagyhírű, Kolozsvárt élő szobrászművész, a csak névrokon Tokay Rozália is. A Kláris folyóirat rendezvényén az Almássy téri Szabadidő Központban március 21-én Fejér György tartott sok verssel tarkított előadást „a vers" -tol. Zászlós Levente: Orpheus Apollónhoz — Gilgames-fordítások című verseskötetének és szerzőjének bemutató estje március 23-án volt a Rátkai Márton Klubban. Közreműködött a szerző, dr. Szíj Rezső, Linka Ágnes és Fejér György. Megnyílt a LOGOS MISZTÓTFALUSI KÖNYVESBOLT (Budapest, Vü. kér., Csengery u. 26.). - A KÖZDOK Kft., az ámerikai Zondervan Kiadó, a Jó Hír Evangéliumi Iratmisszió és a Szenei Molnár Társaság közös üzletét április 5-én nyitotta meg dr. Gyurkovics Sándor államtitkár. Az ünnepségen—többek között — jelen volt Roszik Gábor, Nagy Zoltán és dr. Szíj Rezső. A békásmegyeri Boldog Özséb templom kultúrtermében április 9-én megnyílt Körtvélyessy Magda és Göböly József festőművészek kiállítása. A KÉSZ keretében működő „Jel” Irodalmi és Művészeti Társaság szeretettel meghívja április 21-én, pénteken, 17 órától tartandó találkozójára (Pilvax Étterem, Pilvax köz 1-3.). A 17:30 órakor kezdődő műsor szerzői: Batári Gábor, Gazsó Mária, Hámori Attila, Kiss Irén, László Ruth, Polgár Julianna, Tóth Éva és ifj. Tóth Sándor. Az estet Kelényi István költő, művészettörténész vezeti. — Közreműködők: Horányi László színművész-rendező, Papp János színművész, Sellei Zoltán előadóművész, Szoboszlai Éva színművésznő, valamint a váci székesegyház Szent Cecília énekkarának kamarakórusa Varga László karnagy vezényletével. A KÉSZ székházának védőszentje: Szent Adalbert ünnepén, április 23-án, vasárnap, szeretettel várjuk az Adalbertinumba (Bp., XI., Élőpatak u. 35.) 16:30 órakor Prokop Péter Rómában élő pap-festőművész-író kiállítását nyitjuk meg. Ezután kerül sor „Tarkabarka” című új könyvének bemutatására. (A művész személyesen dedikálja könyvét.) 18 órakor Szent Adalbert tiszteletére ünnepi szentmisét mutatunk be. Az EVANGÉLIUM SZÍNHÁZ (Duna Palota, V., Zrínyi u. 5.) április 23-án, vasárnap, d.u. 4:30 órai kezdettel mutatja be Thornton Wilder: A mi kis városunk című darabját. További előadások: április 30-án, május 7- én, 14-én, 28-án és június 4-én. — A nagysikerű „Téli zsoltár” előadása ősszel folytatódik.
