Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1986-11-01 / 11. szám

2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1986. november MAGYARSÁG HUNGARIANS OF THE WEST Published monthly by the TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. 228-3400 Ellendale Ave. Montreal, P.Q.. Canada H3S IW9 Phone (514) 731-4192 Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN H. főszerkesztő: NAGY KÁROLY A szerkesztő bizottság tagjai: Éltető J. Lajos, 3306 S E. Taylor, Portland, Ore. 97217, USA; Faust Ilona, 3506 Brandywine St., San Diego, CA 92117, USA; Komjáthy Aladár, 50 Graham Blvd., Montreal, P.Q. H3P 2C1; Miska János. 1402-71 Somerset St. W Ottawa, Ont., Can. K2P 2G2 Előfizetési díjak 1 évre: Kanada: $20, USA: US-$17, egyéb országok: US-$25 (légi) Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. Az újságban megjelent írások nem feltétlenül képviselik a szer­kesztő bizottság álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek. Híreink, cikkeink utánközölhetők lapunk nevének feltüntetésével! So familiar is the postwar division of spoils in Europe that the East bloc’s periodic eruptions usually startle the West: East Ger­many in 1953; Hungary in 1956; Czechoslo­vakia in 1968; Poland repeatedly, culmi­nating in the ascendancy of Solidarity in 1980 and 1981. Last week, as Hungary quietly marked the 30th anniversary of the most violent of those episodes, 122 prominent dissidents from the four countries issued a joint appeal linking all these attempts to throw off Soviet control. Asserting that Hun­gary’s revolutionaries had sought “indepen­dence, democracy and neutrality,” they an­nounced: “We declare our joint determina­tion to struggle for political democracy in our countries, pluralism based on the prin­ciples of self-government, peaceful reunifi­cation of divided Europe and its democratic integration, as well as the rights of all mino­rities.” A New York Times november 10-i száma adott hirt arról, hogy november 9-én a Varsó melletti Podokova Lesna római kato­likus templomában misével és műsorral emlékezett meg a mintegy 500 résztvevő az 1956-os magyar forradalomról. Leon Kan­torski szentbeszédében azt mondotta, hogy a magyar forradalom „Kelet-Európa népeinek vágyát képviseli a függetlenségre, szabad­ságra, békére és emberi jogokra. E vágyakat tiporják brutálisan azok csizmái, akik hazugságokkal akarják elnémítani az igar ságot”. A szószékről magyar értelmiségié leveleit olvasta fel a lengyel, csehszlovák < magyar függetlenségi törekvésekkel kapcsc latban. Felavattak egy márványtáblát i: amely az 1956-ban elesettekre emlékezte A templom alagsorában fényképkiállíti mutatta be az 1956-os magyar forradalmi és erről szóló lengyel és magyar nyelvű ven antológiákat árusítottak. A NYILATKOZAT VISSZHANGJA NEW YORK „Kihívás Moszkvának, figyelmeztetés a Nyugatnak’ Tájékoztató a harmadik Nagy Imre-díj kiadásáról és a ,,Becsületadó Alapítvány” munkájáról A bázeli székhelyű „Becsületadó Alapít­vány”, amely a magyar kultúra külföldön való terjesztésének támogatására létesült, az 1956-os magyar forradalom és szabadság­­harc 30. évfordulóján kiadott harmadik „Nagy Imre-díj”-át a Párizsban megjelenő Magyar Füzetek-nek ítélte oda. Az Alapítvány 1967-ben jött létre, s azóta több jelentős, az ország határain kívül foly­tatott magyar kultúrtevékenység anyagi és erkölcsi támogatását végzi. A magyar forradalom 25. évfordulójára az Alapítvány Intéző Bizottsága — addigi tevé­kenységének kibővítéseként és az 1956-os magyar forradalom szelleme terjesztőinek díjazására — 5.000 svájci frank összegű Nagy Imre-díjat létesített Az első Nagy Imre-díjat a forradalom 25. évfordulóján, 1981-ben, az Európai Protes­táns Magyar Szabadegyetem kapta Bibó Ist­ván összegyűjtött munkáinak kiadásáért. A másodikat 1983 júniusában — Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 25. évfordulóján — a „Magyarországi Kéziratos Irodalom” kapta, az 1956 szellemében megjelentetett kéziratos írásaiért és azok terjesztéséért. A Párizsban megjelenő Magyar Füzetek az elmúlt évek folyamán számos reális érté­keléssel megírt tanulmányt — otthoni és kinti szerzők tollából — jelentetett meg, így hozzásegített számtalan érdeklődőt az otthoni társadalmi, politikai és gazdasági valóság kendőzetlen megismeréséhez. Ezért a széles skálájú, reális információk publikálásáért ítélte oda az Alapítvány Intéző Bizottsága a harmadik Nagy Imre-díjat a Magyar Füze­tek-nek. A Nagy Imre-díjak és egyéb kulturális tevé­kenységek anyagi alapját az önkéntes támo­gatók áldozatkészsége teszi lehetővé, amiért is minden támogatójának ezúton mond kö­szönetét a Becsületadó Alapítvány Intéző Bizottsága: Alföldi László, Arató László, Géczy Iván, Jatzkó Pál, Kovács Andor, Luka László, Nagy László, Vermes László. The significance of the declaration should not be underestimated. These may only be words, but they represent a challenge to the Kremlin. Any thought of joint action by Eas­tern European rebels has long been among the Soviet leadership’s most dreaded night­mares; nothing angered Moscow more about Solidarity than its call for other Eastern European nations to organize their own free­­trade unions. The declaration also puts a dis­comforting onus on Western Europe and the United States, which have given only lip ser­vice to the aspirations of Eastern Europeans. Radical proposal: Those who signed the appeal — including the region’s most respec­ted writers, historians and human-rights acti­vists — are convinced that no solution can be found to the East-West conflict without taking these aspirations into account. Nego­tiations focusing only on arms control fail to address the root causes of East-West ten­sions, they say. “Western Europe rests its back against a wall of dynamite, while blithely gazing out over the Atlantic,” Hungarian novelist George Konrad, one of the 122, wrote in his 1984 book, “Antipoli­tics.” “I consider Western Europe’s good fortune as uncertain as our misfortune.” The West, he argues, should make a radical pro­posal for German reunification, the dissolu­tion of NATO and the Warsaw Pact and the creation of a European federation. That prescription is not backed by all dissidents, but they agree on the need for a “post- Yalta” formula for Europe. The very fact of the declaration was evi­dence that repression has eased over the last 30 years, particularly in Hungary and Po­land. (The Hungarian and Polish authorities were nervous enough about the joint ap­peal,however, to summon some of the sig­ners for questioning last week.) “The Rus­sians have a certain fear and respect for those bloody Hungarians who made such a revo­lution in 1956,” says Miklós Vásárhelyi, who served as press secretary to Imre Nagy, the fallen Communist leader who embraced the goals of the revolution. Yet despite the flourishing of a “parallel culture” of dissent, the declaration pointed out that “the basic de mands of the revolutionaries have not been realized.” Can they ever be? Czech playwright Vac­lav Havel, another of the 122, argues that the inability of East-bloc governments to supp­ress underground journals demonstrates the strength of even small groups of activists. “When free speech is suppressed, speech paradoxically has a special weight and power,” he says. “A proper word in the proper time is able to influence the situation more than 5 million voters of some political party in the West.” The 122 hope that their declaration will be just such a proper word — one that the West should take as seriously as Moscow does. Andrew Nagorski in Bonn (NEWSWEEK: NOVEMBER 3, 1986) BUDAPEST „Avitt érvek” A Szabad Európa Rádió a minap egy, a nyugati hírügynökségek és napilapok által közölt nyüatkozatot sugárzott. 122 magyar és más országbeli aláíró nevével. Hogy milyen alkalomból, azt könnyű kitalálni. Az apropó „a magyar forradalom évfordulója”, mely szavak egyébként a nyüatkozat kezdő so­rában olvashatók. Aki hallotta, olvasta, elcsodálkozik: mily kevés muníciót sikerült összeszedniük. Mert hogy 1956. október 23-án egy sor kérdésbe! jogos elégedetlenség nyilvánult meg, az nem csak közismert, hanem általunk is elismer történelmi tény. Akkor minek hát a nyüatko zat? Azért, hogy aláírói elmondják: „A har mine év alatt sokak számára könnyebb lett a élet, némelyek kimondják véleményükéi mégsem vetik börtönbe őket”? Alighanen inkább azért, hogy hozzátehessék: „ ... i forradalmárok alapvető követelései nen valósultak meg”. (...) Ha más nem jutott eszébe a rövidk kiáltvány fogalmazóinak, mint „a magya ügynek” azok az avitt érvei, amelyek a ENSz irattári dossziéiban porosodnak, ká volt tollat ragadniuk. Az újdonság legfeljeb annyi, hogy ez alkalommal a hazai aláíró mellett 68 külföldi elvbarátjukkal is aláíra ták az irományt Ezeknek a fogadatlan pre kátoroknak meg nincs mit mondanunk. An 1956-ban Magyarországon történt az a mi i gyünk, és az is marad. Ami pedig a magyar aláírókat illeti, azo csodálkoztunk volna el, ha a nyilatkozók ke zött új nevekkel is találkozunk. Ám a lista régi: azok a „független gondolkodásúak’ ahogy a SZER nevezi őket, akik függetleníti magukat az 1956 óta követett úttól, az akkoi jogos követelések teljesülésétől, a történein tényéktől. (...) Ezek után mit gondolhatunk az ói vennégy magyar aláíróról? Egy biztos: az el fajta szereplés csak odaát kamatozhat Ittho legfeljebb egy glossza erejéig, minthogy mi i — a SZER szavaival élve — „eleget akarun tenni hírközlési kötelezettségünknek”. (NÉPSZABADSÁG, Budapest, 1986. ok 25. — Részletek.) MEGJELENT! MEGJELENT! HARMINC ÉY, 1956—1986 Emlékkötet a Magyar Forradalom évfordulójára EPMSz, Bern, 1986, 624 oldal Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem ezzel a kötettel úgy emlékezik meg a Forra­dalomról, hogy az azóta eltelt harminc év fejlődését igyekszik felmérni. Azt kérdezi, hogy mennyire és milyen értelemben határozta meg 1956 a magyarság sorsát és életét. A magyarországi, kisebbségi és nyugat-európai magyarság társadalmi, gazdasági, kul­turális, politikai és egyházi életének alakulását elemző 24 tanulmány szerzője: András Imre, András Károly, Bállá Bálint, Bárczay Gyula, Békés Gellért, Gergely János, Gosztonyi Péter, Hanák Tibor, Harmat Pál, Illyés Elemér, Juhász László, Kemény István, Kende Péter, Kerényi Magda, Kovács Andor, Kovács K. Zoltán, K. Lengyel Zsolt, Molnár Miklós, Sebők Géza, Sebők Mária, Siklós István, Szász Judith, Szőllősy Árpád és Terray László. Ára: $33.00 (Könyvbarát Kör tagoknak: $23.00) Megrendelhető: PUSKI—CORVIN, 251 E. 82nd St., New York, N.Y. 10028, USA. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Könyvbaráti Körének tagjai a könyvet illetmény kötetként 33 százalékos kedvezménnyel november elején kapják kézhez. Lengyelországi emlékmise az 56-os magyar forradalomról UGYANCSAK MEGJELENT: Tamási Áron: SZÜLŐFÖLDEM ($23.00, Könyvbarát Kör tagoknak: $17.00) A Könyvbarátok Köre az erdélyi „Szépmíves Céh” példájára 1977-ben alakult meg. Tagjai az EPMSz által kiadott évi 3-4 illetménykötetet válogatás nélkül 33 százalékos ked­vezménnyel veszik át. Ugyanezt a kedvezményt kapják több könyv átvétele esetén és az ed­dig megjelent 30 könyvre is, valamint az esetenként megjelenő különkiadásokra. A Körnek 1986. szeptemberig 524 tagja van. A Könyvbarátok Körébe jelentkezni vagy részletesebb tájékoztatást kérni lehet: Bárczay Gyula, Dahlienstrasse 23, CH-4106 TherwiL Switzerland, vagy Kovács Andor. Jaeger­­strasse 10, CH-4058 Basel, Switzerland címén. O’Connor érsek emlékmisén méltatta a magyarok szabadságszeretetét lyamán sokszor adták áldozattal is vállal tanúbizonyságát. A misét New York kör nyéke magyar katolikus egyházainak leiké szei kocelebrálták. A New York-i és Pás saic-i magyar egyházi kórusok magya műveket is énekeltek. Irányi László, a kill földi magyarok pUspöke beszédet mondott November 9-én a New York-i St. Patrick székesegyházban John O’Connor, New York érseke sok száz főnyi résztvevő előtt misét celebrált az 1956-os magyar forra­dalom emlékére. Szentbeszédében tisztelet­tel méltatta a magyarok olthatatlan szabad­ságszeretetét, amelynek a történelem fo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom