Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1991-11-01 / 11. szám

16. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1991. november Atyai látogatás — inkább maradunk árvák!” — Szellemi honvédelem Figyelemmel kísérve a Magyar Köz­társaság elnökének, Göncz Árpádnak egyhetes hivatalos kanadai látogatását, úgy láttam, hogy minden ment a megszo­kott, régi kerékvágásban. A vancouveri fogadtatásán megjelent Andrew Sarlós is a magyarok képviseletében, s mindazok, akik annak idején körüludvarolták kom­munista követeinket, Randé Jenőt és elv­társait, most Göncz Árpád körül tüle­kedtek. — De nézzük csak, ki is ez a jó­ságos, mosolygó bácsi, akit a magyar képviselőház „szerződésileg” nevezett ki az elnöki posztra egy, a kormánypártok és az ellenzék között létrejött egyezmény alapján. Tettei és szavai sok mindent el­árulnak róla Göncz Árpád az 1944-es harcok köze­pette az oroszok oldalára szökött át, s állítólag még fegyveresen is részt vett a harcokban az ellenség oldalán, segítséget nyújtva ezáltal a bolsevista győzelemhez, ízlés kérdése a dolog, de én bizony haza­árulásnak tartom az ilyen tevékenységet A történelemből tudjuk, hogy egy ilyen átállás még nem jelentett abszolút érvé­nyesülési lehetőséget kommunistáéknál, hiszen saját, legjobb elvtársaikat is irtot­ták, mint a gyomot így bukott el sokad­magával Rajk, Maléter és Nagy Imre is. A dicsőséges 1956-os szabadságharc eltiprása után a börtönök megteltek a hős „ellenforradalmárokkal”, s azokkal is, akik nem támogatták szíwel-lélekkel a Kádárféle moszkovita-kommunista vonalat így került be 35 évesen Göncz Árpád is a börtönbe. Szabadulása után mint író és műfordító tevékenykedett, saját szavaival élve, „kollaborált” a rend­szerrel, melyről így emlékezett meg az egyik rádiónyilatkozatában: „A magam részéről azzal támogattam a rendszert hogy állami kiadók számára végeztem tudásom szerint a lehető legjobb szinten műfordítói munkát” így érte meg Göncz Árpád a gulyás­­kommunizmus alkonyát s a hazai több­pártrendszer kialakulásakor egyből a li­berális-kozmopolita Szabad Demokra­ták (SzDSz) pártjához csapódott, amely­ben a bukott kommunista párt számtalan volt vezetője és szekértolója talált mene­déket Bár az SzDSz jócskán lemaradt az 1990 tavaszán megtartott szabad válasz­tásokon a nemzeti-keresztény szellemisé­gű Magyar Demokrata Fórum (MDF) mö­gött, azonban a kozmopolita sajtó és tőke támogatásával eredményes ellentáma­dásba tudott kezdeni; sikeres zsarolási kísérletei következtében a győztes MDF kompromisszumra kényszerült, aminek egyik folyománya volt Göncz Árpád ki­nevezése az elnöki székbe. Az ma érvényben lévő magyar alkot­mány szerint a köztársasági elnök hatás­köre lényegileg jelképes, protokolláris jellegű. A Magyar Köztársaság elnökének semmiféle politikai felelőssége, s így poli­tikai hatásköre sincs; - sokban hasonlít a kanadai „Governor-General” (főkor mányzó) intézményéhez. Göncz Árpád azonban nem érte be az alkotmányban szándékosan szűkre szabott keretekkel, hanem állandó jelleggel igyekezett kibő­víteni saját hatáskörét Saját és SzDSz-es barátainak elgondolásai alapján egy dua­lista (kettős) hatalmi konstrukciót akart létrehozni, amelyben ő maga és a szabad választások eredményeképpen hatalom­ra került kormány majd mint egyenran­gúak kormányoznának. Göncz Árpád­nak ezen az alkotmányellenes felfogáson alapuló működése súlyosan akadályozta Antall József miniszterelnököt az ország vezetésében, miközben kizárólag a mi­niszterelnöknek kellett vállalnia a fele­lősséget mindazon károkért, melyeket a köztársasági elnök tevékenysége okozott Ennek az áldatlan állapotnak a meg­szüntetése érdekében fordult az MDF az Alkotmánybírósághoz; a nemrégen meg­hozott bírói döntés teljes egészében iga­zolta Antall József álláspontját Göncz Árpád ennek dacára még most is köti az ebet a karóhoz, és makacsul halogatja a miniszterelnök által kijelölt Rádió- és TV-alelnökök kinevezésének csupán for­malitásra szorítkozó aláírását attólfélve, hogy a Magyar Rádió és Televízió a jövő­ben esetleg nem lesz majd teljes egészé­ben a kormányellenesség szócsöve. De mit is várhatunk egy olyan ember­től, aki az idén végre kitakarodó orosz megszállókat a következő szavakkal bú­csúztatta; „Köszönetét mondok csapata­ik és parancsnokaik itteni munkájáért” Érdekes lenne megkérdezni ebben az ügyben az orosz fogságba hurcolt millió­nyi magyar véleményét, és megtudakolni a megbecstelenített magyar nők százez­reitől, hogy egyetértenek-e mosolygó el­nökünk köszönetével. És mit szólhatunk a Trianoni Béke­diktátummal kapcsolatos felfogásáról, miszerint „Ma Magyarországon senki sem gondol a fennálló határok megváltoz­tatására” Mint írónak ismernie illenék Deák Ferenc bölcs szavait „Amit az erő és hatalom elvesz, azt az idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatja, de amiről a nemzet önmaga lemondott, annak visz­­szaszerzése mindig nehéz és kétséges.” Csak hallgassunk szépen elnökünk­re, s a végén nemhogy nekünk nem lesz követelésünk a románokkal szemben, de még talán a Tiszántúlt is tálcán fogjuk felkínálni nekik, nehogy érzékenységük­ben sértve érezzék magukat Ezek után már azon sem csodálkozha­tunk, hogy a liberális-kozmopolita ele­mek szeretett „Árpi bácsi”-ja károsnak tartja a hitoktatás kötelezővé tételét s szerinte az abortuszt sem lehet megtilta­ni. Valószínűleg attól fél, hogy még a végén Magyarország tele lesz majd sok kicsi, keresztény, magyar gyermekkel! Göncz Árpád látogatásával kapcsolat­ban a montreáli „Gazette” azt írta, hogy őt ma Magyarországon „father figure”­­nek (atyai figurának) tekintik, s valóban ezt próbálja elhitetni a világgal a közpon­tilag irányított kozmopolita sajtó is. Visz­­szagondolva hazánk utolsó negyven-egy­­néhány évére, volt már a magyarságnak elég felülről ráerőszakolt atyja; Rákosi, Sztálin és Kádár után most Göncz Árpád van soron. — De ha nekünk csak ilyen „atyára” telik, akkor inkább maradunk Régóta zajlik a magyarság ellendruk­kereinek hadüzenet nélküli, de irgalmat nem ismerő háborúja. A magyar nép el­len irányuló gazdasági, politikai, kultu­rális és lélektani hadviselés nemcsak hogy nem szűnt meg a szabad választások után, hanem még új erőre is kapott Fi­gyelemre méltó, hogy újabban már e­­gyenesen aszentély felé törnek, nem riadva vissza még attól sem, hogy be­mocskolják a „gyűlölt” felségjeleket és kegytárgyakat a magyar lélek hívósza­vainak számító nemzeti szimbólumokat és ereklyéket Az állami címer és a nemzeti színű zászló állandó kigúnyolása, a Himnusz és a Szózat a Magyar Szent Korona meg­­szentségtelenítésére, sőt megbecstelem­­tésére irányuló, meg-megújuló kísérle­tek egyaránt jelzik; teljesen gátlástalan, a tisztesség határait nem ismerő, fajgyű­lölettől elvakult erők működnek itt, s ré­szükről a magyarság már ezeken a legér­zékenyebb pontokon sem számíthat ta­pintatra vagy kíméletre. Mint erre egy korábbi közleményünkben már rámu­tattunk (1.: Nyugati Magyarság, 199L áp­rilis-május, 12. oldal), a nemzetrontás zavartalanul folytatódik, mi több; a nemzet szíve dien irányuló éleslövésze­teiket immár „jogszerűen”, a sajtósza­badságra hivatkozva gyakorolják A magyar nép, ha rákényszerítik, e­­lőbb-utóbb maga is véget fog vetni ennek a gyalázatnak, nem fogja tűmi, hogy a gazdát fölzárják a padlásra és garázdál­kodjanak a birtokán, birtokba fogja ven­ni (de most már nem jelképesen) a ma­gyarnak mondott Rádiót és Televíziót És ekkor bekövetkezhet az, ami eddig se­hogy sem tudott bekövetkezni: a régóta esedékes nagytakarítás, a világmagyar­ság eszményei és fogalmai szerinti igazi rendszerváltás. Ám addig is, amíg erre sor kerülhet dengedhetetlenül fontos a megfelelő jogi szabályozás, az említett magyarellenes indulatok megfékezése, kordába szorítása. Tekintettel arra, hogy ez a nemkívá­natos tendenda erősödik, s az utóbbi idő­ben sokasodtak a magyarságot önérzeté­ben mélységesen sértő, olykor porig alá­zó sajtómerényletek, s tekintettel arra is, hogy államiságának, szellemiségének, erkölcsi értékrendjének, nemzeti méltó­ságtudatának lerombolását egyetlen nép sem nézheti ölhetett kézzel, a jogi szabá­lyozást sürgető hazai és külföldi testvér­­szervezeteinkkel karöltve azzal a javas­lattal fordulunk a szuverenitását vissza­nyert magyar állam, a szabadságát vissza­nyert magyar nép szabadon választott or­­szágygyűléséhez, hogy alkosson törvényt állami felségjeleink, nemzeti szimbólu­maink védelmére, s a törvényelőkészítő vitákba, eszmecserékbe vonja be az ügy­ben érdekelt hazai és határon túli jogvé­dő magyar társadalmi és politikai szerve­zeteket is. Javasoljuk továbbá, hogy az így meg­alkotandó törvény kerüljön be az Alkot­mányba is, és legyen visszatartó ereje mindazon cselekedetekre nézve is, ami­kor szándékosan, rosszindulatúan véte­nek a magyar nemzet ellen, olyan alapér tékeit (műveket, alkotókat, karizmati­kus történelmi személyiségeket, stb.) sá­­rozva be, amelyek és akik a számára lét­fontosságúak, emlékezetének kedvesek, s azonosságtudatának nélkülözhetetlen részét alkotják. Úgy véljük, az ország jelenlegi válsá­gos, de egyben sorsfordító állapotában különösen fontos az olyan — a nemzetkö­­zi jogi gyakorlattól sem idegen — dönté­sek meghozatala, amelyek hozzájárulhat­nak ahhoz, hegy harmonikus nemzeti, emberi létünk feltételeit (önbecsülésün-IHTEHART Interior Design & Art Studio George Berenyi isid 6116 Borden Circle, Las Vegas, NV 89107 Phone (702) 877-1825 v __________/ két, életkedvünket, hitünket, valamint akaraterőnket és ellenállóképességün­ket) Alkotmányunk erejére is támasz­kodva a továbbiakban is megőrizzük. Magyar Szellemi Védegylet elnöksége 1360 Budapest, Pf. 6. A „FÓRLM”-ban közölt írások beküldőik egyéni véleményét fejezik ki, amely nem feltétle­nül esik egybe a szerkesztőség álláspontjával. A szólás- és véleménynyilvání­tási szabadság jegyében kész­séggel adunk helyet levelek­nek, rövid polemikus írások­nak, de fenntartjuk a rövidí­tés jogát - A szerk. árvák! Farkas Barna (Kanada) Hl!--------------------------------------^ MEGRENDELŐ SZELVÉNY ^ Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva - csekket mellékelve - címünkre beküldeni: imJCAli MAGYAS&ÁG 5582 Gatineau. #11, Montreal, P.Q. H3T1X7, Canada NÉV:, CÍM: I_____ Megrendelés díjak egy évre: Kanada: $26; USA: $25; egyéb országok: US $30 (TÁMOGATÁST KÖSZÖNETTEL VESZÜNK!) Nyomtatás: Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. 91—3170 You don’t just rent a car. You rent a company.TM HERTZ RENTS FORDS AND OTHER FINE CARS. Autóbérlés Magyarországon: Ferihegyi repülőtér, mindkét terminál V. kér., Aranykéz u. 4-6., tel.: 1177-788 VII. kér., Kertész u. 24., tel.: 1116-116 Foglalás-rendelés USA: 1-800-654-3001 KANADA: 1-800-263-0600 TORONTO: 1-416-623-9620 f..................................................................... ^ NAPI JÁRATOK SVÁJCBA KÉNYELMES CSATLAKOZÁSOKKAL BUDAPESTRE ÉS TÖBB MINT 100 MÁS CÉLÁLLOMÁSRA Hívja utazási irodáját vagy a Swissair montreáli központját a 879-9154-es telefonszámon VOLS QUOTIDIENS POUR LA SUISSE. EXCELLENTES CORRESPONDANCES POUR BUDAPEST ET PLUS DE CENT AUTRES DESTINATIONS. Contactez votre agent de voyage ou Swissair á Montréal au 879-9154 l ............

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom