Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1990-06-01 / 6. szám
1990. június Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 7. oldal HHRF-CHRR HIRADO A magyar kisebbségek ügye a koppenhágai helsinki utókonferencián Június 5-én nyílt meg Koppenhágában az emberi dimenzióról tárgyaló négyhetes nemzetközi konferencia. A tárgyalás a helsinki utókonferenciák, az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia (CSCE) sorozat egyike. A helsinki folyamat 35 résztvevője — az összes európai ország, Albánia kivételével, valamint az Egyesült Államok és Kanada — külügyminiszterével képviseltette magát a tanácskozás megnyitó napjain. Jeszenszky Géza, a Magyar Köztársaság külügyminisztere külön tárgyalásokat is folytatott a résztvevő külügyminiszterekkel — köztük James B akerrel és Eduard Sevamadze-val —, majd június 6-án nyilvános beszédet tartott. Anemzeli kisebbségek egyéni és kollektív jogairól—új, történelmi jelentőségű lépésként—Magyarország Ausztriával, Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Olaszországgal közösen nyújtott be javaslatot. A június közepén napokig tomboló, abukaresti kormány támogatását élvező erőszakot szinte minden delegátus elítélte. Martin Vukovits osztrák nagykövet Romániát olyan államnak nevezte egy felszólalásában, amelyben csak a látszat kedvéért tűrik meg a pártokat, de ahol tovább él a monolitikus diktatúra. Az Európai Közösség azonnali hatállyal felfüggesztette a már előkészített gazdasági megállapodás aláírását Romániával, Washington információkat és kétoldalú tárgyalást követelt. A hivatalos ülésszakkal párhuzamosan — és annak résztvevőit, kormánydelegátusait tájékoztatva —folyamatos programokat tartanak európai és más emberi jogi szervezetek is adán fővárosban. A New York-i központú Magyar Emberi Jogi Alapítvány— Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) — állandó jelenléttel, sajtóértekezletekkel, nyilvános beszámoló előadásokkal, személyes konzultációkkal, lobbizással és dokumentációs anyagokkal tartja az érdeklődés középpontjában a magyar kisebbségek ügyét. Június 8-án a HHRF kolozsvári munkatársa, Bíró Anna Mária tartott előadást többek között arról is, hogy a konferenciára utaztában két órán keresztül zaklattákarománhatárőrök, végül egyikük: Mátéi Tirvan Zaha elkobozta tőle a konferenciára szánt dokumcnhimokat. Bíró Anna Mária előadása és a HHRF erről kiadott tájékoztatója után nyolc nappal a román delegáció vezetője, Traian Chebeleu nagykövet a konferencia hivatalos plenáris ülésén jelentette be, hogy előző nap bocsánatkéréssel juttatta visszaaHHRFmunkatársának az elkobzott dokumentumokat. Június 14-én Tőkés László nagyváradi püspökkel rendezett sajtóértekezletet a HHRF az emberjogi konferencia épületében a Bell Centerben. A nagysikerű tájékoztatón mintegy hetven riporter és konfercnciaküldött vett részt — az angol és nyugatnémet delegációkat vezetőik képviselték. Előadásában és kérdésekre válaszolvaTőkés püspök elmondta, hogy az eddigi romániai változások elégtelenek, a romániai Magyar Demokrata Szövetség jelentős választási sikere nem módosította a bukaresti kormány magyarellenes, nemzetiségellenes politikáját. Elszomorító példa a kétszínű, szélsőséges és uszító kormánymagalartásra a jelenlegi bukaresti vandál támadás is a békés tüntetők ellen. Hangsúlyozta azt is, hogy a kisebbségeknek kollektív jogokra is szükségük van. Június 16-án a konferenciával párhuzamos előadássorozat egyikeként azEmbcri JogokNemzetközi Ligája