Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1991-01-01 / 1-3. szám

12. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1991. január-március FÓRUM Nyílt levél Antall Józsefnek Elnézést a familiáritásért, de nekem ez a megszólítás sokkal közelebb áll a szívemhez, mint a „Miniszterelnök Úr”, tudva, hogy 1943-banTeis azon elsősök között voltál, akik a Budapesti Kegyes­rendi Gimnázium velem együtt ballagó diákjait hóvirággal búcsúztatták. Mint egyike az 1956-ban hazájukból kiüldözötteknek, ezen nyüt levelem­ben szeretném kifejezni a Beléd és az ország jövőjébe vetett hitemet. Teszem ezt a magam és mindazon idekint élő magyarok nevében, akik következete­sen elutasítottak mindennemű együtt­működést az otthoni elnyomó rendszer­rel és annak képviselőivel, s ugyanak­kor kitartóan dolgoztak a most végre megvalósult magyar szabadságért. Figyelemmel kísérve azonban a helyzetet, fájó szívvel kell látnom azt a gonosz küzdelmet, melyetarégirezsim ellenzékivé vedlett haszonélvezői és egykori szekértolói folytatnak akeresz­­tény, nemzeti és magyar kibontakozás ellen. Tudom, hogy szörnyű a nyomás és óriási a felelősség rajtad. Ugyanak­kor rettenetes lehet tapasztalni azt a kö­zömbösséget, meg nem értést, vagy e­­gyenesen a ross zindulatot azok részéről, akiknek az lenne a természetes kötele­zettségük, hogy szívvel-lélekkel együtt­működjenek egy szabad, független és megelégedettMagyarország megterem­tésében. Sokan gondolhatják otthon, hogy könnyű a kintieknek, ám azoknak, akik idegenben megtartották magyarságu­kat, gyötrelem nézni a magyar nemzet vergődését azokban akelepcékben, me­lyeket a magukat magyaroknak nevező ellendrukkerek állítottak fel. Nem tartozom azok közé, akik úgy gondolják, hogy jótanácsaikra szüksége van az országnak. Észben, szakértelem­ben nincs otthon hiány, amiből talán egy kicsit több kellene, az a „jó vitézi rezolutio". Hasznos tanácsok helyett tehát jó e­­gészséget kívánva a további kitartó és következetes munkádhoz, és erre a Jó­isten áldását kérve, honfitársi és öregdiák üdvözlettel: Farkas Barna (Montreál) Levelekből Tisztelt Szerkesztőség! A politikát, annak sajtóbani tükrét laikusként figyelem. Véleményalkotá­somat világnézetem-formálta intuíciók terelik. Lapjukról—egy olvasott szám alapján—a következőket gondolom: a hazai sajtóban hónapok óta megbillent (hiányzó?) egyensúlyt szándékozik re­konstruálni, tiszteletreméltó lelkesedés­sel. Ez a bíráló törekvés azonban céljá­val ellenkező hatású lehet, ha eszköz­­rendszerében nem akar különb lenni annál, azoknál, ami és akik a kritika tárgyát képviselik (a puska visszafelé sül el). A Magyar Hírlapján. 26-i szá­mában Komis Mihály írásamegerősített abban, hogy ez a véleményem nem a­­laptalan! Csengeyről és Csurkáról gon­dolkodva írja: „Örülök azért ennek a fiúnak; remélem, továbbra is makacsul az élbolyban tartja magát, szerintem Csurka meg ő többet ártanak annak a politikának, amire felesküdtek, mint az SZDSZ és a FIDESZ együttvéve, ók a mi önkéntes segédszemélyzetünk.” Gondolkozzunk!... Dr. Kulcsár Rita (Debrecen) Kedves Kulcsár Rita! Ha a sajtó véleményformáló hatása csak­ugyan úgy működne, ahogy azt Ön véli, akkor az ellenzék szócsö­veinek már régen ágyúként kel­lett volna elsülniük — visszafelé. De sajna nem ezt teszik. —A szerk. Tisztelt Szerkesztő Uram! Elküldöm Önnek, az általam kivá­lónak tartott, .Nyugati Magy arság”-nak azt a beszédet, amelyet az 1956-os for­radalom és szabadságharc idei soproni ünnepségére írtam. A beszédet nem én, hanem egy Zombori István nevű idős tanár olvasta fel; ahely i pártok az ő sze­mélyében tudtak megegyezni. (...) A beszédet ajánlom szíves figyelmébe ol­vasásra, amint én is figyelemmel olva­som lapjukat. Ezúton és ismeretlenül gratulálok önnek, Miklóssi István! Ez a legjobb lap most, amely a világon ma­gyarul megjelenik! Dr. Borbély József (Sopron) Kedves Tanár Úr! Köszönöm a rendkívül értékes írást és sajná­lom, hogy terjedelme miatt nem tudj uk közölni, de örömmel ven­nénk októberi számunkhoz egy hasonló, eredeti anyagot. Hálás köszönet nekem címzett elisme­rő szavaiért, de azok a lap min­den fizetség nélkül író és segítő munkatársait illetik! —A szerk. Tisztelt Főszerkesztő Úr! A Nyugati Magyarság 1990. szep­temberi számának 12. oldalán „MDF Baráti Kör” címmel olvastam egy rö­vid írást, amely szerint a lap összekötő szerepet vállalna a Nyugaton működő B aráti Körök között. Azóta semmi nem történt ez ügyben. Miért? Pedig szükség lenne egy egységes tömörülésre, és a közvetítésre a leghivatottabb a Nyuga­ti Magyarság lenne, amely szép szám­mal megjelenik már otthon is. És szük­ség lenne az egységre azért is, hogy vé­dekezhessünk olyan támadások ellen, mint amilyenek a mellékelt Menora­­cikkben olvashatók... Takács István (New York) Kedves Takács Úr! A kontinens különböző városaiból érkeztek hasonló tartalmú levelek. Kér­jük, kezdjék el a szervezést min­denhol, mi pedig hamarosan je­lentkezünk ez ügyben. —A szerk. r MEGRENDELŐ SZELVÉNY n Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva — csekket mellékelve — címünkre beküldeni; NYUGATI MAGYARSÁG 5582 Gatineau, #11, Montreal, P.Q. H3T 1X7, Canada NÉV: CÍM: Megrendelési díjak egy évre: Kanada: $25; USA: $23; egyéb országok: US-$28 (TÁMOGATÁST KÖSZÖNETTEL VESZÜNK!) J Válasz a költőknek Igen szép és lelkesítő feladatra vál­lalkoztam: megkísérlem Vitéz György és Megyeri György montreáli költőink bánatátúj ötlettel reménnyé változtatni. Arról van úgy anis szó, hogy e lapnak két előző számában költőink arra a szo­morú következtetésre jutottak, hogy a montreáli magyarok körében: „A kor­társ irodalom iránt (vagy az irodalom iránt általában?) nem túl nagy a lelke­sedés.” Nem vagyok híve elméleti vitáknak, csak ha azok valamilyen gyakorlati megoldáshoz vezetnek. Ha apanasz jo­gos — orvoslásra szorul. Nem szeretnék idegen toliakkal ékeskedni—a gyógymód nem az én ta­lálmányom, de hatását én is élvezem. Hogy ez a gyógymód alkalmazható-e magyar vonalon, csak remélni merem. Meghallgatásra mindenképpen érde­mes. Több mint tíz éve aktív tagja va­gyok a Canadian Authors Association (Kanadai írók Szövetsége) montreáli tagozatának. Quebecben ma angol nyel­vű irodalommal foglalkozni és azt nép­szerűsíteni, — mint jól tudjuk — leg­alább olyan nehéz, mint ébren tartani anyanyelvi irodalmunk iránti érdeklő­désünket — idegenben. A különböző angol irodalmi társaságok tehát, „egy­ségben az erő” érdekében megalakítot­ták a QSPELL (Quebec Society for the Promotion of English Language Lite­rature) irodalmi társaságot, mely támo­gatja és összefogja a különböző angol irodalmi egyesületeket. Versengés, fél­tékenység és gáncs helyett e társaságok most igyekeznek összedolgozni. Egyéni törekvések helyett a gondolat, a nyelv ápolása, az angol irodalom művelése került az érdeklődés középpontjába. Ép­pen ennek köszönhető, hogy maazíró­,,Kecskemét" A Kecskeméti Református Kol­légiumi Alapítvány azzal a kérés­sel fordul a Kanadában élő ma­gyarokhoz, hogy segítsék adomá­nyaikkal a 42 évi kényszerszünet után újrainduló, teljesen önerőből egészen új iskolát szervező ősi, 427 éves Kecskeméti Református Kollégiumot. — A torontói Első Magyar Református Egyház fel­ajánlotta segítségét és elvállalta, hogy a Kanadában e nemes célra összegyűjtött adományokat Ma­gyarországra továbbítja. A csekk az egyház nevére és címére külden­dő „Kecskemét” megjelöléssel. (First Hungarian Presbyterian Church, 439 Vaughan