Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)

1985-04-01 / 4. szám

1985. április Nyugati Magyarság — Hungarians of the West II. oldal LEVELEK B KÉSZPÉNZ! A „Horthy-rezsim” cimü cikk nem tudom, milyen alkalomból került a Nyugati Magyarság márciusi számába. Semmiféle időszerűségét nem látom a cikknek, mely csak arra jó, hogy ismét felkavarja az érzel­meket. Eleget szenvedtünk a múltért. Nem félünk annak hibáival szembenézni, de a döglött oroszlán megrugdosása nem a legbatrabb erkölcsi tett. Bibó István ezt a cikket 1946-ban irta. Akkor, mikor a második világháború sebei még sajogtak és amikor még sokan — úgy. mint ő is — azt remélték, hogy a romokon egy új, szebb, igazságosabb Magyarországot fognak felépí­teni. Ekkor ez a hang, ha nem is volt tárgyi­lagos, megbocsájtható volt. Sajnos nem lehet a történelem kerekét visszaforgatni, hogy 1956 után még élő Bibó Istvántól megkérdezhetnénk, hogy változott-e állás­pontja a Horthy-rezsimmel kapcsolatban? Amilyen bátor és egyenes ember volt Bibó István, meg vagyok győződve arról, hogy sokkal enyhébb ítéletet mondott volna. Ugyanis akkor már össze tudta volna hasonlítani a Horthy-rezsimet egy annál sokkal elnyomóbb rendszerrel, melynek még az a védelme sem volt meg, hogy hibáit egy háború két oldalról beszorított tehetetlenségében követte el. Ötvenhatban Bibónak be kellett ismernie, hogy a törté­nelem vihara és a rettenetesen eltolódott erőviszonyok őket, az 1946-ban még olyan merészen reménykedőket és.az olyan köny­­nyedén ítélkezőket is egy pillanat alatt sodorta el. Szeretném hinni, hogy lett volna Bibó Istvánban elég önkritika, hogy beis­merje, hogy a háború igazi áldozatai nem a szélsőséges elemekből kerültek ki, hanem a jóindulatú, jóhiszemű és becsületes utakat kereső azon magyar többségből, amely latta. hogy sem a német, sem az orosz ügy nem a mi ügyünk és mégis választanunk kellett. Ki tudta akkor, melyik a kisebbik rossz? Hisz még ma sem mondta ki a történelem ebben a vitában az utolsó szót! 1982-ben írtam egy cikket Örkény István „Lágerek népe" c. könyvével kapcsolatban. Abban domborítottam ki. mekkora különb­ség van a szerző közvetlen a háború utáni álláspontja és a közvetlenül a forradalom előtti álláspontja között. Biztos vagyok ab­ban, hogy a szélesebb látókörű Bibó István sem topogott egyhelyben az események sod­rában. Az viszont nem vitas, hogy akar a múltban, úgy 56-ban sem. az emberi jó­akarat nem bizonyult elégségesnek a brutális fizikai túlerővel szemben. Most tehát kezd­jük felhánytorgatni, hogy kit mennyire terhel a felelősség, hogy engedték az esemé­nyeket egy Rakosi-rezsimig fajulni? Nem érezzük át. hogy itt lenne az ideje — ahe­lyett, hogy a múltat hánytorgatva, sebeket feltépve, vitákat provokálva tovább növeljük a széthúzást —, hogy inkább Jal­táról, vagy az erdélyi helyzetről beszélnénk, mely mint egy közös alap közelebb hoz egy­máshoz? Ezért találom én ezt a cikket időszerűtlen­nek. Nem azért, mert kritikai gyakorol, me­lyet mar ezerszer melldöngetve megtettünk magunktól is, hanem mert egy olyan idő­szakban! idézetet hoz fel az újság, melyről a mai távlatból tisztán látható, hogy a szerző elvetette a sulykot. Úgy érzem, hogy ennyi