Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1989-03-01 / 3-4. szám

RETURN ADDRESS: 5582 Gatineau Ave., #11 Montreal, gué. H3T 1X7 Canada NYUGATI Hungáriám ©f the West - Hcngrcis d’Cccident VIII. évfolyam, 3-4. szám 1989. március-április A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG LAPJA Ara: Kan. $2.50, US-$2.00 A magyar parlament dön tése alapján a magyar nép ezentúl hivatalos nemzeti ünnepként, munkaszüneti nappal emlékezhet 1848. március 15-ére, a forradalom és szabadságharc napjára! 1989. március 15. — Függetlenséget, szabadságot, demokráciát követel a magyarság — MKW r : Mp» A i<is'ií>x fr« ::: ‘ I A független, szabad, demokratikus magyar jövőért tüntetve, március 15- én a magyarság világszerte hatalmas számban emlékezett meg az 1848-as forradalomról. A napot a Magyar Országgyűlés az elmúlt év végén — 1950 óta először— pirosbetűs nemzeti ünneppé, munka­szünetei nappá nyilvánította. A Ma­­gyarország-szerte lelkes és méltóság­­teljes, tüntető megemlékezések mellett felvonulások, koszorúzások voltak Ungváron (több mint 1000 ember) és Pozsonyban (több ezer ember előtt Püspöki Nagy Péter történész beszélt), Jugoszláviában és a nyugati országok magyarlakta városaiban is. Romániá­ban tilos volt a megemlékezés. Pozsgay Imre győri ünnepi beszé­dében többek között ezeket mondotta: „A demokrácia öltözéke eleinte ne­héz viselet lesz számunkra, majd csak kényelmetlenségeit érezzük. De bele­növünk ebbe az öltözékbe. A magyar nép érett arra, hogy önmagát kormá­nyozza. ...Ha holnapunkat csak egy fokkal is magasabbra emeljük, akkor mi itt együtt — ez a szorongó, utat ke­reső nemzedék—meglátjuk egy emel­kedő nemzet, egy jobb jövőjű, boldog Magyarország képét.” A hivatalos megemlékezések mel­lett Budapesten több mint százezren vettek részt 31 független szervezet bé­kés, ünnepi tüntetésein. 12 pontban foglalták össze, hogy mit kíván a ma­gyar nemzet ma. A Petőfi-szobomál Vígh Károly beszédében kijelentette: „Külön ünnepelünk, de nem egy­más ellem mert a szabadság egy és oszthatatlan. Ha majd jövőre a jognak asztalánál egyaránt foglalhatunk he­lyet, akkor remélhetőleg együtt ünne­pelünk.” Mécs Imre szavait a hatalmas tö­meg hosszantartó, ütemes tapssal üd­vözölte: ,.Éljen Bibó István nemes em­léke! Legyünk végre demokraták, és ne hagyjuk magunkat! Követeljük, hogy október 23-a, népünk dicsőséges forra­dalmának emléknapja nemzeti ünnep legyen!” Csengey Dénes a Szabadság téren, a Magyar Televízió székháza előtt töb­bek között ezeket mondotta: „Itt az ide­je, hogy végre elmosolyodjunk, abban a biztos tudatban, hogy ez itt Magyar­­ország, mi itt itthon vagyunk, és amikor az ország jövőjéről beszélünk, arról be­szélünk, ami a miénk. Ezt külön, erős hangsúllyal a Magyar Televízióról is elmondjuk. Ki akarjuk nyilvánítani, hogy a Televízió a nemzet tulajdona, nem a kormányé, és azt is, hogy e tulaj­donjogot a jövőben érvényesíteni kí­vánjuk! Követeljük a szabad Rádiót, a szabad Televíziót! ...Elsőbbséget a nemzeti kultúra értékeinek, teret az eu­rópai tájékozódásnak! Megnyilvánulá­si lehetőséget a nemzeti kisebbségeink iránti felelősségnek és szolidaritásnak, új, egységes nemzeteszményt a világ­ban szétszóródott magyarságnak!” A Kossuth téren Kis János beszé­dében hangoztatta: ,3ékés átmenetet akarunk, nem újabb nemzeti katasztró­fát. Félmegoldásokkal azonban nem érhetjük be!” A Bem-szobomál felolvasták aprá­­gai Charta 77, az Észt Népfront, a len­gyelországi Szolidaritás szakszerve­zet, a Független Diákmozgalom és Lengyel-Magyar Szolidaritás Bizott­ság, valamint az Ukrajnai Demokra­tikus Unió üdvözlő táviratait az ünnep­lő, emlékező magyarsághoz. Este a V árban a fáklyák fénye köny - nyékben is visszatükröződött, amikor óriási, hosszantartó tapsorkán tört ki Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnok­ságról” című versének drámai elhang­zása után. '<~L f t 'J. t ? z-ZS£s­tt-áí. 4L at. stjLJh . - - . . A budapesti Eötvös-Püski könyvesbolt (IX. kér. Szamuely u. 41.) polcain Gombos Gyula, Kiss Sándor, Kovács Imre, stb. könyvei (Fotó: Nagy Piroska) Összefogást, nemzetgyűlést, demokráciát! A Magyar Demokrata Fórum kongresszusa 1989.márc. 11-12-énaMagyar De­mokrata Fórum 13,200 tagja és az or­szág 157 helységében működő 208 he­lyi szervezete képviseletében 704 kül­dött tanácskozott Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­1989 Mit kíván a magyar nemzet? Szabad, független, demokratikus Magyarországot. 1. Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát. 2. Kendőráliam helyébe jogállamot. Érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség. 3. Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot. Számolják föl a hírközlés állami monopóliumát. Oszlassák föl az Állami Egyházügyi Hivatalt. 4. Jogot a sztrájkra. Ne korlátozzák az érdekvédelem, a követelés és a szolidaritás szabadságát. 5. Méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellenőrzését. Szüntessék meg az egyéni és csoportos kiváltságokat Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit. 6. Ésszerű gazdálkodást, működő piacot, a tulajdonformák egyenjogúságát. Állítsák le a pénzemésztő és kömyezetpusztító nagyberuházá­sokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását, vesse­nek véget a vállalkozás és a lakosság megsarcolásának. 7. \ bürokrácia és az erőszakapparátus leépítését. Oszlassák föl a Munkásőrséget és az Ifjúgárdát. 8. Szabadságot, önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása. 9. Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. Töröljék a magyar ünnepek sorából november 7-ét. 10. Felelős kisebbségi és menekültpolitikát. A kormány lépjen föl a nemzetközi fórumokon a magyar kisebb­ségek védelmében. Szűnjék meg a rendőri szemlélet és a jog­talan megkülönböztetés a romániai menekültek ügyében. 11. Nemzeti önbecsülést. Vessenek véget a történelemhamisításnak. Adják vissza a nemzetnek címerét. 12. Igazságot '56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak. Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át. tem aulájában. Az összejövetelen részt vett Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a külföldi diplomáciai képvise­letek számos vezetője, valamint a ma­gyar és a nemzetközi sajtó, rádió és te­levízió sok munkatársa is. Csoóri Sándor nyitó beszédében ki­jelentette: „Tavaly májusban ...hiába váltott egy személy egy másik sze­mélyt..., a gond csak elodázódott. Az igazi utódlás az lesz, ha az egypárt­­rendszert a többpártrendszer váltja fel, sőt az, ha a bolsevizmus és a megrom­lott szocializmusok minden emléke még a reflexeinkből is kimosódik.” Hangsúlyozta a továbbiakban: „A mi forradalmi újításunk egyedül az össze­fogás lehet.” Nagy vita volt az első nap folyamán arról, hogy párttá alakuljon-e az MDF. Az országos gyűlés végül nagy szó­többséggel döntött: „Az MDF tovább­viszi a szellemi mozgalmat, amelyet 1987 őszén Lakitelken kezdeménye­zett. Ugyanakkor politikai pártot ala­pít. Kéthónapos határidővel megbízza az elnökséget, hogy dolgozza ki a két­irányú működés szervezeti feltételeit és javaslatát terjessze elfogadásra egy újabb országos gyűlés elé.” Nyugati magyarok is részt vettek a tanácskozáson. Jakabffy Ernő, a Svéd­országi Magyarok Országos Szövetsé­ge elnöke hangsúlyozta a Magyaror­szágon kívül élő magyarok kettős ál­lampolgársága megadásának fontossá­gát. Dr. Luka László — aki Svájcban MDF-tagozatot alakított — hozzászó­lásában a nyugati magyarok teljes re­habilitálását szorgalmazta. Mózsi Fe­renc, a chicagói „Szivárvány” c. folyó­irat főszerkesztője rámutatott a nyugati magyar irodalom magyarországi befo­gadásának szükségességére és az ame­rikai Magyar Baráti Közösség — Itt- Ott jelentőségére is. Püski Sándor New York-i és ma­gyarországi könyvkiadó interjúban hangsúlyozta: „Csak akkor van igazi jövő-reményünk, ha ez a népben hívő gondolat úgy osztódik-sokasodik, ha egyúttal cselekvőképes pilitizáló egy­séget is teremt. Nemzeti egységet!” Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szer­vezetek Központi Szövetsége levelét a kongresszus különkiadványa közölte. Ugyancsak hasonmásban közölte az MDF országos gyűlésére kiadott há­rom lapszám közül az első a Nyugati Magyarság szerkesztőségi üzenetét (lásd lapunk 1989. január-februári szá­mának címoldalán). Jelen volt az értekezleten többek között Czigány Lóránt irodalomtörté­nész is Londonból, Kende Péter, a pári­zsi Magyar Füzetek egyik szerkesztője és a jelenleg Svájcban élő Szőcs Géza erdélyi költő is. Az országos MDF-gyűlés a máso­dik napon megtárgyalta és elfogadta új alapszabályát és programját („Nyilat­­kozat”-át e számunk 3. oldalán közöl­jük) és több határozatot hozott. „Az MDF... az alkotmányozó nemzetgyű­lés összehívásában látja a magyar tár­sadalom megújulásának első lépését” „Az MDF állást foglal az anyagi terhek széles tömegekre való áthárításának nemzetvesztő politikájával szemben.” „Felkéri a magyar kormányt, hogy te­kintettel a legutóbbi romániai fejlemé­nyekre, a hat ismert román politikus nyilatkozatára, kérje a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testületének sürgős összehívását.” „Az MDF...kö­telességének érzi, hogy ezt a tiltakozást eljuttassa a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányához: Szabadsá­got Vaclav Havelnek és társainak!” A gyűlés megválasztotta a Magyar Demokrata Fórum új tisztségviselőit is. Az MDF új Elnöksége (a szavazat­­számok sorrendjében) a következő: Csengey Dénes (Keszthely), Für Lajos (Bpest), Lezsák Sándor (Laki­telek), Csoóri Sándor (Bpest), Bíró Zoltán (Bpest), Furman Imre (Mis­kolc), Csurka István (Bpest), Kulin Ferenc (Bpest), Szabó Tamás (Vesz­prém), Kozma Huba (Kiskunmajsa), Bogárdi Zoltán (Bpest), Fekete Gyu­la (Bpest), Sólyom László (Bpest), Keresztes Sándor (Győr), Szabad György (Bpest).

Next

/
Oldalképek
Tartalom