Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1-2. szám

1990. január-február Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 11. oldal Tőkés László Alapítvány A Magyar Demokrata Fórum Kisvárdai Szervezete a szeptember 29-én tartott tün­tetésen bejelentette a „Tőkés László Alapítvány” létesítését. Az Alapítvány célja: 1. / A Várszínházban megrendezésre kerülő Nemzetiségi Színházzal egyidőben Nyári Szabadegyetem szervezése. Indoklás: A közép-európai térség történetének, irodalmának, nyelvének tárgyi és szellemi néprajzának megismertetése azzal a céllal, hogy egyúttal a nemzetiségi magyarság és középeurópaiság-tudatot is elmélyítse. 2. / Magyar nyelvű és a magyarság szolgálatában álló teológusképzés támogatása. Indoklás: Az alapítvány tevők tudomása szerint a magyarság érdekében tevékenykedő, nemzetiségi sorban működő egyházak utánpótlása adminisztratív korlátozást szenved. A nemzetiségi tudat fenntartásában és átmentésében betöltött szerepük indokolja azt, hogy a kuratórium felekezetre való tekintet nélkül bírálja el a pályá­zatokat a Magyarországon tanuló teológushallgatók körében. Az ösztöndíjas tanul­mányait befejezve, amikor arra lehetőség adódik, a nemzetiségi területen folytatja munkáját. 3. / A magyar nemzetiség helyzetét döntően előmozdító magatartásért egyéni díj. Indokolás: A díj összege: 300.000 Ft lenne és első esetben 1991-ben kerülne oda­ítélésre. A cél meghatározásából következik, hogy a kuratórium bármilyen nemze­tiségű személynek adhatja attól függetlenül, hogy tevékenységét melyik világrészen fejti ki a cél elérése érdekében. Az odaítélésnél a magyar nemzetiség helyzetét dön­tően javító politikai, humanitárius, művészeti vagy vallási téren elért egyéni telje­sítményt díjazzuk. A kuratóriumban az alábbi személyek vállaltak közreműködést: Dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke; Csoóri Sándor, író, fő­­szerkesztő; Chrudinák Alajos, a MTV főszerkesztője; Bodor Pál, író, újságíró; Le­­zsák Sándor, költő, az MDF alapító tagja; Dr. Mezei Károly, főorvos, országgyűlési képviselő; Szűcs M. Sándor, református lelkész; Lengyel Szabolcs, igazgató, az MDF kisvárdai elnöke; Dr. Nagy György, ügyvéd; Molnár Zoltán, építészmérnök. Kérjük tisztelettel, hogy céljaink megvalósítását támogassák! Kisvárda OTP-körzetszáma: 805-837; OTP-hivatk. száma: 1670. A Magyar Demokrata Fórum Kisvárdai Szervezete Dunatáj Intézet Az 1920-ban a határokon kívül rekedt ma­gyarság két évtizedig nyomásnak, agresszív nacionalizmusok támadásának, asszimilációs kényszernek volt kitéve. A negyvenéves sztáli­ni típusú berendezkedés a térségben eleve ki­zárta érdekeik demokratikus képviseletét, a nemzeti kérdés iránti közömbös magyar veze­tés pedig „internacionalista” vakságában még a rendelkezésére álló kevés eszközről is önként lemondott. 1988—89, de főként 89 forró ősze és tele e tekintetben is új helyzetet teremtett. Egyfelől —őszinténreméljük—demokratizál ódó szom­szédságunkban is létrejöhetnek a magyarság önszerveződésének, politikai és érdekképvise­letének feltételei. Másfelől viszont a jövőben nem létezhet Magyarországon olyan párt és olyan kormányzat, amely nem követi a határon túli magyarság sorsát, nem lép fel szükség ese­tén érdekében. Szélesebb értelemben véve, Magyarország sorsa elválaszthatatlan szomszédságától. Ha e térség országai nem fognak össze, nem terem­tik meg a „szocialista” helyett a valódi integrá­lódás feltételeit, egyenként aligha nyílik esélyük a felzárkózásra Európa fejlett államaihoz. Ahhoz azonban, hogy a magyar politika — a pártok, a kormányzat és az összes érintett — megfeleljen a kihívásoknak, hiteles háttérre, megbízható és pontos adatokra, statisztikákra, térképekre, a jogrend, a közigazgatás minden részletének ismeretére és az ezeken alapuló tárgyilagos elemzésekre van szükség. Ezt a fel­adatot csak egy új, független tudományos in­tézmény tudja ellátni: a Dunatáj Intézet, ame­lyet létre kívánunk hozni. A Dunatáj Intézet egyik feladata a szom­szédos államokkal kapcsolatos minden nyilvá­nos, legálisan hozzáférhető adat, információ, elemzés összegyűjtése és feldolgozása, a másik pedig ezek alapján a szükséges és igényelt kö­vetkeztetések kidolgozása lenne. Ez az intéz­mény volna hivatott az egykori Államtudomá­nyi, ill. a Teleki Intézet tudományos nyomdo­kaiba lépni, Magyarország, az egyetemes ma­gyarság és a térség minden népe szolgálatában. A mai hazai viszonyok között nem kis fel­adat a Dunatáj Intézet anyagi hátterének megte­remtése. Az Intézetnek nemcsak politikailag, de anyagilag is függetlennek kell lennie a kor­mánytól és a pártoktól — még akkor is, ha nem nélkülözheti támogatásukat. Az alapokat azon­ban olyan független kutatási egyesülés bizto­sítaná, amelynek tagja lehet minden magyaror­szági és külföldi természetes és jogi személy, mindenki, aki kész áldozni e nemes célra. Az intézet nem nélkülözheti a legkorszerűbb technikát, adatfeldolgozási és -tárolási módsze­reket és berendezéseket sem. Ehhez szükség van egyszeri adományokra, anyagi és tárgyi hozzájárulásra is. Ezért felhívjuk a világ ma­gyarságát: fogjon össze a tudományos-szellemi központ létrehozása érdekében. Várjuk az ér­deklődést, a megkeresést, a támogatást és köz­reműködést! Budapest, 1990. január 24. Dunatáj Intézet Egyesülés Előkészítő Bizottsága Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárság Budapest, V. Kossutj tér 4. Telefon: 131-7368; 131-4185 Fax: 1530124 Adományok: Bankers Trust New York-on keresztül, a Magyar Nemzeti Bank számlá­jára a Magyar Hitelbank javára, „Danubi­­an Institute”. „Szászhalom Alapítvány” A szászhalombattai Matrica Múzeum és a Városvédő Egyesület alapítványt hozott létre a város határában található régészeti leletegyüt­tes: bronzkori-vaskori földvár és sánc, vala­mint a településnek nevet adó halmok meg­mentésére. Magyarországról igen sok közérdekű és magánjellegű vagy üzleti vonatkozású megkeresés érkezik lapunk címére. A nemes, önzetlen kezdeményezéseket le­hetőségeinkhez mérten ismertetjük, de az üzleti jellegű tájékoztatókat csak hir­detésként tudjuk közölni. (Ez a méret például 10 US-$.) Nagy hirdetők keres­senek meg bennünket először levélben. Az alapítvány anyagi alapot teremt a ma­gán- és szövetkezeti tulajdonban lévő ingatla­nok tulajdonjogának megszerzéséhez, a régé­szeti leletegyüttes területén régészeti bemuta­tóhely megvalósításához, fenntartásához, to­vábbá a tudományos kutatáshoz. Az alapítvány nyitott, ahhoz bármely bel­földi és külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat. Kezelő szerve a Kuratórium. Az alapítvány pénzügyi eszközeit a Magyar Hitel­bank RT-ben egyszámlán helyezi el. Cím: MHB RT. Széchenyi I. lg. 4. sz. Fiók, Budapest, VH., Wesselényi u. 4. Ft-bankszámla: 222-55552-2485; Deviza­­számla: MHB 407-5044-941-31 „Szászhalom Alapítvány”: 222-10022-0041. Németh László Alapítvány Németh László családja az „Életmű szilánkokban”című kötet szerzői jogdíjából közérdekű célra alapítványt létesített. A kezdeményezés célja kettős: egyfelől az író életművében rejlő szellemi értékek gondozása, közkinccsé tétele a kutatómunka támogatásával, másfelől (figyelemmel Németh László pedagógiai örökségére) az ifjúság irodalmi műveltségének, erkölcsi tudatának formálása országos középiskolai tanulmánypályázat folyamatos meghirde­tésével és díjazásával. Az alapítvány nyitott: az Országos Kereskedelmi és Hitelbank RT. szegedi fiók­jának 280-10294 számú számláján csatlakozhatnak hozzá mindazok a hazai és kül­földi egyének és jogi személyek, akik egyetértenek eszméjével. Kezelője a Németh László Társaság (székhelye: 6801 Hódmezővásárhely, Lenin u. 44.), amely e feladatkörét a művelődési miniszter felügyelete alatt, a közgyűlésen vá­lasztott kuratórium útján gyakorolja, s további felvilágosításokkal szívesen áll az ér­deklődők rendelkezésére. I-----------------------------------------------------------------------------------------------1 ! Felhívás ! Szabó Dezső, a nagy magyar gondolkodó és közíró számtalanszor kifejezte és vég­rendeletében is meghagyta azt az óhaját, hogy az utókor a Gellérthegy délkeleti lejtő­jén állítson emléket neki. Az 1988 elején alakult Szabó Dezső Emléktársaság felvállal­ta e végakarat megvalósítását, mert kegyeletileg és erkölcsileg is fontosnak tartja, hogy Szabó Dezsőt irodalmi rangjához és jelentőségéhez méltó emlékmű képviselje a ma­gyar fővárosban. Szervátlusz Tiborban találtuk meg azt a művészt, aki képes volt az író portréjának megformálása ürügyén nemzetünk és történelmünk szenvedésteli arcvonásait is kifa­ragni: „Egy nagy magyar akarat kell, hogy a hegyről a városra nézzen”— ez volt a szobrász eredeti szándéka és ma már a szobor gyakorlatilag elkészültén várja, hogy az 1990 nyarára tervezett avatásig bronzba öntsük és felállításra kerüljön egy gyönyörű sétány mentén, melynek neve ez év ősze óta: Szabó Dezső sétány. A Szabó Dezső Emléktársaság úgy gondolja, hogy az emlékmű az egyetemes ma­gyarság ügye, mert a tanítás, amit Szabó Dezső ránk hagyott, minden magyarul érző ember öröksége, éljen bárhol is, és nemzeti kincseink közé sorolandó, amelynek sem­miféle történelmi merénylet vagy rozsda nem árthatott. Felhívjuk a külföldön élő ma­gyarokat, akik tehetik, küldjenek adományokat a szobor felállítására, hogy eredeti ter­veink szerint jövő nyáron (1990!) nagy ünnepség keretében leleplezhessük. Konvertibilis valuta küldhető bankátutalással a következő címre: Magyar Nemzeti Bank, H-1850 Budapest, Szabadság tér 8-9. Szabó Dezső Emléktársaság, OTP VI. 510-46328 Budapest, 1989. december Budai Balogh Sándor, Pomogáts Béla, Püski Sándor, Szőcs Zoltán I_______________________________________________________________I fr ' ===^ A Magyarok Világszövetsége Választmá­nyának üzenete a világ minden magyarjához Nagy történelmi pillanat részesei vagyunk. A magyar társadalom, amely a 20. szá­zadban már kimerítette a tragédiák elviseléséhez szükséges összes tartalékát, most vég­re meglelheti hazájában és a kedvezően változó környező világban jövőjének biztosí­tékait. Évtizedek óta először adódik rá lehetőség, hogy a nemzet bárhol élő tagja—Bu­karesttől Los Angelesig és Oslótól Nagykikindáig — ne csak gondolhasson, de csele­kedhessen is a szellemi haza egységének követelménye szerint. A legjobbak mindig ezt tették. A Magyarok Világszövetsége Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Németh László gon­dolatainak folytatójaként kívánta őrizni a mostani pillanat reményét. A Magyarok Világszövetségének háború utáni története nem alakulhatott saját tör­vényei szerint. Részese volt az eseményeknek, tevékenysége az elmúlt évtizedek drá­mai fordulatainak hatására kényszerpályára került. Mindez nem csökkenti azoknak a kiváló személyiségeknek — nyugatiaknak és óhazaiaknak — az érdemeit, akik a lélek­ben felépíthető haza megteremtésének szándékával éltek. Nekik köszönhető, hogy a Magyarok Világszövetsége, még a legnehezebb körülmények között is, hasznos szol­gálatot végzett az összmagyarság érdekében. Anyanyelvi konferenciákat, tudományos fórumokat hozott létre, Kőszegen gimnáziumi programot, Sárospatakon nyári tanfo­lyamokat, több helyen iskolás táborokat állított fel külföldi és kisebbségi magyar gye­rekek számára. 1989 júliusában a Magyarok Világszövetsége újjáalakult, alapszabályzatot fogadott el, s azóta demokratikus társadalmi szervezetként működik. Vállalja az összmagyarság — a világban bárhol élő magyarok — képviseletét, fellép a magyarság érdekét sértő diszkrimináció ellen. A Magyarok Világszövetsége újjáalakult vezető testületéiben ma már jelen vannak a szomszédos országok magyarságának képviselői. A három évre választott elnökség­ben és választmányban egyharmad részben kaptak helyet külföldi magyarok. Tisztelettel adózunk azoknak, akik a Magyarok Világszövetségében és az anyanyel­vi mozgalomban a kezdettől fogva panaszolták a határon kívüli magyar nemzeti ki­sebbségek képviselőinek hiányát. AMagyarok Világszövetsége választmánya 1989.dec. 14-i üléséről azzal a felhívással fordul a hazánk területén kívül élő magyarokhoz, az ott működő magyar egyesületekhez és szervezetekhez, hogy a Világszövetség új alapszabályának ismeretében vállalják a tagsággal járó kötelezettségeket és éljenek a tagságot megillető jogokkal. Ebben a szellemben szándékozik a Magyarok Világszövetsége Budapest főváros­sal együtt 1992-ben összehívni Budapesten a Magyarok III. Világkongresszusát. Kívá­natos lenne, hogy mint 1929-ben az első és 1938-ban a második világkongresszuson, most is jelen legyenek a nagy múltú magyar egyesületek, valamint az újabbak s ezúttal először a szomszédos országok magyarságának képviselői. A választmány meggyőződése, hogy jórészt elhárultak az akadályok a magyar-ma­gyar kapcsolatok elmélyítése elől. A Világszövetség bizalommal fordul a külföldön élő magyarokhoz, magyar egyesületekhez és szervezetekhez: segítsenek abban, hogy Vi­lágszövetség az összmagyarság érdekében fejthesse ki tevékenységét. Az egység megteremtésére és megőrzésére szólítunk fel minden magyart. Mert nemcsak a remények, hanem a megosztottságok és megosztások korát is éljük. Azt kí­vánjuk, hogy az egyetemes nemzeti érdek emelkedjék a forgácsoló indulatok fölé. A magyarság egyetemes érdekének megtalálása és képviselete a mi történelmi felelőssé­günk és feladatunk. ...................................................................... ........—^

Next

/
Oldalképek
Tartalom