Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)

1985-03-01 / 3. szám

1985. március Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 9. oldal Isten veled, Kutatóintézet! Január 29-e jeles nap volt a kanadai Föld­művelésügyi Minisztériumban. Az ottawai NEATBY Kutatóközpont nagy aulája megtelt ünneplő közönséggel. Több mint 300 személy jött el, tudományos kutatók, technikusok, intézeti igazgatók és hivatal­nokok, hogy kifejezzék tiszteletüket és jó­kívánságaikat Rajháthy Tibornak, az Otta­wai Kutatóintézet nyugalmazott igazgatójá­nak. Az ünnepi alkalomra az üdvözlő levelek halmaza jött tudós kollégáktól a világ min­den tájáról, Kanadából, az Egyesült Álla­mokból, a közép-keleti országokból, s hazánkból, köszönetüket és elismerésüket tolmácsolva Rajháthy tudósnak a kutató munkájukban nyújtott segítségéért. Megható érzés volt hallani az ottawai beosztottak és magas tisztségben lévő kartársak megemlé­kezéseit Rajháthy doktorról, aki az ötven­hatos forradalom után, fiatal családjával hagyta el szülőföldjét. Akkoriban Tibor már elismert kutató volt, a Magyar Genetikai Intézet volt növen­déke, a Mezőgazdasági Egyetem tanár­segéde. az Örökléstan és A búza nemesítése című könyvek társszerzője . . . Halifaxból jött a sietős telefon az ottawai bevándorlási hivatalba: — Van itt egy magyar — mondta elké­pedve a tisztviselő —, bőröndje nem cók­­mókkal, hanem különféle vetőmagokkal és növényekkel van tele! A Földművelésügyi Minisztérium kutató­ja, Dr. Jack Morrison máris útban volt Hali­­fax-ba, s Tibort még aznap felvették a kuta­tóintézet citogenetikai osztályára. Hagyjuk a virágot virágozni! Mint tudományos kutató az óhazában növényörökléstanban ért el jelentős eredmé­nyeket. Kromoszóma-vizsgálataira korán felfigyeltek tanárai és kollégái, s 1942-ben a Szovjet Tudományos Akadémia is meghívta egy előadássorozatra. Az ifjú tudósjelölt hasznos napokat töltött Liszenkóval, a nagy szovjet kutatóval. Akkor még nemigen sej­tette, hogy pár év múlva, 1944-ben, mint hadifogoly látja viszont a Szovjetuniót. . . Hosszú hadifogságából hazatérve tovább folytatta kutatásait a növénynemesítés terü­letén. Tanulmányaiban megcáfolta az akko­riban divatos micsurini elveket. „Hagyjunk minden virágot virágozni!” — járta a szólásmondás. Az örökléstani elvek tanítása nem kis kurázsit igényelt az akkori Magyar­­ország zsarnoki éveiben. Kanadában is mint növény kutató vált ismertté. Közel száz tanulmánya, számos monográfiája jelent meg angol nyelven. Tudományos eredményeinek elismerésekép­pen 1980-ban beválasztották a „Royal Society of Canada” nevű tudós társaságba. Ez a legmagasabb kitüntetés, amelyre egy kanadai kutató aspirálhat Kanada miniszterelnöke, Brian Mulroney elismerő oklevelet küldött Rajháthy Tibor­nak közel három évtizedes kiváló munkás­ságáért. Az ünnepségen pedig Dr. V. Bur­rows bejelentette, hogy egyik új zabfajtáját róla nevezte el — „Tibor”-nak . . . A Központi Kísérleti Farm madártávlatból, az Országos Mező­­gazdasági Minisztérium, „Sir John Carling” központi épületével. Dr. J.J. Cartiere vezérigazgató baráti kézfogással és elismerő ok­levéllel búcsúzik Rajháthy Tibortól. A központi farm gazdája A Rajháthy-házaspár, Judy lányuk üzenetét hallgatva. beszélgetésünkkor — hadügyi szempontból a kisnemzetek sorába tartozik, de mező­gazdasági kutatásban és termelésben — akárcsak Magyarország — az elit népek között áll! A hires kanadai „Marquis búza" hazánkban is elterjedt, „Márki búza" néven, s éveken át a legjobb búzafajták egyike volt. Kanada mezőgazdasági élvonalában az Ottawai Kutatóintézetnek, s Rajháthy igaz­gatónak, a Központi Mezőgazdasági Telep „gazdájának" óriási szerepe van. Egy év­századon át itt dolgoztak ki számos új mezó­­gazdsági módszert, itt tenyésztettek ki sok, immár világhírű növény- és állatfajtát, s itt fejlesztenek ki ma is olyan modern technikai vívmányokat, amelyeket az itteni kutatók oly önzetlenül osztanak meg a mezőgaz­dasági világgal, különösen a fejlődő orszá­gokkal. Tibor vezetése alatt gyökeres válto­zásokra, átszervezésekre került itt sor. Egy fedél alá hozta a kutató és üzemi részleget, új genetikai mérnöki osztályt létesített, ahol a fiatal Molnár István doktor végez tudo­mányos kutatást számos társával. A jó vezetés záloga Arra a kérdésre, hogy mi az eredményes vezetés titka, némi gondolkodás után vála­szol: — Meg kell találni a beosztottak szívéhez a kulcsot. S az Intézet alkalmazottaival elbeszélgetve megtudjuk, hogy Rajháthy Tibor valóban példás vezető volt. Nagy népszerűsége ab­ban rejlik, hogy értett az emberek nyelvén. Volt mindenki számára ideje, egy jó szava. A technikus éppen olyan közel állt szívéhez, mint a kutató, a kétkezi munkást éppen úgy megbecsülte, mint felettesét, a miniszterhe­lyettest. Nagy eredményeket csak a közösség összefogása révén lehet elérni. Egy új növényfajta kifejlesztésében éppolyan fontos szerepe van az agronómusnak, a tech­nikusnak, mint a kutató növénytanosnak. Évekkel ezelőtt itt kezdte pályafutását a fiatal Böröczki Mihály mint technikus. Raj­háthy igazgató ezernyi gondja-bajában is felkereste a laborban, s elbeszélgetett vele, mert új alkalmazott volt, s ráadásul magyar! Az idősebb Böröczki szülők még ma is hálával emlegetik ezt a szerető gondos­kodást. A búcsúünnepség megható része volt, amikor a távoli Nova Skotia-ban élő Judy lányuk hangszalagon küldött üzenetét sugá­rozták a szépen feldíszített, hatalmas terített asztalokkal övezett díszteremben. A Raj­háthy házaspár, s Gábor fiuk szeme könny­be lábadt, amint az érzelmes, de okos szavak szálltak — az apáról, a kutatóról, az igaz­gatóról, az egyetemi vendégelőadóról. De könny csillogott ott mások szemében is, akik át tudták élni a pillanat magasztosságát, amely a hősi epikával határos . . . íme, három évtizede egy angolul alig be­szélő menekült partra szállt Kanada fagyos kikötőjében, növénymagvakkal a bőrönd­jében, azt sem tudva, hova-merre sodorja majd az idegenség ijesztő szele. Tibor maga is „decemberi csodá"-nak nevezi e költői vitorla jelképes levonását. Mi pedig, honfitársai, az emberi igye­kezet, a magas értelem és nemes humánum beteljesedését látjuk magasröptű pályájában. További jó munkát kívánunk újabb élet­­utadon, Tibor! Miska János Újabb beosztásomban — mint a közép­kanadai kutatókönyvtárak vezetője — több ízben volt alkalmam kapcsolatba kerülni Rajháthy Tiborral. Közvetlen, sokoldalú, fiatalos hozzáállású vezetőként ismerik a minisztériumban. 1976 óta irányította az Ottawai Kutatóintézetet. A főváros szivében lévő Központi Mezőgazdasági Telep 500 hektárnyi területen fekszik, magába foglalva a kísérleti táblákat, a „Dominium Arbo­­retum"-ot, a dísznövények kertjét, a trópusi melegházat, számos kutatóintézettel. Itt van a Szövetségi Földművelésügyi Minisztérium központja, száznál is több modern laborató­riummal, s itt van a milliós könyvgyűjtemé­nyéről és komputer-technikájáról világhírű Országos Mezőgazdasági Könyvtár — meg­annyi fiókkönyvtárával. A városra lenéző „Central Experimental Farm”-ot évszázados füves, bokros, erdős parkjaival, múzeumaival, istállóival, fészere­ivel a turisták százezrei látogatják évente. — Kanada — mondta Tibor legutóbbi A Kanadai Országos Mezőgazdasági Könyvtár élen jár az új technológia alkal­mazásában. Képünkön Miska János a GEAC nevű mini-komputer működését ismerteti Lendvay Olgával, a Nemzetközi Tudományos Kutatóközpont (IDRC) munkatársával. SZIVÁRVÁNY Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Mózsi Fe­renc szerkesztésében négyhavonként megje­lenő „SZIVÁRVÁNY” c. irodalmi, művé­szeti és kritikai szemlét. Színvonala, kivitele igényesebb olvasóinkat is elismerésre kész­teti, lapjain az emigráció vezető irodalmi személyiségeinek írásait találhatják. A i 30 oldalon megjelenő kiadvány előfizetési ára US-$22.-, megrendelhető: FRAMO Publi­shing, 561 W. Diversey Pkwy., Chicago, IL 60614, HSA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom