Nyugati Magyarság, 1992 (11. évfolyam, 4-7. szám)
1992-06-01 / 6-7. szám
1992. június-július Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 11. oldal Tebenned biztsunk... Szenei Molnár Albert szellemi hazaszeretete A Felvidéken Pozsonytól Nagyszombat irányába autózva szép magyar vonatkozású emlékekre találunk. A terület Trianon óta Nyugat- Szlovákia része, ám Cseklészen még áll a szebb napokat megélt Esterházy-kastély, amelynek nagyméretű, háromtornyú épületét gróf Esterházy József terveztette Fischer von Erlachhal barokk stílusban, majd 1756-ban Fellner Jakab építőművésszel alakították át, rokokó stílusban. Magyarbél is kastélyáról volt nevezetes. Gróf Csáky Imre püspök építtette 1722—25 között, Hildebrandt egyik tanítványával. Négy saroktomya, egy főtomya, pazar lépcsöcsamoka van és dísztermében korabeli freskók láthatók. Ma Szlovákia egyik legnagyobb méretű barokk kastélya. A közelben tízezer lakosú városka következik: Szene, Szenei Molnár Albert (1574—1634) zsoltárfordító, nyelvtudós, utazó szülőhelye, ahol örömünkre a közelmúlttól utca viseli nevét: Molnár Albert utca; a főtéren egy „török ház” nevű reneszánsz épület (1552). Különös nevezetessége még Szencnek a fokozatosan nagyobbított Napos-tó, amely Szlovákia Balatonjának számít; e fürdővárosnak számító település tavát már egy 1252-ből származó okirat is említi. Szenei Molnár Albert életének hat évtizede arra az átmeneti időszakra esik, amelyet későreneszánsz, vagy késő-humanizmus korának jelölünk. Ekkor bontakozott ki az ellenreformáció, erősödött meg a katolicizmus, fejlődött ki a barokk mint művészeti irányzat ő főként anya----------------------. Kedves Olvasónk! Kérjük, hívja fel barátai, munkatársai figyelmét is a Nyugati Magyarságra! Kapható az újságárusoknál. ^ Keresse, kérje, ajánlja! ^ Idillikus századfordulói magyar tájkép (aquarel) Neogrády ANTAL műve 12x15", kb. 30x38 cm eladó. Tel.: (514) 738-3413 Kérem, hagyjon üzenetet! nyelvén, fordításokkal, szövegkiadásokkal, a humanista filológia és tudományosság eszközeivel igyekezett a magyarság kezébe adni olyan műveket, amelyekben szerinte hiányt szenvedett éppen a protestáns tanok védelme-megerősítése érdekében. Ősei székelyek. Nagyapja, apja molnár volt: nevükben is mesterségüket viselték. A keresztségben Albert nevet kap, apja örömében a molnárok jelképét, szekercéjét is kezéhez érinti, hogy mesterségének folytatója legyen... A fiú azonban nem lett se molnára, se polgára Szencnek, de lett tudós professzora német és holland egyetemeknek és lett a legtöbb kiadást megért magyar nyelvű könyv, a protestáns zsoltáros könyv szerzője. 1604-ben elkészített magyar-latin szótárát személyesen vitte Prágába, Rudolf császárnak. Itt találkozott és került barátságba Keplerrel, a kor híres csillagászával. 1606-ban fejezte be élete fő művét, Dávid Zsoltárainak verses fordítását. Az ótestamentumi zsoltárok különösen kedves énekei lettek a kálvini egyháznak, s mindenekfelett a magyarországi kálvinistáknak. A XC. Zsoltár máig Szenei Molnár Albert verselésében tündöklik: Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, Téged tartottunk hajlékunknak, Mikor még semmi hegyek nem voltának, Hogy még sem ég, sem föld nem volt formálva: Te voltál és Te vagy, erős Isten, És Te megmaradsz minden időben. Szerencsés sorsa, hogy már gyermekfejjel jelen lehetett a 16. századi Magyarország monumentális írói és kiadói vállalkozásánál, a vizsolyi biblia nyomtatásánál. Belföldi vándorlása során akkor tartózkodott Göncön, amikor Károli Gáspár vezetésével a környékbeli prédikátorok és tanítók összefogásával készült a teljes magyar biblia szövege. Molnár Albert diákként is szerény részt vehetett a nyomdai munkálatokban: ....lábánál forganék az böcsületes embernek, Károli Gáspárnak, az gönci prédikátornak, aki fő igazgatója volt az kinyomtatásnak, és engem gyakorta az visoli nyomtatóműhelyben küldött az őt öle írott levelecskékkel..." Az 1590-ben elkezdődő külföldi peregrinátioja (vándorlása) — kisebb megszakításokkal — 1624-ig, ötvenéves koráig tartott. Végigjárta akortársai által is látogatott egyetemi városokat, s alkalma volt személyes kapcsolatba kerülni a kálvinista reformáció nagy alakjaival. 1612- ben, a Biblia másodszori újrakiadását követően családjával hazatelepült. Először Batthyány Ferenc udvari prédikátora lett Rohoncon s végül Erdélyben, Bethlen Gábor parancsára elkészítette és megjelentette Kálvin Institutio-jának ?-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------s NAPI JÁRATOK SVÁJCBA KÉNYELMES CSATLAKOZÁSOKKAL BUDAPESTRE ÉS TÖBB MINT 100 MÁS CÉLÁLLOMÁSRA Hívja utazási irodáját vagy a Swissair montreáli központját a 879-9154-es telefonszámon VOLS QUOTIDIENS POUR LA SUISSE. EXCELLENTES CORRESPONDANCES POUR BUDAPEST ET PLUS DE CENT AUTRES DESTINATIONS. Contactez votre agent de voyage ou Swissair a Montréal au 879-9154 magyar fordítását is, a zsoltárfordításhoz hasonló, hézagpótló teológiai kézikönyvet adva aprotestáns prédikátorok és hívek kezébe. Felismerte, mivel segítheti Magyarországot és Erdélyt, hogy legalább a művelődés területén felzárkózhassék a művelt európai nemzetekhez. Méltán mondta mag áról, hogy „ ez nyelvnek nem utolsó ékesítgetője vagyok". Helye valóban ott van a nagy magyar költők és írók között. Kolozsvár híres temetője a Házsongárdi temető. Itt nyugszik a magyar irodalom és művelődéstörténet számos nagy alakja, köztük Szenei Molnár Albert is. Szegénységben, elfeledve halt meg. Zsoltárfordításai, szótárai, művei az évek folyamán nagyszámú új kiadást értek meg. Szenei Molnár Albert az elsők között volt, akiben a nemzeti érzés mint szellemi érték öntudatra ébredt. Ha kellett, feláldozta külföldi sikerét és magasabb nyugati életformáját, hogy a nemzeti kultúráért küzdhessen. önálló teológiai rendszere és munkássága nem volt, de a változásokra, problémákra érzékenyen, tanítani-használni akarva fölismerte kora szellemi igényeit. Műveltségét és fordítói tehetségét bátran állította azok szolgálatába. A nemzet szellemi önmagára eszmélésének első felkiáltójele Molnár Albert megdöbbentő élete — fejtegeti Szerb Antal. Amint karunkról csak akkor veszünk tudomást, amikor fáj, a szellem fordulatát is akkor tudja lejegyezni a figyelő történelem, amikor egy emberben betegséggé lesz az, ami addig emésztve, de hang nélkül gyötörte a közösséget. Szenei Molnár Albert, mint Négyessy mondta, „az irodalom szenvedélyének tán első rabja magyar fajunkból. Fanatikusa, áldozata, nemes értelemben vettfutóbolondja az új irodalmi tudatnak, az új, szellemibb Magyarországnak" . Kiemelkedő műve építésében Szenei Molnár nem is gondolt magyar segítségre. Nyugat segítségével kívánta Magyarországot Nyugattá tenni. Német fejedelmek és könyvkiadók adományaiból német földön nyomtatta ki magyar könyveit Egy áhítatos német kiadó meg azért adta ki magyar zsoltárait, mert megmenekült a pestistől. A protestánsok közös szellemi kincseit kívánta magyarra átültetni, hogy azzal a magyarság szellemi színvonalát Nyugathoz emelje, ugyanakkor bebizonyítani a nyugati nemzetek számára a magyarság szellemi képességét a fölemelkedésre. A vándor típusú egyik ember fő jellemvonása, hogy céljához szinte sosem ér. Szenei Molnár Albertról sem jegyzett föl megpihenő öregkort az irodalomtörténet. Életműve szimbolikus értékű tanulságtétel egy emberfölötti elszánás mellett Korok és egyéniségek szerint több formája van a hazaszeretetnek. Legemberibb a szellemi hazaszeretet mely Szenei Molnárban megszületett. — Ritka és különleges ez a hazaszeretet, melyben az ország szolgálata már-már istentiszteletté emelkedik, szentesül. A legszebb magyar alkotókhazaszeretete válik ilyenné a jövőben. A „legnagyobb magyar”, Széchenyi, a himnuszos Kölcsey, a Szózat-szerző Vörösmarty hazaszeretete ez, és istenhites-zsoltáros magaslati csúcsain Ady Endréé. Szenei Molnár Albert emlékezetére egy erdélyi verselő latin kétsorost út: „Hungáriáé Cunas, curas Calami, Thalamique Debeo Theutoniac; Dacia dat tumulum." („Bölcsőmet Magyarország, nászt s tudást a Német adta nekem, s Erdély őrzi csontjaimat”.) Szenei Molnár példája máig követhető: hazánkat, anyanyelvűnket szolgálhatjuk, bárhol élünk is, ha lángra lobban bennünk a hit és a hazaszeretet. Molnár Albert Szénéről indult. A szülőföld látta el útravalóval, tarisznyázta fel hűséggel, hittel, tisztességgel és alkalmazkodó képességgel. Erdélyben, Kolozsvárott a Házsongárdon pihent meg örökre. Dr. Domonkos János „RÁKÓCZI HÍRVIVŐ” Megjelent a felvidéki magyarság sorsával foglalkozó negyedéves lap első száma, a CSMNB korábbi „Kettős Járom Alatt” közleményének folytatója. Változatos, gazdag tartalmával méltón képviseli az évek óta hűséggel szolgált nemzeti ügyet. A megnövekedett költségek miatt csak a tagsági vagy támogató díjat ($30) beküldőknek tudjuk kipostázni. Cím: Cseh-Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya, 302 Portola Rd., Portola Valley, CA 94028, USA. Különvélemény Modern inkvizíció Újsághú: Titkos szavazás után a parlament kulturális bizottságának többsége, 13 képviselő Hankiss Elemér tv-elrtök fölmentését javasolta a miniszterelnöknek, míg a kiebbség, 10 képviselő, a fölmentést elutasította, egy képviselő pedig tartózkodott. Az alkalmatlanságot az állásfoglalásban —Hankiss szerint—gyávaságból nem mondták ki. Úgy tűnik, hazánkban az évszázad utolsó évtizedében egy fordított előjelű inkvizíció vette kezdetét — vagy inkább folytatódott. Az egyházi vagyonok visszaadásáról folyó parlamenti vita során derült ki: nemcsak az MSzP, de az annak jogelődjével egykor ténylegesen szembenálló, a mai „liberális ellenzék” sem ért egyet a magyar történelmi egyházak elrabolt és visszaigényelt értékeinek visszaszolgáltatásával. Hasonló fogadtatásban részesült az iskolai fakultatív vallásoktatás terve is. Nyomban föl is röppent az ellenzéki sajtóban (úgyszólván valamennyiben, tisztelet a kivételnek) a „keresztény kurzus” ijesztgető rémképe, amihez csak tápanyagul szolgált a tavaly Debrecenben megrendezett Református Világtalálkozó, valamint ezt követően a pápa magyarországi látogatása, melynek ízléstelen, alpári kommentálásával nem érdemes foglalkozni. Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy a néhány éve Budapesten járt tibeti egyházfő, a dalai láma érkezésekor elmaradtak a triviális megjegyzések. Hozzá lehet tenni: hál' Istennek. így legalább az akkor még magyarul (is) olvasó külföldi előtt titokban maradt: ahazai sajtó egy (nagy) része továbbra is a magukat kellőképpen kompromittált, a nemzettől elidegenedett, kollaboráns szellemi kucsáberek kezében van. Tovább menve: egyes sajtókupecek — akik abban az időben is foglalkoztak a lakosság lelkének megmételyezésével — az 50-es években hajbókolva és hozsannázva villantották elő bizantinista jellemvonásaikat, amikor az ortodox pravoszláv egyház első emberét, Nyikoláj moszkvai metropolitát — politikai nyomásra — a Debreceni Református Teológián díszdoktorrá avatták... Visszatérve az egyházi vagyonok visszaszolgáltatására: bármilyen rendeltetésű, bármiféle célzattal induló, feladatokat maga elé tűző szervezetről — egyházról —legyen is szó, anyagi források hiányában működni képtelen. Ha pedig valamely szervezet magára vállal oktatással, neveléssel, karitatív tevékenységgel járó állami feladatokat, hajlandó megosztani gondokat, átvállal bizonyos feladatokat, akkor azt üdvözölni kell, és az mindenképpen támogatásra méltó. De ha ilyet nem vállalna, a visszaszolgáltatási kötelezettség ugyanúgy fönnáll, ugyanis örökérvényű törvény: a lopott holmit vissza kell szolgáltami jogos tulajdonosának. Ez erkölcsi alapnorma. Negyven évet kivéve ez Magyarországon mindig is így volt. Ami a vallásoktatás kérdését vagy az egyházi iskolákat illeti: minden szülőnek szabad választása van abban, hogy állami vagy egyházi iskolában óhajtja-e gyermekét taníttatni, vallásórára járatni, vagy sem. A régvolt egyházi iskolák (a piaristák, a ciszterciták, a pannonhalmi bencések vagy a debreceni, sárospataki, pápai kollégiumok) a legkiválóbb tanárokat foglalkoztatva bebizonyították, hogy a tőlük kikerült diákok egyetemi évfolyamaikban mindig az elsők között voltak. Ami a vallásoktatást illeti: ezeken az órákon nem csupán a hit kérdéseivel foglalkoztak, hanem megismerkedhettek a tanulók azzal a kétezer éves, a zsidó és részben a görög-római-arab kultúrára épülő szemlélettel, erkölcsi magatartással és szellemiséggel, amelyet általánosan kereszténységnek/keresztyénségnek szokás nevezni, és amelynek köszönheti Európa, hogy ma ott tart, ahol tart. Ez nem hit, nem vallás kérdése. Mindezeket tudniuk kell a hit nélküli, vallásellenes, ateista gondolkodásúaknak is, mert ez hozzátartozik az általános műveltség alapnormáihoz; ezek hiányában csak félműveltségről beszélhetünk. Mindeme célok eléréséhez — figyelembe véve a határaink mentén, azokon kívül élő magyarság érdekeit is — megfelelő műsorpolitikával óriási segítséget, rendkívüli lehetőséget biztosított, biztosíthatott volna a Magyar Rádió és a Magyar Televízió. A koalíciós pártok bűne, hogy palimadár módra belementek egy szerencsétlen hatpárti megállapodásba, és nem vették észre, hogy az említett két média élére az ellenzék ügyesen odacsempészte az elmúlt negyven év két élő anakronizmusát. Szégyen és gyalázat, hogy az esztergomi prímás-érseknek (valaha az ország első zászlósura volt), a többi egyház püspökével, főrabbijával, vezetőjével instanciáznia kelljen egy magáról megfeledkezett egykori Aczél-zsoldos előtt... A két alkalmatlan potentát nem mérgezheti tovább a magyar közéletet A negyven év, a pénztelenség az ő közreműködésük nélkül is elég teher a magyar kultúra számára. A negyven év által az emberi lelkekben, fejekben okozott morális katasztrófát az ő tevékenységük megszüntetése esetén is nehéz lesz helyrehozni, túlélni, kijavítani. Ha egy cseppnyi, csak egy szemernyi emberi tartás volna bennük, már rég felálltak volna. Ezt még Marosán is megtette. Ő különb volt... Horváth László
