Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1990-06-01 / 6. szám
4. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1990. június Göncz Árpád 1922. február 10-én született Budapesten. — Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán 1944-ben doktorált. 1942—1945 között tisztviselő volt az Országos Földhitelintézetnél. Politikai pályáját az EKgP-ben kezdte: a párt főtitkárának volt a titkára, a Független Ifjúság budapesti szervezetét vezette, a Nemzedék c. hetilap felelős szerkesztője volt. 1948-tól állás nélkül volt, majd segédmunkásként dolgozott. Közben négy évet elvégzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, diplomázni azonban nem tudott, mert 1956 végén eltávolították az egyetemről. 1958-ban a B ibó-per másodrendű v ádlo ttj aként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, ebből több mint 6 évet töltött le. 1963-ban amnesztiával szabadult.— 1963-tólszakfordító, 1965-től műfordító és szabadfoglalkozású író. Műfordítóként az angol irodalom kiváló tolmácsolója, ezért Wheatland-díjat kapott. Drámaíróként ismert alkotása a Magyar Módéi a, ezen kívül Sarusok címmel regénye és Találkozások címmel elbeszélése jelent meg. — 1983-ban Józsej Attila díjat kapott. — 1989. december 20-án az írószövetség elnökévé választották. — Alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének, valamint a Történelmi Igazságtétel Bizottságának. — 1990-ben az országgyűlési választásokon az SzDSz budapesti területi listájának vezetőjeként került a parlamentbe. — 1990. március 2-án az Országgyűlés elnökévé választották és a funkciójából következőleg — az alkotmány értelmében — a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöki tisztét is betölti. Dr. Bőd Péter Ákos Ipari és kereskedelmi miniszter 1951 -ben született tanárcsaládban. — Közgazdász diplomát szerzett, majd elnyerte a közgazdaságtudomány kandidátusa címet.— 1975-től kutatóintézetben dolgozik, utóbb aT ervhivatalTcrvgazdasági intézetének osztályvezetője.—Könyveket, hazai és külföldi folyóiratokban szakcikkeket publikált, gazdaságpolitikai és vállalati gazdálkodás témakörében. ENSz-szakértőként dolgozott a fejlődő v ilágban, vendégelőadóként tanított amerikai egyetemen. 1989-ben az egyik szerkesztője és kidolgozója az MDF gazdasági programjának. — 1990-ben az országgyűlési választásokon az MDF Veszprém megyei listájáról került a parlamentbe, ahol a gazdasági bizottság elnökévé választották.—Nős, egy gyermeke van. Szabad György 1924. augusztus 4-én Aradon született.—1932- ben családja Kolozsvárról Budapestre települt át. Itt érettségizett. A háborús viszontagságok miatt tanulmányait csak 1950-ben tudta befejezni az ELTE Bölcsészkarán, történelem-levéltár szakon. 1949-től az Országos Levéltárban dolgozott. — 1954- től az ELTE bölcsészettudományi karán adjunktus, 1956-tól docens, 1970-től egyetemi tanár. 1955- ben kandidátusi címet szerzett, akadémiai doktori értekezését 1969-ben védte meg, 1982-től az MTA levelező tagja. 1956-ban két forradalmi bizottság is tagjai közé választotta. — Számos könyv és ismeretterjesztő munka, tudományos közlemény szerzője. — A Magyar Demokrata Fórumban mint alapító tag 1987 óta fejt ki politikai tevékenységet, 1989 tavaszaóta az Országos Elnökség tagja. — 1990-ben az országgyűlési választásokon az MDF budapesti területi listáján került a parlamentbe. — 1990. május 2-án az Országgyűlés első alelnökévé választották és e funkcióból következőleg — az alkotmány értelmében — az Országgyűlés megbízott elnöke. Dr. Kádár Béla Nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere 1934-ben született Pécsett. — 1956-ban diplomázott a Közdazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakán. Ezután a Magyar Nemzeti Banknál kezdett dolgozni, majd rövid időt az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalatnál töltött.—Közgazdasági pályafutása valójában a Konjunktúra és Piackutató Intézetben indult. Az intézet fejlődő országokat kutató csoportjának vezetőjeként kezdte meg közgazdasági publikációs tevékenységét, amelyet 1964-ben az MTA Afro-Ázsiai Kutató Központjában, a későbbi Világgazdasági Kutató Intézetben folytatott. Itt a fejlett tőkés országokkal foglalkozó kutatóosztály vezetője volt. — 1988. márciusától az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének igazgatója. 1980-ban avilággazdaság szerkezeti változásaival foglakozó disszertációjával elnyerte aközgazdaságtudomány doktora fokozatot. Érdeklődésének középpontjában egyebek mellett a fejlődéstörténeti örökségnek a növekedési utakra gyakorolt hatása, akis országok gazdasági fejlődésének és gazdaságpolitikájának sajátosságai, samagyar külgazdasági stratégia koncepcionális kereteinek vizsgálata állt. — Számos külföldi egyelem vendégprofesszora. Több tudományos könyv és szakcikk szerzője, idegennyelveken is többműve jelentmeg. Ötnyclvből — angol, spanyol, német, orosz és porugál — tett államvizsgát. — Párlonkívüli. Dr. Für Lajos Honvédelmi miniszter 1930. december 21-én született a Vas megyei Egyházasrádócon. — 1953-ban szerzett történész diplomát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1956 őszén részt vett a debreceni Kossuth Kör vitáin, majd a Hajdú-Bihar megyei forradalmi bizottság titkára lett. A bevonuló orosz csapatok letartóztatták és internálták. Szabadulása után (az 1956 karácsonyát megelőző napokban) Franciaországbamcnekült. Hazatérése után fizikai munkás volt, majd évekig általános iskolában tanított. A tudományos pályára 1964-ben térhetett v issza — több mint húsz éven át a Mezőgazdasági Múzeumban dolgozott. Kutatási területe elsősorban az agrártermelés és -társadalom XVIII-XIX. századi históriája. A Tiszatájban 1974-ben publikált „Milyen nyelven beszélnek a székelyek?” című esszéjéért több évi szilenciumra ítélte a hivatalos kultúrpolitika. 1983-tól a történelemtudomány doktora, 1987- ben egyetemi katedrát kapott, jelenleg az ELTE bölcsészettudományi karának docense. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója és 1988- tól az országos elnökség tagja. — Az MDF 1989 őszén köztársaságiclnök-jelöltjévé választotta, a novemberi népszavazás után azonban a jelöltséget visszaadta. Az 1990-cs országgyűlési választásokon pártja Vas megyei listáján került a parlamentbe, ahol a honvédelmi bizottság tagjává választották.—Nős, két gyermeke van. ■ Keresztes K. Sándor Környezetvédelmi miniszter 1944-bcnszületcll Kolozsvárott Keresztes Sándornak, a Kereszténydemokrata Néppárt jelenlegi elnökének fia. — A budapesti piarista általános gimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult. A diploma megszerzése után Győrött a városfejlesztési csoport vezetője lett. 1986-tól az Észak-dunántúli Terv- és Városrendészeti Szakosztály vezetője. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. 1989 tavasza óta tagja a párt országos elnökségének, ősze óla pedig az MDF alclnöke. — A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökeként is tevékenykedik. 1990-ben az MDF Győ-Sopron megyei területi listáján választották meg országgyűlési képviselőnek. — Tagja az Országgyűlés környezetvédelmi állandó bizottságának.—Nős, három gyermeke van. Rabár Ferenc Pénzügyminiszter 1929.június 4-én született Budapesten. — 1949- ben végezte el a Kereskedelmi Főiskolát, ezután 1955-ig kereskedelmi és közlekedési vállalatoknál a tervezés és számvitel területén dolgozott. 1955— 1960 között a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban számvitellel, pénzüggyel, 1960—65 között a KGM Ipargazdasági Intézetében osztályvezetőként a matematikai modellezés és az elektronikus számítógépek alkalmazásának területén, 1965—1975 között az IN FELOR Rendszertechnikai Vállalatnál igazgatóként a vállalat megszervezésével foglalkozott. Tevékenységi területe volt az elektronikus számítógépek gazdasági alkalmazása és szoftver-fejlesztés. 1975—80, majd 1985—87 között Laxemburgban, a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerclemzési Intézetben volt a mezőgazdasági program szervezője és vezetője és 1976-ban átmenetileg a környezeti programot is vezette. Közben 1980-1982-bcn a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tudományos főmunkatárs, majd 1982—83-ban az OTTcrvgazdasági Intézetében osztályvezető, végül 1983—85- ben az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese, majd megbízott főosztályvezető. Munkaterülete a makroökonómiai és ágazati tervezési és szabályozási modellek készítése volt. 1987-től a Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa. — 1964-től rendszeresen oktatott. Először aBudapesti Műszaki Egyetemen matematikai programozást, majd különböző vezetőképző intézményekben. 1970—75 között a Közgazdaságtudományi Egyetemen volt mellékfoglalkozású docens, majd 1980—81-ben ugyanitt alkalmazott ökonometriát tanított. — 1965-ben Angliában, 1968—69-ben, majd 1971-ben az Egyesült Államokban volt ösztöndíjon, illetve tanulmányúton. — Pártonkívüli. Nős, 5 gyermeke van. Dr. Balsa i István Igazságügy-miniszter 1947. április 5-én született Miskolcon. —1965- ben a Piarista Gimnáziumban érettségizett. Mielőtt az ELTE Jogi Karára került volna, másfél évig vegyészlaboránsként dolgozott. Kitüntetéssel doktorált 1972-ben. Egy budapesti ügyvédi munkaközösség tagja. 1988 októberében lépett be az MDF-bc, 1989nyarán a háromoldalú tárgyalásokon, a választójogi törvény kidolgozásában vett részt. Az 1990. évi országgyűlési választásokon pártja országos listáján került a parlamentbe, ahol az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi állandó bizottság alelnökévé választották. Nős, két fia van.
