Nyugati Magyarság, 1987 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1987-07-01 / 7-8. szám

1987. július-augusztus Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 7. oldal HHRF CHRR HÍRADÓ A MAGYAR ÜGY GYŐZELME WASHINGTONBAN A SZENÁTUS KÉTSZER IS MEGSZAVAZTA ROMÁNIA VÁMKEDVEZMÉNYÉNEK FELFÜGGESZTÉSÉT! (Folytatás az I. oldalról) alapozott és határozott véleményéhez, több tartózkodó szenátor is átállt a mi oldalunkra, és a szenátus végül is (kb. 12:30-kor) 57:36 arányban elfogadta a módosítást A megszavazott módosítás szövege többek között a következő részleteket tartalmazza (Amendment No. 232, Congressional Record- Senate, June 26, 1987, p. S8788): “The Congress... is aware of the severe limits placed on the rights of the Hungarian and other ethnic minorities within Rumania to express and maintain their cultural heri­tage, as is illustrated by the attempts made by the Rumanian government to eliminate systematically Hungarian churches, schools, traditions and even the Hungarian language from Rumanian society. “The objectives of this Act are to effect [...1 “(2) substantial progress is halting the persecution by the government of Rumania of its citizens on religious and political grounds, and the repression by such govern­ment of Hungarians and other ethnic mi­norities within Rumania. “The products of Rumania may not re­ceive nondiscriminatory treatment (most-fa­­vored-nation treatment) during the 6-month period beginning on the date of the enact­ment of this section — “ [They may again receive such treatment only if ] the President submits to the House of Representatives and the Senate a docu­ment containing a Presidential determinati­on... substantial progress in halting the persecution by the Government of Rumania of its citizens on religious and political grounds, and the repression by such Go­vernment of Hungarians and other ethnic minorities within Rumania.” A szavazás után Hámos László, a Hunga­rian Human Rights Foundation elnöke az ülésterem ajtajában várta Dodd szenátort, gratulált neki a győzelemhez és az amerikai magyarság nevében köszönetét mondott neki. Később az irodájában Dodd szenátor a következőket mondta: “Together with many of my colleagues. 1 am very grateful to you, László, for the splen­did work you have done. You deserve a lot of credit for what happened in the Senate today. You have, what is most important in this bu­siness, credibility. You provide timely and re­liable information, and you obviously have a well organized network of supporters nation­wide." Az Armstrong-Dodd módosítási javaslat a szenátus által e napokban tárgyalt nagy kereskedelmi törvényjavaslat része (S. 1420, Omnibus Trade and Competitiveness Act of 1987). Mint ismeretes, a képviselőház április 30-án 232:183 arányban elfogadta Frank Wolf virginiai képviselő hasonló javaslatát, tehát most már mindkét ház megszavazta ezt a javaslatot Most már csak az a kérdés, hogy Reagan elnök alá fogja-e írni vagy megvé­tózza ezt a törvényt Ha megvétózza, azt nem a Romániára vonatkozó rész miatt fogja ten­ni, hanem mert ellenzi ennek a sok más kereskedelmi problémával foglalkozó tör­vénynek egyéb rendelkezéseit Egy elnöki vétó esetén is alkalmunk lesz arra, hogy a Romániára vonatkozó rendelkezést egy má­sik törvényhez csatoljuk. A HUNGARIAN HUMAN RIGHTS FOUNDATION/CHRR — MAGYAR EMBERI JOGOK ALAPÍTVÁNY a vi­lág tizenhat milliónyi magyarsága emberi jogainak szabad gyakorlása érdekében munkálkodik. Rendszeres adatgyűjtő, - nyilvántartó, tájékoztató és konzultációs szolgálatot végez magyar és más nyelve­ken annak érdekében, hogy tudományos, társadalmi és kormányzati szerveket és a közvéleményt a magyar emberi jogok, el­sősorban a magyar kisebbségek nemzeti jogainak védelmére késztesse a nemzetkö­zileg elfogadott jogvédelmi szerződések értelmében. Az Alapítvány magyarság­szolgálatát önkéntes támogatóF segítségé­vel folytatja. Mint New Yorkban bejegyzett „Not i For Profit Corporation", az Alapítvány I munkáját támogató adományok az adó­alapból levonhatók. Cím: Hungarian Human Rights Foundation, P.O.Box “J”, Grade Stn., New York, N.Y. 10028 , USA. Tel.: (212) 289-5488. Hírek Erdélyből A kolozsvári iskolákban az évzárókon meg­tiltották a magyar nyelv használatát Június 13-án rendezték Kolozsvárott az évzárókat és az érettségizők ballagását, me­lyeken Ceausescu által szignált — tehát el­nöki — dekrétummal tiltották meg a ma­gyar nyelv használatát. Az utasítás két nap­pal korábban, telefonon érkezett Bukarest­ből, s még a román tanszemélyzet körében is zavart keltett. Viorel Sindulache, a volt 11-es, jelenleg 3-as számú líceum igazgatója tiltakozott az intézkedés ellen, minthogy az — véleménye szerint — felelőtlen, s a ro­mánok és magyarok közötti ellenségeskedés MEGJELENT SZÓCS GÉZA új könyve: AZ UNIFORMIS LÁTOGATÁSA HHRF, N.Y., 1987., 200 old. Versek, műfordítások, szemelvények a magyarságot támadó írásokból, ma­gyar kisebbségvédelmi dokumentu­mok. Ára: 15 US-dollár Megrendelhető: a HHRF címén további elmélyítését szolgálja. Több magyar nemzetiségű tanár ezzel szemben újból szol­­galelkűen igyekezett követni Bukarest szán­dékait Megerősítést nyert a Gorbacsov és Király Károly közötti bukaresti találkozás ténye A román párt Központi Bizottságához kö­zel álló körök megerősítették a hírt, mi­szerint Mihail Gorbacsov, az SzKP főtitkára, május 27-én, bukaresti látogatása során fo­gadta Király Károlyt az erdélyi magyarság egyik vezető képviselőjét Ceausescu poli­tikájának ismert bírálóját. Királyt a szovjet nagykövetség gépkocsija vitte Marosvásárhelyről Bukarestbe. A talál­kozó 15 percig tartott, tolmács nem volt je­len. Információink szerint Király ismertette a főtitkárral az ország válságos helyzetét és a Romániában élő magyar és német nemze­tiség sérelmeit az erőszakos asszimilációt a kulturális és a mindennapi életben tapasztal­ható általános terrort Kányád! Sándor kilépett a vétségből román írószö-Kányádi Sándor erdélyi magyar költő a Rotterdamban rendezett költőkongresszusra nem kapott kiutazási engedélyt Az országot a kongresszuson Marin Sorescu román nemzetiségű költő képviselte, bár az írószö­vetség elnöke előzőleg mindkettőjük uta­zását javasolta. A diszkriminatív intézkedés miatt, június 5-én Kányádi Sándor táviratilag bejelentette, hogy kilép a az írószövetségből, amit az in­tézmény titkára tudomásul vett. Kányádi egyben értesítette döntéséről a Magyar Távirati Irodát és hírügynökségün­ket (Erdélyi Magyar Hírügynökség HHRF) ERZSI (Duray Miklós interjúalanya): Nyugtalanok az álmaim 4. (befejező) rész öcsi keresztelőjét megelőzték más iz­galmak is ... a névadás miatt... Apu már korábban mondta, ha fia születik, magyar névre kereszteljük. Ezért előre elintézte az engedélyt Ugyanis, ha mindkét szülő a személyazonossági igazolványában is magyar nemzetiségűnek vallja magát, engedélyezik a magyar keresztnév beírását, de így is szük­séges az írásbeli engedély és ekkor se megy simán. Egyébként csak szlovák keresztnevet írnak be az anyakönyvbe. Az első akadályt éppen a körzeti anyakönyvi hivatalban gördítették, mert nem akarták elfogadni az igazolást Csak akkor engedtek, amikor apu panaszt emelt a polgármester hivatalában. Ezután már bejelenthette a munkahelyén, a személyzetisnél az Öcsi születését. Pár nap múlva azonban félrehívta öt az egyik kollé­gája és tulajdonképpen jóakaratúan figyel­meztette, hogy jobban tenné, ha fiát István helyett Stefannak íratná be, mert a többiek helytelenítik, hogy magyar nevet választott Ezt könnyen elintézheti, mert a nevet ma­gyarról szlovákra átíratni lehet költségmen­tesen, minden további igazolás nélkül. A kolléga ugyan szabadkozott hogy neki mindegy, mert ő nem olyan, mint a többiek, de ezt a fia érdekében is így kellene tennie, mert képzelje csak el, hogyan fog majd a gyereke ilyen névvel beilleszkedni a szlovák társadalomba És meg kellene értenie azt is, hogy mégiscsak Szlovákiában él és nem Ma­gyarországon. Már azt is meg akarta neki mondani, hogy jobb lenne, ha a lányát átírat­ná szlovák iskolába, mert az se tetszik a töb­bieknek, hogy magyarba jár. Vagy talán nem vette észre, hogy emiatt ó sem illik be a társaságba? A kollégák a munkahelyi kérdé­seken kívül alig találnak vele közös témát, mert más tévéműsort néz, mint a többiek, más könyveket olvas, más iskolába jár a gyereke és így tovább. De főleg a lánya jövő­jére kellene tekintettel lennie. Mi lesz belőle, ha magyar iskolába jár? Nem beszélve arról, hogy az összeköttetései és az ismeretségi köre is teljesen beszűkül. Hogyan fog így érvé­nyesülni. Nem nézhetik szó nélkül, hogy el­kallódjon egy fiatal teremtés a szülei csökönyössége miatt... De hogyan jutott az eszébe éppen Istvánnak keresztelni a fiát Hát a magyarok esze örökké Szent Istvánon jár? Még mindig szentistváni Magyarországot siratják? Tudomásul vehetnék, hogy egyszer s mindenkorra vége annak a szégyenletes korszaknak és véget ért a gőgös magyarok uralma... Nem tudom, hogyan tud apu dol­gozni ilyen kollégák között.. öcsi magyar keresztneve miatt már nekem is volt kellemetlenségem. Ötödik születésnap­jára vettem egy nagy mackót Becsomagol­tam és hogy nagyobb legyen a meglepetés, postán akartam elküldeni. A csomagot azon­ban nem akarták felvenni, mert Istvánnak és nem Stefannak címeztem. Hiába magyaráz­tam, hogy ót hivatalosan is így hívják. A postás hajthatatlan volt és minduntalan azt hajtogatta, hogy „nem a hottentottáknál va­gyaink, hanem Szlováiában”. Végül odajött egy postásnö és az beszélte rá, hogy vegye át tőlem a csomagot.. Tavaly az osztálykiránduláson eltűnt a vadonatúj szmélyazonossági igazolványom. Az elvesztését apuval mentem bejelenteni a rendőrségre. Amikor felvették az adatokat és bediktáltam, hogy magyar vagyok, a rendőr azonnal figyelmeztetett, hogy használjam ki az alkalmat a nemzetiségem megváltoztatá­sára Még szerencse, hogy apuval voltam, mert nem tudom, hogy egyedül mit tettem volna, hiszen eléggé megszeppentem... Az anyu igazolványába is szlovák nemzetiséget írtak. Megkérdezése nélkül írták így be a ren­dőrségen és nem akarták kijavítani. Csak akkor intézték el, amikor férjhez ment apu­hoz és új igazolványt kapott... Anyu munkahelyén még rosszabb a hely­zet, mint apuéknél. Ha egymással telefonálnak vagy ha anyu hazahív, csak szlovákul beszél­het, mert a kollégái nem viselik el a magyar szót Legnagyobb kínban anyu nagyothalló kolléganője van. Ö még a klotyiban is csak akkor mer magyarul beszélni, ha előtte be­nézett a fülkébe és belülről megfogta a kilin­cset Attól tart, hogy nem veszi észre, ha bejön valaki... Anyu retteg a konfliktusok­tól. Többször mondta, hogy legszívesebben meghalna, mert már nem búja tovább ezt a feszültséget.. Anyu nem akarta, hogy szülessen még egy gyereke. Ezért van tizenhárom év kor­különbség Öcsi és közöttem... Amikor Öcsivel volt terhes, el akarta vetetni. Mondta, hogy nem tudja elképzelni, hogyan lesz képes végigjárni még egyszer azt a kálváriát, amit velem, csak azért mert magyarnak akarja nevelni a gyerekét .. Borzasztó han­gulat volt itthon abban az időben. Azt hit­tem, hogy már ki sem bírom otthon. Anyu és apu akkor naponta csak veszekedtek... Én bizony anyu előtt már nem merek mon­dani semmit Nem mondtam el neki a sítan­folyamon történteket sem. Az üyesmi retten­tően felizgatja ót Sötét árny jelenik meg ilyenkor a szemében, megbámul a szájszeg­lete és fuldokolni kezd. Attól félek, hogy én is odajutok, ahová anyu... Tavaly szerelmes voltam a Karcsi bátyjába, aki egy évfolyammal járt felettem. Amikor kitették a tablójukat a sportüzlet kirakatába, sokat álldogáltam ott és nézeget­tem a fényképét.. Aztán odajöttek mások is, egy csomó fiatal, körülbelül egykorúak velem... Hát tetszik tudni... hallani kellett volna a megjegyzéseiket „Micsoda buta ma­gyar pofák”, „tipikus ázsiai primitívek”, „a rezerváció majmai”, „állatkerti tabló”, „idióta magyarok”. Ilyeneket mondtak, meg még mást is. Persze sokan nem szóltak egy szót sem, vagy csak csodálkoztak, hogy léte­zik magyar iskola is. Voltak, akik azt hitték, hogy külföldi diákok tablója... A megjegy­zésektől olyan görcs állt a torkomba, majd a gyomromba, hogy hányni kezdtem. . . ott az utcán a csatorna mellett. Közben hallottam, hogy valaki a hátam mögött megjegyezte: a kicsike vagy fel van csinálva, vagy részeg... A szomszéd szlovák iskolában van egy srác, aki nagyon tetszik nekem... Nem, nem vagyok beleesve, de el szoktam képzelni, hogy talán beleszerethetnék... vagy egyál­talán, egyszer egy szlovák fiúba leszek szerel­mes. .. Mi lesz akkor, ha szlovák lesz a fér­jem. .. ? Ne tessék csodálkozni, én már érett nő vagyok, eszembe szokott jutni üyesmi. Hiszen több volt osztálytársnőm, az általános iskolából, már férjhez ment és szült is. ... hogyan élhetek együtt egy szlovákkal, ha annak is Uyen véleménye lesz a magyarok­ról, és nem fogja engedni, hogy magyarul beszéljek, vagy a gyerekeink magyarul is tudjanak... ? Többnyire éjszaka szoktam ezen gondolkozni... És álmodni is szoktam erről... Többször megtörtént, hogy felriad­tam álmomból, mert vertek. A szlovák fiút láttam, ó volt a férjem, és vert, mert ma­gyarul szóltam hozzá... Tetszik tudni, most leginkább ettől félek... ettől nyugtalanok az álmaim is... 1986. május

Next

/
Oldalképek
Tartalom