Rd., To­ronto, Ont. M6C 2P1) Kérésre adónyugtát küldenek. Az adományok közvetlenül is eljuttathatók Magyarországra a Kecskeméti Kollégiumi Alapít­ványdevizaszámlájára: Commer­cial and Credit Bank Ltd., Bu­dapest, OKTB Rt., 401-0915-01- 250. Kanadai partnerbank: Royal Bank of Canada, Toronto. ( \ Hungária Pályázat A Buenos Aires-i HungáriaEgye­­sület pályázatot hirdetett a Bor­­bándi Gyula által szerkesztett „ÚjLátóhatár” tiszteletére „Mit ér és milyen az ember, ha magyar a diaszpórában?" címmel. Az Egyesület vezetője, Lomni­­czy József tájékoztatása szerint a felhívásra 5 pályázat érkezett Ma­gyarországról, kettő az USA-ból, egy-egy pedig Írországból, Erdély­ből, illetve Argentínából. Borbándi Gyula és Csoóri Sán­dor az első díjat drJíabdebóTa; másnak (Írország) ítélte. „Minden értelmes gondolat köze­lebb hoz értelmes magyart az ér­telmes magyarhoz. Erre most né­pünknek nagy szüksége van" — írja Lomniczy József a pályázók­nak kiküldött levelében és — „Annyit érek, amennyit adomá­­nyaibólazlstennek visszaszolgál­tathatok” — írja dr. KabdebóTa­­más nyertes pályázatában. V___________________________ szövetség montreáli alelnöke egy sze­mélyben a regényírók egyesületének (WARM) elnöke. A vendégelőadónak így alkalma nyűik, természetesen más­féle műsorral, mindkét társaságnál fel­lépni. Ez a tény elősegíti az előadó nép­szerűségének fokozását, s egyben biz­tosítja mindkét előadás látogatottságát. Ha mi magyarok is ebben a szellem­ben dolgoznánk — Zalán Tibor buda­pesti költőnk montreáli látogatásamás­­kor nem maradna csupán egyesek féltett titka. No és attól sem kellene tartanunk, hogy nyolc-tíz-tizenöt fős hallgatóság előtti rendezvény inkább tőrdöfés lenne az érzékeny költők számára — ahogy ezt Dr. Megyeri György írja. A baj nem az, hogy a múltban nem volt elég irodalmi előadás Montreal­ban. Az Irodalmi Társaság egymaga számos kitűnő előadást rendezett. Csak hogy néhányat említsek időrendi sor­rendben: Sajgó Szabolcs, Tollas Tibor, Fáy Ferenc, Márai Sándor, Arany János munkáit élvezhette a hallgatóság. Kor­­társ írók közül Budapestről Sándor Ivánt hallhattuk, Sziki Károly pedig magá­­nakacsalódottköltőnek, VitézGyörgy­­nek versét is nagy sikerrel adta elő. Fel­merül azonban bennem a kérdés: miért nem láthatjuk e panaszos költőket gyak­rabban e szép előadásokon? Ha maguk az alkotók távol maradnak, hogy számít­hatunk a nagyközönség érdeklődésére? Úgy érzem, s remélem, hogy a jövő­ben félreteszünk minden ellentétet, s kizárólag a magyar irodalom ápolása érdekében sikerül olyan baráti légkört teremtenünk a különböző irodalmi tár­­saságok között, melyből mindannyiunk közös szerelme: a szép magyar szó kerül ki győztesen. A közönség éppen olyan érzékeny, mint az alkotó: igényli a békés együtt­működést. A háborúban még a múzsák is hallgatnak. De túl romon, ha perce jön csodáknak, A mély megkondul, mintha vallana, S a bolt alól harangtisztán kicsendül S magasra száll az ember dallama! (Áprily Lajos) Romváry Zsuzsa (Montreál) Alföldi fürdővárosban 720 négyszögöles telken kiváló műszaki állapotú összkom­fortos családi ház eladó. Dr. Kulcsár Dániel, Hajdú­nánás, Bocskai u. 36. Tel.: (55) 21-968. r-----------^ INTERART Interior Design & Art Studio I George Berenyi ISID I 6116 Borden Circle Las Vegas, NV 89107 | U.S.A. ^ (702) 877-1825 \ NAPI JÁRATOK SVÁJCBA KÉNYELMES CSATLAKOZÁSOKKAL BUDAPESTRE ÉS TÖBB MINT 100 MÁS CÉLÁLLOMÁSRA Hívja utazási irodáját vagy a Swissair montreáli központját a 879-9154-es telefonszámon VOLS QUOTIDIENS POUR LA SUISSE. EXCELLENTES CORRESPONDANCES POUR BUDAPEST ET PLUS DE CENT AUTRES DESTINATIONS. Contactez votre agent de voyage ou Swissair a Montréal au 879-9154

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom