Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1986-12-01 / 12. szám

1986. december

Nyugati Magyarság — Hungarians of the West

5. oldal

„Október 23. — Az igazságot és szabadságot jelképező nap.”

Budapesti fiatalok megemlékezései az 1956-os magyar forradalom harmincadik évfordulóján.

— Levél Budapestről —

Október 23-án szemerkélő esőben indultunk a X. kerületi Újköztemető felé. Az egész város tele volt rendőrökkel — zakós, bórdzsekis urak álldogáltak, hátul összekulcsolt kézzel föl-alá sétáltak.

A temető Kozma utcai bejáratánál is egyen- és civil ruhás rendőrök, munkásőrök, rendőrautók. Vettünk virágot és elindultunk a 301-es parcellához, ahol a forradalom megtorlásaként kivégzettek nyugszanak jeltelen sírokban.

A parcella gazzal, fűvel benőtt területén látszott, hogy előttünk is jártak már itt Szimbólum, zarándokhely lett friss virágok tarkállottak mindenütt, egy-két befőttesüvegben pislákoló gyertya. Mi is elhelyeztük virágjainkat egy-egy gondozott sírra, egy-egy gödörbe. Az itt is jelenlévő rendőrök nem zaklattak bennünket

Innen a Kerepesi temető felé vettük utunkat, hogy tiszteletet tegyünk a forradalom hősi halottai emlékének az újabban „Mező Imre úti”-nak keresztelt temető 21-es parcellájában. A kapunál nem, de a parcellánál ismét rendőrök vártak, munkásőrök ácsorogtak, egy rendőrautó folyamatosan keringett körbe-körbe, mialatt mi elhelyeztük virágainkat és gyertyáinkat a fiatal áldozatok sírjaira.

Nehéz szívvel búcsúztunk a halottaktól és egymástól. Miért nem lehet tisztességesen megünnepelni ezt a napot? Miért fél a hatalom a méltó megemlékezéstől? Miért ellenzéki az, aki az igazságot és szabadságot jelképező napot, október 23-át meg akarja ünnepelni? Miért kell rendőri felügyelet olyan temetőkben, ahol igazságkeresók, Magyarország függetlenségéért életüket adók hamvai nyugszanak?

Este egy magánlakáson tartott megemlékezésen vettünk részt. Rácz Sándor, 1956 őszén a Nagybudapesti Munkástanács vezetője beszélt arról, hogy szükséges, hogy a világ megértse 1956-ot és a mai Magyarországot és hogy a mai helyzetet ne fogadja el végleges állapotnak. Egyperces néma felállással tisztelegtünk 56 halottai emlékének. Szilágyi Sándor is szólt verseket hallgattunk, majd befejezésül elénekeltük a Szózatot és a Himnuszt.

„Balsors akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt...”

—A—

„Nagy Imre, Maiéter Pál és Gimes Miklós feltételezett sirja közelében áll ez az égetett fatörzs (lármafa?), ahol 1986. október 23-án, a forradalom harmincadik évfordulóján mi is elhelyeztük kegyeletünk virágait.”

Emigránslexikon

A magyarság sok szellemi értéket adott a világnak. De mennyit is valójában? Erről csak hozzávetőleges fogalmaink vannak. A szórványmagyarság soraiban — hangzott el augusztusban, a magyar származású természettudósok budapesti világtalálkozóján — 30 ezer értelmiségit találunk, közöttük 3 ezer professzort Hányán vannak köztük literátorértelmiségiek? — erről a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakemberei végeztek megközelítő felmérést

Az előzetes mérlegelésre a készülő magyar „emigránslexikon” miatt volt szükség. E hézagpóüó kiadvány szerkesztő bizottsága — Botka Ferenc, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és neves irodalomtörténész munkatársai: Kiss Gy. Csaba, Nagy Csaba, Pomogáts Béla, Rónay László, Vezér Erzsébet — úgy döntött, hogy a magyar közönségnek a magyar kultúra otthon kevéssé ismert területét a lehető legteljesebben kell bemutatni. Nagyjából úgy, ahogy a múlt század kimagasló bibliográfusa, Szinnyei József (1830-1913) tette A magyar írók élete és munkássága című tizennégy kötetes író-lexikonában. Szinnyei elve az volt, hogy tájékoztasson, de ne értékeljen. Az „emigránslexikon" szerkesztői és szerzői'is tartózkodni fognak a politikai hovatartozás minősítésétől.

Természetesen a tényközlő lexikonok is állást foglalnak. Mindenekelőtt a gyújtókört illetően: Ki a magyar? Ki a külföldi magyar? Ki az emigráns? — ilyen kérdések foglalkoztatták a szerkesztő bizottságot A lexikon szabályzata széles értelmezést adott arról, kit tekint magyarnak. Ide sorolják mindazokat akik a mindenkori Magyarország területén születtek, függetlenül attól, hogy milyen nyelven alkottak, továbbá azokat az első és második nemzedékbeli magyar származásúakat, akik külföldön születtek ugyan, de magyarul is írtak. (Hazai Tudósítások)

LUDVIG NÁNDOR:

Naplójegyzet Csoóri Sándorról

Megbabonázva olvasom Csoóri Sándor újabb munkáit az „Emlékeim, gyönyörű, sárga lángok”, a „Napról napra”, az „Átengedem magam” című verseket

A költő, aki számomra mindig is az elaprózás embere volt, a lírai tehetségéből más műfajok számára forgácsot forgács után lemetsző, aki, mert kötelességének érezte tartani magát József Attila testamentumához: nemcsak az értelemig, de tovább, be a közéleti cselekvésbe lépett nap mint nap, a legegyszerűbb feladatokat is lelkiismeretével megáldva, de aki mindezek miatt adós maradt, ugyan nem nagy valakinek, csak egy haldokló istennek: a Poézisnek, amit egy interjú során maga is beismert, meggyónt, befelé terelt könnyeivel küszködve belenézett életműve tükrébe, s benne az igazi, a saját mű gyúlékony centrumába, mely mindig, mindig eltáncolt érintése elől — a költővel most történik valami.

Az történik, amire valamennyien, akik az irodalom szavaiból szőjük életünk feladványának egyenleteit sóvárogva vágyunk, megtörténik vele az, amiben csak a legirigyeltebb, a legtávolabbi nagyok részesülnek: megérkezett, időz, beszél szivében a remekművek szelleme. Megfogta végre, szeretőn az író kezet segít neki, hogy tudatosítson, felmutathasson egy népnek egy érzést amellyel az a szembesülést immár nem kerülheti el. Csalódottságból és szégyenből, öngyilkosok és disszidensek véréből, bukott forradalomból, országos hazugságokból keverődött ki ez az érzés, negyven hosszú év során — de igazán senki sem akarta ezt elhinni, igazán senkinek sem volt sürgős, hogy kijelentse: ez már több, mint átmeneti rossz hangulat ez: nemzetállapot De Csoóriból kifakadt „Isten éltesse a halált országom! Nincs szavam hozzá!” Egyszerű sor ez. Mégis hátborzongató, mégis ereje azokkal az erőkkel rokon, amelyek a .kavargó tengermélyből szigetet emelnek az ár fölé.

Ott van tehát egy halál-illatú sziget egy ország közepén: meg lehet nézni, tudja meg mindenki: hányadán áll. Bizony nem nagy öröm. De nem gondoljátok-e, hogy éppen az efféle félelmetes földdarabok azok, amelyekre fölkapaszkodva — mily különös — mégiscsak levegőhöz, élethez lehet jutni? Nem a halállal kell-e megfenyegetni azt aki végleg elaludni készül? Öreg katonák, ti tudjátok: amikor a hómezőkön elcsigázva ledőltetek, nem az mentett meg benneteket aki ezt súgta fületekbe: ,jó ez, jó ez, csak aludj... ”, hanem aki megragadta vállatokat s a behavazott csontvázakra mutatott „Nézd őket! így akarod végezni te is?”

Én elvesztem. Valaha magyar voltam én is, egészen — most más dolgom van, másfelé járok. Csoóri Sándornak tehát még üzenni sincs jogom. De ha most messze innen, a háza körül járnék, így szólnék: „Legyünk csendben, barátaim! Bár ó nem tudja, bár ó kedv nélkül, hallgatagon ül magában, a költőnek, aki az ajtó mögött lakik, egész agyveleje ég. Mostantól írni fog, olyasmit amire nagy szükségünk lesz. Vigyázzunk, még ha nehéz is ezt tennünk: a gyötrelmet amely körülveszi, legyen szomorú, kérő arcunk látványa az erő, mely nem engedi mozdulni íróasztala mellől!”

MEGJELENT

Sztáray Zoltán

HARASZTI ÁGOSTON A KALIFORNIAI SZÓLÓKULTÚRA ATYJA

című munkája. A képekkel illusztrált gazdag bibliográfiát tartalmazó könyv az első, részletes és hosszú évek kutatására támaszkodó életrajz a kaliforniai szólótermesztést borpincészetet forradalmasító egykori honfitársunkról.

Megrendelhető:

ÚJ LÁTÓHATÁR 5252 Sepulveda Avenue San Bernardino, CA 92404

A kiadónál:

PÜSKI—CORVIN 251 East 82nd Street New York, N.Y. 10028

Ara; kötve 12.00, fűzve 10.00 US-$.

Postai szállítási költség: 1.50 $.

WORLD BOOK AND CHILDCRAFT

Dear Parents:

Our purpose is io give you the opportunity to become acquainted with the following:

■ THE WORLD BOOK ENCYCLOPEDIA

■ THE WORLD BOOK DICTIONARY

■ CHILDCRAFT — THE HOW AND WHY LIBRARY

■ CHILDCRAFr DICTIONARY

■ THE LETTER PEOPLE (a reading readiness program)

World Book is the world's largest-selling encyclopedia. In the last decade alone, almost one million sets of World Book were bought by schools, libraries and teachers. And, World Book is the only encyclopedia selected by the American Library Association's Reference and Subscription Books Review Committee for inclusion in both the children's and adults' encyclopedia omnibus reviews. The same dedicated commitment to quality which has earned W orld Book its unsurpassed reputation is also dramatically evident in each book in the Childcraft collection.

World Book has been first choice in schools and libraries for many years. Our prices are reasonable, we do our own financing, and we have easy terms available. We also take Visa. Mastercard and American Express.

Do we need to do it now?

We would like to reply to that very sensible, often-asked question ... by asking another question. Is it ever too soon to begin building a child's educational foundation? We think not. Of course, reading is taught in school. But the joy of learning and love of books are nurtured in the early, formative years — at home. Research shows that by the age of four, almost half of a youngster's general intelligence has been formed. By the age of eight. 80 % of the intelligence level has been attained. That's why educators stress the importance of parental guidance during these crucial years.

By sharing good books, such as World Book and Childcraft. you will have helped to satisfy your child's never-ending curiosity. You will have helped to stimulate your child's interest in reading at the critical beginning stage. Educational research has documented repeatedly that a critical factor that separates early and late readers is not I Q. but exposure to books. That, in essence, is why we urge you to start building the foundation for your child's education now.

For more informaüon, please contact: Mrs. Ibolya Miklóssi (Educational Lecturer) 4820 Cote Ste. Catherine, Apt. 6, Montreal H3W 1M3 Phone 739-1341