Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1988-09-01 / 9-10. szám

1988. szeptember-október Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 3. oldal Veszélyben az egyesülési és gyülekezési jog! (Folytatás az 1. oldalról) ként is értelmezhető. Jogos azonban az aggodalom, hogy a kézi vezérlésű helyi uralom érvényesülésére ad majd módot. Feltételezésem szerint a káderhatáskörök leadása összefügg a májusi pártértckezleten történtekkel. Em­lékezzünk csak vissza, hogy a szélesebb közvélemény­nyel azonosuló küldöttek és a területi apparátus embe­reinek elégedetlensége három napon át fortissimo-ban zenghetett Ez a felbiztatott kórus búcsúztatta a Kádár­csoportot és tagjai — amint lehetett — benyújtották a számlát az új vezetőségnél. Könnyen lehet hogy a párt belső reformja volt az az ár, amit a győzelemért a Grósz­­csoport fizetett. „Mindent szabad, amit jogszabály nem tilt”(?) Ez a liberális jogelv a hazai szabad kezdeményezé­sek gyakran ismételt jelmondatává vált. Félő, hogy ezt az érvelést a jövőben az új regulák miatt kevesebbszer fogjuk hallani. A jogszabályok ugyanis tiltani fogják azt, ami eddig szabad volt. A KB-határozat III. pontjaaz egyesülési és gyülekezési jog korlátozását helyezte ki­látásba. Máris némi nosztalgiával gondolhatunk arra, hogy a mai napig nem korlátozták jogszabályok társadalmi szervezetek és szakszervezetek alapítását Magyaror­szágon. Pusztán az alapítók akaratából indíthatta mun­káját a FIDESZ és a Tudományos Dolgozók Demokra­tikus Szakszervezete, a törvények még a bejegyzési vagy bejelentési kötelezettséget sem írták elő nekik. (Az alkotmány világosan deklarálja az egyesülési jogot, részletszabályok pedig csak az egyesületekre vannak, a társadalmi szervezeteknél ezek hiányoznak.) De mi a magyarázata ennek a szovjet típusú rendsze­rektől idegen, liberálisnak tűnő szabályozásnak? Nem feledékenységről és nem is joghézagról van szó. A ha­tályos normák egy olyan korszakban születtek, amikor a pártelit beérhette a BTK (Büntető Törvénykönyv) ide vonatkozó rendelkezéseivel. A szervezkedés és az ösz­­szeesküvés büntetőjogi „tényállása” és ezeknek a kate­góriáknak a tág értelmezése, a kilátásba helyezett és va­lóban kiszabott börtönbüntetések elrettentettek az ilyen próbálkozásoktól. Ezek a büntető paragrafusok ma is érvényben vannak, de épp rendkívüli szigoruk akadá­lyozza alkalmazásukat. Az új törvénytervezet célja egyértelműen a „lesza­­bályozás”. Ez a jogász körökben jól ismert fogalom ön­magáért beszél. Rendet csinálni az élet zavaros tényei között, elszívni a levegőt a próbálkozásoktól, integrálni azt, ami beilleszthető a jogalkotók által értelmezett rendbe. Ilyesmi lehet a leszabályozás célja, legalábbis erre gondol a laikus, ha ezt az árulkodó elszólást hallja. De erre gondolok akkor is, am ikor a párthatározat elején szereplő hosszú felsorolást olvasom. Eszerint a gyüle­kezési és egyesülési jog gyakorlása „nem sértheti a Ma­gyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, az állam biz­tonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közegészsé­get és a közerkölcsöt, valamint mások jogait és szabad­ságát”. (Érdemes elidőznünk ennél a szánalmasan hosz­­szúra sikerült felsorolásnál.) Szánalmas (ugyanis) az igyekezet, amellyel az uralkodó és a törvényalkotást be­folyásoló pártelit saját érdekeit a ,Jcöz”-zel kezdődő ka­tegóriák hosszú sorába bújtatja. Egyébként mind a ki­lenc kategória külön büntetőjogi védettség alatt áll. A közbiztonság és a közrend megsértőit a garázda­ságról, a közerkölcs lábbal üpróit a közszeméremsér­tésről szóló BTK-paragrafusok fenyegetik. Az állam el­leni bűncselekmények pedig épp a felsorolás első há­rom elemét fedik le. Szükségtelen tehát ezeket külön rendelkezéssel védeni, hacsak nem az a jogalkotó célja, hogy széles körű diszkrecionális (saját belátása szerinti — A Szerk.) jogkört adjon a bejegyzésért felelős ható­ságnak. (Itt érdemes megjegyezni, hogy Korom Mihály Megnyílt Budapesten az új Püski Könyvesbolt Szeptember 20-án, kedden, este 6 órakor megnyílt az Eötvös Kiadó, a Püski Kiadó és a Magyar Demokrata Fórum „HITEL” c. folyóiratának új könyvesboltja (IX., Szamuely u. 41.). A megnyitó esten Faludy György, Fekete Gyula és Püski Sándor több órán át dedikálta könyveit a nagy szá­mú, lelkes közönségnek. felszólalásában a Belügyminisztériumot jelölte meg mint elbírálásra leghivatottabb hatóságot, de a párt még nem döntött erről a kérdésről.) A gyülekezési joggal kapcsolatos az állásfoglalás­ban szereplő eufemizmus, mely szerint bejelentési kö­telezettség terheli a gyűlések és felvonulások szervező­it. Mivel a hatóság épp az előbb felsorolt hosszú lista alapján megtagadhatja a gyűlések és felvonulások ren­dezését, valójában engedélyezési eljárásról kell beszél­ni. Az eddigi gyakorlattal szemben a jövőben a középü­letekben tartott gyűléseket és összejöveteleket is be kell jelenteni. A rendőrség nem fogja beérni az utca, a köz­területek ellenőrzésével, jelen lesz a vállalati és színházi összejöveteleken, az író-olvasó találkozókon és a klub­esteken. Az aggodalmaskodó túlbiztosítás igyekezete a hatá­rozat szövegéből is kiolvasható, de a legfontosabb gon­dolat Fejti György előadói beszédében és Korom Mi­hály felszólalásában hangzottéi: „...Magyarországon az MSzMP-n kívül más párt ne alakulhasson és ne mű­ködhessen” — mondotta Fejti, majd megnyugtatta a KB tagságát, hogy ezt az akaratot az új törvény megfe­lelően érvényre fogja juttatni. Ebben a szellemben nyi­latkozott Berecz János is a KB -ülést lezáró sajtóértekez­leten, de a szokásos paternalista köntösben azon véle­ményének is hangot adott, hogy a törvénytervezet vitá­ját nem szabad kiszélesíteni, nem kell a társadalmat túl­terhelni a vitákkal! „H IT E L Egy évtized kínos-keserves vajúdása után születik meg most a HITEL. A lap, melynek gondolatához, tervéhez a magyarság akkor még éld és alkotó klasszikusa, Illyés Gyula adta a nevét A lap, mely szándékaink szerint november első napjaiban hallatja először a hangját abban a reményben, hogy attól kezdve folyamatosan szól­hat majd sokakhoz,egyre tisztább, egyre világosabb szavakkal: ma­gyarul magyarokhoz. HITEL címen, az írott szó hitelével és hitelé­nek erejével szeretnénk részt venni sorsunk alakításában, a szellemi haza építésében. Szeretnénk folytatni, mai igények és mai körülmé­nyek szerint azt, ami a Válasz megszűnésével annak idején abbama­radt Szolgálni akarunk: magyarságot és emberséget együtt, egy nemzetet és emberiséget szétziláló, embereket és népeket próbáló század utolsó éveiben. Hisszük, hogy az „ötágú síp” is szebben szól­hat, mint öt síp külön-külön. Mint ahogy hisszük azt is, hogy iroda­lom és kritika, tudomány és művészet, erkölcsi és politikai gondolat ugyanannak az emberi szellemnek más-más megnyilvánulásai, megjelenhetnek tehát együtt is, ugyanannak a lapnak a hasábjain. Ez hát a szándék, a szerkesztőké és mindazoké, akik az idők so­rán türelemmel vagy türelmetlenül, de várták és segítették ennek a lapnak a létrejöttét. A megvalósulás minősége a szerzők, az olvasók és a szerkesztők együttműködésén és közös akaratán m ülik majd. A HITEL az egész magyarság szellemi műhelye szeretne lenni, hatá­ron innen és túl! Kéthetenként megjelenő, független irodalmi, társa­dalmi, kritikai lapként—a szépirodalommal együtt—írásokat kö­zöl a politika, a kultúra, a gazdaság, tehát a teljes magyar közélet bármely területéről és bármely kérdéséről, ha az a magyarság létét közelrőlérinti. Móricz Zsigmond egykor így fogalmazta meg a Kelet Népe jelszavát: „Hagyd a politkát, építkezz!” Mi itt és most, őt utá­nozva csak ennyit írhatnánk jelszóként a HITEL címlapjára: ÉPÍT­KEZZ! A szerkesztő bizottság elnöke: CSOÓRI Sándor, főszerkesztő: BÍRÓ Zoltán, főszerkesztőhelyettes: ALEXA Károly, a szerkesztő bizottság tagjai: BAKOS István, CSENGEY Dénes, CSURKA Ist­ván, DIPPOLD Pál, FEKETE Gyula, FÜR Lajos, KISS Gy. Csaba, LEZSÁK Sándor, NAGY Gáspár, VARGA Csaba. L'honorable Barbara McDougall a dédaré : «Par sa politique d'immigration, le gouvemement du Canada assure équité et égalité á tous ceux qui veulent s'établir dans notre pays.-La Lói canadienne sur l'immigration perpétue nos traditions humanitaires et de justice sociale tout en aidant au développement cconomique et sodal de notre pays. Le Canada représente pour tous le réve d'une vie nouvelle et meilleure.» Pour tout renscignement ou aide, priére de vous adresser au Centre dTmmigration du Canada le plus proche. Employment and immigration Canada Barbara McDougall, Minister Canada

Next

/
Oldalképek
Tartalom