jelentését hallgatták és vitatták meg a résztvevők a márc. 16-20-i marosvásárhelyi magyarellenes pogromról. A Liga jelentése helyszíni vizsgálóbizottsága tényein alapult, amelynek ápr. 21-26. között Marosvásárhelyre küldését két párizsi tagszervezete: az Emberi és Polgári Jogok Magyar Ligája és az Emberi Jogok Román Ligája kezdeményezte. A HHRF jún. 20-án egész délelőtt tartó programokat szervezett, amelyeken bemutattak egy, a marosvásárhelyi márciusi pogromról készült dokumentumfilmet is. A program címe: „Nemzeti kisebbségek Erdélyben—múlt, jelen, jövő". Előadást tartott: Ara-Kovács Attila (Budapest), Blénesi Éva (a HHRF budapesti munkatársa), Komlóssy József (Zürich) és Szőcs Géza (az RMDSz főtitkára). A program résztvevői elfogadtak egy nyilatkozatot, amely a bukaresti eseményeket, valamint a választások alatt történt szabálytalanságokat elítéli, továbbá követeli, hogy a román hatóságok a marosvásárhelyi eseményekért vádolt 16 magyar és 8 cigány ellen készülő pert szüntessék be. Ezt a dokumentumot ugyanaz este terjesztette is a HHRF azon a fogadáson, amelyet a csehszlovák, magyar, norvég és rom án delegációk meghívásáv al rendeztek a konferencia helyszínén. A fogadáson, melyen 7 delegáció vett részt, alkalmuk volt aküldötteknek több olyan erdélyi magyartól közvet-Amerikai egyházi zsinat követeli a romániai magyarság jogait Az amerikai United Church of Christ dél-kaliforniai zsinatának évi közgyűlése erős hangú határozatot fogadott el, amely követeli a romániai magyarság elleni diszkrimináció megszüntetését „STOP ANTI-HUNGARIAN DISCRIMINATION IN RUMANIA ” címmel. Az Egyesült Államok területén a United Church of Christnevűprotestáns egyház több mint kétmillió egyháztagot tart nyilván, a dél-kalifomiai zsinatnak 140 tagegyháza és 50.000 tagja van. A romániai magyarság védelmét, egyéni és kollektív jogainak biztosítását követelő határozati javaslalenül tájékozódni ajelcnlegi helyzetről, akik kifejezetten a koppenhágai konferenciára utaztak el. A június 28-án elfogadott záródokumentum kisebbségi jogokkal foglalkozó része magában foglalja az anyanyelvi oktatás jogát is. A helsinki folyamat résztvevői csúcstalálkozó összehívását határozták el ez év novemberében Párizsban. Ez a tárgyalás döntimajdel azt is, hogy mikor és hol hívjanak össze egy kisebbségi jogokkal foglakozó rendkívüli konferenciát. |--------------------------------------------------------1 HUNGARIAN HUMAN RIGHTS FOUNDATION/CHRR MAGYAR EMBERI JOGOK ALAPÍTVÁNY a világ tizenhat milliónyi magyarsága emberi jogainak szabad gyakorlása érdekében munkálkodik. Rendszeres adatgyűjtő, -nyilvántartó, tájékoztató és konzultációs szolgálatot végez magyar és más nyelveken annak érdekében, hogy a tudományos, társadalmi és kormányzati szerveket és a közvéleményt a magyar emberi jogok, elsősorban a magyar kisebbségek nemzeti jogainak védelmére késztesse a nemzetközileg elfogadott jogvédelmi szerződések értelmében. Az Alapítvány magyarságszolgálatát önkéntes támogatói segítségével folytatja. Mint New Yorkban bejegyzett Not For Prolit Corporation, az Alapítvány munkáját támogató adományok az adóalapból levonhatók. Cím: Hungarian Human Rights Foundation, P.O.Box "J", Gracie Stn., New York, ^N.Y. 10028. Tel.: (212) 289-5488. Románia népeihez, kormányszerveihez és az ENSz-hez tot a Zsinat egyik tagegyháza, a San Fernando Valley-i Magyar Református Egyház nevében annak presbitere, Előd László nyújtotta be. A zsinati határozatot megküldik az Egyesült Államok