Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1991-11-01 / 11. szám
1991. november Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 5. oldal Nagyobb szerepet az ENSz-nek! Részletek Antall József miniszterelnöknek az ENSz Közgyűlése 46. ülésszakán elhangzott beszédéből Antall József miniszterelnök Quayle amerikai alelnök társaságában A csalódott népek Részletek Antall Józsefnek a Külkapcsolatok Tanácsa előtt elhangzott beszédéből Három és fél évtized telt el azóta, hogy Közép-Európában egy kis ország népe a szabadság, függetlenség és demokrácia jelszavával szembeszállt a kommunista diktatúrával, az idegen megszállással és harca »ultima ratio”-jaként segélykiáltással fordult az Egyesült Nemzetekhez A szabad világ és az ENSz - az akkori hidegháborús szembenállás miatt — nem tudott az erkölcsi-politikai támogatáson túlmenő, tevőleges segítséget nyújtani a magyar forradalomnak és nemzeti szabadságharcnak. 35 éve a háborítatlanul támadó szovjet tankok diadalmaskodtak a magyar nép önrendelkezési joga felett. Úgy vélem, e fórum nyilvánossága előtt nem kevés büszkeséggel jelenthetem ki, hogy 1956 októberének célkitűzései teljesültek: Magyarországon a nép szabad választásokon kifejezett akaratával összhangban végbement a rendszerváltozás: hazám valóban szabad, független és demokratikus ország, ahol a bekövetkezett mélyreható változások visszafordíthatatlanok. Ez év júniusában a szovjet csapatok utolsó egységei is elhagyták az országot Ezzel Magyarország visszanyerte 1944 márciusa óta a gyakorlatban nem létező szuverenitását és népe ténylegesen gyakorolhatja önrendelkezési jogát A világ több mint hét évtizede várt a kommunizmus összeomlásának pillanatára. Kormányom kezdeményező szerepet játszott abban, hogy az egykori kommunista országok felszámolták a rájuk kényszerített és népeiktől teljesen idegen katonai-politikai tömböt, a Varsói Szerződést Mégis, a demokratikus világot készületlenül érte a kommunizmus európai széthullása. Nem készült fel sem a térségben felszínre kerülő problémákra, sem azok megoldására. Drámai, hogy a kommunizmus mellett egy másik tolális rendszer, a fasizmus és a nemzeti szocializmus is sújtotta századunk nemzedékeit Az 1917-es bolsevista fordulattal szembeni tehetetlenség, majd a hitleri hatalomátvétel utáni defetista politika következményeit és az azt követő nemzetközi megállapodásokat nemzedékek szenvedték meg. Azért szenvedtek, mert a politikából hiányzott az elszántság és az elhatározottság. Ezt a mulasztást a világ drágán fizette meg. Nincs olyan reálpolitika, ami felmentene egy nemzedéket attól, hogy bizonyos alapvető politikai és erkölcsi normákat megtartson, mert utána — ha a totális rendszerrel szemben nem lépnek fel időben — százak helyett milliók pusztulnak el. Ez a XX. század tanulsága. Ma Magyarországon többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia működik, amely szervesen illeszkedik az európai és észak-amerikai demokratikus berendezkedésű politikai rendszerekhez. Más jogállamokhoz hasonlóan, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok széleskörű érvényesülését a nemzetközi normákkal összhangban lévő törvények szavatolják. Az elmúlt időszakban a világ nemzetközi rendszerében alapvető és az emberiség számára örömteli változások mentek végbe, megszűnt az ideológiai-katonai szembeálláson alapuló kelet-nyugati megosztottság, a hidegháború korszaka lezárult A magyar kormány megítélése szerint Európa biztonságának és stabilitásának alappillérei közé tartoznak az olyan bevált európai struktúrák, mint a NATO, az Európai Közösség és az Európa Tanács. Ezek olyan működőképes, a népek, nemzetek számára vonzó, biztonságukat, gazdasági és társadalmi fejlődésüket hatékonyan szavatoló szervezetek, melyeknek szerepét és küldetését Magyarország maradéktalanul támogatja. Alapvető fontosságúnak tartjuk és üdvözöljük e szervezetek törekvéseit a kelet- és közép-európai térség új demokráciáival való érdemi kapcsolatok kiépítésére is. A világháború utáni megosztottság által leginkább érintett és következményeit évtizedeken át szenvedő Európában — a helsinki folyamat csúcspontjaként — a Párizsi Charta elfogadásával új fejezet nyűt meg a kontinens életében. A résztvevő államokat összekapcsoló euroatlanti értékközösségen alapuló dokumentum az összeurópai együttműködés kódexévé válhat A békés és prosperáló, szabad és demokratikus Eúrópa megteremtésének ígéretes folyamatát azonban alapjaiban veszélyeztetik az olyan konfliktushelyzetek, mint amilyennek például Jugoszlávia esetében lehetünk tanúi, ahol a kommunista-nacionalista diktatúra erői, amelyek még nem szenvedtek teljes vereséget, szembekerültek a demokrácia híveivel; ahol az egymással keveredő nemzetek önrendelkezési törekvései egyre erősebben nyilvánulnak meg; ahol a nemzeti és kisebbségi autonómiára irányuló jogos igényeket elfojtják; s ahol, mindezeken túl, a hadsereg kicsúszott az alkotmányos ellenőrzés alól. Európa biztonságának és stabilitásának veszélyeztetése miatt Magyarország a legkomolyabb aggodalommal és a Jugoszláviában élő félmilliós magyarság iránt érzett különleges felelősséggel figyeli a tragikus jugoszláviai fejleményeket A világ közvéleményében az a hiedelem él, hogy Jugoszláviában fegyverszünet van, amelyet az ismeretlen nevű városokban elszórt incidensek sértenek meg. Sajnos, valójában szüntelen és kegyetlen háború folyik. Tömeges a mozgósítás, amit még Jugoszlávia alkotmányosan megválasztott elnöke is elítélt Felkészületlen újoncokat vetnek be a harcokba egy olyan konfliktusban, amelyben nem akarnak részt venni. Emiatt százával, ezrével menekülnek át a határon Jugoszlávia minden nemzetiségének fiataljai a besorozás, az értelmetlen halál elől. A horvát és magyar polgári lakosságot elüldözik lakhelyéről. Magyarországon — a korábban máshonnan érkezetteken felül — mintegy harmincezer Jugoszláviából menekült van már, akiknek mindössze tíz százaléka magyar nemzetiségű. Országunk egyre nehezebben tud megbirkózni az ezzel kapcsolatos emberi és anyagi gondok tömegével. Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a déli szomszédunknál kialakult válság politikai eszközökkel és demokratikus módon, a helsinki és a párizsi dokumentumokban, s az ENSz Alapokmányában foglalt elvekkel összhangban nyerjen megoldást Kormányom az EBEÉ többi résztvevőjéhez hasonlóan támogatja az Európai Közösség közvetítési erőfeszítéseit, beleértve a hágai békekonferencia tevékenységét Ennek kapcsán szükségesnek tartom leszögezni, hogy a jugoszláv tagköztársaságok mellett elengedhetetlen az albán és a magyar, valamint más érintett etnikai közösségek képviselőinek intézményes bevonása a konfliktus rendezésébe és jogos törekvéseik figyelembevétele. Úgy véljük, hegy a jugoszláviai válságot a nemzetek önrendelkezési jogának, az egyetemes emberi jogoknak és a nemzeti kisebbségi jogoknak egyidejű alkalmazásával lehet csak tartósan megoldani, Üdvözöljük az ENSz Biztonsági Tanácsának 713. számú határozatát, amely kifejezésre juttatja a jugoszláviai válság nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető jellegét, aggodalmát fejezi ki a válságnak a térség országaira, különösen a szomszédos országok határövezeteire ható következményei miatt, emlékeztet arra, hogy elfogadhatatlan mindennemű Jugoszlávián belüli erőszakos területi változtatás. Meggyőződésünk, hegy a nemzetközi közösségnek és mindazoknak, akik tevékenyen részt vesznek a jugoszláviai békefolyamatban, le kell vonniuk a következtetéseket a véres erőszak által okozott helyzetből, és a valóságos állapotoknak megfelelően kell fellépniük. Az egész világnak egyetemes érdeke, hogy az Európában kialakult válságok és feszültségek minél előbb megoldódjanak, létrejöjjön az egységes, stabil Európa, amely kisugárzásával stabilizáló erőként jelenhet meg a szomszédos térségekben és azokon túl is. E folyamatban az eljövendő időszakban nagy feladatok várnak az ENSz-re is. Paradox módon, az új korszak kezdetét éppen egy háború — az Öböl-háború — kapcsán fémjelzi a nemzetek széles körét átfogó koalíció létrehozása. Az Öbölválság során a nemzetközi jog védelme érdekében kialakított példa nélküli nemzetközi összefogást a hidegháborús szembenállást követő globális partneri együttműködés első gyakorlati megnyilvánulásaként értékeljük. A háború tapasztalatait az ENSz konfliktus-kezelési lehetőségei és szerepvállalása tekintetében is mérföldkőnek és precedensértékűnek tekintjük; a világszervezet létrehozása óta valójában első alkalommal került sor az államközi kapcsolatokat vezérlő elvek betartásának »minden szükséges eszközzel“ történő kikényszerítésére, vagyis az ENSz eddig csak papíron létező kollektív biztonsági funkciójának gyakorlati alkalmazására. Ezzel összefüggésben büszkék vagyunk arra, hogy — ha szerény lehetőségeinkkel összhangban csak kis mértékben is — a demokratikus nemzetek családjának tagjaként magunk is hozzájárulhattunk a megszállt Kuwaitot felszabadító szövetséges erők győzelméhez. Meggyőződésünk, hegy az Irak elleni szankciókat mindaddig fenn kell tartani, amíg az iraki kormány nem teljesíti maradéktalanul az ENSz Biztonsági Tanácsa határozataiból rá háruló minden kötelezettségét. Az Öböl-háború egyik sajátos következménye, hegy a korábbiaknál kedvezőbb helyzetet teremtett az évtizedek óta húzódó közel-keleti konfliktus tárgyalásos rendezéséhez. Reményeink szerint, az ENSz Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai alapján elhárulhatnak az akadályok az átfogó, igazságos és tartós béke megteremtésének útjából. Magyar részről határozottan támogatjuk a közelkeleti békekonferencia összehívásának gondolatát és, ezzel párhuzamosan, a konfliktusban érintettek közvetlen tárgyalásainak megkezdését A népek önrendelkezésének elvét nem lehet szelektíven alkalmazni. A közel-keleti béke megteremtése is többek között ennek az elvnek a figyelembevételével lehetséges. Sürgető feladat tehát, hogy az ENSz Közgyűlése mielőbb helyezze hatályon kívül a cionizmussal kapcsolatos 1975. évi határozatát. A cionizmus a zsidó nép önrendelkezésének és államalapításának filozófiája, így ez az ENSz-határozat a zsidó nép alapvető jogait kérdőjelezi meg. A magyar külpolitika prioritásai közé tartozik az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok nemzetközi védelme, így az államok e téren önként vállalt kötelezettségei végerehajtásának egyértelmű számonkérése, függetlenül attól, hogy a jogsértésekre melyik országban kerül sor. E politikánk elválaszthatatlanul kötődik a nemzeti kisebbségi jogok aktív védelmét is szorgalmazó közös nemzetközi fellépés elősegítéséhez, A demokratikus berendezkedésű or szágokkal összhangban képviseljük azt a határozott álláspontot, hogy az emberi jogok és a kisebbségi jogok megsértése nem képezheti egy ország kizárólagos belügyét Az ENSz a legutóbbi időszakban már számos eredményt ért el a nemzetközi számonkéréstől jogellenesen elzárkózó kormányok magatartásának megváltoztatásában. — Sajnálatos azonban, hogy még nem egyetemesen elfogadott az az elv, miszerint az ENSz az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében legitim módon lép fel A mi felfogásunk szerint a világszervezet ilyen lépéseiben nem a vádló ujjat, hanem a segítő kezet kell látni és elfogadni. E meggondolások alapján is támogatjuk az Emberi Jogi Világkonferencia 1993-ban Berlinben való megtartását Hét évtizede országunk határain kívül él a magyarság egyharmada, Európa egyik legnagyobb lélekszámú, sok milliós nemzeti kisebbsége. A magyar kormány nemzetközi kötelezettségeivel összhangban fordít különös figyelmet a magyarság — és minden kisebbség — sorsának alakulására, emberi és kisebbségi jogainak érvényesülésére. Támogatjuk és sürgetjük a nemzetközi közösség szerepvállalását e jogok érvényesítésében. Ezért nem fogunk tétovázni abban, hogy az emberi jogok megsértése esetén, a kétoldalú kapcsolatok mellett, nemzetközi fórumokat is igénybe vegyünk a felelősség megállapítására és a jogsértések felszámolására. A vezető hatalmak felelősségérzetének újszerű megnyilvánulásaként üdvözöljük azt a konkrét és bátor kezdeményezést, amelyet a napokban Bush amerikai elnök tett a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére. Biztatónak tartjuk azt is, hogy a szovjet vezetés részéről hasonló készséget fejeztek ki. Hisszük, hogy ezek a lépések egy biztonságosabb új világ eljövetelét hirdethetik meg. Az első és legfontosabb feladat az volt, hogy elérjük a szovjet csapatok gyors kivonulását A második a Varsói Szerződés feloszlatása volt. 1990 júniusában Moszkvában elnökölhettem a VSz politikai vezető testületében. Ez volt a VSz utolsó ülése. Két javaslatot terjesztettünk elő, egyet az oroszok, egyet a magyarok. A szovjetek a VSz megreformálását és modernizálását akarták elfogadtatni. A mi javaslatunk az volt, hogy a VSz-t felül kell vizsgálni; egyben jeleztük, hogy fel kell oszlatni, s amennyiben ez nem történik meg, akkor mi kilépünk. Három napig tárgyaltak erről a szakértők, de a szovjetek nem engedtek... A lengyelek akkor még a VSz fenntartása mellett voltak. Havel azt mondta, legfeljebb egy körre hajlandó támogatni, de ha elutasítják, akkor tovább nem. A- mikor ezt mondta, odajött a csehszlovák küldöttség második embere, s kijelentette, hogy ez csak Havel elnök személyes véleménye, és ne számítsunk a segítségükre. Nem támogatott bennünket gyakorlatilag senki. Az ülés megnyitásakor visszajöttek a külügyminiszterek s közölték velem, hogy nem fogadták el a magyar javaslatot... Hihetetlennek fogják találni a történetet Soros elnökként egyszerűen megnyitottam az ülést majd elkezdtem felolvasni az el nem fogadott magyar javaslatot. Ennek sokkoló hatása volt különösen a jobboldalt ülő orosz tábornokok között Talán egyszer megtudom, hogyan is történt mindenesetre egyszer csak Gorbacsov elnök azt mondta; „Haraso! Da!” Nem tudom, félreértette-e, vagy ténylegesen elfogadta: egy pillanatra ő is megmerevedett Sevardnadze arca nem rezdült, és ebben a pillanatban Havel elnök és mindenki más lelkesen helyeselt így kezdődött a VSz feloszlatása. Valamit megemlítenék Gorbacsov egyéniségével kapcsolatban. Amikor azt mondtam neki, hogy az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot rehabilitálniukkell, azt válaszolta, aztnem lehet, mivel nagyon sok szovjet katona esett el Magyarországon. Az első részére még rá lehet mondani, hogy forradalom volt, mondta, de azután ellenforradalom lett belőle Nincs igaza, válaszoltam, én azokban a napokban a Parlamentben tartózkodtam a jelenlegi új washingtoni nagykövettel együtt, és a magyar kormány akkor mindent elkövetett, hogy megmentse, megvédje a kommunistákat a tömeg lincselésétől. Éppúgy, mint a katonákat, a szovjet katonákat, és a szovjet hadsereggel is tárgyalni akartunk. Erre azt mondta Gorbacsov: „Sajnálom, hogy ezt kell most mondanom, mert szégyellem kimondani; elég okos ember maga ahhoz, találjon ki egy formulát arra, hogyan etessem meg ezt a saját embereimmel.” A jugoszláv válságot mi nagyon közelről vizsgáljuk. 30 ezer jugoszláviai menekült tartózkodik állandóan Magyarországon. Ennek csak 10 százaléka magyar anyanyelvű. De ennek legalább háromszorosa fordult már meg nálunk. Jugoszláviát illetően egyértelműen ki kell mondani, hogy Szerbiában titóista, ha úgy tetszik, poszt-titóista kommunista, nacionalista erő tartja kezében a hatalmat, amelynek befolyása érvényesül a hadseregben. Az államfő kimondta, hogy nem képes a hadsereget ellenőrizni Jugoszlávia nem tartható egyben: ezt a koncepciót, ezt az illúziót fel kell adni. Mielőtt bárki feltételezné, hogy Magyarország a zavarosban akarna halászni, kijelentem, hegy mi a Helsinki Alapokmányhoz tartjuk magunkat, ami lemondást jelent a határok erőszakos megváltoztatásáról. Tudjuk, mit jelentene e kérdésnek a felvetése a térségben: láncreakciót váltana ki Ezért mi a határokat illetően a status quo-ból indulunk ki A szerb vezetők nem ismerik el a belső határokat, és nemzetközi jogilag sajnos nem is lehet a Helsinki Alapokmányt a belső határokra kiterjeszteni. A politikai retorika megfogalmazásai ellenére az egyes köztársaságok nem képeznek nemzetközi jogi alanyt így vetődik fel szuverenitásuk elismerésének a kérdése. Ezért követek Horvátország és Szlovénia, hogy ismerje el őket a világ, s ezt várják tőlünk is. Mi mégsem tartanánk helyesnek és eredményesnek, ha Ausztria, Magyarom szág, Olaszország és esetleg Németország elismerné őket Ez egyáltalán nem csillapítaná le a szerbeket éppen ellenkezőleg: politikai propagandára használnák ki, a két világháborúra hivatkoznának, mondván, hegy az egykori ellenségek ismerték el őket Ezért a megoldás csak az lehet hogy mind a hat köztársaságot el kell ismerni, kikötve a kisebbségek, a nemzetiségi önkormányzatok elismerését s átmeneti időszakot kell biztosítani, melynek során egy ilyen államszövetséget fel lehet oszlatni; s ha már szuverének a köztársaságok, akkor dönthetnek arról, hogy közülük melyek kívánnak részt vermi egy lazább államszövetségben. Belgrad tulajdonképpeni célja Nagy- Szerbia létrehozása; ki akarnak jutni a tengerpartra, és el akarják foglalni Kelet- Horvátországot A megszerzett területeket pedig szeretnék homogenizálni. De ez lehetetlenjugoszláviában a lakosság 20 százaléka vegyes házasságokban él. Ezenkívül mindenütt nemzetiségek találhatók Ezért az egyetlen lehetséges megoldás a határok megszilárdítása a „status quo” alapján, ezt pedig össze kell kapcsolni a kisebbségi jogvédelemmel. A világ 74 évet várt a kommunizmus összeomlására, a Szovjetunió összeroppanására, s amikor ez bekövetkezett, nem volt felkészülve az új helyzetre. Egy esetleges háborúra elvileg felkészültek a nagyhatalmak, a hadseregek, a NATO, de békés erózióra, belső összeomlásra nem. S most a vezető ipari országok, a pénzügyi körök nem tudják igazán, mit kellene tenniük, az érintett népek pedig csalódottak, mert szükségszerűen naivak voltak, s azt hitték, ha vége a kommunizmusnak, akkor mindjárt részesülhetnek a nyugati életformából. A következő évtizedekben meg kell oldanunk ezeket a kérdéseket, mert különben ez a destabilizálódott térség nagy veszélyeket rejthet magában. Változatlanul fontosnak tartjuk a NATO fenntartását, sőt megerősítését — Ekképp állhat fenn szilárdan az európai és atlanti egyensúly, amelynek mi nagy hívei vagyunk. A világ északi fejlett részének egységesen és felkészülten kell majd várnia észak és dél konfliktusát, mely az ezredfordulón vagy a XXI. század elején válik majd élessé. Á demográfiai robbanással, a gazdasági nehézségekkel a világ déli felén együtt jelentkeznek majd az új vagy régi vallási alapokra helyezett fundamentalista irányzatok. S a fundamentalizmus ugyanakkora erőt képviselhet és ugyanolyan pusztítást jelenthet, mint amilyet a hitlerizmus és a bolsevizmus jelentett a XX. század számára.
