Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)
1985-11-01 / 11-12. szám
1985. november-december Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 15 „Miss Hungary" — „Magyarország szépe” 1985-ben: Molnár Csilla Andrea 16 éves, 178 cm magas, 60 kg súlyú, szőke hajú fonyódi diáklány. Magyarországon utoljára 1934-ben rendeztek szépségkirálynő-választást A mostanit a Magyar Média rendezte a Miss Europa Corporation támogatásával. A Budapest Kongresszusi Központban megtartott nagyszabású döntőt a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette. A győztest és udvarhölgyeit (második: Kruppa Judit 19 éves dunaújvárosi óvónő, harmadik: Füstös Veronika 18 éves budapesti fodrász) reklámszerződésekkel, külföldi utazásokkal, ruhakölteményekkel halmozták el. A győztes Bécs-Párizs-Róma-Kairo körutazást nyert és indulhat a „Miss Európa” versenyen. Még az ötödik helyezett (Kalmár Zita) is százezer forintot kapott, továbbá — a FOTEX magyar-amerikai vegyesvállalat jóvoltából — egyéves kaliforniai meghívást egy fotomodell-képző iskolába amszterdami Bibliamúzeumban. MAGYARORSZÁG FORMA 1 -es világbajnoki autóversenyfutamot rendeznek Magyarországon 1986. aug. 10-én, majd négy éven át minden esztendőben! A Londonban megkötött szerződést Bernie Ecclestone, a FOCA (Forma 1-es Konstruktőrök Szövetsége) elnöke és Balogh Tibor, a Magyar Autóklub elnöke írta alá. A szerződést hosszas tárgyalások előzték meg, amelyeken központi szerepet játszott a FOCA egyik vezető munkatársa, Rohonyi Tamás, Brazíliában élő magyar üzletember. Az új autópálya építése gyors tempóban folyik: Budapesttől északra. Mogyoród, Kerepestarcsa és Szilasliget között A versenyhelyszínen 25.080 ülő- és 100.000 állóhelyet alakítanak ki. A jegyek külföldieknek 40-50 dollárba, hazaiaknak 400-600 forintba kerülnek. Scientific American magyar kiadása ugyanakkor a hazai tudományos élet fóruma is szeretne lenni, ezért hazai szerzők tollából is publikál tanulmányokat eddig még soha nem volt lehetőség. A hazai sajtóban úttörő vállalkozásként magyar nyelven is megjelenik a Scientific American c. világhirú amerikai tudományos magazin, „Tudomány” címmel. A 35.000 példányban megjelenő magyar kiadás — melynek példányonkénti ára 98 forint — tartalmában, formájában és technikai kivitelében is hűen követi az amerikai eredetit. A Válás „magyar módra” A cikket, amelyből az alábbiakban részleteket közlünk, Seszták Ágnes — tehát nem férfi! — irta. Érdemes elgondolkozni rajta, hátha máshol is történnek hasonló esetek... (...) A nő otthagyja a férfit összeáll a szeretőjével, sorsára hagyva a gyerekeit. Váláskor kitör belőle a jóságos anya, és kéri a lakást meg a gyerekeket, mondván, nevelni kívánja őket Természetesen kívánsága teljesül, még akkor is, ha már a második vagy harmadik férfi költözik vele a hajdani közös lakásba. A volt férj pakolja a motyóját, és fel is út, le is út. Az utód és a nej jókat mulatnak a balekon, aki azt hitte, hogy a perben szava lehet. A látszat az, hogy „Elhagyott a férjem". A való az, hogy a válások kétharmadát nők kezdeményezik. Mégpedig villámcsapásszerúen. Látszólag minden rendben folyik, amikor ők már a válást fontolgatják és ügyvédet hajkurásznak. A látszat az, hogy a nők emancipáltak, és nem tűrnek. Kérdés, hogy mi a tűrhetetlen? Tüzetesen átnézve jó néhány válóperi keresetet, azt a következtetést szűrtem le, hogy a magyar férfiak többsége brutális, garázda, italozó, durva állat. Ez a bombabiztos, mindig „bejövő” válóok. Hogy ezekből rendszerint így egy szó sem igaz, azt nagyon nehéz bizonyítani. Valaminek a hiánya nehezen bizonyítható . . . A látszat az, hogy a bíróság bizonyos létező irányelvek alapján mérlegeli, hogy ki az alkalmasabb a gyermek nevelésére. Aztán, ha mind a ketten, akkor is a nőnek ítélik a gyereket A látszat az, hogy érdek nélkül kell a gyerek. A valóság az, ha egy nő lába alól kihúzzák a lakást, akkor megbélyegzett egzisztencia lesz. Neki tehát ragaszkodnia kell a gyerekhez, és vele együtt a