Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-01 / 9-10. szám
1988. szeptember-október Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d’Occident 5. oldal Kosa Ferenc filmje az 1956-os forradalomról: „A másik ember — részletek egy kritikából — I LEZSÁK SÁNDOR: I I Az 1956-ban játszódó második rész megrendítő és mélyen elgondolkoztató megoldásokkal bilincseli le a nézőt. És itt nem elsősorban arra a drámai hatásra gondolunk, amelyre régebben az volt az egyezményes kritikai terminus, hogy „monumentális”. Nem a lobogó, pislákoló gyertyafények ezreire, amelyek az áldozatok emlékére gyulladtak ki az ablakokban, a tüntetéseken és a temetéseken. Még csak nem is az egyetemi aulában, a felravatalozott halottak temetési szertartásával egybekötött politikai gyűlés jelenetére, vagy más effajta, a történelmi emlékezet szent tablóinak megrendezésére: bár ezek drámai és lélektani hatása a filmben egyértelmű és félre sem magyarázható. Nem: én egy másik fajtájú epizódsorra gondolok, amely a maga nemében egyedülálló, teljesen eredeti és gondolatilag is remekbe sikerült dramaturgiai bravúr. Azt látjuk, hogy a film hőse, a Pesten tanuló kollégista egy templomépület padlásán jár, s egyszer csak fegyvercső mered rá: fel kell tartania a kezét. Lassan kúszik a kamera a puskacsőről az emberre: látjuk, halálosan ideges, feszült arcú államvédelmi tiszt fenyegeti a diákot. Arra kényszeríti, hogy ruhát cseréljenek: úgy mennek végig az utcai harcok váratlan sortüzeitől pásztázott franzstadti utcákon, hogy a tiszt (civilben) fegyverrel kíséri letartóztatott—államvédelmi üszti egyenruhába bújtatott — foglyát. Miért érzem mesterinek a jelenetet? Egyáltalán nemcsak szívdobogtató krimiizgalmáért, pedig az is bőven jelen van, hiszen tudjuk, hogy nem babra megy a játék. Hanem mert ebben a jelenetben a csak filmes eszközökkel elérhető maximális hatás születik meg: az eltérő életérdekek mesterkéltség nélkül és teljességgel átélhetővé lesznek a néző számára. A társadalomtudományokban az esettanulmány akkor hasznos, ha az egyedi eset „mikrokozmosz”, vagyis ha az egyetemes jelenség minél több tulajdonságát tartalmazza. Ilyenkor egyrészt ellenőrizhetővé válik a teória — mert az élet valótlanságaival szembesül —, másrészt általánosítható tanulsággá válhat az egyedi tapasztalatokból összegezhető következtetés. Az 1956-os magyar forradalom szükségszerűen fővárosközpontú elemzői közül sokan nyitva hagyják a kérdést — van, aki aggódva, mások kételkedve —: mi lett volna, ha a szovjet haderő nem fojtja vérbe a győztes forradalmat? Mit tett volna a magyarság a kivívott szabadságával, milyen társadalmat, politikát, gazdaságot, erkölcsöt, ideológiát, szerkezetet épített volna a megdöntött régi helyett? Hogyan rendezte volna be új otthonát s milyen életet kezdett volna élni benne? Kovács Andor somogyi „esettanulmánya” — sok értékes tanulsága mellett — erre a kérdésre is a megélt valóság válaszait adja. Mint 1957 februárjáig — szovjet hadifogolytáborokat is megjárt—csurgói lakos, mint községe és vidéke történetének szociográfiai hitelességű A MAGYAR NEMZET ÉS EURÓPA Bencze György, Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kis János és Konrád György a fenti témáról kerekasztal-beszélgetést tartott szeptember 27-én a New York-i New School for Social Research egyetemen „European Paradoxes" címmel, az Atlantic Research and Publications és a Graduate Faculty, New School for Social Research rendezésében. A fiú feltartott kezekkel, engedelmesen halad a rákényszerített tiszti egyenruhában, karjait felemelve: a „forradalmár” ballonkabátos pedig fegyverrel kíséri az „elfogott ávóst” — míg egy hirtelen előbukkanó, rendszám nélküli Pobjeda-kocsiból hirtelen csattanó rövid sorozat nem végez a „fegyveres civillel”,—vagyis az államvédelmi tisztet éri a halálos golyó. A nemzeti tragédia, a szereptévesztések, a hazugságok és kényszerűnek tűnő alkalmazkodások drámáinak sokezerszeres összegződése — mint cseppben a tenger — ott rezeg ebben az egyetlen, szinte mindent elmondó jelenetben. Méghozzá úgy, hogy azok is pontosan átélhetik, hogy mi történt, akik akkor még meg sem születtek. Geszti Pál (Magyar Hírlap) Krónika, december, 1956 És eljőve akkor a negyedik reggel, sokgyermekű asszonyok indultak a szétlőtt ablakszemek deszkakötése mögül, félretolták Európa szeretetcsomagjait, és úgy engedték el a férfiak fáradt arcát, mint azok a rádió keresőjét, és vonultak némán az emeletes házak futóárkaiban, a kövezetre nyomtatott lánctalpak idézőjelei közt, és idegen katonák hátráltak, ütötte arcukat dér, lüktető gyászba borult a tér, és akkor az asszonyok mécsest gyújtottak, szemük örök lobogását, és ahogy a bögre tejet teszik a kicsi arcok elé, olyan mozdulatokkal virágozták föl a harcokban elesett hősök sírját. (Vásárhelyi Miklós Emlékkönyv, Budapest, 1987) „Forradalom Somogybán” Kovács Andor új könyve, amerikai előadó körútja Kovács Andor, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem egyik vezetője, 1956-ban a csurgói járási Forradalmi Nemzeti Bizottság elnöke ez év októberében-novemberében amerikai-kanadai előadó körúton ismerteti új könyvét és az EPMSz munkásságát. Első előadását október 22-én a Magyar Öregdiák Szövetség — Bessenyei György Kör rendezi „TANUK — KORUKRÓL, szóbeli történelem” sorozata keretében, a Rutgers egyetemen. A Szövetség adta ki Kovács Andor új könyvét is — sorozata 8. kiadványát —, címe: „Forradalom Somogybán — Az 1956-os forradalom és előzményei a csurgói járásban”. Az alábbiakban Nagy Károlynak, a TANÚK — KORUKRÓL előadás- és kiadványsorozat szerkesztőjének Kovács Andor új könyvéhez írt Bevezetőjét közöljük. tanulmányozója, mint 1956-ban a Csurgó Járási Forradalmi Nemzed Bizottság elnöke tanúskodik ez az energikus, emberséges és találékony vezető egyéniség — aki ugyanakkor töprengő, összefúgéseket kutató, elemző elme—az általa is megtapasztalt tényekről, a történelem általa is alakított eseményeiről. Hiánypótló ez a munka — az 1956-os forradalom falvakban, községekben lejátszódott történéseiről alig olvasható leírás, tanulmány. Kovács Andor dokumentált könyve, a forradalom napjairól szinte óráról-órára beszámoló, izgalmas naplója: forrásmű. Hogy mennyire általánosíthatók a csurgói járás forradalom előtti, alatti és utáni tapasztalatai és az ebből származó következtetések, azt egy szabad magyar történeü'rás és közgondolkozás kell majd mérlegelje. Eddigi ismereteink szerint az itt következő oldalakon leírt valóság-darabok túlnyomó része általános érvényű a magyar vidék, a magyar parasztság e korbani életére. De többet is nyújt Kovács Andor tanúbeszámolója a „déli végekről”. Balassi szavaival: „Emberségről példát, Vitézségről formát...” Don’t be late! Canada Savings Bonds have an earlier date. This year the Canada Savings Bond sales period is earlier-from October 20 to November 1. Buy your new bonds wherever you bank or invest starting October 20. You may date your payment November 1, the day the new bonds start earning interest. Safe and secure. Canada Savings Bonds are fully guaranteed by the Government of Canada. They never fall in value. Cashable anytime. Canada Savings Bonds can be cashed at any time. Your money is always available when you need it. Interest rate announced mid-October. The interest rate and purchase limit for the new series will be announced in mid-October. Details will be available wherever Canada Savings Bonds are sold. Don’t be late! Remember, November 1 is the last day you can buy the new bonds at face value. But the bonds may be withdrawn from sale at any time. Canada Savings Bonds Les Obligations d’épargne du Canada Canada ! I
