Nyugati Magyarság, 1987 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
4. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1987. január A FORRADALOM DOKUMENTUMAIBÓL „A VILÁG LEGTISZTÁBB FORRADALMA” Kiss Sándor tanúbeszámolója az ENSz-ben Kádár látszólag elfogadta a küldöttség követelését, üzent Dudásnak, szeretné vele a kibontakozás lehetőségeit megbeszélni. Dudás beleesett a csapdába, elment a Parlamentbe s Kádár azonnal elfogatta, majd kivégeztette. 4. rész A tárgyalások során az egyetemi forradalmi ifjúság Nagy Imrét ki akarta lopni ebből a fizikai és szellemi páncélgyűrűból, a szovjet fogságából, hogy lássa, mi a valódi helyzet és ellenforradalomnak még árnyéka sincsen. De a forradalom a céljait így is megvalósítja lépésről lépésre, a helyzetet már másképp megoldani nem lehet, fel kell támasztani a 45-ös koalíciós pártokat Mikojánék beismerik vereségüket, elhatározzák az orosz csapatok kivonását Budapestről, és ugyanakkor megjelenik a moszkvai deklaráció. Ebben a deklarációban a Szovjetunió elismeri a múlt hibáit, amit a csaüós államokkal szemben elkövetett, és leszögezi, hogy a szocialista nemzetek és országok nagy közösségét csak a kölcsönös kapcsolatok alapján lehet felépíteni, amely a teljes egyenjogúság elvén a területi integritás és az állami függetlenség és szuverenitás figyelembevételével az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapszik. A Nagy Imre-kormány ezzel a ténnyel október 31-én jut birtokába szabad döntési és határozathozatali lehetőségeinek és hozzáláthat a súlyos belső és külső helyzet rendezéséhez. 8.) Volt-e ellenforradalom? 1. A forradalom kitörésekor voltak sztálinista pártfunkcionáriusok, akik úgy viselkedtek, mint az ÁVÓ-sok. Ilyen volt pl. Klamár József, a csepeli pártbizottság titkára. Ő és felnőtt családtagjai a pártházból rálőttek a tüntetőkre, akik fegyvertelenek voltak. A feldühödött nép behatolt a házba és meglincselte őket. 2. Magyaróváron az ÁVÓ-sok sortűzzel 83 tüntetőt gyilkoltak meg. A nép két ÁVÓ-s tisztet, akik a parancsot adták, elfogott és meggyilkolt 3. Október 30-án és 31-én szabadságharcosok ÁVÓ-sokat szedtek össze Budapesten. Ezeket a Markó utcai fogházba akarták kisémi, de sok helyen a feldühödött nép meglincselte őket. 4. A Tisza Kálmán téri nagybudapesti pártközpont ÁVÓ-s erőd volt, ahonnan az ÁVÓ-sok október 24-30. között nagyon sok embert lelőttek, meggyilkoltak. Köztük sebesülteket és sebesültszállító személyeket, arra menő szabadságharcosokat A pártháznak félelmetes híre lett a környéken. Október 30-án, amikor az oroszok beszüntették a harcot Dudás József csoportja megadásra szólította fel a pártház ÁVÓ-sait Azok tűzzel válaszoltak. Megkezdték a harcot velük szemben, de kézifegyverekkel nem boldogultak. Ezért ágyút és tankot hoztak, míg végül megjelent a fehér zászló. A feldühödött harcosok, akik sok bajtársukat elvesztették, lelőtték az ÁVÓ-sokat Az ÁVÓ szerepéről az elmúlt évben maga a kommunista sajtó is beszámolt, amikor a kirakatpörök kicsikart vallomásait ismertette. A forradalom győzelme után Pesten és vidéken elótárultak az ÁVÓ-s laktanyák borzalmai. Vallató helyiségek, földalatti kínzókamrák, sót krematóriumok. Mi magunk is megtapasztaltuk ennek a szadista szervezetnek a működését. Ha egy bizottság csak ezt vizsgálná ki a menekültek között, hónapokig tarthatna a munka, míg a borzalmasabbnál borzalmasabb adatokat és tényeket összeszedné. Bármennyire is elítélendők a lincselések, meg kell állapítani, hogy 1.) a szabadságharcosok senkit nem bántottak, aki a forradalom ellen fegyvert nem fogott; 2.) mivel a lincselések okt 30-31-én történtek, amikor az oroszok már kivonultak, a külföldi lapok Jeledi Tibor & Co. — Gerendás!, Grünwald, Jeledi & Co. CHARTERED ACCOUNTANTS Montreal: 931-3814 4333 5t. Catherine St. W. Suite 600 Toronto: 636-5511 3845 Bathurst St., Suite 203 M.A. BLYTHE BERNIER, INC. Temetkezési vállalat Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományoknak megfelelően nyújtja a kívánt szolgáltatást. 3682 Park Avenue és 930 St. Roch Montreal, Que. H2X 2J1 Elnök: William Bur ne 845-9500 845-9500 tudósítói is megjelentek és fényképezhettek. De ki jelenhetett meg okt. 25-én a Parlament téren, amikor az ÁVÓ-sok mintegy 600-800 embert legyilkoltak és amikor a kivonuló mentőket is gépfegyvertűz fogadta? Vagy okt. 24-én hajnalban a szovjet csapatok bevonulásakor a Vörösmaty téren, amikor mintegy 200-300 fiatal középiskolás diák fiút és lányt körülfogtak és amíg élő mozdult közöttük, addig lőtték őket? Fiatal lányok kinjukban az ingüket tépték le és tartották maguk elé megadás jeléül — ám nem volt menekvés... Mindezek ellenére a Magyar Nemzeti Forradalmi Tanács — a szabadságharcosok és forradalmi tanácsok küldöttei — a kormánynyal együtt már okt 30-án mindent elkövetett, hogy a tömeggyilkosokkal szembeni jogos bosszúállást megszüntesse. Okt. 30-án este 6 órakor a Parlamentben a rendőrség és a szabadságharcosok Nagy Imre.miniszterelnökkel együtt részletes tervet dolgoztak ki Budapest rendjének és személyi biztonságának helyreállítására. Ennek eredményeképpen 31-én már megszűntek az egyéni vagy csoportos bosszúállások és minden elfogott ÁVÓ-st a Markó utcai fogházba vittek. Az Egyesült Nemzeteknél a Kádár-bábkormányt képviselő küldöttség Dudás Józsefet bélyegzi meg mint ellenforradalmi vezért. Dudás József szenvedélyes forradalmár volt s egy néhány adat az élettörténetéből hiven festi egyéniségét. Kb. 45 éves, gépészmérnök. A román illegális kommunista párt tagja, kilenc évet ült várfogságban Romániában. 1942-ben jött Magyarországra. Itt is bekapcsolódott az illegális kommunista párt munkájába. 1944-ben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front fegyverszüneti bizottságával a fronton keresztül Moszkvába ment, ahol Molotowal tárgyalt. 1945-ben Rákosival s a moszkvai kommunistákkal való ellentéte miatt kilépett a pártból. Abban a történelmi helyzetben Magyarország társadalmi haladását és nemzeti függetlenségének biztosítását a Kisgazda Pártban látta. Budapest Törvényhatóságának tagja lett. A régi kommunisták — a Rákosi-ellenzék — tovább tartották vele a kapcsolatot 1947-ben letartóztatták. 1948-ban szabadult, de három hónap múlva ismét elfogták s ítélet nélkül 7 évig volt kényszermunkatáborban. 1955- ben, szabadulása után fogaskerékgyárba ment mérnöknek. A forradalom alatt megalapította a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt. Az egyik legnagyobb fegyveres szabadságharcos csoport köréje tömörült Elfoglalta a Szabad Nép c. kommunista napüap székházát, ott rendezte be főhadiszállását, napilapot adott ki Magyar Függetlenség címmel. Ä nov. 4-i második orosz támadásnál megsebesült. Kőbányán üzemekben a munkások rejtegették. Munkásküldöttség, neves írók vezetésével, kereste fel érdekében a kormányt. Hogy Dudás mennyire forradalmár volt és nem „ellenforradalmár”, azt a Magyar Függetlenség című lapjának írásaiból tökéletesen meg lehet állapítani. Mellékelten benyújtom azt a cikket amelyet éppen az egyéni bosszúállások megszüntetése érdekében felhívásként írt a magyar szabadságharcosokhoz. 9.) A forradalom céljai A forradalom alapvető követeléseit az egyetemi ifjúság 16 pontban fogalmazta meg okt. 22-én. Ezek a követelések a forradalom és szabadságharc napjaiban kiegészültek a munkásság, parasztság és a vidék követeléseivel, pontjaival. A forradalom létrehozta, illetőleg feltámasztotta a 45-ös koalíciós demokratikus pártokat amelyek a forradalom minden követelését magukévá tették. Se a lapokban, se a rádióban, se röplapokban, kiadványokban nincs egyetlenegy olyan pont, amelyik nem volna demokratikus. A követelések a következő alapvető pontokat tartalmazzák: 1. Magyarország függetlensége, a szovjet csapatok kivonása. 2. Varsói szerződés felmondása, semlegesség. 3. Koalíciós kormány 45-ös alapon. 4. Demokratikus államélet kialakítása. 5. Demokratikus gazdasági élet felépítése. 6. Szabad választások, nemzetközi ellenőrzés alatt. Minden program hangsúlyozza, hogy a jövendő külpolitika alapja az egyenjogúság és függetlenség, és emellett barátság a Szovjetunióval, a népi demokráciákkal elsősorban s aztán minden országgal. Hangsúlyozza a Svájchoz, illetőleg Ausztriához hasonló semlegességet, amelyik a Duna völgyében biztosítéka lenne a békének és biztonságnak. Elutasít mindenfajta restaurációt és elfogadja a szociális vívmányokat. Megváltoztathatatlannak tartja a földreformot és a kulcsiparok államosítását. A Kádár-féle bábkormány ENSz-delegációja azt hazudja, hogy a Kisgazda Párt az 1931-es programhoz tért vissza. Idézem a Kisgazda Párt egyik vezetőjének. Kovács Bélának az okt. 31-i beszédéből az alábbi részt „Senkinek sem szabad a grófok, bankárok és kapitalisták visszatéréséről álmodni. Az az idő végérvényesen elmúlt Ha valaki a Kisgazda Pártnak igazi híve, még az 1939-es vagy 1945-ös programon is tül kell lépnie. Mi megvédelmezzük az egyéni parasztok jogát éppen úgy, mint azokét a parasztokét, akik ezután is kollektív gazdaságok tagjai akarnak maradni.” Az említett delegáció a Magyar Függetlenségi Pártot is ellenforradalminak nevezi, amelyik pedig a céljait így határozta meg: „Belső béke Magyarországon, nemzeti függetlenség, szólás-, sajtó-, gyülekezési, vallási és kultúrszabadság éppúgy, mint a munkahely szabad megválasztása.” (Köv. a befejező rész) MAGYAR ÖREGDIÁK SZÖVETSÉG — BESSENYEI GYÖRGY KÖR P.QBox 174, rsfew Brunswick, NJ. 08903, U.S.A JANUÁR 16. — Hölvényi György irodalmár, a budapesti Egyetemi Könyvtár munkatársa: „Németh László perei — Magyar iró kisebbségben és zsarnokságban” FEBRUÁR 14. — Hanák Péter történész, MTA Történettudományi Intézet, Budapest; 198 6—87: Institute for Advanced Study, Princeton és Wilson Institute, Washington: „Magyarországi történészviták: magyar nemzettudat, helyünk Európában” MÁRCIUS 14. — HUNGARIAN HUMAN RIGHTS FOUNDATION/CH RR: „A magyar kisebbségek védelmében” — Szőcs Géza kolozsvári költő irodalmi műsora. ÁPRILIS 11. — TANÚK KORUKRÓL — szóbeli történelem. Lukács Sándor irodalomtörténész, a MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1949 és 1951 között a Művelődési Minisztérium könyvkiadói osztályának vezetője: „Magyarországi cenzúra — 1948—1951” Kiadásunkban megjelent forrásértékű könyvek: TANUK KORUKRÓL Kopácsi Sándor: Az 1956-os magyar forradalom és a Nagy Imre-per (2 kiadás) Kovács Imre: A Márciusi Front Király Béla: Az első háború szocialista országok között. Személyes visszaemlékezések az 1956-os forradalomra. Nyeste Zoltán: Recsk. Emberek az embertelenségben. Kiss Sándor: A magyar demokráciáért. Ifjúsági mozgalmak, Magyar Parasztszövetség, 1932—1947. Király Béla: Honvédségből — Néphadsereg (közös kiadásban a párizsi Magyar Füzetekkel).