lakáshoz is. (. . .) Mi a látszat? Hogy a nőket szorítja a munka és a háztartás, a férfiak meg henyélnek. És mi a valóság? Az, hogy a háztartási munkamegosztás régen nem gatyamosás és mosogatás kérdése. A férfi ledolgozza a nyolc órát, dolgozik a másodállásban meg a hétvégen, és nem kíván egyebet, mint meleg vacsorát, vetett ágyat Mindezt, figyelem, nem magáért teszi, ahogy a látszat mutatja, hanem a családért! A látszat az, hogy az elvált férfi hamarabb talál partnert, mint a volt feleség. Ez nem igaz, autó nélkül, lakás nélkül, húsz vagy negyven százalékos tartásdíjjal terhelve igencsak leértékelődik egy férfi a piacon. Nem úgy a nő, akinek hamar beül valaki a készbe. A sok lecsupaszított, kifosztott férfi a válás után jön rá először, hogy nem ö a stabil érték ebben a világban, hogy életkilátásai a közeli öt-tíz évben szánalmasan csekélyek. Ugyanakkor jobb, ha nem ugrál, mert a látszat az, hogy a gyámhatóság szabályozza a láthatást, de a valóság az, hogy a felesége szeszélyén vagy bosszúján múlik az apának és gyermekének találkozása. Ha apuka mégis reklamál, könnyen megkapja a gyámhatóságtól, hogy az anya kérésére szüneteltetik a láthatást, mert az apuka italozó, immorális, garázda. — Nem igaz! — kapja maga elé a férfi a kezét. — Ne hazudozzon, apuka — mondja a jóságos gyámhatóság néni —, mert még ezt a kis időt is megvonjuk! Hát nem tudja, apuka, hogy ezt az anyuka mondta, és az édesanyák sohasem hazudnak? A látszat az, hogy a válópereket objektív és pártatlan bírók hada intézi. A valóság az, hogy van olyan ügyem, amelyik 57 kézen ment keresztül, ebből 55 ügyintéző a női nemhez tartozott, beleértve az ügyvédet és a bírót is. (...) Végigülve több válópert, mi a pártatlan véleményem? Az, hogy a férfi italozó, garázda, brutális, rosszhiszemű, jogcím nélküli, erőszakos, alkalmatlan fajankó, kötekedő fráter. A nők: a kettős terhet bátran vállaló, úszta erkölcsű, áldozatos életű mártírok a rossz házasság oltárán . . . Szegény férfiak! A vesztes szerep túlnyomórészt az övék. Ha lázadoznak ellene, könnyen szorul a hurok: a láthatás megtagadásával minden férfit meg lehet zsarolni, aki tisztességgel szeretné gyermekét... A férfi felügyelete a gyereke fölött a válással gyakorlatilag megszűnik, a feleség képtelen túllépni kicsinyes gyűlöletén, tehát azt csinál a gyerekkel, amit akar. Egyre nagyon ügyel, hogy a tartásdíj megérkezzen. (...) Bonyolult, sötét és szomorú dolog válásról írni, még akkor is, ha a válás ténye elvben nem nagyobb egy zacskó elrágott tökmagnál. De ami utána van! A lassú lecsúszás, az infarktus, a teljes kiüresedés. Nem női tünetek ezek, hanem férfiasak a javából. (MAGYAR IFJÚSÁG) „Az Árpád-házi uralkodók jelvényei és ereklyéi”: ez a címe annak a rendkívüli érdeklődést kiváltó, nagyszabású kiállításnak, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban nyílt meg. Először látható együtt a Szentkorona, a Jogar, az Országalma, a Koronázási Palást, Szent László király koponya-ereklyetartója, a koronázási ezüstkereszt és a magyar középkor számos más tárgyi emléke. Kiállították a Szent Jobbot is — Szent István király kézfejereklyéjét —, amelyet egyébként a Bazilikában őriznek és múzeumi bemutatására 1986 nyarán megkezdődik a Városliget Dózsa György út felőli oldalán, a Gorkij fasor tengelyében az új Nemzeti Színház építése. Az e célra nyitott csekkszámlára — Magyar Nemzeti Bank, OTP XXII. 546 621 — közadakozásból 1985. okt. 12-ig 142 millió 591 ezer 700 forint folyt be. Ebből külföldi befizetés 9 millió 458 ezer 900 forint. Kálmán Imre regényes életéről könyv és film készült! A budapesti Zeneműkiadónál megjelent Kálmán Vera ,,Emlékszel még...” c. memoár-kötete, amelyben az operettirodalom egyik legnagyobb alakjáról vall Vera asszony, a művész özvegye. „Az élet muzsikája": ez a címe a halhatatlan dallamok szerzőjének kalandos életéről készült új, zenés magyar filmnek, amelynek Huszti Péter a főszereplője. A filmben szólót énekel — többek között — Sass Szilvia, Ilosfalvy Róbert és Melis György. A hazai sajtó nagy elismeréssel méltatja az Ausztráliában élő Domahidy András „Árnyak és asszonyok” c. regényét, amelyet a budapesti Magvető Kiadó jelentetett meg. A színiévad legjobb magyar drámairól teljesítményéért járó Szép Ernő-díjat a szabolcsszatmár megyei Nagykállóban élő Ratkó József költő nyerte el a Szent Istvánról szóló „Segítsd a királyt!” c. drámájáért. A verses drámát a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mutatta be. Ugyancsak a Magvető Kiadónál látott napvilágot Cseres Tibor Kossuth-díjas iró új regénye, ,,A foksányi szoros”. A regény tárgya egy elfelejtett epizód az 1877-es orosztörök háború idejéből, ill. az Osztrák-Magyar Monarchia beavatkozási kísérlete Törökország megsegítése céljából. A fegyveres akció katonái székelyek lennének, az akció iránya Moldva, ahol „támaszpont" is kínálkozik; a moldvai csángók. A hiteles történelmi adatokra támaszkodó regény egy létében, anyanyelvi és hitbéli megmaradásában veszélyeztetett népcsoport iránti szeretet regénye. . . „István, a király” a budapesti Nemzeti Színházban! Szörényi Levente és Bródy János nagysikerű rock-operáját, az „István, a király”-! — Kerényi Imre rendezésében — az ország első színháza is műsorára tűzte. Az eddigi előadásokkal (Városliget, Szegedi Szabadtéri Játékok) és a hanglemez-változattal ellentétben a Nemzeti Színház előadása végén elhangzik a Himnusz is. „A 15 müliós, teljes nemzetet szolgálom ..." — hangsúlyozta PUski Sándor a budapesti Kossuth Klubban tiszteletére rendezett, nagysikerű esten. A rendkívüli érdeklődés mellett megtartott estet Fekete Gyula, a Magyar írók Szövetsége alelnöke vezette be. Ezután Püski Sándor előadást olvasott fel életpályájáról, visszaemlékezett az 1943-as Szárszói Konferenciára, majd szólt.a hajdani budapesti „Magyar Élet" és a jelenlegi New York-i Püski-Corvin könyvkiadók tevékenységéről. A nagysikerű est második részében Püski Sándor válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Jó ütemben haladnak a budavári Sikló helyreállítási munkálatai. A „Budavári gózsikló” eredetileg Széchenyi Ödön kezdemé nyezésére létesült, hogy a legrövidebb úton kösse össze a Clark Ádám teret a Szent György térrel. Az 1870-ben felavatott, 1945-ben pedig elpusztult Siklót a mai technikai igények figyelembevételével, de korhű állapotban építik újjá és várhatóan 1986. május 1- én lesz az ünnepélyes átadás. „Európai hírű betűmetsző és nyomdász" — olvasható most már nemcsak a csöndes kolozsvári Házsongárdi temetőben, Tótfalusi Kis Miklós sírján, hanem a nyüzsgő amszterdami belvárosban is! Az amszterdami városi tanács — Tótfalusi Amszterdamban kiadott „Aranyos Bibliá"-ja megjelenésének 300. évfordulója alkalmából — kétnyelvű emléktáblát avatott abban az amszterdami utcában, ahol az erdélyi születésű nyomdász kilenc évig élt. Az avatóünnepségen részt vett a debreceni Kántus énekkar is. A jubileum alkalmából a Magyarországi Református Egyház magyar biblia-kiállítást rendezett az , Jászai Mari unokája 77 évesen lépett először a színpadra! — Nemrégiben Jászai Mari emlékházat avattak Ázsáron, a nagy magyar színésznő szülőfalujában. Sinkovits Imre ünnepi szónoklata után idős asszony lépett a mikrofonhoz. Saját, alkalmi költeményét szavalta el — fergeteges sikerrel. A győri Kisfaludy Színház jelenlévő igazgatója azonnal meghívta egy nagymama-szerepre a rendkívüli színészi képességekkel rendelkező Jászai Joli nénit, aki nem más. mint Jászai Mari unokája. A 77 esztendős, nyugdíjas, falun élő asszony első színpadra lépése után is sikert sikerre halmoz; szerepelt a televízióban. eljátszott több filmszerepet és újabb színházi meghívások is várják. A vér nem válik vízzé . . . BARÁTSÁG-HIRDETÉS Miskolci gyógyszerész — egyetemi tanár házaspár szivesen kötne levél-barátságot amerikai, kanadai családdal, esetleg kislányukat magyarországi nyaralásra szivesen látná vendégül. Érdeklődők írjanak a következő címre: Dr. Kiss Lajosné, Miskolc III., Dorottya u. 6., Hungary 3534.
