Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám
6. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1986. szeptember M3K - ITT-OTT HÍRADÓ TÖRTÉNELEMBEFOLYÁSOLÓ MAGYAR BARÁTI KAPCSOLATOK A Magyar Baráti Közösség — Itt-Ott 1986. augusztus 16-23. között tartotta szokásos évi konferenciáját az Ohio-i Lake Hope State Park-ban. Az alábbiakban közöljük Éltető Lajos, az MBK gondnoka megnyitó beszédét. Kedves Barátaim! Szeretettel üdvözöllek Benneteket a Magyar Baráti Közösség 1986- os magyar hetén. Pár hónapja Portlandban járt egy magyarországi újságíró feleségével — vakáción, Vancouverbe utaztak a Világkiállításra —, s mivel épp ott szálltak meg, felhívott, mondván, szeretne megtudni egyet-mást az oregoni magyar programról, amelyet épp az idén a József Attila Tudományegyetemmel kötött új egyezménnyel sikerült kétirányú csereprogrammá kibővítenúnk. Együtt vacsoráztunk hát, s hosszan elbeszélgettünk. Partnerem tapasztalt ember, éveket töltött külföldön, rendkívül élesen látja mind a nyugati, mind a keleti helyzetet, úgy hogy számomra igen értékesnek bizonyult az eszmecsere. Külföldi magyar körökben azonban nemigen fordult meg, ez a téma nem az ő feladata, s mint mondta, nem is érdekli: ő ugyanis a nagyvilágot fürkészi s tolmácsolja a hazai sajtó számára, ebben pedig az emigráció említésre sem méltó. S mikor mégis e kérdéskörre terelődik röviden a szó, és saját munkásságom kapcsán megemlítettem ezt az immár másfél évtizede évente megrendezett nyári konferenciát, günyoros pesti mosollyal ezt kérdezte: „Mi az? Büsmagyarok találkozója?" A lekicsinylés nem azért talált szíven, mert igazságtalanul helytelen volt a feltevése, hanem mert kibuggyant belőle nyíltan az a másik igazság, amit a magunkéval szemben fáj tudomásul venni, de ami ott lappang majdnem minden hazai értelmiségiekkel való találkozásban, legyen akár hivatalosokról, akár ellenzékiekről szó: nehezen értenek meg minket, nehezen vesznek komolyan, és sokan közülük bizony csak kuriózumnak, pszichológiai aberrációnak tekintik a mi magyarkodásunkat, még ha udvariasságból — vagy esetleg érdekből — nem is szokták ezt így a szemünkbe mondani. A dolog az ő szempontjából — nem is mindig átgondolt szempontjából — teljesen érthető. De csak akkor, ha csupán az értelemnek adunk hitelt, az érzelem rovására. Márpedig materialista korunkban azt tanuljuk, ott is, de itt is, hogy a racionális a jó, az irracionális a rossz. Amióta a korszellem diszkreditálta a papokat, csak az elmegyógyászok hivatottak foglalkozni az emocionális emberrel — racionálisan mint pácienssel. Kivételt csak a vérbeli alkotóművészek képeznek mindebben, elsősorban az írók, a költők, akik az irracionális ember szószólói is (s ezért veszélyesek). De ők sem mindig, hisz ők is e kor produktumai. Ám korunk igazságai éppúgy csak dogmák, mint a letűnt eszmék. A mai dogmák pedig máris meginogtak. Vannak mégis örök igazságok is, s ezek éppen azok, amelyek egy ember irracionális természetéből adódnak. Ilyen például a jézusi szó: „Nemcsak kenyérrel él az ember." És nemcsak házzal, autóval meg televízióval. Hanem igével is — egy irracionálissal, amit a magyar szó oly szépen kifejez. De nemcsak vele, hanem érte is. Amit mi cselekszünk itt évről évre, de valamennyien mindennapi életünkben szintén, valóban irracionális. A hideg értelem számára érthetetlen, s azért kigúnyolható, mert haszna nem mérhető mennyiségben, anyagiakban. Persze ha azt mondanánk, hogy a magyar nyelv, a magyar kultúra hobbink, jobban megértene a magyar s a nem magyar nagyvilág egyaránt. De mivel mi a magyar dolgokat, a magyar lelkieket a puszta kedvtelésnél sokkal többnek, szebbnek, fontosabbnak, ha kell hát szentebbnek tudjuk, rajtunk marad a megszállottság, a búsmagyarkodás vádja. Hadd maradjon. Én azt hiszem, hogy éppen mi járjuk a jövő útját. Búsmagyarok azok, akik csak siratni tudják azt, ami volt (vagy azt, ami sohasem volt), akik egy, a múltban