Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1989-09-01 / 9-10. szám
1989. szeptember-október Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 13. oldal Három eddig nem publikált 56-os vers! O ío ím i Budapesten Bessenyei György A Holmi című művének megjelenése után 210 évvel Holmi címen irodalmi, kulturális folyóirat indult RÉZ Pál, DOMOKOS Mátyás és RADNÓTI Sándor szerkesztésében. A szerkesztőbizottság tagjai: Eörsi István, Fodor Géza, Göncz Árpád, Kenedi János, Kocsis Zoltán, Lakatos András, Ludassy Mária, Mándy Iván, Megyesi Gusztáv, Pető Iván, Petri György, Tar Sándor, Vági Gábor, Várady Szabolcs és Vásárhelyi Júlia. A folyóirat igen magasra kívánja állítani irodalmi anyagának és egyéb közleményeinek mércéjét, törekvése, hogy vonzza az új magyar költészetet és szépprózát, és egyben megméretést jelentsen neki. Erős bírálati rovatot tervez. Az első számból átveszünk három 1956-ban írott és mindmáig publikálatlan verset. 1987. október 23. — Megemlékezés a budapesti Műegyetem kertjében az 1956-os forradalomról Képünkön: Mécs Imre (beszédet mond), Philipp Tibor és Pálinkás Róbert WEÖRES SÁNDOR: VAS ISTVÁN: Majtény, világos, stb. Az új Tamás Végül angyal szállt le ránk, bár a halál angyala volt is! Ő illesztett fejünkre tipró kerekek fekete mocska felett arany-vöröskoronát. Elbutított nép, akire haragudni nem lehet, járomba fogott baromként forogva intézte pusztulásunk, és fejünkön tündökölt a korona, mit Leonidas viselt valaha. S a hatalmas, erős, bölcs nyugati népek nézték, ahogy póznára csavarták beleinket, egy mozdulatuk elég lett volna és meg nem szabadítottak minket, se saját jövendőjüket. Rájuk fekete angyal se száll: mint egy fészek darazsat a mérges permet, úgy fojtja meg őket a keleti szélben a koronátlan, szégyenletes halál. NÉMETH LÁSZLÓ: 1 És a Tizenkettő között vala egy, Akit Tamásnak, a Kettősnek hívtanak, És mikor azt mondta Jézus: „Ahová én megyek, Ott legyetek ti is — tudjátok az utat”, így felelt: „Hová mégy, nem tudhatjuk, Uram. Mimódon tudhatjuk, hogy az út merre van?” És mondá Jézus a Kettősnek, a szegénynek: „Én vagyok az út, az igazság, az élet.” És majdan, mikor a feltámadás Után a tanítványok újra látták, Nem volt közöttük a szegény Tamás, Csak hallotta a test feltámadását. És mondták akkor neki: „Mi láttuk az Urat.” S ő feleié: „Ha kezén a szögverte sebet Az én szemem nem maga látja, Ha be nem bocsátom az ujjaimat A vérező oldalába, Ha hozzá nem érhetek, He hét sebét meg nem tapintja kezem — Én nem hiszem, én nem hiszem.” 2 De én, új Tamás, azt mondom: boldogok, akik látnak. És boldog vagyok én, hogy láthatok, És elmondhatom, hogy „Feltámadott!” Feltámadtál, sírbatett nemzetem, A hét sebedet látta két szemem, És kezeden a vasszögek nyomával Megjelentél a zárt ajtókon által. A nyűvek között megmozdult a tested, A sziklakövet félregördítetted, És eljött közénk a pünkösdi lélek, S értelme lett értelmetlen igéknek. Mert én voltam az a Kettős, hitetlen: Azt hittem, nem vagy, csak a képzeletben, S hitetlen ujjamat sebedbe mártva Tudom csak, mi a test feltámadása, És szólni nem tudok, csak dadogok: Magyar vagyok. A tortúra s felnégyelés Fájdalma kisebb fájdalom Ahol egy nemzet értve néz S tanítót lát a vérpadon Hol két jaj közt a meggyötört Okult szívekből hall morajt. S mi benne ízig összetört, Népében, érzi, még kihajt. De jaj, ahol a nép süket S vakká kajánság s számítás Teszi az értelmes szemet, Melyben tanulság nem csíráz. Sorsunkban ott hiába kész A példa — nincs rá olvasó. — S akármit ír, homokba vész Vérünk, az igeként folyó. Németh László 1956. november 4-én reggel lakásáról, a Szilágyi Erzsébet fasor 79-ből átment lányának, Németh Juditnak a közelben lévő lakására (Szilágyi Erzsébet fasor 3). Ott írta ezt a verset. Olcsó, gyors könyvkiadás Entreprise CORVIN (Montréal), Inc. (a Nyugati Magyarság címén) V____________________________________________/ És nyolc nap múlva együtt ültek tizenketten, És közöttük Tamás, a Kettős, a hitetlen. És a zárt ajtón Jézus belépett És szólt hozzájuk: „Békesség tinéktek!” És mondta Tamásnak: „Hozd ide ujjaidat, Bocsásd oldalamba, érintsd meg te magad, A szögeknek helyét szemeddel nézheted, Elhoztam kezemet, hozd ide kezedet, Sóvárgó kezedet mártsd meg hét sebemben, Légy immár hívő, ne légy hitetlen.” És szólala Tamás: „Megjelentél nekem, Te vagy az én Uram, te az én Istenem!” „Mivel láttál engem, hiszed, hogy én vagyok: Akik nem látnak és hisznek, azok a boldogok” — És köszönöm, hogy szent sebed előtt Életem tornya összedőlt, S kiárad bennem boldog szégyenem, S minden szenvedve hordott kételyem S a szenvedélyes értelem Érvénytelen, érvénytelen. Halottak napja. A határon át Özönlenek idegen katonák. Jönnek a hódítók s a gyilkosok — Magyar vagyok. És nem vagyok többé Kettős, csak egy, Bizonyosság dobbantja szívemet, S értelme lett a nem-értett igéknek: Te vagy az út, az igazság, az élet. Felelte Jézus Tamásnak. 1956. november 1. PANNÓNIA BOOKS | Figyelemmel szeretné kísérni a magyarországi politikai, kulturális, gazdasági eseményeket? I Fizessen elő üzletünkben a KAPU, a HITEL, a REFORM, a 168 ÖRA, a HETI VILÁGGAZDASÁG, az ÉLET ÉS IRODALOM című (és még számtalan más!) újságokra, folyóiratokra! Kérje részletes árjegyzékünket! CÍMÜNK! Telefon- LEVÉLC.ÍMj 472 Bloor St. W. , . . **__ P.O.Box 1017, Stn. B I. emelet, Toronto (416) 535-3963 Toronto, Ont. M5T 2T8
