Nyugati Magyarság, 1987 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1987-02-01 / 2. szám
4. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1987. február A FORRADALOM DOKUMENTUMAIBÓL „A VILÁG LEGTISZTÁBB FORRADALMA” Kiss Sándor tanú beszámolója az ENSz-ben 5. (befejező) rész 10. A második szovjet agresszió 1947 óta először van független kormánya Magyarországnak. A kormányban név szerint ott vannak ugyan még a sztálini idők szakminiszterei is. Főváros és vidék egyre élesebben követeli a kormány átalakítását a 45-ös koalíció alapján. így jön létre az ún. kabinet-kormány, pártonként 3-3 résztvevővel. A tárcák élére pedig kiváló gyakorlati szakembereket neveznek ki államtitkári minőségben. A nép most már bízik kormányában. Bár a forradalom és a szabadságharc idején az volt a jelszó: „Addig nem dolgozunk, míg az oroszok ki nem mennek!” — a kormány felhívására elsején-másodikán megindul a munka a sokat szenvedett fővárosban. Csodálatos az a lendület és áldozat, ami ekkor eltölti a magyar népet. Az utcákon virágos jó kedvvel dolgoznak kicsik és nagyok, gyermekek és asszonyok törmelékek és romok eltakarításában. „Dolgozunk mi ezután 16 órát is, még ha 8-at fizetnek, akkor is. Végre magunknak dolgozunk.” Parasztszekerek öntik el a várost a környező és távolabbi falvakból, ingyen osztják az élelmet: krumplit, csirkét tojást baromfit Sok budapesti ház arra ébred, hogy az éjjel egy-egy szekér krumplit öntöttek le a kapuban. A gyárak élelmiszerért lemenő autóit megrakják és egy fillért sem fogadnak el érte. Belül megindul a nyugodt békés építő munka Az új karhatalom a rendőrségből és a szabadságharcosokból tevődik össze. Megszűnik minden atrocitás. Másodikán-harmadikán már teljes a közbiztonság. A szovjet kivonulásakor arra számított, hogy a kormány nem tud úrrá lenni a helyzeten. Két nap alatt bebizonyosodott, hogy a forradalom nem lendül tovább, a magyar népben az ellenforradalomnak nincs gyökere. A budapesti utcák jelszava egységes: „Földet gyárat vissza nem adunk!” A szovjetet azonban éppen ez a békés munka ösztönzi gyors cselekvésre, beavatkozásra Nov. l-én szovjet egységek elfoglalják a repülőtereket A kormány tiltakozására hivatalosan azt a választ adja Moszkva hogy a szovjet állampolgárok Magyarországról való elszállítását biztosítják. Szovjet páncélos hadosztályok körülzárják Budapestet. Maiéter szigorú parancsot ad ki, hogy a szovjet csapatokkal minden összeütközést kerülni kell, ha nem támadnak. Magyarország kilép a Varsói Szerződésből és bejelenti semlegességét. Az Egyesült Nemzetekhez és a nagyhatalmakhoz fordul semlegessége elismertetéséért, ENSz-bizottság Magyarországra küldéséért A szovjet csapatok beözönlése ellen kétszer is tiltakozik a szovjet kormánynál. Kéri a tárgyalások megkezdését az okt 30-i moszkvai deklaráció alapján. November 3-án a szovjet katonai bizottságot küld magasrangú tisztekből, akik a szovjet csapatok kivonásának módjáról tárgyalnak. A megegyezés hat és fél órai tárgyalás után megszületik. A szovjet delegáció kéri, hogy a tárgyalást este 22 órakor folytassák a technikai részletek megbeszélése végett A kiadott közlemények nyomán optimizmus vesz erőt a városon. Szombat este, soksok idő után először fekszik le nyugodtan Budapest népe. Hajnali öt órakor óriási ágyútúzre ébred a város. Égő lánggyűrű keletkezik Budapest körül. A szovjet Berlin ostroma óta a legnagyobb tüzérségi támadást zúdítja a fővárosra. A szovjet két héten belül a második háborúját kezdi meg a magyar nép ellen. KORTÁRS MAGYAR MŰVÉSZET A január 19-én megnyitott reprezentatív magyar képzőművészeti kiállítás február 15-én ért véget a Maison Des Arts de La- j val (Laved, Quebec, Kanada) művészeti központban. Az első magyar telepesek Kanadába való érkezésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás egész Kanadát bejárt szobrászati és grafikai anyagot mutatott be — igen ízléses elrendezésben. A nézőt a belépés pillanatától kezdve végig kellemes meglepetések érték. A túlnyomórészt szobrászati munkák tehetséges és a modern technikát bátran alkalmazó művészgárdára vallanak. A kitűnő megvilágítás és ötletes elrendezés még mutatósabbá, hatásosabbá tette a fém-, bronz-, műanyag-, fa- és azok kompozícióiból készült, főleg kis méretű szobrokat. Figyelmet érdemeltek az Ontárióban kitüntetett Lugossy Mária üveg- és krómacél kisplasztikái, Kiss-Sagy András és Vígh Tamás bronzai, Szőlössy Enikő festett fa-sorozata. Csodálatos lélek és érzékenység áradt Varga Imre mindössze 50 cm-es Radnóti-szobrából, amelyet egyszer talán nagyban is láthatunk valahol. Melocco Miklós ,, halót ti maszkos" ülő Adyszobra az elmúlás elleni hadakozásban elmúló költő döbbeneté. A tárlatot 1800-an tekintették meg. A kortárs magyar művészet alkotásaiból szép ízelítőt kaptak a látogatók. A kiállítás nagyobb publicitást érdemelt volna mind a magyar, mind a kanadai sajtó részéről! —tőkés— (Foto; Boros Gábor) T r I Nagy Imre elmondja szózatát, segítségért fordul az Egyesült Nemzetekhez. A minisztertanács együtt ül a Parlamentben. Andropov szovjet követ Nagy Imrét és Losonczy Gézát, a kormány két kommunista miniszterét tárgyalásra hívja. A katonai delegációval megszakad az összeköttetés. Nagy Imre és Losonczy elmennek, de nem kétséges, hogy miért hívják őket. Ezért, mint azt utána megtudtuk, nem a szovjet, hanem a jugoszláv követségre mentek. A szovjet rettenetes erővel támad. Orosz páncélosok közelednek. A kormány tagjai megszerkesztik a tiltakozó jegyzéket a nagyhatalmakhoz és eljuttatják a követekhez. Majd Bibó István kivételével elhagyják a Parlamentet. Szovjet páncélosok körülveszik a Parlamentet. A katonák elözönlik az egész épületet Kristóf Károly volt moszkvai követ jön velük. A kormány tagja átadja a tiltakozó jegyzéket és közli, hogy a Nagy Imre-kormány nem mond le és az agressziót nem ismeri el törvényesnek. Magyarország elveszti függetlenségét és újra szovjet gyarmattá lesz. 11. Az orosz harcmodor és taktika Az oroszok kész tervvel jönnek. Harcmodoruk irtózatos. Még nem szerveződött meg az ellenállás, az egyedül lehetséges gerillaharc. Ennek ellenére azt a környéket ahol okt. 24-30. között harc volt összelövik. Magam láttam pl. Budán, ahol a Széna téren volt erődünk kiépítve az első harcok alatt. Nov. 4-én, vasárnap dél felé a Margit-hídról tíz orosz páncélos közeledett Csöveiket váltogatva az utca két oldalának szegezték. Másfél kilométer hosszan összelőtték az összes lakóházat Rengeteg lakás, emberélet — köztük gyerek és asszony — esett áldozatul. Elérve a Széna teret, órákon keresztül lőtték egy kilométeres körzetben az egész környéket Ugyanez volt a helyzet Budán a Bécsi úton. A Szépvölgyi út sarkánál az iskolából aknát dobtak egy páncélosra. Három másik orosz páncélos lemenekült ötszáz méterrel lejjebb a Zsigmond térre és ott összelőtte a házakat. Az egyik lakásban egy kétéves csecsemő, az édesanyja és egy 65 éves öreg halt meg. A szabadságharcosok mindenütt középületekbe, pártházakba húzódtak, hogy a lakásokat és lakosságot kíméljék. Három nap után látták, hogy ez nem használ, mert a szovjet páncélosok elmenekülnek onnan, ahol ellenállásba ütköznek, de összelövik lőtávolon túl az egész környéket Ezért kellett kihúzódniuk a Buda-környéki hegyekbe. A svájci rádió a magyar forradalom kitörésekor külön adásban napokon keresztül üzeneteket küldött Magyarországra a következő tartalommal: A genfi egyezmény szerint minden nemzet köteles betartani a következő határozatokat 1. Mindazok, akik nem harcolnak, kímélendök; 2. Túszok szedése szigorúan tilos; 3. Tilos megölni vagy megsebesíteni az ellenséget, ha megadja magát. Október 25-én a szovjetek a Fürst Sándor utca sarkán kenyérért sorban álló emberek közé lőttek tankágyúval. Két embert széjjeltépett a lövedék, sokat megsebesített. Okt. 24-27. között a mentóorvosok a járóképes sebesülteket nem vitték be a kórházakba, mert a szovjet katonák a bekötözés után elvitték és agyonlőtték őket Nem engedték be a sebesültszállító autókat a harcok színterére, ezért igen sok volt az elvérzés. Nov. 6-án a Móricz Zsigmond körtéren bementek a házakba, összeszedték a 15-16 éves fiatalokat és a ház előtt agyonlőtték őket Nem maradt Budapestnek kórháza, amelyik súlyos belövést ne szenvedett volna, bár feltűnő jelzéssel voltak ellátva Magam láttam az Irgalmasok Kórházának és a József Attila Kórháznak a belövését. Okt. 24-én a kormány nevében kihirdetett amnesztia-határozat értelmében a magukat megadó szabadságharcosokat összefogdosták és agyonlőtték. Az utána való napokban éppen emiatt nem adták meg magukat 12. Kádár János szerepe Kádár János a Rákosi-rendszer áldozata volt Mint belügyminisztert tartóztatták le, kiverték a fogait, megfosztották férfiasságától az ÁVÓ-n. A forradalom mellett állott Nagy Imre oldalán. Ezt mutatja két rádióbeszéde okt. 30-án, 14 óra 28 perckor, és nov. l-én, 22 órakor, amelyekben többek között a következőket mondta: „A mély felelősségtől áthatva, hogy a testvérharc további vérontásaitól megmentsük népünket, dolgozó tömegeinket kijelentem, hogy azokban a döntésekben, amelyekben a minisztertanács elnöksége ma határozott, a Magyar Dolgozók Pártjának elnöksége minden egyes tagja egyetért! Én a magam részéről kijelenthetem azt is, hogy az előttem szólották, Nagy Imre, Tildy Zoltán, Erdei Ferenc ismerőseimmel és barátaimmal, általam nagyrabecsült és tisztelt honfitársaimmal teljes mértékben egyetértünk! A kommunistákhoz szólok, azokhoz a kommunistákhoz, akiket a párt soraiba az emberiség haladó eszméje, a szocializmus hozott és nem önző egyéni érdek, akikkel képviseljük a mi tiszta, igazságos eszméinket, tiszta, igazságos eszközökkel. Elvtársaink, munkástársaink! Pártunkra az elmúlt évek rossz vezetése következtében nagy, súlyos terhek árnyéka vetődött. Ezektől teljes mértékben tiszta lelkiismerettel, bátor, egyenes elhatározással meg kell szabadulni.” „Magyar munkások, parasztok, értelmiségiek! — Sorsdöntő órában szólunk azokhoz, kiket a nép és haza iránü hűség, a szocializmus tiszta eszméinek becsületes szolgálata vezetett ahhoz a párthoz, amelyet a sztálinizmus magyar képviselői, Rákosi és klikkje vak és bűnös politikával a zsarnokság és nemzeti rabság eszközévé zullesztett. Ez a kalandor-politika lelkiismeretlen módon eltékozolta azt az erkölcsi és eszmei örökséget, melyet ti a régi világban becsületes harccal és véráldozattal egybegyújtöttetek, melyet ti nemzetünk, függetlenségünk és demokratikus haladásunkért vívott küzdelemben megszereztetek. Rákosiék súlyosan megsértették nemzeti tisztességünket és önérzetünket, amikor semmibe vették hazánk szuverenitását, szabadságát és könnyelműen tékozolták nemzeti vagyonúnkat Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus. Bátran elmondhatjuk, ennek a felkelésnek eszmei és szervezeti vezetői, előkészítői a ti soraitokból kerültek ki. A magyar kommunista írók, újságírók, egyetemisták, a Petőfi-kör fiataljai, munkások, parasztok ezrei, a hazug vádak alapján bebörtönzött régi harcosok az első sorokban küzdöttek a Rákosi-féle önkényuralom és kalandor-politika ellen. Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezetésében becsülettel helytálltatok, áthatva igaz hazaszeretettől, a szocializmus iránti hűségtől.” November 2-án, 11 órakor Andropov szovjet nagykövet magához kérette Kádárt, aki ezután eltűnt. A kommunista pártban hozzátartozó híveinek, a raj kisfáknak a rádiója nov. 5-én és 8-án többek közt a következőket mondta róla: „Kádár János és átszervezett pártja megpróbálhatják az országot és a vüágot bolondítani, de a tény az, hogy az orosz ágyúk Magyarországon romokba lőtték a demokráciát és a kommunizmust. Meggyózódéses kommunisták vagyunk, de be kell vallanunk, hogy nemcsak Sztálin volt az, aki a kommunizmust ürügyként használta fel az orosz imperializmus kiterjesztésére és szabad népek legázolására... Ne higgyétek, hogy a Kádár-klikk Magyarország fennhatóságát kívánja biztosítani akkor, amikor idegen hadsereg fegyvereivel rendez tömeggyükosságokat hazánk földjén, amikor a kommunizmus és a nemzeti fennhatóság gyönyörű gondolatait véres és barbár módon legázolják. — Ki bízta meg Kádár Jánost és klikkjét az ország kormányzásával, — az önálló magyar nemzet vagy az az idegen hódító hatalom, melynek sokezer főnyi csapatai holttesteken gázolnak ebben az országban? Azok, akik bármüyen módon és bármilyen párt nevében együttműködnek a megszálló, gyarmatosító hatalommal, nemcsak Magyarországot árulják el, hanem a kommunizmust is és mi küzdeni fogunk ellenük. Elvtársak, minden igaz magyar kommunistának a barrikádokon van a helye! Elvtársak, őrizzük meg a marxista-leninista harci szellemet és folytassuk ennek az elárult és felháborodott pártnak a keretein belül harcunkat a szocialista magyar nemzet függetlenségéért!” Ezek a tények, amelyek mögött ott állanak a kommunista kirakatperek összes beismerései és az eljátszott szerepek. Vüágosan látszik, hol tűnik el az ember és hol jelenik meg a báb.
