Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1989-07-01 / 7-8. szám

1989. július-augusztus Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 7. oldal Bush elnök július 6-án a Fehér Házban prominens magyar-amerikai vezetőket fogadott különkihallgatáson, amelynek során megvitatta velük az új magyarországi gazdasági lehe­tőségeket. Bush a közösségi vezetőkkel a Kelet-Európai Szimpóziumhoz intézendő beszéde előtt találkozott. Képünkön balról jobbra: HÁMOS László, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnö­ke; BODNÁR Gábor, a Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke; DANKÓ G. István, a William Penn Egyesület elnöke; és Rév. BERTALAN Imre, az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület elnöke. (Fotó: David Valdez — The White House) rHUNGARJA^HUMAN RIGHTS*") FOUNDATION/CHRR I MAGYAR EMBERI JOGOK I ALAPÍTVÁNY I ■ a világ tizenhat milliónyi magyarsága emberi | I jogainak szabad gyakorlása érdekében mun- . ■ kálkodik. Rendszeres adatgyűjtő, -nyilvántar- ■ | tó, tájékoztató és konzultációs szolgálatot vé-1 | géz magyar és más nyelveken annak érdeké-1 ■ ben, hogy a tudományos, társadalmi és kor- | ■ mányzatí szerveket és a közvéleményt a ma- J I gyár emberi jogok, elsősorban a magyar ki-1 | sebbségek nemzeti jogainak védelmére kész-1 ■ tesse a nemzetközileg elfogadott jogvédelmi ■ J szerződések értelmében. Az Alapítvány ma- J I gyarságszolgálatát önkéntes támogatói segít-1 | ségével folytatja. Mint New Yorkban bejegyzett Not ■ , For Prolit Corporation, az Alapítvány | ■ munkáját támogató adományok az I | adóalapból levonhatók. Cím: Hunga-1 I rlan Human Rights Foundation, I J P.O.Box "J". Grade Stn.. New York, J ■N.Y. 10028. Tel.: (212) 289-5488. mm mm mmt mm mm mm mm mm ■ MMM mm Felhívás Cs. Gyímesi Éva ügyében Erdélyiek a párizsi fórumon Egyre aggasztóbb híreket kapunk Cs. Gyímesi Éva, a kolozsvári egyetem ma­gyar tanszéke irodalomtanárának sorsa felól. Ezért a new york-i székhelyű Ma­gyar Emberi Jogok Alapítvány (Hunga­rian Human Rights Foundation) felszólít minden emberjogi szervezetet, hogy tilta­kozzék. Cs. Gyímesi Évát 1989. június 20-án egy házkutatás után a román állambizton­sági szervek őrizetbe vették és hosszasan vallatták. Az ellene felhozott megalázó és képtelen, erkölcsileg diszkreditáló vádak csak újabb kifejletei a hosszú évek óta tar­tó állandó zaklatásnak. Cs. Gyímesi Évának azon meggyőződé­se, hogy az értelmiségnek még a diktatúra körülményei között is kötelessége őrizni és továbbadni az erkölcsi és kulturális érté­keket, végül is arra késztette őt, hogy nyíl­Az emberi dimenzió kérdéseivel foglal­kozó párizsi értekezleten a Magyarországra áttelepült erdélyi magyarok képviselőit fo­gadta Morris Abram nagykövet, az Egye­sült Államok küldöttségének vezetője. Jelen volt Frederick A. Becker, az USA külügy­minisztériumának román referense és Ro­bert Hand, az amerikai törvényhozás Hel­sinki Bizottságának munkatársa. A találkozón Hámos László, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnöke az erdélyi magyarok nevében a román kor­mányzat kisebbségellenes politikáját lelep­lező dokumentumgyűjteményt adott át. Be­szédében részletesen ismertette a HHRF te­vékenységéta helsinki folyamat során. A pá­rizsi fórum napirendjén szereplő kérdések­kel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az er­délyi magyarság sorsa nem szűkíthető le egy tan tanítványai védelmére keljen, amikor súlyos sérelmeikkel szembesült. Az okta­tásügyi minisztériumhoz címzett memo­randumokban tiltakozott a kényszerkihe­lyezési gyakorlat ellen, amellyel a ma­gyarszakos hallgatókat elszakítják szülő­földjüktől, valamint a román alkotmány­ban rögzített más alapvető állampolgári jogaik megsértése ellen. Válaszként a minisztérium fegyelmi vizsgálatot indított ellene — állásának el­vesztésével fenyegette meg. Cs. Gyímesi Évát 1983 óta folytonos megfigyelés alatt tartja a román titkos­­rendőrség; többször tartottak nála ház­kutatást, amelyek során kéziratokat, ma­gánleveleket, könyveket és folyóiratokat koboztak el tőle. Sorozatosan visszautasí­tották útlevélkérelmét. Az ellene indított mostani hajsza során amúgy is megrom­lőtt egészségi állapotát kihasználva akar­ják lelkileg megtörni. Cs. Gyímesi Éva osztozik közössége sorsában: titltakozásunkkal ezért nem­csak az ő védelmét akarjuk szolgálni, de szeretnénk ismételten felhívni a figyelmet az elnyomott romániai magyarság általá­nos helyzetére is. Magyar Emberi Jogok Alapítvány magyar-román konfliktusra, mert a jelenlegi román politika súlyos veszélyt jelent egész Európára. Ezért nem tekinthető román bel­­ügynek, és ezért kell foglalkoznia ezzel a kérdéssel a nemzetközi fórumoknak. Az amerikai küldöttség tagjai elismerték a panaszok jogosságát, valamint annak fon­tosságát, hogy nemcsak Magyarországnak, hanem a Helsinki Egyezményt aláíró összes államnak kötelessége figyelemmel kísérni az emberi jogok tiszteletben tartását Romá­niában, és megtalálnia azokat az eszközöket, amelyek segítségével a párizsi konferencia hozzájárulhat a kisebbségek helyzetének rendezéséhez. Morris Abram nagykövet vé­leménye szerint az erdélyi magyarokkal megkezdett párbeszédet a továbbiakban is folytami kell. (Magyar Hírlap, jún. 10.) United States Department of State HHRF— CHRR HÍRADÓ „A vasfüggönyt áttették a magyar-román határra” Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó találkozó témáiról sajtóértekez­letet tartott