Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-01 / 9-10. szám
8. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1988. szeptember-október MBK - ITT-OTT HÍRADÓ Magyar értékek — reformtörekvések Nemzetközi magyar találkozó: MBK — ITT-OTT, 1988. augusztus 20-27. A Magyar Baráti Közösség augusztus 20- 27. között rendezte 17. Magyar Hetét a „Reménység tavá”-nál (Lake Hope State Park, Ohio, USA). A konferenciára jelent meg az MBK Itt-Ott c. folyóiratának 108. száma (21. évf., 2. sz.). Az idei konferenciára—majd utána amerikai és kanadai előadó körútra — Magyarországról Csurka Istvánt és Nagy Gáspárt hívta meg az MBK. Velük együtt, felkérésre, előadást tartott a Kárpát-medencéből amerikai tanulmányúton-látogatáson lévő Ara- Kovács Attila, Berkesi Sándor, Demszky Gábor és Duray Miklós is. Népzenei műsort adott a székesfehérvári Tilinkó együttes, versmondó programot pedig Dóczy Péter és Lőrinczky Attila. Tavalyelőtt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem vezetőit, ez évben a londoni Szepsi Csombor Kör vezetőjét, Czigány Lóránt irodalomtörténészt hívta meg a Közösség a Kör munkájának ismertetésére — a nyugati magyar szigetek egymással való kapcsolatának szorosabbra fűzése jegyében. Két elvi állásfoglalást is megszavaztak a konferencia résztvevői. Az egyik nyilatkozat üzenet Közép-Európába: „Szolidaritást nyilvánítunk a budapesti március 15-i és június 16-i megemlékezőkkel, valamint a június 27-i kisebbségvédőkkel, a prágai augusztus 21-i függetlenség- és szabadságkövetelőkkel, a lengyelországi sztrájkolókkal. Emberségre, demokráciára való törekvésüket a magunkénak is valljuk, ügyüket ismertetni, támogatni készek vagyunk. ” (Az üzenetet az MB K elküldte a budapesti megemlékezések, tüntetések szervezőinek, a Charta 77 vezetőinek és Lech Walesának, valamint a magyar és a világsajtónak.) A másik nyilatkozat az 1956-os magyar forradalom alatt kifejezett népakarat függetlenség-, szabadság- és demoliaráciakövetelései alapján állva megerősíti annak a levélnek a tartalmát, amelyet az MBK tanácsa Grósz Károlynak, a Magyar Népköztársaság miniszterelnökének nyújtott át New York-ban, 1988. július 24-én. E levél kimondja, hogy vannak olyan „pártpolitikákon felüli magyar érdekek”, amelyek képviseletében a magyarság „állandó szerepünkre számíthat nemzetközi fórumokon”, mert „a nyugati közvélemény alakításában nekünk is van befolyásunk és közösségi kötelességünk”. Ilyen magyar érdek a magyar népesség gyarapodása, a magyar kisebbségek védelme („a kisebbségi kérdés nem belügy, nem külügy, hanem — közügy!”), a demokrácia, a pluralizmus, a szabadságjogok biztosítása („A párt és az állam egymástól való elválasztása ugyanolyan szükséges és fontos ehhez, mint a múltban az egyház és az állam szétválasztása volt”), a környezeti károkkal fenyegető bős-nagymarosi erőmű ügyének felülvizsgálása, a volt politikai foglyok teljes erkölcsi és anyagi rehabilitálása, valamint a nyugati szórványmagyarság támogatása. Augusztus 20-án, szombaton este Faludy György költő meleg hangú köszöntőjével nyílt meg a konferencia. Az előadássorozat első napján, 21-én, a világ számos országából és Amerika szinte minden államából érkezett mintegy 250 résztvevő Király Béla előadását hallgatta meg a Szent István-i koncepció történelmi jelentőségéről. Duray Miklós a csehszlovákiai magyar kisebbség elleni, ma is fokozódó erőszakosságé beolvasztó politika tényeit ismertette. Nagy Gáspár, a híressé vált „NI” és „A fíúnaplójából” című versek modem és bátor lírikusa legújabb verseiből olvasott fel szerzői estje keretében. Másnap, 22-én, két előadás is foglalkozott Bibó Istvánnal. (Az MBK is gondozza Bibó válogatott tanulmányainak angolra fordított, előreláthatólag jövőre megjelenő kötetét.) Nagy Károly tanulmánya Bibó István harmadik útját vázolta: mit jelentett az Bibónak, mit a vele szemben álló hatalmaknak, és mit alkalmaznak abból a mai magyarországi reformerek. Püski Sándor az 1956-os forradalom leverése után Bibó által is szerkesztett és aláírt „Kibontakozási nyilatkozat” keletkezéstörténetét ismertette a részt vevő tanú hitelességével. E napon hangzottéi Czigány Lóránt tudományos alaposságú előadása is az ezredforduló kelet-nyugati antinómiáiról. Este Dóczy Péter és Lőrinczky Attila versműsorát és a Tilinkó együttes népzenei programját hallgatták meg a résztvevők, amit Magyar Kálmán vezetésével „táncház ” követett. 23-án Csikós György olvasott fel visszaemlékezéseiből a Szovjetunió börtöneiben és táboraiban megélt testi-lelki kínokról. Ezután a magyar tömbök és szigetek közt összekötő szerepet is vállaló Nyugati Magyarság munkájáról, a megmaradásához szükséges anyagi támogatásról, valamint a „Nyugati Magyarság Baráti Köre ” megalakulásáról és szervezéséről hallottak ismertetést, kérést és felhívást az ülésszak résztvevői Megyeri Györgytől, a szerkesztő bizottság tagjától. Hámos László vezetésével kerekasztal-beszélgetés következett, amelynek során Ara- Kovács Attila, Duray Miklós és Hámos László részletesen elemezte a magyar kisebbségek helyzetét és kilátásait, valamint a Nyugat magyarságának fontos segítő szerepét. A napot Faludy György szerzői estje zárta; a közönség lelkes együttérzéssel üdvözölte az erőszak poklaiban is művészi szintre emelkedett költő emberség iránti elkötelezettségről tanúskodó verseit. 24- én Nagy Gáspár a Bethlen Alapítvány létrejöttének nehéz körülményeiről, a magyarság jövőjét szolgáló céljairól és történelmi fontosságú munkásságáról beszélt mint az Alapítvány titkára. Czigány Lóránt a londoni Szepsi Csombor Kör 1965 óta végzett színvonalas irodalmi és könyvkiadói tevékenységéről tájékoztatott. Molnár Ágoston az American Hungarian Foundation New Brunswick-on épülő Hungarian Heritaße Center-érői adott ismertetőt, Krizsán Árpád és Steinbach Tamás szerkesztők pedig az európai Motolla c. ifjúsági lap fontosságára, támogatására hívták fel a figyelmet. Lipták Béla alapos és érdekfeszítő helyzetjelentést adott az épülő Bős-Nagymarosi Vízlépcső veszélyes környezetrombolással fenyegető hatásairól. E napot hangulatos, műsoros tábortűz, közös népdalozás zárta. 25- én Csurka István a magyarság válságos helyzetét elemezte és felolvasta a Magyar Demokrata Fórumnak készített programjavaslatát egy magyarországi reformfolyamat kialakítására. Király Béla a magyarság jelenkori történelmi helyzetéről adott eredeti összefoglalást-—nyugati szemmel is. Demszky Gábor a magyarországi független (szamizdat) sajtóról és könyvkiadásról, valamint több új független szervezetről tájékoztatta a hallgatóságot (SZETA, INCONNU, TDDSZ, FIDESZ, HÁLÓZAT, stb.). Csurka István a közelmúlt és a jelen magyar társadalmát szatirikus jellemrajzokban is hitelesen felvillantó újabb elbeszéléseiből olvasott fel szerzői estje során. Ez évben ismét jelentős számú ifjú magyar jött el az MBK—ITT-OTT konferenciára. Min^v 70 fiatal vett részt az általuk is kért, ja jlí beszélgetéseken, a kisebbek szavalóversenyén (Püski Sándorék egész héten kiállított könyves asztaláról minden résztvevő jutalmat kapott) és a nagyobbak hangulatos, lendületes népköltészeti bemutatóján. Az első ifjúsági előadás során Nagy Piroska és Zsuzsi — mindketten Amerikában születtek és középiskolai tanulmányaik befejezése óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói—fényképeikkel és hangfelvételeikkel illusztrált beszámolót adtak azokról a budapesti megemlékezésekről, tüntetésekről (március 15.Június 16. és június 27.), amelyeken ők is részt vettek. Ä további ifjúsági beszélgetéseken Duray Miklós a csehszlovákiai magyar kisebbségi jogvédők küzdelmeiről, Király Béla az 1956-os magyar forradalom fiataljairól és a nyugati magyar fiatalok feladatairól beszélt. Steinbach Tamás a HHRF munkatársaként a magyar kisebbségvédelem nyugati módozatairól, majd szerkesztőtársával, Krizsán Árpáddal a nyugati ifjúsági sajtófórumokról (Motolla, az Itt-Ott ifjúsági száma) tartott műhelybeszélgetést. A konferencia Istenszolgálatait Nyeste Zoltán, Kálmán Szabolcs és Berkesi Sándor tartotta. Az esti filmvetitések során többek közt a „Mikor Csíkból elindultam, jaj...” című magyarországi televíziós és az ugyancsak erdélyi tárgyú „Béke veled” című dokumentumfilmet láthatták a résztvevők. A záró közgyűlésen Ludányi András, a Közösség jelenlegi gondnoka Görömbei Andrásnak (tavaly Csoóri Sándorral és Radnóti Sándorral együtt volt a konferencia magyarországi vendégelőadója) az Alföld című folyóirat 1988. januári számában megjelent gondolatait idézte az MBK jellemzésére: „Közös vonásuk a magyarságnak mint ,szükségnek és értéknek ’ a szeretete s az érte való áldozatkészség. Nemcsak szavakban, hanem kemény munkában, pénzben, időben is. A magyarság minőségének javítása, a nemzeti önismeret, a tárgyilagos történelemszemlélet munkálása a céljuk. ” A konferencia szervezésének és levezetésének munkáját a következők végezték: Bojtos László, Csiszár Csilla, Kovács Árpád, Kovács Beáta, Somogyi Balázs. A jövő évi MBK—ITT-OTT konferenciát 1989. augusztus 19-26. között tervezi megrendezni az MBK Tanácsa. (--------------------------------------------------------------A BETHLEN ALAPÍTVÁNY KÖZLEMÉNYE Március óta Nyugatról közvetlenül is támogatható a Bethlen Gábor Alapítványnak az összmagyarság érdekében végzett munkája. Támogatásokat az alábbi címre és számlára lehet küldeni: BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY Devizaszámlaszám: B054946/27 Országos Takarékpénztár Központi Deviza Fiók 1051 Budapest, Münnich F. u. 6. V________________J Balról jobbra: Duray Miklós, Ara-Kovács Attila, Hámos László Nagy Gáspár
