Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1986-11-01 / 11. szám

1986. november Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 11. oldal MAGYARORSZÁG Október 23-án Budapesten, egy magán­lakáson tartott összejövetelen — külföldi újságírók jelenlétében — emlékeztek meg a forradalomról, kitörésének 30. évfordulója alkalmából. Az összejövetelről az október 24-i New York Times is beszámolt. Rácz Sándor, 1956-ban a Nagy-Budapesti Köz­ponti Munkástanács egyik elnöke, és Szilá­gyi Sándor megemlékezései közben hang­­felvételek, versek hangzottak el. A rendszer minden megemlékezést tiltott, rendőrök és belügyesek őrizték a Petőfi- és a Bem-szob­­rot, aki csak egy szál virágot helyezett el ott, azt igazoltatták és távozásra szólították fel, a virágot eltávolították. A nemzetiszin szalagot viselő járókelőket a szalag levételére köte­lezték; aki ellenállt, azt 24 órára bezárták. A Budapesti Nyilatkozat aláírói közül néhányat retorziókkal sújtottak: Demszky Gábort kilakoltatták. Kőszeg Ferenctól öt évre meg­vonták útlevelét, Pákh Tibort napokra bezár­ták, Rusai Lászlót — ablakában plakát elhe­lyezéséért — kényszerkezelésre elmegyógy­intézetbe szállították. A forradalom és a leve­rése utáni kivégzések áldozatainak sírjait is megfigyelés alatt tartották, de a látogatást nem akadályozták. Az Osztrák Televizió Club II. című vita­műsora október 23-án osztrák, nyugatnémet és magyar résztvevőkkel Budapestről közve­tített két és fél órás vitát Magyarország 56 — harminc évvel utána címmel. A műsort Paul Lendvay vezette, rajta kívül osztrák résztvevő volt Thomas Chorher, a Die Presse főszerkesztője, Thomas Luch és György Sebestyén írók; Nyugat-Németországból a hamburgi Die Zeit Kelet-Európa-szakértője, Christian Schmidt-Hauer, magyar részről pedig Bognár József, Hegedűs András és Ré­­nyi Péter. Október 13-án a budapesti Repttlőegyetem második előadását Radnóti Sándor tartotta „Németh László értelmiségszemlélete” cím­mel. Október 17-én a Kossuth Klubban a Szárszói Baráti Kör felköszöntötte a 80 éves Balogh Edgárt és a 75 éves Pttski Sándort. Grezsa Ferenc „A történelmi gondolkodás Németh László pályáján” című előadását Fekete Gyula vezette be. Október 18-án az Egyetemi Színpad Forrás köre megrendezte „A népi irodalom estjét”, amelyen a New Yorkban éló Püski Sándor tartott nagysikerű előadást A bevezetőt Salamon Konrád mondta — Ugyancsak a Forrás kör mutatta be, Pomogáts Béla beve­zetőjével, a Pesti Vigadóban Kós Károly emlékmúsorát Ezen megjelent a Budapesten tartózkodó 80 esztendős kolozsvári író, Ba­logh Edgár is. Liszt Ferenc születésének 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából Budapesten át­adták a felújított Liszt Ferenc teret amely most színeiben, formavilágában századeleji szecessziós hangulatot áraszt. A tér közepén felavatták a névadó zeneköltö szobrát. Új Liszt-szobrot avattak Szekszárdon is, ahol 1846—1876 között négy alkalommal is megfordult a nagy magyar művész. Az általa alapított régi Zeneakadémiát, s benne — ere­deti bútorokkal berendezett — lakását felújí­tották: a Vörösmarty utca 35. szám alatti épület Liszt-múzeum lett. A magyar Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakértői 150-200 millió forint­ra becsülik a hazai zöldségtermelők kárát, amelyet a csernobili sugárzás miatt szenved­Súlyos veszteség érte a közelmúltban Magyarország művészeti és irodalmi életét. Három nagy egyéniség ment el váratlanul, örökre. Valamennyinket szerettük, tiszteltük, hiszen mindegyi­kük mestere volt saját műfajának, Így a veszteség még megrenditóbb. Életének 81. évében elhunyt Kellér Dezső Író, konferanszié, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, a Vi­dám Színpad örökös tagja. 58 éves ko­rában meghalt Ruttkai Éva Kossuth-dí­jas színművésznő, a Magyar Népköz­­társaság kiváló művésze. Váratlanul, súlyos betegség következtében 53 éves korában elhunyt Ladányi Mihály, Jó­zsef Attila- és SZOT-díjas költő. tek el — annak következtében, hogy az Európai Közös Piac országai átmenetileg zárolták a zöldségfélék behozatalát Magyar­­országról. A kistermelők kára ebben nincs benne, pedig — a Budapesten megjelenő Heti Világgazdaság szerint — azok szen­vedték el a legnagyobb veszteséget. A Déry Tibor Alapítvány jutalmát átadták a Szerzői Jogvédő Hivatalban. A kuratórium kiváló irodalmi munkásságáért többek között Domokos Mátyást, Mészöly Miklóst és a Kolozsvárott élő Kányád i Sándort részesí­tette jutalomban. Magyar irodalmi művek idegen nyelvre fordításában nyújtott kiemel­kedő teljesítményéért a Torinóban éló Paolo Santarcangeli és a kölni Charlotte Ujlaky kapott elismerést Karig Sára, a jeles műfordító tiszteletére ünnepséget rendezett Budapesten a jeruzsá­­lemi Jád Vásém Intézet amelyen átnyúj­tották az Igaz Ember emlékérmet és okle­velet Karig Sára a háború alatt százával mentette a zsidó gyerekeket és gyártott éle­teket mentó hamis okmányokat Szeptember elejéig másfél millió osztrák tu­rista lépte át a magyar határt 614 ezren ér­keztek Nyugat-Németországból. Az USA-ból a nyár végéig 51 ezren látogattak Magyaror­szágra. Nyolc évvel ezelőtt kellett bezárni az életve­szélyessé váló Szegedi Nemzeti Szinház épü­letét. A teljesen felújított színház októberi avatóünnepségén egyebek mellett Páger An­tal (!), a hajdani táncos-komikus, és Patkós Irma, az egykori primadonna emlékeztek hatvan évvel ezelőtti sikereikre. „Gyógyítótatlan” címmel Végh Antal ne­gyedmillió példányban könyvet jelentetett meg a magyar labdarúgóválogatott mexikói kudarcának okairól, amelyben kemény bírá­latban részesíti az általa felelősnek tartott sze­mélyeket — A magyar labdarúgóválogatott első Európa-bajnoki selejtező mérkőzésén vereséget szenvedett Hollandiától. — A Ma­gyar Labdarúgó Szövetség elnöksége felmen­tését kérte az év utolsó napjáig szóló megbízatása alól. Az MLSz új elnöke — Sze­pesi György utóda — a 62 éves Somogyi Je­nő, a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat vezérigazgatója. Éttermi hálózat magyarországi kiala­kításáról írt alá szerződést az Atrium Hyatt Szállóban a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát képviseletében Burgert Róbert vezér­­igazgató, valamint az Egyesült Államokbeli McDonald’s cég megbízásából Steven Bam es alelnök. A szerződés megkötésénél ott volt Maijai József miniszterelnök-helyettes és Váncsa Jenó mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A világhírű amerikai cég, amelynek 44 országban hétezer étterme van, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttal közös vállalatot alapítva, első lépésként öt vendéglátóhelyet nyit Budapesten. Az első étterem jövőre fogadja a vendégeket az V. kerüleü Arany­kéz és a Régiposta utca sarkán berendezett helyiségben. A magyar—amerikai közös vállalat betartja a McDonald’s szakmai elő­írásait, szabályait A magyar—amerikai közös vállalat alapí­tásához — indulótőkeként — a partnerek 60—60 millió forint értékben járultak hozzá. 74 éves korában, szívroham következtében meghalt Fényes Szabolcs zeneszerző, Erkel­­díjas, kiváló művész. 1912-ben született Nagyváradon, s az érettségit követó hóna­pokban mutatták be első operettjét, a Mayát. Az elmúlt több mint fél évszázad alatt negyvenöt színpadi művet százharmincegy filmzenét és ezer körüli dalt komponált Magyar gyermekek az MBK—I1T-OTT aug. 16-23. közötti konfe­renciáján. (Lake Hope, Ohio) Az idei konferencia mara­dandó élményt nyújtott a több tucatnyi magyar gyer­meknek is. A fürdés és a korosztályok szerinti cso­portos szórakozás mellett Lőrincze Lajos professzor a magyar nyelv és kultúra külföldi megtartásáról és a magyarországi kapcsolatok­ról beszélgetett velük, Ki­rály Béla és Held József pe­dig az 1956-os magyar for­radalom történetéről tartott nekik előadást. A fényképeket Pavlish Bernadette készítette és küldte be. Kellér Dezsőről azt tartották, hogy egy­idős volt a magyar kabaréval. Tény; életének nyolcvanegy évéből jószerivel hatvan a kabaréban telt el. Az ország mindenekelőtt úgy tartotta számon, mint konferansziét. Pályáját a „Ma Este” című színházi lapnál kezdte, eredetileg karikaturistaként, majd ri­porterként, aztán pedig nap mint nap a „viccgyártásból” élt Az idei könyvhét egyik legsikeresebb művét is ó írta: Fogom a függönyt címmel. Ez volt a nyolcadik könyve és — csakúgy mint az előzőeket — ezt is egyik pillanatról a másikra szétkapkodták. Tudott jellemezni, tisztában volt a szavakkal, igazán nem vélet­len, hogy közülük nem egyet ó keltett életre. Sokan csak azért jártak a Vidám Szín­padra, hogy őt hallják, lássák, mert humora mindig meleg, emberi volt, sohasem kegyet­len, kíméletlen. Most hírneves író-testvér­­bátyja, Kellér Andor után 23 évvel ó is eltá­vozott közülünk. Hosszan tartó súlyos betegség után hunyta le örökre szemét Ruttkai Éva. A hír hallatán akár a Vígszínház teljes épületét bevonhatták volna gyászposztóval, olyan megrendüléssel vette tudomásul a társulat, s az egész ország. Meghalt a színész, aki örökölte a hajdani nagyok kecses eleganciáját, elmésségét báját, kifinomult érzékénységét, mesteri igényessé­gét és tündéri belső költészetét. Ruttkai volt talán a legsikeresebb és legmeghatározóbb színésznője az elmúlt három évtizedben a Vígszínháznak. „Molnári” volt színészete; szétbonthatatlan vegyületét adta érzelmességnek és csibészes gúnynak, szent odaadással tisztelte a becsüle­tes szakmai munkát, nem hagyva semmit nyeglén a véletlenre, az ihletre. Végiggon­dolt, kimunkált, véglegesre fogalmazott alakításokkal lépett közönsége elé. Utolsó nagy szerepét az életben játszotta el. Hosszú betegségét leplezte, mosolyogva lépett föl naponta, nem terhelve, nem ré­­mísztve közönségét a bajjal. így emlékszünk majd rá, a mosolygó Ruttkai Évára. Ladányi Mihály a magyar líra új termésé­ről hírt adó antológiában, a Tűztáncban hivta fel magára a figyelmet, 1958-ban. Ezt köve­tően évente, kétévente jelentek meg újabb verseskötetei, többek között: Az út kezdete, Öklök és tenyerek. Utánad kószálok, a leg­utolsó pedig tavaly: Van időd címmel. Úgy emlegették, mint a hatvanas évek költónem­­zedékének garabonciását. A helyét nem találó ember volt szerel­meiben is, költészetében is. Az örökös kétely, az örökös kifigurázó gunyorosság és hitkere­sés szenvedélyével fordul a külvilág felé, szakadatlan vizsgáztatva önmagát, a lírikus értelmes szerepvállalását. Legutóbb arról beszélt hogy a költófélék dolga a vüág jobbítása. Talán ezért is utazott annyit fáradhatatlanul. Fiatalon szakadt meg pályája; akarva-akaratlanul is egyik verses­kötetének címe jut eszünkbe; Élhetett volna még gyönyörűen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom