Nyugati Magyarság, 1987 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1987-10-01 / 10-12. szám
RETURN ADDRESS: 3400 Ellendale Ave. #228 Montreal,Que. H3S1W9 Canada NYUGATI Dr. Tibor HAM 7016 Green McLean. VA U.S .A HAiniSU fü n g ä r iä h s cf West VI. évfolyam, 10-12. szám 1987. október-december A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG LAPJA Ára: Kan. $1.50, US-$1.00 CSAK TELJES REFORMPROGRAM VEZETHET KI A VÁLSÁGBÓL! Tanácskozás LaMíeJken—Magyar Demokrata Fórum létrehozását javasolták füc geilen sajtóorgánumokkal Lakitelken, Lezsák Sándor tanyáján, szeptember 27-én kb. 180-an jöttek össze, hogy egy nagy sátor védelme alatt — dacolva közben a viharral és a záporokkal —az ország, a nemzet súlyos helyzetéről tanácskozzanak. A házigazda Lezsák Sándornak az 1932. évi pozsonyi országgyűlésen elhangzott Kölcsey-idézete után az elnöklőFekete (jyuia Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront főtitkárának adta meg a szót. Pozsgay Imre bevezetőjében elmondta, hogy tárgyalt Grósz Károllyal és közölte vele, hogy mi lesz Lakitelken. A miniszterelnök kijelentette neki, hogy kész minden konstruktív erővel közreműködni, így a „lakitelkiekkel” is. Pozsgay hangsúlyozta, hogy szükség van az előzményeket is bírálat tárgyává tenni, így a reform 1966 után bekövetkezett első periódusát is. Csak nagy vonásokban utalt az 1966. májusi párthatározatra, amely a reformfolyamatot megindította. Megemlítette azt is, hogy az 1968. évi csehszlovákiai események negatív hatást gyakoroltak a magyar reform további menetére. Megállapította, hogy a reform további folytatásához ma megvannak a politikai előfeltételek. A reformot azonban nem célnak, hanem eszköznek kell tekinteni egy magasabb fejlődési szakasz eléréséhez. Mivel azonban a gazdasági reform lényegében társadalmi, politikai eredetű, szükség van a politikai viszonyok humanizálására, a reform útjában álló politikai akadályok eltávolítására. Ennek során tisztázandó a párt és az állam viszonya. A jelenlegi összefonódás hátrányos —még a párt oldaláról nézve is, hiszen a párt még a saját tagságával sem képes megfelelően tartani a kapcsolatokat és arra döntő hatást gyakorolni. Azonban a párton túlmenően is szükség van az egész politikai intézményrendszer reform jára és demokratizálására, ennek érdekében pedig konkrét intézkedések meghozatalára. — így például vissza kell állítani a parlament törvényhozó szerepét, mindenkori kormányt ellenőrző szerepét A helyi közigazgatásban pedig vissza kell állítani az önkormányzatot Meg kell alkotni a népszavazásról szóló törvényt, továbbá új alkotmányra, ill. az alkotmánytörvény megreformálására van szükség. Véleménye szerint vissza kell állítani a köztársasági elnöki tisztséget is. A fenti politikai reformok — és még egyéb intézkedések —azt célozzák, hogy a hatalom megoszlására és így demokratizálására kerüljön sor az egyes államhatalmi szervek közötL Említést tett arról is, hogy egy ilyen alternatívában helyet kell kapnia az ellenzéknek is. Bírálta az államigazgatást, amely nem tud érvényt szerezni CSOÓRI SÁNDOR: így lásson, aki látni akar Hagyom megráncosodni szépen ezt az arcot, ha már szilánk se, ököl se roncsolta szét s nem taposták le durva póklábak közönyösen. Hadd lásson, aki látni akar a gesztenyelombok emlékezetéből kikopni csöndben s ebből a városból is, amely taszigált, ölelt, ámított, lebegtetett. Szemem a szobrok arcáról ma is a tornyokéra vándorol, aztán az égre s vissza, kialudt tüzeket lát az elüszkösödött királyi várban és vérben vonagló tömeget az Országház körük Hadd lásson így, aki látni akar tonnás halántékcsonttal ballagni a mindennapi sötétség felé, mielőtt még a lámpák, mint emlék-mécsek, kigyúlnának. Lehettem volna léha szökevény itt, szemfüles világ-tanú, de szavak, hóförgetegek és botorkáló esők barátja lettem inkább, aki hátracsavart fejjel is a maga megtéri the te tlen álmát álmodja végig: a félresiklatott remény évszázadában az erőtlen szabadokét. Még jönnek évek, talán még jönnek, de aki látni akar engem, így lásson majd gyöngén is erősnek, az ég sátorponyvája alól kilépni végleg. Megőrzött arcomon a ráncok, mint költők összegyűjtött vaséi, távozásommal hódítanak! Megáll még tán egyszer a gőgös város is, bevallhatatlan gyászát elrejteni. (1987) a törvénynek és nemcsak bürokrata, de sok esetben a korrupció melegágya is, amikor például maga az állam szegi meg a saját törvényét Ezután kitért arra is, hogy itt, Kelet- Európábán, megfeledkeztünk arról, hogy ez a kor még mindig a tőke kora. Ezért szükség van a tulajdonviszonyok reformjára is. Három fajta tulajdonról beszélt: magán-, közösségi és állami tulajdon, mint amely tulajdonrendszemek itt nálunk polgárjogot kell biztosítani. Szólt röviden a nemzeti kisebbségekről — mind a határainkon túl, mind pedig idehaza, amelyekről maximálisan gondoskodnunk és amelyekkel törődnünk kell. Hangsúlyozta, hogy a másként gondolkodóknak, a politikai kisebbségeknek is biztosítani kell az emberi jogait Utalt a jó nemzeti közérzet szükségességére, és a nemzettudat zavaraira. — Beszélt egy új szociálpolitikai koncepció szükségességéről is. Végül felhívta arra is a figyelmet, hogy gondjaink, reformjaink megoldása során segítségünkre van(Folytatás a 6. oldalon) E SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Tanácskozás Laki telken (l.és 6. old.) Kemenes-Kettner Béla:KORPONAY MIKLÓS halálára (2. old.) Csoóri Sándor levele (3.old.) Az 56-os forradalom 31.évfordulój a Budapesten (4. old.) HHRF—CHRR HÍRADÓ (7. old.) Györgyey Klára: Egy huszadik századi szarkofág (9. old.) Végh Imre: Érvek a valótlanságból (10. old.) MAGYARORSZÁG (ll.old.) FÓRUM—Pomogáts Béla levele, Faust Ilona beszámolójaa Magyar Iskolán51(12.old.) Csoóri Sándor, Bárány János, Horváth Elemér, Simándi Ágnes, Tar! István, Tűz Tamás Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet : kívánunk • minden • kedves • Olvasónknak! j Szolidaritás Kányádi Sándorral A Magyar írók Szövetsége nyilatkozata Kányádi Sándor, a magyar-román irodalmi együttműködés szorgalmas munkásaként számon tartott, hazánkban is nagyra becsült kiváló költő, műfordító, barátunk kilépett a Román írók Szövetségéből. A hírt a magyar sajtó is közölte. Kányádi Sándor a maga, román és magyar eszme társai nevében az egyetemes emberi jogok sérelme, a magyar nemzetiség áldatlan helyzete, a magyarság egészéi érő méltatlan nyilatkozatok miatt tette ezt a lépést. Ugyanakkor, amikor kifejezzük szolidaritásunkat Kányádi Sándor és az általa ily módon képviselt ügy iránt, hangot kell adnunk aggodalmunknak: megszaporodtak azok a hírek, amelyek olyan esetekről tanúskodnak, hogy a román illetékesekjeles emberek személyében a humánumot, az emberi méltóságot, a demokráciát, a Romániában élő magyarságot, a romániai magyar és nem magyar kultúrát sértik meg. Szolidaritásunk kifejezése egyben felhívás józan önmérsékletre, tisztességes együttműködésre s eltökéltségünk kinyilvánítására is: a magunk eszközeivel tovább munkálkodunka népekés íróikközötti kölcsönös megértésért, barátságért, és az alkotói együttműködés elmélyítéséért. Budapest, 1987. október. Magyar írók Szövetsége Elnöksége