kiigazításra szükség van ahhoz, hogy a Nyu­gati Magyarság tárgyilagossagat megőrizze. Domokos Sándor Az októberi szám utolsó oldalán a kis tudósítás cime: „A szórvány magyarságról". Mivel témámba vág. azért igencsak kényes vagyok ra. Öt ország, köztük Magyarország szakemberei tanácskoztak a szórvanyma­­gyarságról Budapesten. A másik négy természetesen nyugati ország. Jól tudjuk az okokat, hogy miért nem vehetett részt senki sem Romániából, stb. Igaz. azokat nem tekintjük „szórványmagyaroknak", de azért néhány jó tanácsot adhattak volna. De hát erről le kell mondanunk. Ami felháborított, az az elegáns mozdulat volt, mellyel a jelenlevők teljes egyet­értésben kihajították az ablakon a múlt század porlepte, elavult nemzetfogalmat. Eddig ezt az otthoniak a „szocialista haza­­fiság" jegyében tették. Annak a szocialista A márciusi számban megjelent „P L." jelzésű olvasói levélhez, amelynek írója várja a hozzá­szólásokat Andrásik Gyula és Tar Mihály írásához: Ön azt irja, kar, hogy az újság igazi nevet kér, mert ezek bosszú­­allóak. Nos, álnéven akar di­csérni, akár szidni, nem a legtisz­tább eljárás. Hamis névvel bírálni — gyávaság! Bosszúallóak . . . ?? Kik ezek és ki fél tőlük? Csak sorakozzanak fel, én nem félek tőlük, sőt alig várom, mikor kezdik kimutatni a foguk fehérjét. A háború régen volt, harcra vágyom — népem, magyarságom megvédése érdeké­ben! Miskolci Panulics Lajos is „Z A C I” (Zálogkökaönró) Zálogosítás és eladás teljes diszkrécióval! KÉSZPÉNZ! S I I hazafisagnak a nevében, melyet nem vesz komolyan és nem tart be a vasfüggöny mögött se senki, csak egyedül a magyarokra nézve kötelező! És erre a kilúgozott haza­­fisagra ütöttük volna ra a „nihil obstat" pe­csétjét mi. Nyugaton élő magyarok? Valóban a nemzet ma már csupán kultúr­­közösség? Mi itt, az Egyesült Államokban élünk, ahol növekszik a patriotizmus. Száz­féle kultúra közösségeinek hazafisaga! Itt egyenesen nevetséges lenne egyenlőségjelet tenni a hazafiság és a kultúrközösség közé! Mert a hazafiság egy nemzetté tudja ková­csolni a százféle kultúra emlőin táplálkozó emberek millióit. A magyar kultúra alapvetően keresztény. Az otthoni rendszer legfőbb törekvése an­nak kereszténytelenítése. Tudom, mert 20 éven keresztül tanítottam ferences gimnáziu­mokban. Ez az egyszerre elnemzetlenitett és kereszténytelenitett kultúra nem magyar kultúra! Ezért semmi köze a magyar nem­zethez! Páldeák Szabolcs, O.F.M. A Nyugati Magyarság 1985. januári szá­mában olvasom, hogy a Kanadai Magyarok Szövetsége elítéli azokat a magyar egyesü­leteket és személyeket, akik az otthon felépí­tendő új Nemzeti Színház költségeihez adományaikkal hozzájárulnák. 39 éves emigrációm alatt ilyen felhá­borító dolgot keveset olvastam. Nem vagyok híve a sok beszédnek, ezért csak röviden fogalmazom meg véleményemet: A Nemzeti-ügy — közös magyar ügy. Abban a színházban a mi nyelvünket és kultúránkat fogják ápolni! Nem vagyok hajlandó egyébként semmi­féle KMSz-akarnokok végett testvéreimet, rokonaimat, s a földet, ahol születtem megtagadni. A KMSz-nek tudomásul kell vennie, hogy otthon is vannak magyarok, nemcsak az emigrációban, s főleg Toron­tóban. Mivel nincs sem egységes emigráció, sem az össz-emígració áltál választott vezetés, az emigraciós magyarság nem kötötte le magát semmihez és senkihez, így a függetlenséget és a szabadságot élvezi, s azt cselekszik, amit akar, amit jónak lat. Semmiféle öncsinalta diktátorok nem ítél­kezhetnek felette. A KMSz nem beszélhet és nem zaklathat kormányokat az emigrációs magyarság nevében, mert annak 80-90 százaléka nem is tudja, hogy létezik. így tehát nem is hatal­mazta erre fel. Ha csak egy kicsit is elgon­dolkoznának, rájönnének, hogy olyan poli­tikai célkitűzések, amelyek homlokegyenest ellenkeznek a hivatalos kanadai-magyar, ill. USA-magyar politikai-kulturális törekvések­kel, úgysem fognak meghallgatásra találni. A Torontói Kultúrközpont „Krónika" c. kiadványában jó par évvel ezelőtt ezt olvastam: „Egyre többen és többen látogat­nak haza Magyarorszagra. Nem szégyellik ezek magukat?! Kitől kérnek ezek engedélyt arra, hogy hazalátogassanak?" — Ehhez fűzze hozza mindenki a saját kommentárját. A februári számban megjelent „Az olvasó írja . . . "-hoz: Kedves Déry Mária! Nem tudom, milyen idős, asszony, avagy hajadon, csak annyit tudok, hogy józanul gondolkodó, magyarul dobogó szívű, és ezért engedje meg, hogy gondolatban megszorítsam a kezét. B Ékszerek-elektromos berendezések-szerszámok-fényképezőgépek I L PRESTIGE PAWN BROKERS AND IMPORTERS LTD. 1007 - 1st Street S.W., Calgary Telefon: 264-5009 ■ 1 ■ ' * „ 3&eötaurant A KÉT VILÁG LEGJOBBJA! A különleges, új étkezési élmény a mexikói konyha fűszerességét kombinálja a hagyományos német ételekkel. Jöjjön el és kóstolja meg mesés menünket! Esténként élő — mexikói és német — zene gondoskodik a hangulatról! 1509 Centre St. s.w. 264-9130 (entrance off 15 Ave.) _ ,ngyenes mm parkol6hely _ Hours-ll:30 a m. to midnite-Mon.-Thurs., Fri. & Sat. until 2 a m. Open at 4 on Saturday Connaisseur Water Systems Figyelem! Ne mulassza el a Connaisseur Water Sys­tems vállalat nagyszerű ajánlatát! Kérésére a vallalat — I0 napos kipróbálási időre — otthonában felszerel egy viztisztitó. kondicionáló berendezést — ingyenesen, minden kötelezettség nél­kül. A készülék működtetése sem sót, sem karbantar­­tast nem igényel. Segítségével: — ásványi anyagoktól mentes, tiszta ivó-, fürdő- és mosóvizet kap; — használata meggátolja a vfzkövesedést, így meg­hosszabbítja a vizmelegitó élettartamát; — könnyebbé válik a kád, csap, csempe, mosdó­kagyló tisztántartása; — kevesebb mosópor és szappan használatával pénzt takarít meg; Ára: $ 429 00 5 év garancia — bérlési lehetőség! 5935 - 35th St. S.E., Calgary 279-0160 WE AT EXECUTIVE CARPETS INVITE YOU TO CHOOSE FROM A COMPLETE RANGE OF: BROADLOOM AREA RUGS — LINO — HARDWOOD TILE - DRAPES WE PROFESSIONALLY INSTALL EVERYTHING WE SELL WE ARE INTRODUCING OUR NEW UNE OF CORONET-RICHMOND CARPETS WITH INTRODUCTORY PRICES BURLINGTON RICHMOND CORONET DOMCO AMES TEQUENDAMA IMPORTS BUCKWOLD WESTERN CONSTELLATION CENTRAL SUP PLY EAGLE DIST • GILT EDGE INTERNATIONAL RUG KENNEDY FLOORING W.G McMAHON OLYMPIA PRIMCO • WALTERS CARPET FINEST QUALITY CARPETS MADE FROM FINEST QUALITY FIBRES Executive Carpets SHOP AT HOME SERVICE 5720 Macleod Tr. S. 255-0181

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom