Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1-2. szám
1990. január-február Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 11. oldal Tőkés László Alapítvány A Magyar Demokrata Fórum Kisvárdai Szervezete a szeptember 29-én tartott tüntetésen bejelentette a „Tőkés László Alapítvány” létesítését. Az Alapítvány célja: 1. / A Várszínházban megrendezésre kerülő Nemzetiségi Színházzal egyidőben Nyári Szabadegyetem szervezése. Indoklás: A közép-európai térség történetének, irodalmának, nyelvének tárgyi és szellemi néprajzának megismertetése azzal a céllal, hogy egyúttal a nemzetiségi magyarság és középeurópaiság-tudatot is elmélyítse. 2. / Magyar nyelvű és a magyarság szolgálatában álló teológusképzés támogatása. Indoklás: Az alapítvány tevők tudomása szerint a magyarság érdekében tevékenykedő, nemzetiségi sorban működő egyházak utánpótlása adminisztratív korlátozást szenved. A nemzetiségi tudat fenntartásában és átmentésében betöltött szerepük indokolja azt, hogy a kuratórium felekezetre való tekintet nélkül bírálja el a pályázatokat a Magyarországon tanuló teológushallgatók körében. Az ösztöndíjas tanulmányait befejezve, amikor arra lehetőség adódik, a nemzetiségi területen folytatja munkáját. 3. / A magyar nemzetiség helyzetét döntően előmozdító magatartásért egyéni díj. Indokolás: A díj összege: 300.000 Ft lenne és első esetben 1991-ben kerülne odaítélésre. A cél meghatározásából következik, hogy a kuratórium bármilyen nemzetiségű személynek adhatja attól függetlenül, hogy tevékenységét melyik világrészen fejti ki a cél elérése érdekében. Az odaítélésnél a magyar nemzetiség helyzetét döntően javító politikai, humanitárius, művészeti vagy vallási téren elért egyéni teljesítményt díjazzuk. A kuratóriumban az alábbi személyek vállaltak közreműködést: Dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke; Csoóri Sándor, író, főszerkesztő; Chrudinák Alajos, a MTV főszerkesztője; Bodor Pál, író, újságíró; Lezsák Sándor, költő, az MDF alapító tagja; Dr. Mezei Károly, főorvos, országgyűlési képviselő; Szűcs M. Sándor, református lelkész; Lengyel Szabolcs, igazgató, az MDF kisvárdai elnöke; Dr. Nagy György, ügyvéd; Molnár Zoltán, építészmérnök. Kérjük tisztelettel, hogy céljaink megvalósítását támogassák! Kisvárda OTP-körzetszáma: 805-837; OTP-hivatk. száma: 1670. A Magyar Demokrata Fórum Kisvárdai Szervezete Dunatáj Intézet Az 1920-ban a határokon kívül rekedt magyarság két évtizedig nyomásnak, agresszív nacionalizmusok támadásának, asszimilációs kényszernek volt kitéve. A negyvenéves sztálini típusú berendezkedés a térségben eleve kizárta érdekeik demokratikus képviseletét, a nemzeti kérdés iránti közömbös magyar vezetés pedig „internacionalista” vakságában még a rendelkezésére álló kevés eszközről is önként lemondott. 1988—89, de főként 89 forró ősze és tele e tekintetben is új helyzetet teremtett. Egyfelől —őszinténreméljük—demokratizál ódó szomszédságunkban is létrejöhetnek a magyarság önszerveződésének, politikai és érdekképviseletének feltételei. Másfelől viszont a jövőben nem létezhet Magyarországon olyan párt és olyan kormányzat, amely nem követi a határon túli magyarság sorsát, nem lép fel szükség esetén érdekében. Szélesebb értelemben véve, Magyarország sorsa elválaszthatatlan szomszédságától. Ha e térség országai nem fognak össze, nem teremtik meg a „szocialista” helyett a valódi integrálódás feltételeit, egyenként aligha nyílik esélyük a felzárkózásra Európa fejlett államaihoz. Ahhoz azonban, hogy a magyar politika — a pártok, a kormányzat és az összes érintett — megfeleljen a kihívásoknak, hiteles háttérre, megbízható és pontos adatokra, statisztikákra, térképekre, a jogrend, a közigazgatás minden részletének ismeretére és az ezeken alapuló tárgyilagos elemzésekre van szükség. Ezt a feladatot csak egy új, független tudományos intézmény tudja ellátni: a Dunatáj Intézet, amelyet létre kívánunk hozni. A Dunatáj Intézet egyik feladata a szomszédos államokkal kapcsolatos minden nyilvános, legálisan hozzáférhető adat, információ, elemzés összegyűjtése és feldolgozása, a másik pedig ezek alapján a szükséges és igényelt következtetések kidolgozása lenne. Ez az intézmény volna hivatott az egykori Államtudományi, ill. a Teleki Intézet tudományos nyomdokaiba lépni, Magyarország, az egyetemes magyarság és a térség minden népe szolgálatában. A mai hazai viszonyok között nem kis feladat a Dunatáj Intézet anyagi hátterének megteremtése. Az Intézetnek nemcsak politikailag, de anyagilag is függetlennek kell lennie a kormánytól és a pártoktól — még akkor is, ha nem nélkülözheti támogatásukat. Az alapokat azonban olyan független kutatási egyesülés biztosítaná, amelynek tagja lehet minden magyarországi és külföldi természetes és jogi személy, mindenki, aki kész áldozni e nemes célra. Az intézet nem nélkülözheti a legkorszerűbb technikát, adatfeldolgozási és -tárolási módszereket és berendezéseket sem. Ehhez szükség van egyszeri adományokra, anyagi és tárgyi hozzájárulásra is. Ezért felhívjuk a világ magyarságát: fogjon össze a tudományos-szellemi központ létrehozása érdekében. Várjuk az érdeklődést, a megkeresést, a támogatást és közreműködést! Budapest, 1990. január 24. Dunatáj Intézet Egyesülés Előkészítő Bizottsága Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárság Budapest, V. Kossutj tér 4. Telefon: 131-7368; 131-4185 Fax: 1530124 Adományok: Bankers Trust New York-on keresztül, a Magyar Nemzeti Bank számlájára a Magyar Hitelbank javára, „Danubian Institute”. „Szászhalom Alapítvány” A szászhalombattai Matrica Múzeum és a Városvédő Egyesület alapítványt hozott létre a város határában található régészeti leletegyüttes: bronzkori-vaskori földvár és sánc, valamint a településnek nevet adó halmok megmentésére. Magyarországról igen sok közérdekű és magánjellegű vagy üzleti vonatkozású megkeresés érkezik lapunk címére. A nemes, önzetlen kezdeményezéseket lehetőségeinkhez mérten ismertetjük, de az üzleti jellegű tájékoztatókat csak hirdetésként tudjuk közölni. (Ez a méret például 10 US-$.) Nagy hirdetők keressenek meg bennünket először levélben. Az alapítvány anyagi alapot teremt a magán- és szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséhez, a régészeti leletegyüttes területén régészeti bemutatóhely megvalósításához, fenntartásához, továbbá a tudományos kutatáshoz. Az alapítvány nyitott, ahhoz bármely belföldi és külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat. Kezelő szerve a Kuratórium. Az alapítvány pénzügyi eszközeit a Magyar Hitelbank RT-ben egyszámlán helyezi el. Cím: MHB RT. Széchenyi I. lg. 4. sz. Fiók, Budapest, VH., Wesselényi u. 4. Ft-bankszámla: 222-55552-2485; Devizaszámla: MHB 407-5044-941-31 „Szászhalom Alapítvány”: 222-10022-0041. Németh László Alapítvány Németh László családja az „Életmű szilánkokban”című kötet szerzői jogdíjából közérdekű célra alapítványt létesített. A kezdeményezés célja kettős: egyfelől az író életművében rejlő szellemi értékek gondozása, közkinccsé tétele a kutatómunka támogatásával, másfelől (figyelemmel Németh László pedagógiai örökségére) az ifjúság irodalmi műveltségének, erkölcsi tudatának formálása országos középiskolai tanulmánypályázat folyamatos meghirdetésével és díjazásával. Az alapítvány nyitott: az Országos Kereskedelmi és Hitelbank RT. szegedi fiókjának 280-10294 számú számláján csatlakozhatnak hozzá mindazok a hazai és külföldi egyének és jogi személyek, akik egyetértenek eszméjével. Kezelője a Németh László Társaság (székhelye: 6801 Hódmezővásárhely, Lenin u. 44.), amely e feladatkörét a művelődési miniszter felügyelete alatt, a közgyűlésen választott kuratórium útján gyakorolja, s további felvilágosításokkal szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére. I-----------------------------------------------------------------------------------------------1 ! Felhívás ! Szabó Dezső, a nagy magyar gondolkodó és közíró számtalanszor kifejezte és végrendeletében is meghagyta azt az óhaját, hogy az utókor a Gellérthegy délkeleti lejtőjén állítson emléket neki. Az 1988 elején alakult Szabó Dezső Emléktársaság felvállalta e végakarat megvalósítását, mert kegyeletileg és erkölcsileg is fontosnak tartja, hogy Szabó Dezsőt irodalmi rangjához és jelentőségéhez méltó emlékmű képviselje a magyar fővárosban. Szervátlusz Tiborban találtuk meg azt a művészt, aki képes volt az író portréjának megformálása ürügyén nemzetünk és történelmünk szenvedésteli arcvonásait is kifaragni: „Egy nagy magyar akarat kell, hogy a hegyről a városra nézzen”— ez volt a szobrász eredeti szándéka és ma már a szobor gyakorlatilag elkészültén várja, hogy az 1990 nyarára tervezett avatásig bronzba öntsük és felállításra kerüljön egy gyönyörű sétány mentén, melynek neve ez év ősze óta: Szabó Dezső sétány. A Szabó Dezső Emléktársaság úgy gondolja, hogy az emlékmű az egyetemes magyarság ügye, mert a tanítás, amit Szabó Dezső ránk hagyott, minden magyarul érző ember öröksége, éljen bárhol is, és nemzeti kincseink közé sorolandó, amelynek semmiféle történelmi merénylet vagy rozsda nem árthatott. Felhívjuk a külföldön élő magyarokat, akik tehetik, küldjenek adományokat a szobor felállítására, hogy eredeti terveink szerint jövő nyáron (1990!) nagy ünnepség keretében leleplezhessük. Konvertibilis valuta küldhető bankátutalással a következő címre: Magyar Nemzeti Bank, H-1850 Budapest, Szabadság tér 8-9. Szabó Dezső Emléktársaság, OTP VI. 510-46328 Budapest, 1989. december Budai Balogh Sándor, Pomogáts Béla, Püski Sándor, Szőcs Zoltán I_______________________________________________________________I fr ' ===^ A Magyarok Világszövetsége Választmányának üzenete a világ minden magyarjához Nagy történelmi pillanat részesei vagyunk. A magyar társadalom, amely a 20. században már kimerítette a tragédiák elviseléséhez szükséges összes tartalékát, most végre meglelheti hazájában és a kedvezően változó környező világban jövőjének biztosítékait. Évtizedek óta először adódik rá lehetőség, hogy a nemzet bárhol élő tagja—Bukaresttől Los Angelesig és Oslótól Nagykikindáig — ne csak gondolhasson, de cselekedhessen is a szellemi haza egységének követelménye szerint. A legjobbak mindig ezt tették. A Magyarok Világszövetsége Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Németh László gondolatainak folytatójaként kívánta őrizni a mostani pillanat reményét. A Magyarok Világszövetségének háború utáni története nem alakulhatott saját törvényei szerint. Részese volt az eseményeknek, tevékenysége az elmúlt évtizedek drámai fordulatainak hatására kényszerpályára került. Mindez nem csökkenti azoknak a kiváló személyiségeknek — nyugatiaknak és óhazaiaknak — az érdemeit, akik a lélekben felépíthető haza megteremtésének szándékával éltek. Nekik köszönhető, hogy a Magyarok Világszövetsége, még a legnehezebb körülmények között is, hasznos szolgálatot végzett az összmagyarság érdekében. Anyanyelvi konferenciákat, tudományos fórumokat hozott létre, Kőszegen gimnáziumi programot, Sárospatakon nyári tanfolyamokat, több helyen iskolás táborokat állított fel külföldi és kisebbségi magyar gyerekek számára. 1989 júliusában a Magyarok Világszövetsége újjáalakult, alapszabályzatot fogadott el, s azóta demokratikus társadalmi szervezetként működik. Vállalja az összmagyarság — a világban bárhol élő magyarok — képviseletét, fellép a magyarság érdekét sértő diszkrimináció ellen. A Magyarok Világszövetsége újjáalakult vezető testületéiben ma már jelen vannak a szomszédos országok magyarságának képviselői. A három évre választott elnökségben és választmányban egyharmad részben kaptak helyet külföldi magyarok. Tisztelettel adózunk azoknak, akik a Magyarok Világszövetségében és az anyanyelvi mozgalomban a kezdettől fogva panaszolták a határon kívüli magyar nemzeti kisebbségek képviselőinek hiányát. AMagyarok Világszövetsége választmánya 1989.dec. 14-i üléséről azzal a felhívással fordul a hazánk területén kívül élő magyarokhoz, az ott működő magyar egyesületekhez és szervezetekhez, hogy a Világszövetség új alapszabályának ismeretében vállalják a tagsággal járó kötelezettségeket és éljenek a tagságot megillető jogokkal. Ebben a szellemben szándékozik a Magyarok Világszövetsége Budapest fővárossal együtt 1992-ben összehívni Budapesten a Magyarok III. Világkongresszusát. Kívánatos lenne, hogy mint 1929-ben az első és 1938-ban a második világkongresszuson, most is jelen legyenek a nagy múltú magyar egyesületek, valamint az újabbak s ezúttal először a szomszédos országok magyarságának képviselői. A választmány meggyőződése, hogy jórészt elhárultak az akadályok a magyar-magyar kapcsolatok elmélyítése elől. A Világszövetség bizalommal fordul a külföldön élő magyarokhoz, magyar egyesületekhez és szervezetekhez: segítsenek abban, hogy Világszövetség az összmagyarság érdekében fejthesse ki tevékenységét. Az egység megteremtésére és megőrzésére szólítunk fel minden magyart. Mert nemcsak a remények, hanem a megosztottságok és megosztások korát is éljük. Azt kívánjuk, hogy az egyetemes nemzeti érdek emelkedjék a forgácsoló indulatok fölé. A magyarság egyetemes érdekének megtalálása és képviselete a mi történelmi felelősségünk és feladatunk. ...................................................................... ........—^