Párizsban egy erdélyi menekült­csoport. Ara-Kovács Attila, Keszthelyi Gyula és Molnár Gusztáv az Amerikában alakult Magyar Emberi Jogok Alapítvány nevében számoltak be a romániai helyzetről. Elmondották, hogy mind a hárman az el­múlt években kényszerültek kivándorolni a magyar nemzetiséget és főleg annak értelmi­ségét egyre elviselhetetlenebbül sújtó román beolvasztási politika nyomása alatt. Ara-Kovács Attila arról beszélt, hogy a román hatóságok erőszakos beolvasztási po­litikája a 80-as években annyira erősödött, hogy „az én nemzedékemnek már nem ma­radt más választása, mint az illegális tevé­kenység, titkos kiadványok szerkesztése, és felkészülés a még rosszabbra”. Molnár Gusztáv kifejtette, hogy milyen módszerekkel dolgoznak évtizedek óta Ro­mániában a nemzeti kisebbségek kulturális azonosságának felőrlésére. A falurombolási program ennek a törekvésnek fontos szaka­sza, mert kultúrájától, településeitől meg­fosztott tehetetlen tömeggé akarják általa változtatni, cs jellegtelen masszaként új, komfort nélküli tömegszállásokra száműzni a magyarságot. Keszthelyi Gyula bemutatott a sajtóérte­kezleten egy birtokába jutott dokumentu­mot, amely nyolc magyarlakta falu haladék­talan felszámolásáról intézkedik Kolozs me­gyében. Ara-Kovács Attila kijelentette, hogy ami­kor végre kiszabadult Romániából, nagyobb különbséget észlelt életszínvonal és emberi légkör tekintetében Románia és Magyaror­szág között, mintamit később Magyarország és Amerika között. „A vasfüggönyt áttették a román-magyar határra" — mondotta. ARomán Emberi JogiLiga egy dossziét tárt a részt vevő 35 ország képviselői elé, amely nevekkel, címekkel, pontos adatokkal sorolja fel, hogy kikel gyilkoltak meg a bör­tönökben kínvallatások során az utóbbi években Romániában. A politikai gyilkosságok jegyzékén sze­replő Sütő István költő, aki 1987-ben, és Pálfi Géza római katolikus pap, aki 1984- ben halt meg börtönben szenvedett kínval­latása után. Ehhez csatlakozott Doina Cornea, a rend­őri zaklatásokat szenvedett kolozsvári fran­­ciatanámő Párizsban élő lánya, aki hangoz­tatta, hogy a mai román állam fasiszta mód­szerekkel nyomja el népét. Felhívta Európa kormányait, hogy az elítélő nyilatkozatok után most már tettekkel—kereskedelmi boj­kottal és nemzetközi kiközösítéssel — lépje­nek fel a vezető klikk ellen. (MTI) The Honorable Christopher H. Smith, House of Representatives Dear Mr. Smith, I am replying further to your letter of May 4 to President Bush, cosigned by 118 of your colleagues, regarding the human rights situation in Romania. The U.S. Government is aware of the severe political and economic difficulties fa­cing the Romanian as a result of policies pursued by Romanian President Ceauses­­cu’s regime. The Department of State and our Embassy in Bucharest are following these developments very closely. We have expressed in particular our disapproval of the government's drastic plans for urban and rural redevelopment, or “systematization." The Romanian Govern­ment claims that concentration of the village population into “agro-industrial com­plexes" will result in Improved rural living standards and will Increase the land area available for agricultural cultivation. The program is being carried out in many of Romania's cities and adjacent areas and would eventually involve the elimination of half of Romania’s 13,000villages. These villages, located throughout the country, are inhabited by Romanians of many ethnic origins. Despite reports of village destruc­tion already underway, there is some evidence that the rural restructuring policy has thus far been Implemented primarily in the vicinity of Bucharest and has not yet been extended to rural areas elsewhere in the country. Our objection to systematization centers on the arbitrary and inhumane manner in which the policy is being implemented. Persons affected by systematization have not had an opportunity to participate In the planning process and have been given little advance notice before being forced to relocate. Furthermore, If the program were implemented on a nationwide basis, it would represent a severe historical and cul­tural loss to the Romanian nation. All ethnic groups are potentially harmed by this policy. We see no evidence that systematization is specifically directed against the country's Hungarian, German, or other ethnic minorities. However, Romanian Government restrictions on the use of Hungarian and other minority languages In education and cultured expression are contributing to a disturbing erosion of the cultural identity of these groups. Agrowing number of Romanians, especially ethnic Hungarians, are seeking refuge in neighbor­ing countries rather than continuing to endure the hardships imposed by the Ceau­­sescu regime. Romania's human rights record has also come under increasing scrutiny in inter­national forums, such as the United Nations and the Conference on Security and Cooperation in Europe (CSCE). The United States, together with other concerned governments, wili continue to press the Romanian Government to fulfill its Interna­tional human rights obligations as a signatory to the UN Charter, the Universal De­claration of Human Rights, the Helsinki Final Act, and the CSCE Vienna Follow-Up Meeting Concluding Document. Sincerely, Janet G. Mullins Assistant Secretary, Legislative Affairs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom