Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1990-03-01 / 3-5. szám

12. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1990. március-május FÓRUM Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége A kezdeményező bizottság több hó­napi szívós munkája nyomán március 31-én a Zombor melletti Doroszlón, 150 küldött részvételével magalakult a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége. Részlet Ágoston András­nak, a bizottság szóvivőjének beszédé­ből: „Régóta várt, nagy horderejű ese­mény az, hogy ma megalakíthattuk a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét. Persze, tudjuk, hogy mi sem lehetnénk jelen, hanem lenne mint­egy 6000 támogatónk, aki e közösség megalakításátszívügyének tekinti. Mit­­sem éme mindez, ha nem tudnánk, hogy a vajdasági magyarok ezrei fi­gyelnek ránk reménykedve, hogy v ala­­mit tudunk tenni az érdekükben, és nem kerül sor olyan visszarendeződésre, aminek következtében demokrácia he­ly ett s zámoInunk kell a kissebbség i sors különféle megpróbáltatásaival. Politi­kai szervezetünkmegalakításávalnem­­csak azt akarjuk bizonyítani, hogy az Európa-szerte végbement változásokat immárnem lehet visszafordítani, hanem azt is, hogy demokratikusan alulról szer­veződve képesek vagyunk kifejezni és képviselni közösségi érdekeinket. Igaz, a marosvásárhelyi atrocitások figyel­meztetnek, megtorpanhat a demokrati­kus változások folyamata, mégis tud­nunk kell, hogy a legáltalánosabb össz­európai érdekek végre egyszer olyan irányban hatnak, ami megfelel a kis­­sebségeknek.” A VMDK elnöke Ágos­ton András, alelnökeidr. Hódi Sándor és Vékás János lettek. Gyógyászati eszközök Magyarországra Lapunk egyik korábbi számában fel­hívással fordultunk olvasóinkhoz egy otthoni kórház megsegítése ügyében. Örömmel közöljük, hogy felhívá­sunk nyomán egy pace-makert máris hazajuttattunk — a montreáli H2M cég segítségével, s további jelentős készü­lékek (intenzív terápiás monitorok, la­boratóriumi eszközök, s tb.) v árnak szál­lításra. Ismételten kérjük orvos és egészség - ügyi vonalon dolgozó olvasóinkat, hogy a rendelkezésükre álló — modernizá­ció, típus- vagy metódusváltás, stb. foly­tán feleslegessé vált, még működőké­pes — eszközöket, műszereket ne en­gedjék leselejtezni, mert azok otthon még jó szolgálatot tehetnek. Természe­tesen új berendezést is köszönettel fo­gadnak az otthoni kórházak! Az adományozási akció lebonyolí­tásához, a szállításhoz és vámmentes­ség kieszközléséhez a Magyar Máltai Lovagok ajánlották fel nagylelkű segít­ségüket. Kérjük az adományozni szán­dékozókat, lépjenek kapcsolatotba Ka­nadában Dr. Megyeri Györggyel (514- 735-3980) vagy a H2M céggel (514- 341 -0602), az US A-ban pedig Dr. Ho­­yos Jánossal (914-686-8100). „Kortárs Erdélyi Művészek” Washingtonban A washingtoni „Kulturális Alapít­vány Erdélyért” rendezésében május 16-án a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Galériájában „Kortárs Erdélyi Művé­szek” címmel erdélyi magyar képző­­művészeti kiállítás nyílt meg, a magyar és a román követség támogatásával. Akiállítás 60képzőművészeti alko­tást mutat be 14 erdélyi magyar mű­vésztől, akikközül 13-an elhagyták Er­délyt. Ez a fiatal művészcsoport Ma­rosvásárhelyen a nyolcvanas évek vé­gén ,MAMÜ” néven pluralista neo­­avantgarde mozgalmat indított. Az ál­taluk kifejlesztett irányzat előbb Ma­gyarországon, majd Nyugaton is ma­gára vonta a figyelmet. A legjobb galé­riák mutatták be munkáikat Budapest­től New Yorkig, Sao Paolotól Párizsig és Utrechttől Pittsburghig. A kiállítás megnyitójának több mint 450résztvevője volt. Képviseltette ma­gát a magyar és román követség, a Támogassa lapunkat! Nemzetközi Valutaalap, valamint az Alapítvány vezetősége. Több amerikai és európai rádió és újság tudósítói vol­tak jelen. A megnyitó befejezéseként Sütő András Herder-díjas erdélyi ma­gyar író üzenete hangzott el: ,A mi erdélyi természetünk sors­­szerűleg örökölt olyan terheket, mint az irodalom, amelyek ugyancsak törté­nelmi problémák és szenvedések felé fordították az érdeklődést. Nem egy festő életműve igazolja, hogy azesztéti­­kai feladatok mellett milyen terhet je­lentett számára az etikai kötelezettség. A korszerű esztétika azt vallja, hogy ezek fölösleges súlyok a művészek nya­kán. Adja a sors, hogy — mint a világ más tájain — Erdélyben is eljuthas­sunk a tiszta észté tikumszabadságához. Ez bizonyára minőségi lépés lesz az er­délyi művészet történetében. Szívből gratulálok ehhez akiállítás­hoz, e rendkívüli eseményhez, és min­den erdélyi sorstársam nevében köszö­nöm a fáradalmat, a szolidaritást, a min­denkori segítséget mindazoknak, akik a múltban és a jelenben is egy újabb, fontos Alapítv ány révén erről bizonysá­got tettek.” Kulturális Alapítvány Erdélyért MEGRENDELŐ SZELVÉNY Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva — csekket mellékelve — címünkre beküldeni: NYUGATI MAGYARSÁG 5582 Gatineau, #11, Montreal, P.Q. H3T 1X7, Canada NÉV:.................................................................................. CÍM:................................................................................. I L Megrendelési díjak egy évre: Kanada: $25: USA: $23; egyéb országok: US-$28 (TÁMOGATÁST KÖSZÖNETTEL VESZÜNK!) I I I J Csurka—Pozsgay—MDF — Hozzászólás előző számunk vezércikkéhez — Tisztelt - bv -! A fenti megszólítás­ban nincs semmi rejtélyes, mindössze a NyugatiMagyarság január-februári szá­mának vezércikkét, Mr. -bv- írta. Ha rejtélyesnek nem is rejtélyes, azért min­denesetre furcsa, hogy valaki egy ilyen „nagy horderejű” kérdést tárgyal meg írásában és a végére csak annyit bigy­­gyeszt oda, hogy - bv -. Vagy talán nem vállalja fel, amit leírt? Talán ezzel kellenekezdenem: miért nem vállaljuk fel „viselt dolgainkat”? A cikkíró arról beszél — finom csúsz­tatások kíséretében —, hogy az SzDSz azt terjeszti ország, illetve most már vi­lág előtt, hogy azMDF-et, .kompromit­tálja”, hogy Magyarországon fel- vagy kiújult az antiszemitizmus. Előbb felso­rolja az amerikai lapokat, azok feltehe­tően felelőtlen zsidó származású újság­íróit, néhol még tehetségtelenséggel is megvádolva őket, mert azok a barmok az MTK-meccsen észlelték az antisze­mitizmus mértékét. Tehát az a „csür­­he”, mint a cikkíró írja, ma még nem a magyar nemzet része, pedig ő is szava­zott. Arra még gondolni sem merek, hogy kire. Mert hogy az SzDSz-re, amelyiknek a plakátjai százaira volt zsidó csillag festve, arra biztos nem! De azok a „barom” rosszindulatú újság­írók, azok hisznek a szemüknek, hisz­nek a fülüknek. Olvastam egy interjút Antall úrral, az MDF vezetőjével, aki csak úgy volt hajlandó interjút adni, ha a „Csurka­­ügy ” nem kerül szóba. Azaz lehet, hogy mégis volt „Csurka-ügy”? Elhatárolta magát tőle az MDF? Nem! Csak feltéte­leket szab! De hisz akkor, amit aCsurka mondott, az pártpolitika! Mert azt a ba­romságot, kedves -bv-, neméltóztassék emlegetni, hogy a Csurka Pista meg­mondta, hogy nem antiszemita, akkor a Csurkanem antiszemita! Ugye, ezt azért nem tetszik komolyan gondolni? A Csurka-ügy hosszú múltra tekint vissza! Valamikor—amikor még Csur­ka a lóversenypályát előnyben részesí­tette a politikai aktivitással szemben— volt egy „üvegpalotai”beszélgetés. Ne­vezetesen egy írószövetségi értekezlet, ahol bizony kiderült, hogy a mesternek nem tetszik, hogy a Nagymező utcában kaftános zsidók szaladgálnak a színpa­don, a Hegedűs a háztetőn című darab­ban. Sőt, az meg egészen felháborító volt, hogy a Szovjetunióval összeté­vesztik a nézők a cári Oroszországot és ebből még baj is lehet, na meg jön majd az Arafat testvér és akkor azt látja, hogy az izraeli agresszorok vannak favori­zálva Pesten. Egyedül Gyurkó László tisztessége törte meg az okfejtést... Azt is nehezen bocsáthatja meg a Csurka, hogy amikor a párizsi Irodalmi Újságban a zsidó Mérai lehozta a cikkét, azt egy másik zsidó. Fekete Sándor az Új Tükörben ízekre szedte, bizonyítva, hogy Csurkahatásvadász blöffölő, aki­nek lyukak vannak aműveltségén. S az sem közömbös, hogy az Itt-Ott konfe­rencián elérkezettnek látta az időt, hogy benyújtsa a számlát a román népnek! Ezek után nem lehet semmit félre­érteni,ha aCsurka„törpe kisebbségről” beszél a kulturális életben, akik ,.meg­nyomorították a nemzeti, magyar szel­lemet”, s vannak, akik arra a nyilas év­könyvre asszociálnak, amelyben az áll, hogy csak akkor lesz színtiszta magyar Sírgondozás Budapesten A Farkasréti temetőben hoz­záértő n y ugdíjas sírgondozást vállal. Megkeresés levélben. Berkes Jánosné, 1124 Bu­dapest, Zsámbéki u. 12. Magyarországról igen sok közérdekű és magánjellegű vagy üzleti vonatkozású meg­keresés érkezik lapunk címére. A nemes, önzetlen kezdemé­nyezéseket lehetőségeinkhez mérten ismertetjük, de az üz­leti jellegű tájékoztatókat csak hirdetésként tudjuk közölni. Nagy hirdetők keressenek meg bennünket először levélben. művészet, ha a zsidókat kiebrudaljuk a színházakból, a filmgyárból, stb. Nos, kedves -bv-, ezért kellett volna Antall úrnak és az MDF-nek elhatá­rolnia magát Csurkától, de egy „Maro­sán”, úgy látszik, minden pártnál elkel. Ezzel korántsem akarom azt mon­dani, hogy az MDF antiszemita párt, sőt mondhatnám azt is, amit többször elmondanak nekem, hogy „nekem van­nak zsidó barátaim is”, azaz nekem több barátom van az MDF-ben, mint az SzDSz-ben (aszemélyes barátokragon­­dolok), mégis aggódom. Hogy miért, kedves - bv-? Előszöris azért, mert az MDF-nek nyíl tan azt kel­lett volna mondania, hogy valóban van egy új antiszemita hullám Magyaror­szágon — ezt még Pozsgay is elismer­te a torontói sajtókonferenciáján —, de most majd mi jöv ünk, akik ezt a kérdést a fontos és megoldandó kérdések között tartjuk számon, s nem csúsztatunk olyan megjegyzést, hogy az SzDS z nagyszerű programot jelöl meg, kár, hogy sok benne a zsidó! Nekem ugyanúgy tűnik, hogy több benne az az ellenzéki egyé­niség, aki már akkor ellenzéki volt, mi­kor még az Antall úr múzeumot igazga­tott és nem is álmodott arról, hogy Ma­gyarország miniszterelnöke lehet. Ak­kor ellenzékiek voltak, amikor ennek még rendszeres letartóztatás, meghur­coltatás volt a velejárója. Akkor, ami­kor még a Konrád indexre került és a Csurka nem emelte fel a szavát egy író­­társának amegaláztatásáért. Akkor, mi­kor a Demszky és a Rajk Laci nyomda­gépet szereztek és elindították a szam­­izdatot, amikor még a Pozsgay teljha­talmú elvtárs volt! Nekünk itt az emig­rációban ők jelentették a hazai ellenzé­ket, az ő bátor kiállásuk adott némi re­ményt arra, hogy ez a bizonyos szabad választás egyszermég lefolyhasson Ma­gyarországon. Mi most nehezen mon­danánk le róluk, mondom, mi, akik itt Nyugaton éveken keresztül kiálltunk mellettük, értük. Nem tudom, ön hol volt, Mr. -bv-, mert például a most ha­zarohangászó KMSz-vezetők akkor még messze elzárkóztak a Nyugati Ma­gyarságtól is meg a Torontói Tükörtől is, a hazai ellenzéktől is. Pozsgay! Amikor Liskáék látták, hogy a Demszky-féle csoport egyre erősebb lesz, és Gorbacsov „beindult”, ők is csatasorba álltak. Nem eléggé di­cséretes módon. Azt azonban tudták, hogy ugyanaz a sors vár rájuk, mint a Demszkyékre. Kitaláltak valamit, ami dolgozott. Számbavették, kinek ajánl­hatnak szövetséget. Adott a „fenegye­rek” Pozsgay. Pozsgay meghívást kap a lakitelki találkozóra. El is megy, de voltegy feltétele: csak úgy, ha a „komp­romittált” ellenzék, a Demszkyék nem lesznek ott. Nem is voltak. Ebből a laki­telki találkozóból nőtt ki az MDF. S itt a másik pont, ahol, Mr. -bv-, nem tudunk egyetérteni. Aköztársaság­­elnöki szék! Tudom, Ön is szívesen lát­ta volna a Pozsgayt ebben a székben. Volt idő, amikor én is. Sajnos a fenti eset és a manipulativ pártátalakulás megpecsételte Pozsgay sorsát. A Hi­­vellel húzott párhuzam pedig abszolúte fals. Havel magyar megfelelője a Kon­rád György és nem a Pozsgay—tartás­ban, karakterben, helytállásban! Azmás kérdés, hogy Konrádnak nincsenek ha­­veli ambíciói. Ma, amikor ezeket a sorokat írom, már véget értek a v álasztások. Az MDF nagyobb arányú győzelmet aratott, mint számítani lehetett. A kisgazdákkal és a keresztény demokratákkal való koalí­ciója abszolút többséghez juttatta, kor­mányt fog alakítani. Nem lesz könnyű dolga az ellenzéki SzDSz-szel, MSzP- vel és a FIDESZ-szel szemben. Megíté­lésem szerint egy jobboldali, naciona­lista korm ány t v árhatunk, amelynek na­gyon meg kell őriznie tartását ahhoz, hogy a „tehetségtelen” és rágalmakat terjesztő amerikai újságíróknak ne le­gyen igazuk. S adja Isten, hogy ne le­gyen! Kosaras Vilmos (a Torontói Tükör főszerkesztője) (IF % NAPI JÁRATOK SVÁJCBA KÉNYELMES CSATLAKOZÁSOKKAL BUDAPESTRE ÉS TÖBB MINT 100 MÁS CÉLÁLLOMÁSRA Hívja utazási irodáját vagy a Swissair montreáli központját a 879-9154-es telefonszámon Swissair VOLS QUOTIDIENS POUR LA SUISSE. EXCELLENTES CORRESPONDANCES POUR BUDAPEST ET PLUS DE CENT AUTRES DESTINATIONS. Contactez votre agent de voyage ou Swissair a Montréal au 879-9154 %

Next

/
Oldalképek
Tartalom