kormányának és törvényhozóinak, a romániai kormánynak, a sajtónak és az UCC minden tagegyházának, valamint Tőkés László nagyváradi püspöknek. Tagegyházait arra hívta fel a Zsinat, hogy kapcsolatok felvételével „adoptáljanak”, rendszeresen támogassanak egy-egy romániai magyar református gyülekezetét. A Romániában élő mintegy kétmilliónyi magyar elemi jogai és létbiztonsága kerültek veszélybe az elmúlt napokban az államvezctés közönye miatt. Több mint kétszáz súlyos sebesült (köztük Sütő András, a világhírű író) és 6 halálos áldozat vére kiált az égre. A népirtás és az előkészítő uszítás tovább folyik. A kormányszervek, a hadsereg tehetetlennek bizonyultak a több napon át Marosvásárhelyen szervezett magyarellenes gyilkospogrom megakadályozására, amelynek során fejszékkel, vasv illákkal, dorongokkal felfcgyverzett és lehatolt falusi román tömeget szállítottak 40-50 km távolságról Marosvásárhelyre, ahol gyújtogattak, rombollak, gyilkoltak. Követeljük a pogromot előkészítő s a fasiszta csőcseléket Marosvásárhelyre szállító szervezetek és személyek azonosítását, kilétüknek azonnali nyilvánosságra hozását. Követeljük minden uszító és emberi jogokat sértő sajtó-, rádió-, tévé- és hírügynökségi (Rontpres) megnyilatkozás azonnali beszüntetését, az uszítok és a tudatosan félretájékoztatok kilétének, tettük elkövetésének és idejének nyilvánosságra hozatalát. Tiltakozunk a Romániában élő magyarságot ért rágalmak ellen. A romániai magyarság a Ccausescu-félc kommunista diktatúra megdöntése óta eltelt 3 hónap alatt elemi emberi jogainak biztosítását követelte, amelyeket a különböző nemzetközi szerződések szavatolnak, így az ENSz Alapokmánya, aHelsinki Utókonferencia záródokumentuma. A mi népünk egyetlen megnyilatkozásával sem sértette a Romániában élő többi nép jogait vagy az ország szuverenitását, biztonságát. Viszont a népek közötti gyűlölködést szító számos román szervezet és személy több rendben fellépett elemi jogaink biztosítása ellen. Az államvezetés és a román nyelvű hírszolgáltatás sem foglalt és nem foglal állást az egyre szélesebb körben megnyilvánuló román sovén szélsőségek ellen, sőtmég amagyarságlétkérdéseitillctő tájékoztatás sem méltányos, nem tárgyilagos. A kommunista uralom állal elkezdett félretájékoztatásnak következménye, hogy aromán tömegek ma sem ismerik vagy éppen tévesen ítélik meg helyzetünket, követeléseinket. Követeljük, hogy a kormány a nemzetközi fórumok előtt tegyen kötelező ígéretet a Romániában élő mintegy 5 milliónyi nemzetiség (magyarok, németek, szlovákok, cigányok, slb.) jogainak biztosítására és minden nemzetgyűlölő megnyilvánulás azonnali megtorlására. Ezúton fordulunk a nemzetközi közvéleményhez, amely az egyetlen hatékony segítőnk volt a kommunista diktatúra idején elkezdett népirtás megakadályozásában, a falurombolás leállításában, hogy emelje föl szavát a Romániában egyre fokozódó, gyilkos nemzetiségi gyűlölet megfékezése érdekében! Felkérjük az ENSz valamennyi olyan tagállamát, amely számára fontosak az emberi szabadságjogok, hogy támogassa békés politikai eszközökkel folytatott küzdelmünket! Felkérjük az ENSz illetékes szerveit, hogy küldjenek állandó ellenőrző csoportot Romániába az emberi jogok biztosításának fclügyclésére. Felkérjük az ENSz Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tűzze napirendre a Romániában élő magyarság ellen indított irtóhadjárat kiv izsgálásának ügyét. Anyanyelvűnk teljes jogú használatátköveteljük! Teljes mértékű egyenjogúságot követelünk az ország román lakosaival valamennyi nemzetiség számára! A több mint negyvenéves kommunista elnyomás minden maradványának felszámolását a feléledő fasizmus minden csírájának kiirtását követeljük! Székelyudvarhely, 1990. március 21. RMDSz—Szabad Szakszervezet—SzISz Hazahívó szavak Megalakult a Pro Transsylvania Alapítvány ti Reménnyel és keserűségben Sütő András levele (Nagy Károlyhoz) Kedves Barátom! Eljött az én hazamenetelem napja is. Reménnyel jött, mivel nemsokára viszontláthatom szülőföldemet: Erdélyt, és keserűségben is jött, ugyanis félév en-éven belül újból vissza kell idejönnöm második szemműtét végett, mivel az első nem hozta meg a remélt eredményt. Ez alkalomból tehát, hogy időlegesen elbúcsúzom tőletek, barátaimtól, lapotok, a Nyugati Magyarság olvasóitól, hadd mondjak meleg köszönetét a szolidaritásért, a nékem nyújtott segítségért. A köszönet szavait küldöm mindazoknak, akik a Hungarian Human Rights Foundation, a Magyar Baráti Közösség, a Magyar Öregdiák Szövetség — Bessenyei György Kör felhívására azösszefogás példás módján válaszollak. Köszönetcmet küldöm lapotok útján Hámos Lászlónak, Lauer Editnek, Bojtos Lászlónak, Nyárády Elemérnek, Nyeste Zoltánnak és persze tenéked is, kedves Károly. Ugyanúgy küldöm ezúton is testvéri kézfogásomat mindazoknak, kik a föntebb említett közösségi köröktől függetlenül adták jelét meghaló szolidaritásuknak. Adja Isten, hogy önzetlcnségtek meghozza azt az eredményt, amelytől most még oly nagyon távol vagyok. Baráti öleléssel köszönt New York, 1990. június 22. Sütő András Sütő András üzenete Bostonból az Alapítvány bejelentésekor, május 29-én: „Ha édes anyanyelvűnknek maradt még igéje, könyörögve könyörgő szava, lélckcrősítő biztatása az itthonmaradásra, ha minden pogromok ellenére maradt még szavunk, mely valóban a demokratikus Románia keretében az összes nemzetiségek jogaiért képes reménnyel harcolni, erősítsük azt, tegyük meg mankóvá. A hazatérő szándék váljon cselekvéssé. Legyen ebben valós támogatás, kinyújtott segítő kéz a Transsylvania Alapítvány is. Jól tudjuk, a romániai magyarság drámája valós, véres okokból támadt. A menekülteket az emberi megaláztatásnak iszonyatos tényei űzték és űzik cl az ősi szülőfödről. Hazahívó szavaink nem az ál tatás és nem az önáltatás jegyében hangzanak cl. Mert aki fogódzót mond, küzdelemre hív, nem lakomára. Senki előtt sem titok, hogy a történelem folyamán az erdélyi magyarság soha a mostani helyzethez hasonló végveszélybe még nem került. De ne könny ítsük meg magunk a hitleri nácizmus jegyében fogant célok megvalósítását. Vessük meg lábunkat a szülőföldön, növeljük erőnket a hazatérők csapataival és a reménnyel, hogy ügyünkre a nagyvilág is figyel.” Az Alapítványt Budapesten Tőkés László püspök mutatta be május 30-án. Az Alapítvány célja, hogy minél többen térjenek vissza Romániába, minél több hazatelepülő kapjon anyagi kártérítési, minél többen kapják vissza ingatlanjaikat. Nemcsak ilyen módon akarnak azonban segíteni, hanem a román és a magyar kormány álláspontjait is közelíteni szeretnék. Persze legfőbb feladatuk az elvándorlás okainak megszüntetése, a demokrácia megteremtése, a hazaszeretet, a hűség értékeinek elismertetése. A Pro Transsylvania Alapítvány kuratóriumi elnöke Sütő András, az elnökség tagjai: Németh Miklós, Csoóri Sándor, Sütő András, Szőcs Géza ésTőkés László. A kuratórium tagjai többek között B alezó András, Chrudinák Alajos, Konrád György és Törőcsik Mari. (Magyar Nemzet, május 31.)
