Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3-4. szám
1989. március-április 5. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident A Duna védelmében Magyar Környezetvédelmi Alap A Magyarországon összegyűlt 124.000, s a Nyugaton öszszegyűlt 30.000 népszavazást követelő aláírás hatására az Országgyűlés megszavazta, hogy májusban újratárgyalják a vízlépcső kérdését. Németh Miklós miniszterelnök a kormány nevében bejelentette továbbá, hogy a vízlépcső sorsáról való döntést népszavazásra fogják bocsátani, s anépszavázás megtartásáig leállítják a „visszafordíthatatlan” munkálatokat. A Magyar Környezetvédelmi Alap (MKA) az egész nyugati magyarság nevében köszönetét fejezi ki Bubla Gyula képveselőnek, aki a történelmi jelentőségű indítványt beterjesztette, és a Képviselőház azon tagjainak, akik az indítvány támogatásával bizonyságot tettek mind hazaszeretetükről, mind pedig államférfiúi bátorságukról. Az MKA külön levélben köszönte meg Németh Miklós miniszterelnöknek a népszavazás megtartására tett ígéretét, s egyben javasolta, hogy a népszavazásban vegyenek részt a kettős állampolgársággal rendelkező, Nyugaton élő magyarok is, mert ez a gesztus hozzájárulna az egy nemzetben való gondolkozás, s a kölcsönös bizalom légkörének megteremtéséhez. Szükséges azonban azt is kijelentenünk, hogy a népszavazás megtartásáig nemcsak a „visszafordíthatatlan”, de az öszszes munkálatokat be kell szüntetni, s biztosítani kell a vízlépcső ellenzői számára is a cenzúrázatlan sajtó-, rádió- és TV- nyilvánosságot. A vízlépcső kérdésében ma is érvényesülő magyarországi cenzúra változatlan létezésére jellemző, hogy 1988 októberében a világ különböző pontjain, 47 tüntetés keretében bejelentettük ugyan, hogy kifizetjük a -felfüggesztés költségeit, ha amellett dönt a magyar nép—és erről 1988. októberi dátummal értesítettük Grósz .Károlyi, az MSzMP főtitkárát, továbbá a magyar sajtót, azóta pedigininden alkalmat megragadtunk ennek a hímek az eltejjásTxéiéré-—, a magyar közvélemény azonban a mai napig sem’érteSülhétett erről, sőt úgy van tájékoztatva, hogy a felfüggesztés nem könnyebbséget, hanem komoly anyagi terhet jelentene a népgazdaságnak.' Annak érdekében, hogy a magyar kormány számára világos legyen, mennyire komoly a nyugati pénzintézeteknek és a környezetvédő szervezeteknek azon ígérete (melyet a nyugati magyarság is támogat), hogy megtérítik a felfüggesztés költségeit, az MKA elküldte Németh Miklós miniszterelnöknek a pénzügyi bizottság elnöke, Dr. Brent Blackwelder, a washingtoni Environmental Policy Institute alelnöke nyilatkozatát, amelyben többek között kijelenti: „Készek vagyunk közbenjárni a nemzetközi pénzintézeteknél, hogy azok megtérítsék a már fennálló költségeket... Szerintem nagyon is lehetséges, hogy jóval többet is tegyünk, mint Ausztria eredetileg tervezett kompenzálás -„Ausztria és Magyarország sok száz millió dollárt takaríthatna "meg, ha leállítják ■» vízlépcső építését...” A nyugati magyarság teendői: Elérkeztünk a Duna védelmében folyó harc legfontosabb hónapjaihoz. Most mindennyugati magyarnak erkölcsi és hazafias kötelessége, hogy kivegye részét ebből a munkából, még akkor is, ha eddig csak passzív szemlélője volt annak. A teendők a következők: 1. / Picketelés a világ összes magyar követsége / konzulátusa előtt, követelve, hogy anépszavazás megtartásáig az építkezési munkálatokat állítsák le. 2. / Eddig 9 országból 14 magyar szervezet vette magának a fáradságot, hogy külön-külön levélben keresse meg a Magyar Országgyűlés mind a 386 tagját. Nagyon kérjük, hogy minden csoport vagy szervezet, amely még a májusi parlamenti ülésszak előtt hajlandó ilyen leveleket küldeni, jelentkezzen a borítékra ragasztható címkékért Layton Nárcisszánál (iroda: 203-790-1246, otthon: 203-746-3911) vagy az MKA címén (Lipták Béla, 84 Old North Stamford Rd., Stamford, CT 06905, USA, tel.: 203-357-7614). Levél a Bős-Nagymarosi Vízlépcső ügyében Magyar Öregdiák Szövetség — Bessenyei György Kör P.O.BOX 174, New Brunswick, N J. 08903, U.S.A. Tisztelt Vezetőség, Tisztelt Elnök Úr! Jóleső érzéssel olvastam levelükben azt az őszinte aggodalmat, melyet a Bős-Nagymarosi Vízlépcső építésével kapcsolatban éreznek. Nekem is az a véleményem, hogy egy ilyen jelentős költséggel felépíthető, s a környezetre ható beruházást csak akkor lett volna szabad elkezdeni, ha annak környezeti hatásáról, költségeiről, valamint azok megtérüléséről nyílt és teljeskörű tájékoztatást kap az ország népe. Szükségesnek tartom, hogy a kérdésben pártatlan és anyagilag nem érdekelt magyar és külföldi szakemberek széleskörű tájékoztatási lehetőséget kapjanak. Biztosíthatom Önöket arról, hogy a Bős-Nagymarosi Vízlépcső újratárgyalása ügyében a lelkiismeretem szerint fogok eljárni. (...) Komló, 1989. február 10. Tisztelettel: Mérei Emil országgyűlési képviselő 7300 Komló, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. fr Újra Kossuth-címert! „Most, amikor a magyar államépítés legnagyobb feladata a történelem által parancsolt demokratikus politikai-jogi intézményrendszer törvényi alapjainak lerakása, az új magyar alkotmányosság megteremtése, időszerű a független magyar államiság jelképének felidézése és a magyar nép által kívánt, ismert, demokratikus hagyományainkat kifejező címer alkotmányba foglalása. Amint ismeretes, a történelmi magyar címer (a magyar korona társországait és melléktartományait fel nem tüntető, a magyar Szentkoronával díszített, ún. magyar kiscímer) elemei mintegy 750-800 éve megjelentek a fennmaradt ábrázolásokon, s ez a címer egészen 1946-ig jelképezte a magyar államot, függetlenségi harcaink zászlóit. Amikor a magyar nemzet alkotmányos önállóságára törő Habsburg uralkodóházat 1849. április 14-én a magyar országgyűlés megfosztotta a magyar tróntól és deklarálta Magyarország független államiságát, Kossuth Lajos kormányzó-elnök államunk jelvényeként a címer korona nélküli formáját választotta. Ezt nevezik Kossuth-címemek. Azóta, hordozva szabadságharcos örökségünket, ez a címer volt az 1918—19-es Magyar Népköztársaság, az 1946-ban kikiáltott Magyar Köztársaság címere, s csak 1949-ben törölték ki jelképeink közül e történelmi magyar címer minden elemét... A magyar nép szívéből nem sikerült kitörölni a csaknem ezeréves jelképet, amelyet a magyar állam 1956. október 23-a után 1956-57-ben — mintegy fél évig — újra használt, s melynek vallási és középkori jelentéstartalma teljesen elhalványult korszerű — önálló államiságot kifejező — jelentése mellett. Mindezekre tekintettel javasoljuk, kérjük és követeljük, hogy ezeréves államiságunk, szabadságunk, nemzeti önrendelkezésünk és forradalmaink szimbóluma, a Kossuth-címer legyen ismét a magyar államiság hivatalos politikai jelképe." (25 független magyarországi szervezet követelése) Az alkotmány-előkészítés kapcsán az új címer kérdése is felvetődött. A címerszakértői bizottság megtette a javaslatát A bizottság elnöke, Kállay István, az ELTE bölcsészkarának professzora mondja: —Hét heraldikus (címerszakértő) véleménye alapján a Kossuth-címer enyhén ívelt, tehát „derékban kevésbé szűkített” változatát javasoltuk, illetve a hagyományos címer koronás változatát. Javaslatunk azon megfontoláson alapszik, hogy mindazon időszakban, amikor Magyarországon köztársaság volt, a Kossuth-címert alkalmazták. Tehát nemcsak Kossuth Lajos idején, hanem például a Károlyi-köztársaság fennállásakor, sőt a Tanácsköztársaság alatt is, jóllehet akkor a vörös csülaggal egyidejűleg. A címert már Rákóczi idején is használták, ezért a szakemberek — ellentétben a köznyelvvel — valójában nem Kossuth-címerről, hanem „barokk címer”-ről beszélnek. —Hogyan magyarázza a heraldika a címer egyes részleteit? — A történelmi kronológiát követve: először a kettős ke ■ reszt került a címerbe, 1190-ben ül. Bélakirály „hozta” Bizáncból az állam jelképeként. Tehát nem egyházi szimbólumról van szó. A vörös-ezüst vágások az Árpád-házat jelentik, s a három zöld halom funkciója pusztán az, hogy a kettős keresztnek talapzata legyen. — És mi a helyzet a koronával? — Ezt a kérdést nagyon sokan felvetik. Tudományosan nincs akadálya ennek a megoldásnak sem. A korona tudniillik nem a királyságot, hanem az államot, az állam jogfolytonosságát jelképezi. — Más változat—például akár a jelenlegi cúner megtartása — nem került szóba a szakemberek körében? — Nem! Egyöntetű volt az álláspont, hogy nem az a jó címer, amit megterveznek, hanem ami a történelem folyamán kialakult. (Hazai Tudósítások) NOW AVAILABLE... WOMEN’S GUIDE TO PROGRAMS AND SERVICES FROM THE GOVERNMENT OF CANADA The Government of Canada is committed to helping women achieve full equality and provides many programs and services to help them reach this goal. A new Directory providing information about those Government Programs and Services for Women is now available through the Status of Women Canada. The directory includes such programs as employment training and retraining, educational assistance and research grants, social services, child care, health promotion, human rights and family violence protection and cultural programs as well as help for communitybased organizations. Special attention is given to the needs of native women and women in the many multicultural communities across Canada. This directory is available to you free of charge. To obtain a copy, complete the coupon below. return to: The Honourable Barbara McDougall Minister Responsible for the Status of Women 151 Sparks Street RM. 1005 Ottawa, Ontario K1A 1C3 NAME: ADDRESS: CITY:____ . PROVINCE:. . POSTAL CODE l + l Status of Women Canada The Hon. Barbara McDougall Minister Condition féminine Canada L’Hon. Barbara McDougall Ministre Canada
