Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1991-08-01 / 8. szám
1991. augusztus Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 7. oldal SZÉKELYHIDIÁGOSTON: Az MDF mint középpárt —Magyar Demokraták és egyéb demokraták — Zicherman Sándor 1935-ben született Ungv áron. 1990-ben áttelepült Magyarországra, ahol ugyanazokkal a problémákkal találta szemben magát, mint a Nyugatra települt magyarok többsége: orosz-zsidómagyar ésszel azt hitte, hogy ott minden könynyebb lesz... Nem lett. Képeiből egy vállalkozó magyar csoport kiállítást rendezett Bécsben. Az eddig befolyt félmillió schillinget azonban honfitársai „elfelejtették” kifizetni neki. A mindenét Beregszászon hagyó festőművész jelenleg még lakását sem tudja fizetni. — Több mint száz csoportos, tizenöt egyéni szovjetunióbeli, három magyarországi, egyegy hollandiai, franciaországi és belgiumi kiállítás után az utolsó, a bécsi nem hiányzott... Reméljük, hogy a honi viszonyokat nem ismerő kiváló festőnek ez volt az utolsó csalódása honfitársaiban! Egészséges Ifjúságért Alapítvány Négy éve Lakitelken „egy magyar demokrata fórum" alapítását határoztuk el. „Ezt a fórumot a résztvevők nyitottnak képzelik, egyszerre demokratikus és nemzeti szelleműnek” — mondta ki a közös nyilatkozat. Csak hát más a szellemi nyitottság, megint más a politikai. Először, 1987-ben, az általános polgári szabadelvűség hívei, a leendő Szabad Demokraták nem férhettek be a lakitelki sátorba. A Magyar Demokraták mozgalommá szilárdulásával, 1988- ban, ugyanabban a sátorban viszont a demokratikus szocializmus kísérlete ítéltetett meddőnek, meghaladandónak. A Magyar és a Szabad Demokraták ezzel két úton, mégis együtt indultak a rendszerváltozás irányába. Közben talpra szökkentek és hozzájuk csatlakoztak a Fiatal Demokraták. Ennek az újdemokrata szárnynak a lendülete végül föltámasztotta az 1945-ös hazai demokrácia húzóerőinek, a kisgazdáknak, a kereszténydemokratáknak és a szociáldemokratáknak maradékait és utódait is. Jótékony külső fordulatok segítségével azon frissiben országgyűlési, majd helyhatósági választások következtek. Ezeket 1990-ben a három újdemokrata párt nyerte, tavaszszal a Magyar Demokraták, ősszel a Szabad Demokraták elsőbbségével. Az országgyűlésben a Magyar Demokraták a történelmi igazságtétel programjával kormánytöbbségre kerültek, a Szabad Demokraták és a Fiatal Demokraták a szűkebb polgárosodási programmal az ellenzék élére, később a helyi képviselő-testületekben a Szabad Demokraták és a Fiatal Demokraták értek el többséget, a Magyar Demokraták a legnagyobb kisebbségig jutottak. Körülöttük helyezkedett el különböző arányokban és társulásokban a többi párt. A politikai rendszerváltozás új erői így álltak föl. Természetes, hogy a működésbe lendülő politikai rendszert az élő valóság vizsgáztatja és formálja tovább. Most ebben a szakaszban járunk. Hosszú diktatúra alól szabaduló társadalom és demokratikus politika találkozását akár örömünnep köszönthetné. Igazságtalan és kegyetlen fonákság, hogy ezt a megszenvedett fényes pillanatot az elmaradottság és a tulajdonhiány szorításában kell az országnak fogadnia. Demokráciánk válságból és válságba született. Ha utat enged, és persze utat enged a népakaratnak, nem lehetetlen, hogy e fiatal demokráciát az általános elégedetlenség kitörései fenyegetik. Mindenesetre érdemes felkészülni rá, hogy a kormány/kormány ok megingásait vagy bukásait a pártok ellensúlyozhassák, hogy a pártok cselekvőképessége megóvhassa és megújíthassa a demokráciát magát. Legsokoldalúbb felelősség és legsürgetőbb kötelesség ebben a Magyar Demokratákra hárul, őket ösztökéli a legélesebb figyelmeztetés is, hiszen a törvényhozó országgyűlés és az irány ító-végrehaj tó kormány első pártja szavazóinak felét vesztette el a helyi választásokon, szövetségét a kisgazdákkal feszítő bizonytalanságok terhelik, ráadásul a torlódó változásokat késlekedve és még az indoklásra sem igen ügyelve követi. Ez utóbbi fogyatékosságából ered az égetőbb baj. Lakitelek óta a legyőzendő közös ellenséget, a szovjet birodalmi függőséget és a hazai pártállami diktatúrát a társadalom és a nemzet független és demokratikus fejlesztési irányának versenye váltotta föl; a pályán sokfajta és egyenjogú politikai/szakmai vetélytárs mozog. Eddig a népakarat a történelmi igazságtevés leghitelesebb kifejezőjét látta a Magyar Demokratákban. Most már ugyanennek a népakaratnak a szétváló csoportjai, rétegei rövid és hosszú távú boldogulásuk eszközét keresik benne is, másokban is. Polgári Magyarország épül, benne magyar és magyarországi polgárság nevelkedik. Elvben polgári és nemzeti fejlődés eztán együtt szab irányt. Gyakorlatban azonban új munkaadók és új munkavállalók, újgazdagok és újszegények összefonódó és ütköző érdekei uralják a társadalmi erőteret. Polgári és nemzeti fejlődés dolgaiban csakis ebben a közegben vívható ki tartós megoldás. Erre vall, hogy a történelmi igazságtevés valóban egyszerre demokratikus és nemzeti programjának győzelme után a Magyar Demokraták politizálását a többség főleg a gazdasági berendezkedés és az életkörülmények alakulásának tükrében ítélte meg, az immár tapinthatóbb polgári igényt sorolva a mind szövevényesebb nemzeti elé. Ebben a tükörben a Magyar Demokraták nemzeti elszántsága töretlennek, hasznosítható polgári építeni tudása azonban tétovának mutatkozott. Változott helyét és változtatandó szerepét miben jelölte ki, egyáltalán kijelölte-é ez az áldozatosságban, sikerben és kudarcban részes párt? Furcsa szerepcsere zajlott le: nem a párt táplálta és ellenőrizte törvényhozócsoportját és kormánytagjait, hanem azok a pártot. A kormány a polgárosodáshoz gyors intézkedésekkel nem szolgálhatott,ígéretet sem tehetett erre. Megértést, türelmet, áthidalást jelentő célokat a párt tűzhetett volna ki, a társadalmi és nemzeti hajtóerők tartalékának megmozdításával. De saját benső hajtóerőit sem bírta kellően fokozni. Ez a párt vesztette/vesztegette el táborának felét a helyi választásokon. És ez a párt nem siethetett a kormány segítségére pontos előrejelzésekkel, útmutató és fölszólító javaslatokkal, hatásos érdekképviseleti kapcsolatokkal a taxislázadás kétes napjaiban. Izgalmi gócnak, ütközőpontnak itt és most elsősorban a nemzeti lét tekinthető. Nevezetesen a nemzeti mibenlét. Ha a nemzetet sajátos történelmi és szellemi értékek őrzését, gazdagítását, védelmét és hagyományozását vállaló egyének mindenkori szabad közösségében látjuk, ha tehát a nemzet szervezőelvét a sajátos történelmi és szellemi értékekhez és az érzelmi-erkölcsi vállaláshoz kötjük —ezzel feloldhatjuk az ellentétet a polgárosodás társadalmi demokráciájával és emberi egyenjogúságával. Mellesleg jó előzmények és minták kalauzolhatnak ebben, — akár a reformkorhoz, akár a szárszói tanulságokhoz és a bibói gondolathoz viszonyulva. Gyökeresen új arculatot ölt azonbant korszakunkban a magyar állam. Kényszerűen viselt gazdasági és intézményi túlsúlyához hozzátapad az érdekképviselet, a szabályozás, az elosztás, a gondolkodás túlsúlya is, bármilyen összetételű országgyűlés, kormány és helyhatósági hálózat működteti. — Valójában ez a túlsúly duzzaszthatja torzképződménnyé az egyoldalú politikai akaratot, lett légyen az nemzeti vagy nemzetellenes — szabadelvű vagy szocialisztikuskommunisztikus. Kivédeni ezt két oldalon lehet. A magántulajdon és a települési köztulajdon kiszélesedése, a független érdekképviseletek megerősödése korlátozza, sőt átformálja az államot. De a mai túlsúlyos és a holnapi korlátozott állam is elválasztandó a világnézeti politikától. Ebben a túlsúlytól és erőszaktól megtisztított térben érvényesüljön az értékeiben és értékhordozóiban megnyilvánuló nemzeti lét, a mindenkori nemzeti közmegegyezés szerint. Pontosabban: a mindenkori egyetemes nemzeti közmegegyezés szerint, hogy a kifejezés a szétszórt magyarsághoz idomuljon. Ebből a látószögből a Szabad E>emokraták általános emberi és polgári szabadelvűségénél, a Fiatal Demokraták gyakorlatias, szakszerű szabadelvűségénél és a szociáldemokraták reménybeli,jtisembervédő” szabadelvűségénél a Magyar Demokraták népi, nemzeti és keresztény-európai értékeket őrző és megújító törekvését nemhogy nem szükítőnek és kirekesztőnek, inkább gazdagítónak és egyesítőnek mondhatjuk. Történelmi próbájú, élő ötvözet ez, amelynek egyik forrása is, föltétele is, eredménye is a szabadelvűség, egy bizonyos szabadelvűség. Az öszszeférhetőséget itt azonban nem a szabadelvűség általános értékei, hanem a sajátos értékcsoportok sajátos szabadelvűségének változatai alakítják. Végtére is persze mindez nem elméleti állásfoglaláson múlik. Indoklásul a mai Magyarország szükséges és felelős megújítása említendő úgy, ahogy a Magyar Demokraták értelmezik és vállalják. Politikai hatásában ez az értékrend egyensúlyt eredményezhet. A sokfajta gazdasági/társadalmi érdek érvényesülését nem fékezi, ugyanakkor beléjük épülve, indítékaikhoz szegődve az öncélú és mesterséges szélsőségeket gyengíti. Minőségi értelemben alkot közepet, a mélyebb folyamatok zónájában. Hogy így mennyire húzódik az adott mezőny baloldalától és jobboldalától, véletleneken is áll, többek közt az épp használatos önmeghatározásokon. Fő, hogy a változások sodrában helyét és szerepét kereső politikai akarat maga ne tántorodjon el eredeti céljától. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a Magyar Demokraták vállalt föladatukatközéppártkéntteljesíthetik. Minél tudatosabban, annál magabiztosabban. Az Alapítvány célja az ifjúság egészséges testi és szellemi fejlődése érdekében gyermekek, diákok, családok olcsó üdültetésének támogatása. Alapítványunk nyitott, ahhoz minden természetes és jogi személy csatlakozhat. A csatlakozó jogi személyek dolgozóinak, alkalmazottainak, azok gyermekeinek kedvezményes, esetleg térítésmentes nyaraltatását megszervezi, továbbá támogatja gyermekek, diákok óvodai, iskolai elhelyezését. Minden vállalatvezető, cégvezető előtt ismert, hogy sok szülő csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudja megoldani iskolás korú gyermekének ny araltatását, felügyeletét a nyári szünidő alatt. Ilyenkor kényszerből a szülő munkahelyéről fizetetlen szabadság címén hosszabb-rövidebb időt tölt távol. Ezen a gondon kíván segíteni az Alapítvány. Amennyiben ön az irányítása alatt álló vállalat, cég részéről 1991. évben 10.000 Ft-ot átutal az Alapítvány részére, akkor egy gyermeket egy hétig teljes ellátás mellett tudunk üdültetni a gyönyörű környezetben lévő, tiszta levegőjű Csobánkai ÓZON Camping-ben. (Természetesen nagyobb összeg is befizethető több gyermek részére, ill. egy gyermek részére hosszabb időtartamra is.) Minden 100.000 Ft (azaz tíz gyermek/hét támogatás) befizetés esetén 100.000 Ft-onként +1 gyermek egyhetes, térítésmentes üdültetését vállaljuk. Amennyiben a csatlakozó jogi személy alanya a vállalkozói nyereségadónak, a törvény 11. §./l/bekezdés b. pontja szerint az Alapítványra fordított összeg csökkenti az adóalapot. Ugyanez érvényes természetes személy esetében is. Amennyiben ön vagy cége csatlakozni kíván az Alapítványhoz, kérjük, a Budapest Bank Rt. Délbudai Igazgatóságánál (Budapest, XI., Szakasits Árpád út 57.) vezetett 380- 18619. sz. számlára utalja át az Alapítványra szánt összeget. Rövid tájékoztató a nyári programokról: GYERMEKEK (10-16 éves) részére 12 fős csoportokban nyelvi tábor, kézműves tábor, kerékpár-túrázás. A gyermekekre az üdülés ideje alatt képzett kísérők felügyelnek. CSALÁDOK részére 3-4 ágyas bungalókban biztosítunk elhelyezést Csobánkán, az ÓZON Turistaközpontban (főzési lehetőség vagy hideg-meleg ételek mérsékelt áron). Kívánságra egyéb programokat is kialakítunk. Az Alapítványhoz való csatlakozással, valamint az Alapítvány által szervezett üdültetési programmal kapcsolatos minden kérdésre válaszolunk. Címünk: 1112 Budapest, Törcsvár u. 7., tel.: 185-8958. V) 5» A CSEMADOK 1990. február 6-i hatállyal „Fábry Zoltán Alap”-ot létesített a csehszlovákiai magyar kultúra és szellemiség, továbbá a csehszlovákiai magyarságkutatás, a Fábry-díj, művészeti és művelődési seregszemlék támogatására. Az Alap kezdő tőkéjét Fábry Zoltán hagyatéka képezi. Az Alap nyitott, melyhez minden állampolgár vagy kollektíva, intézmény, intézet, vállalat, szövetkezet bárminemű pénzösszeg befizetésével hozzájárulhat. Az Alapot az erre kijelölt kuratórium kezeli. Az Alapra történő befizetéseket pénzesutalványon, bankátutaláson a következő címre, illetve számlára lehet küldeni: ÚV CSEMADOK, Nám. 1. mája 10-12., VÚB Bratislava-mesto, 35-64631, „Fond Z. Fábryho”.
