Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3-4. szám
RETURN ADDRESS: 5582 Gatineau Ave., #11 Montreal, gué. H3T 1X7 Canada NYUGATI Hungáriám ©f the West - Hcngrcis d’Cccident VIII. évfolyam, 3-4. szám 1989. március-április A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG LAPJA Ara: Kan. $2.50, US-$2.00 A magyar parlament dön tése alapján a magyar nép ezentúl hivatalos nemzeti ünnepként, munkaszüneti nappal emlékezhet 1848. március 15-ére, a forradalom és szabadságharc napjára! 1989. március 15. — Függetlenséget, szabadságot, demokráciát követel a magyarság — MKW r : Mp» A i<is'ií>x fr« ::: ‘ I A független, szabad, demokratikus magyar jövőért tüntetve, március 15- én a magyarság világszerte hatalmas számban emlékezett meg az 1848-as forradalomról. A napot a Magyar Országgyűlés az elmúlt év végén — 1950 óta először— pirosbetűs nemzeti ünneppé, munkaszünetei nappá nyilvánította. A Magyarország-szerte lelkes és méltóságteljes, tüntető megemlékezések mellett felvonulások, koszorúzások voltak Ungváron (több mint 1000 ember) és Pozsonyban (több ezer ember előtt Püspöki Nagy Péter történész beszélt), Jugoszláviában és a nyugati országok magyarlakta városaiban is. Romániában tilos volt a megemlékezés. Pozsgay Imre győri ünnepi beszédében többek között ezeket mondotta: „A demokrácia öltözéke eleinte nehéz viselet lesz számunkra, majd csak kényelmetlenségeit érezzük. De belenövünk ebbe az öltözékbe. A magyar nép érett arra, hogy önmagát kormányozza. ...Ha holnapunkat csak egy fokkal is magasabbra emeljük, akkor mi itt együtt — ez a szorongó, utat kereső nemzedék—meglátjuk egy emelkedő nemzet, egy jobb jövőjű, boldog Magyarország képét.” A hivatalos megemlékezések mellett Budapesten több mint százezren vettek részt 31 független szervezet békés, ünnepi tüntetésein. 12 pontban foglalták össze, hogy mit kíván a magyar nemzet ma. A Petőfi-szobomál Vígh Károly beszédében kijelentette: „Külön ünnepelünk, de nem egymás ellem mert a szabadság egy és oszthatatlan. Ha majd jövőre a jognak asztalánál egyaránt foglalhatunk helyet, akkor remélhetőleg együtt ünnepelünk.” Mécs Imre szavait a hatalmas tömeg hosszantartó, ütemes tapssal üdvözölte: ,.Éljen Bibó István nemes emléke! Legyünk végre demokraták, és ne hagyjuk magunkat! Követeljük, hogy október 23-a, népünk dicsőséges forradalmának emléknapja nemzeti ünnep legyen!” Csengey Dénes a Szabadság téren, a Magyar Televízió székháza előtt többek között ezeket mondotta: „Itt az ideje, hogy végre elmosolyodjunk, abban a biztos tudatban, hogy ez itt Magyarország, mi itt itthon vagyunk, és amikor az ország jövőjéről beszélünk, arról beszélünk, ami a miénk. Ezt külön, erős hangsúllyal a Magyar Televízióról is elmondjuk. Ki akarjuk nyilvánítani, hogy a Televízió a nemzet tulajdona, nem a kormányé, és azt is, hogy e tulajdonjogot a jövőben érvényesíteni kívánjuk! Követeljük a szabad Rádiót, a szabad Televíziót! ...Elsőbbséget a nemzeti kultúra értékeinek, teret az európai tájékozódásnak! Megnyilvánulási lehetőséget a nemzeti kisebbségeink iránti felelősségnek és szolidaritásnak, új, egységes nemzeteszményt a világban szétszóródott magyarságnak!” A Kossuth téren Kis János beszédében hangoztatta: ,3ékés átmenetet akarunk, nem újabb nemzeti katasztrófát. Félmegoldásokkal azonban nem érhetjük be!” A Bem-szobomál felolvasták aprágai Charta 77, az Észt Népfront, a lengyelországi Szolidaritás szakszervezet, a Független Diákmozgalom és Lengyel-Magyar Szolidaritás Bizottság, valamint az Ukrajnai Demokratikus Unió üdvözlő táviratait az ünneplő, emlékező magyarsághoz. Este a V árban a fáklyák fénye köny - nyékben is visszatükröződött, amikor óriási, hosszantartó tapsorkán tört ki Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” című versének drámai elhangzása után. '<~L f t 'J. t ? z-ZS£stt-áí. 4L at. stjLJh . - - . . A budapesti Eötvös-Püski könyvesbolt (IX. kér. Szamuely u. 41.) polcain Gombos Gyula, Kiss Sándor, Kovács Imre, stb. könyvei (Fotó: Nagy Piroska) Összefogást, nemzetgyűlést, demokráciát! A Magyar Demokrata Fórum kongresszusa 1989.márc. 11-12-énaMagyar Demokrata Fórum 13,200 tagja és az ország 157 helységében működő 208 helyi szervezete képviseletében 704 küldött tanácskozott Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye1989 Mit kíván a magyar nemzet? Szabad, független, demokratikus Magyarországot. 1. Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát. 2. Kendőráliam helyébe jogállamot. Érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség. 3. Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot. Számolják föl a hírközlés állami monopóliumát. Oszlassák föl az Állami Egyházügyi Hivatalt. 4. Jogot a sztrájkra. Ne korlátozzák az érdekvédelem, a követelés és a szolidaritás szabadságát. 5. Méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellenőrzését. Szüntessék meg az egyéni és csoportos kiváltságokat Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit. 6. Ésszerű gazdálkodást, működő piacot, a tulajdonformák egyenjogúságát. Állítsák le a pénzemésztő és kömyezetpusztító nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását, vessenek véget a vállalkozás és a lakosság megsarcolásának. 7. \ bürokrácia és az erőszakapparátus leépítését. Oszlassák föl a Munkásőrséget és az Ifjúgárdát. 8. Szabadságot, önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása. 9. Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. Töröljék a magyar ünnepek sorából november 7-ét. 10. Felelős kisebbségi és menekültpolitikát. A kormány lépjen föl a nemzetközi fórumokon a magyar kisebbségek védelmében. Szűnjék meg a rendőri szemlélet és a jogtalan megkülönböztetés a romániai menekültek ügyében. 11. Nemzeti önbecsülést. Vessenek véget a történelemhamisításnak. Adják vissza a nemzetnek címerét. 12. Igazságot '56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak. Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át. tem aulájában. Az összejövetelen részt vett Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a külföldi diplomáciai képviseletek számos vezetője, valamint a magyar és a nemzetközi sajtó, rádió és televízió sok munkatársa is. Csoóri Sándor nyitó beszédében kijelentette: „Tavaly májusban ...hiába váltott egy személy egy másik személyt..., a gond csak elodázódott. Az igazi utódlás az lesz, ha az egypártrendszert a többpártrendszer váltja fel, sőt az, ha a bolsevizmus és a megromlott szocializmusok minden emléke még a reflexeinkből is kimosódik.” Hangsúlyozta a továbbiakban: „A mi forradalmi újításunk egyedül az összefogás lehet.” Nagy vita volt az első nap folyamán arról, hogy párttá alakuljon-e az MDF. Az országos gyűlés végül nagy szótöbbséggel döntött: „Az MDF továbbviszi a szellemi mozgalmat, amelyet 1987 őszén Lakitelken kezdeményezett. Ugyanakkor politikai pártot alapít. Kéthónapos határidővel megbízza az elnökséget, hogy dolgozza ki a kétirányú működés szervezeti feltételeit és javaslatát terjessze elfogadásra egy újabb országos gyűlés elé.” Nyugati magyarok is részt vettek a tanácskozáson. Jakabffy Ernő, a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége elnöke hangsúlyozta a Magyarországon kívül élő magyarok kettős állampolgársága megadásának fontosságát. Dr. Luka László — aki Svájcban MDF-tagozatot alakított — hozzászólásában a nyugati magyarok teljes rehabilitálását szorgalmazta. Mózsi Ferenc, a chicagói „Szivárvány” c. folyóirat főszerkesztője rámutatott a nyugati magyar irodalom magyarországi befogadásának szükségességére és az amerikai Magyar Baráti Közösség — Itt- Ott jelentőségére is. Püski Sándor New York-i és magyarországi könyvkiadó interjúban hangsúlyozta: „Csak akkor van igazi jövő-reményünk, ha ez a népben hívő gondolat úgy osztódik-sokasodik, ha egyúttal cselekvőképes pilitizáló egységet is teremt. Nemzeti egységet!” Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége levelét a kongresszus különkiadványa közölte. Ugyancsak hasonmásban közölte az MDF országos gyűlésére kiadott három lapszám közül az első a Nyugati Magyarság szerkesztőségi üzenetét (lásd lapunk 1989. január-februári számának címoldalán). Jelen volt az értekezleten többek között Czigány Lóránt irodalomtörténész is Londonból, Kende Péter, a párizsi Magyar Füzetek egyik szerkesztője és a jelenleg Svájcban élő Szőcs Géza erdélyi költő is. Az országos MDF-gyűlés a második napon megtárgyalta és elfogadta új alapszabályát és programját („Nyilatkozat”-át e számunk 3. oldalán közöljük) és több határozatot hozott. „Az MDF... az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásában látja a magyar társadalom megújulásának első lépését” „Az MDF állást foglal az anyagi terhek széles tömegekre való áthárításának nemzetvesztő politikájával szemben.” „Felkéri a magyar kormányt, hogy tekintettel a legutóbbi romániai fejleményekre, a hat ismert román politikus nyilatkozatára, kérje a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének sürgős összehívását.” „Az MDF...kötelességének érzi, hogy ezt a tiltakozást eljuttassa a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányához: Szabadságot Vaclav Havelnek és társainak!” A gyűlés megválasztotta a Magyar Demokrata Fórum új tisztségviselőit is. Az MDF új Elnöksége (a szavazatszámok sorrendjében) a következő: Csengey Dénes (Keszthely), Für Lajos (Bpest), Lezsák Sándor (Lakitelek), Csoóri Sándor (Bpest), Bíró Zoltán (Bpest), Furman Imre (Miskolc), Csurka István (Bpest), Kulin Ferenc (Bpest), Szabó Tamás (Veszprém), Kozma Huba (Kiskunmajsa), Bogárdi Zoltán (Bpest), Fekete Gyula (Bpest), Sólyom László (Bpest), Keresztes Sándor (Győr), Szabad György (Bpest).