lezárult valóságnak, meghiúsult lehetőségnek az álomvilágában élik jóleső szomorúságukat. Mi tagadás: a magyar sors olyan, hogy erre mindannyian hajlamosak vagyunk. De mi — hisz éppen ezért vagyunk itt együtt — a jövőről is álmodunk, a jelenben pedig az irracionálisát is magában foglaló valóság megismerésére törekedve cselekszünk, ahogy tudunk. Úgy is mint közösség, de úgy is mint egyének. Kádár János a Time-nak adott interjújában (Aug. 11.) többek között valami olyasmit mondott, hogy nem az egyénen múlik a történelem megváltoztatása. Én azonban azt is hozzátenném, hogy aki nem próbálja megváltoztatni a történelmet, jobbá, szebbé tenni a jövőt abban a körben, amelyben élnie adatott: nem teljes értékű ember. Közösségünket éppen a jövővel való pozitív törődés jellemzi, a kezdetektől fogva. Meggyőződésünk, hogy az emberi, baráti kapcsolatok kiépítése s ápolása révén befolyásolhatjuk a történelem alakulását. Úgy hisszük, ehhez kis mértékben már hozzá is járultunk. E heti programunk is egy kis téglája ennek az építő munkának. MAGYAR ÖREGDIÁK SZÖVETSÉG — BESSENYEI GYÖRGY KÖR P.QBox 174, New Brunswick, Ml. 08903, U.S.A. 1986 — ŐSZI ESEMÉNYNAPTÁR OKTÓBER 4. — Fazekas Tiborc budapesti, hamburgi egyetemi tanár előadása vetített képekkel, hangfelvételekkel: „A bukovinai székelyek élete és története" OKTÓBER 23. — „Őrizze meg forradalmának zászlaját”— megemlékezés az 1956-os magyar forradalomról, harmincadik évfordulóján. NOVEMBER 1. — Gömöri György költő, egyetemi tanár, Cambridge úniversity, Anglia, irodalmi estje: „Költő a forradalomban — és ma” DECEMBER — Liska Tibor budapesti közgazdász, a magyarországi gazdasági reformprogram egyik tervezője előadása. Kiadásunkban megjelent forrásértékű könyvek: TANÚK KORUKRÓL Kopácsi Sándor: Az 1956-os magyar forradalom és a Nagy Imre-per (2 kiadás) Kovács Imre: A Márciusi Front Király Béla: Az első háború szocialista országok között. Személyes visszaemlékezések az 1956-os forradalomra. Nyeste Zoltán: Recsk. Emberek az embertelenségben. Kiss Sándor: A magyar demokráciáért. Ifjúsági mozgalmak. Magyar Parasztszövetség, 1932—1947. Király Béla: Honvédségből — Néphadsereg (közös kiadásban a párizsi Magyar Füzetekkel). Kaphatók minden nyugati magyar könyvesboltban! A jövővel való törődés „Közösségünket a jövővel való törődés jellemzi. Meggyőződésünk, hogy az emberi, baráti kapcsolatok kiépítése s ápolása révén befolyásolhatjuk a történelem alakulását." — Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Éltető Lajos, a Magyar Baráti Közösség gondnoka a Közösség 1986. augusztus 16-23. között rendezett tizenötödik évi konferenciáját az Ohio- i Lake Hope, a Reménység Tava mellett. A konferenciára jelent meg az MBK Itt-Ott című folyóiratának századik száma. Elsősorban az Egyesült Államokból, de a világ sok más országából is részt vettek az egyhetes előadás- és megbeszéléssorozaton mintegy kétszázan, köztük több tucatnyi gyermek és fiatal. A konferencia gazdag tartalmú előadássorozata egy teljes délelőttöt szentelt az 1956- os magyar forradalom emlékének. A harmincadik évforduló küszöbén Király Béla, Horváth Elemér, Éltető Lajos és Nagy Károly elemezte a forradalom tanulságait és tett hitet a magyar nemzet 1956-ban kinyilvánitott. áldozattal is vállalt szabadságakarata mellett. Magyarországról Lőrincze Lajos nyelvészprofesszor, az Anyanyelvi Konferencia védnökségének elnöke, és Tóth Pál Péter, a Magyarságtudományi Kutató Csoport munkatársa voltak a konferencia vendégei, sok fontos információt nyújtó előadásokkal. A nyugati magyar szigetek együttműködését is szimbolizálták Kovács Andor és Bárczay Gyula, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem vezetőinek beszámolói az EPMSz könyvkiadó- és konferencia-programjáról. Zsakó Gyula Liszt Ferencről. Horváth János a Kodály-módszer amerikai meghonosításáról, Bruckner Adrienne a modern magyar zeneszerzés útkereséséről tartott hangfelvételekkel illusztrált előadásokat. A budapesti Bruckner Adrienne hangversenyt is adott a konferencia egyik estéjén, más estéken pedig Sziky Károly és a debreceni Délibáb együttes mutatott be színvonalas népzenei és verses műsorokat, egy alkalommal a mindig lelkesítő Magyar Kálmánék néptánc-bemutatójával. Ludányi András a toledói magyar negyedről mutatott be egy általa készített tudományos értékű dokumentumfilmet, amelyhez Ujvági Péter, Toledo polgármestere is hozzászólt. Hámos László azokról a gyakorlati teendőkről tartott fontos műhely-beszélgetést, amelyekkel minden amerikai magyar sikeres hatást érhet el szenátorai és képviselői segítségével a magyar kisebbségek védelmében. A konferencia ifjúsága két beszélgetést is rendezett: egyet Lőrincze Lajossal a magyar nyelv és kultúra külföldi megtartásáról és a magyarországi kapcsolatokról, majd Király Bélával és Held Józseffel az 1956-os magyar forradalom történetéről. Horváth Elemér költői estje. Nagyváradi Kirchmayer István felolvasása. Bodnár Gábor beszámolója a Magyar Cserkészszövetség munkásságáról, és énekes-zenés tábortűz egészítette ki a konferencia gazdag programját. Az Itt-Ott konferenciára küldte el Csurka István azt a Nyilatkozatát, amelyben tiltakozik írásai magyarországi megjelenésének betiltása ellen. Nyilatkozatát az MBK közgyűlésén olvasták fel és elhatározták annak közzétételét. A konferencia Istenszolgálatait Horváth Erzsébet budapesti református lelkész, valamint Éltető Lajos és Nyeste Zoltán végezte „Örömmel tapasztaltam — mondotta Lőrincze Lajos búcsúzójában —. hogy milyen sokan vesznek részt a magyar nyelv, a magyar kultúra ápolásának fontos és áldozatos munkájában. További sikeres jó munkát kívánok, s azt, hogy a továbbiakban is azt keressük — és találjuk is meg! —, ami összeköt bennünket." „Harminc év után — mondotta Nagy Károly a forradalomról szóló előadásában — ismételjük meg a Magyar írók Szövetsége 1956. december 28-i Gond és Hitvallás című nyilatkozatának fogadalmát: .Hűséget fogadunk a zászló előtt, mely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben, hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Erkölcs legyen a munkánk talpköve, műveinkben pedig találjon értelmet és formát a nép alkotó ereje, az emberség és eszméivel a kor.' ” LŐRINCZE LAJOS: Találjuk meg, ami összeköt! Nagy várakozással jöttem az Itt-Ott konferenciájára, és azzal távozom Lake Hope-ról s megyek tovább amerikai utam következő állomásaira, hogy szép és hasznos munkának voltam tanúja és részese. Öröm volt számomra, hogy ismét találkozhattam sok régi baráttal, s örömmel tapasztaltam azt is, hogy azokon kívül, akiket eddig ismertem, milyen sokan vesznek részt a magyar nyelv, a magyar kultúra ápolásának fontos és áldozatos munkájában. Külön örömöt és örvendetes meglepetést jelentett számomra a fiatalokkal való találkozás. Az, hogy milyen tárgyilagosan ítélik meg helyzetünket. törekvéseinket, gondjainkat és eredményeinket. Köszönöm a meghivást, további sikeres jó munkát kívánok, s azt, hogy a továbbiakban is azt keressük — és találjuk meg! —, ami összeköt bennünket. A Magyar Baráti Közösség — Itt-Ott részvételével MEGJELENT KIADVÁNYOK KÁLMÁN JANICS: “Czechoslovak Policy and the Hungarian Minority, 1945—1958” Columbia University Press, N.Y., 1982, 241 pp. — „A hontalanság évei” angol nyelvű változata Illyés Gyula előszavával. J.F. CADZOW, A. LUDÁNYI, L.J. ÉLTETŐ ed: “Transylvania — The Roots of Ethnic Conflict” The Kent State University Press, 1983. 368 pp. — Tizennégy tanulmány Erdély múltjáról és a magyar nemzeti kisebbség jelenlegi helyzetéről. A FORRADALOM TANÚI BESZÉLNEK Aczél Tamás. Faludy György, Gosztonyi Péter, Horváth János, Király Béla, Kiss Sándor, Kopácsi Sándor, Kővágó József, Lipták Béla, Méray Tibor, Nagy Imre, Nyeste Zoltán az 1956-os magyar forradalomról. MBK — Ady Records kazetta. Kaphatók könyvesboltokban, megrendelhetők: MBK—ITT-OTT, P.O.Box 112, Ada, OH 45810, USA.
