Nyugati Magyarság, 1982 (1. évfolyam, 2-9. szám)
1982-02-01 / 2. szám
1982. február Nyugati Magyarság - Hungarians of the West 5. oMal BAGOSSY LÁSZLÓ: rp ' 1 • rr r* r Teli verofeny Ilyenkor télidében, ha otthon járnánk, felniehetnénk a Budai Várba — egy kis sétára. Felniehetnénk több helyen is: az eredeti várkapuk nyomán, a Vizi-kapunál, a Bécsi-kapunál vagy a Fehérvárinál. Ezek bármelyikéhez autóval is könnyen fel lehet jutni, máshol azután sehol. De ha már sétáról van szó, akkor van még másik három lehetőség is — gyalogosan. A Jezsuita-lépcső, amelyik rangosán a Halászbástyához vezet, vagy hátul a Fedett-lépcső a Vérmező felől, esetleg a Buzogány-toronynál, a Nagy Rondella felől. Legyen az utóbbi, induljunk dél felől, a Szarvas Vendéglőtől. Előttünk a Várhegy, 70 méterrel a Duna szintje fölött, a meredek várfalak, bástyák sokasága, és magasan fönt a pompázó Várpalota. A mögötte másfél kilométerre húzódó lakónegyed templomai, házai innét nem látszanak. Most hó borít mindent — tél van, de kellemes a napsütés és az ember szívesen nézelődik. Ahogy közelítünk a Buzogánytorony tövébe vágott kapuhoz, oldalt elmarad a Nagy Rondella ostromokat idéző zord tömegével, mellette pedig kis török temető húzódik meg; túr bános sírkövein külön kis hókucsmákkal. A VÁRPALOTA Belépünk a bástyafalon vágott apró kis kapun — a mából a tegnapba, meg a tegnapelőttbe. Zárt palotakertben vagyunk, a szikrázó hó történelmet takar, ha körülnézünk. A falak minden egyes köve történelmet idéz. Ha pedig felnézünk, előttünk magasodik a Várpalota. A Várat IV. Béla építtette 1242 után, mert tartott egy újabb tatárjárástól. A palotát hozzá már Nagy Lajos királyunk emeltette, de akkor az közel sem így nézett ki. A Vár, a Palota a XIV. századtól kezdve épült, századokon át bővült, alakult. Királyok építették, királyok lakták. Fénykorát a reneszánszban, Mátyás király idején élte. Nagy királyunk káprázatos palotát varázsolt ide, amelynek léhán Kelet is, Nyugat is ámuldozott. T^&tte; évi jövedelme meghaladta az' egybillió aranydukátot — meghaladta a korabeli angol vagy francia királyok jövedelmét Az udvar körül fényűző élet alakult ki; sok Itáliából jött művésszel, humanistával. Legnevezetesebb köztük Mátyás történésze: Bonftni. Velük és az Itáliában tanult fiatal nemesekkel terjedt el a legfinomabb firenzei reneszánsz építészet hatása Budán, és innen sugárzott szerte az országba. Királyi kőfaragóműhelyek létesültek itt, kerámia- és majolika-műhelyek alakultak, amelyek magas európai művészi szintet képviseltek. Itt, a palota előttünk lévő szárnyában van most az Országos Széchenyi Könyvtár. Itt, ebben a szárnyban volt Mátyás híres könyvtára, a Corvina. Nevét Mátyás családi címeréből választotta; a holló neve latinul: corvus. Az Itáliából jött művészek, a műhelyek kiváló illuminátorai: Cattaneo, Rosetto díszítették a király pompás könyveit, a világhirű corvinákat Ha végigmegyünk az összekötő szárny széles márványfolyosóján, az ablakokon át a hajdani Újvilág-kert most hóval borított képe tárul elénk, párkánya fölött a Nagy Rondella ágyúállásai látszanak, azon túl meg a Lihegő-kapu fölé emelt lőportorony. Még odább a Zsigmond-kápolna tornya, itt alattunk az István-torony zömök talapzata még 1320-ból; a Vár első épületének, a lakótoronynak csonka maradványa. Mellette pedig, játékos könnyedséggel egy reneszánsz kút, félig a hóba süllyedve, Mátyás és Beatrix címerével. Az épületegyüttes, ahova most jutottunk, a Budapesti Történeti Múzeum otthona. Kövek, ötvös-remekművek — külön történelem. Mégis, itt vannak az 1974. évi feltárás Európa-szerte feltűnést keltő leletei: a gótikus szoborlelet gazdag sora, ötvenöt torzó — még 1400 körüliek —, szakmai nevükön „protoreneszánsz”. Járjuk a termeket, nézzük a kiállított tárgyakat és átjutunk a keleti szárnyba, amely ma a kupolacsarnokkal együtt a Nemzeti Galériának ad helyet. — Középkori Gyűjtemény, a Toporcai Madonnák, oltárok a Szepességból, Trencsénből, Liptószentmáriáról, amelyeknek nemrég fejeződött be restaurálásuk. A Jánosréti Szárnyasoltárok a Galéria díszei, büszkeségei. A későreneszánsz, a korabarokk festőművészete; Munkácsy Mihály remekművei, Pál László művészete, a nagybányai festészet remekei — mind-mind felejthetetlen élményt jelentenek. Ha kimegyünk az épület elé, az Északisarokbástyán elhelyezkedő térre, ragyogó kép tárul elénk: előttünk a zajló Duna, a fenségesen ívelő Lánchíddal. A túlsó parton apró villamosok suhannak — ott van a Tudományos Akadémia épülete, odább az Intercontinental lépcsőzetes tömbje. Jobbra a karcsú Erzsébet-híd, nyüzsgő forgalmával, és a kéttornyú, öreg Belvárosi-templom. Balra a kettős tagoltságú Margit-híd és a téli köntösbe burkolózó Margit-sziget Itt oldalt, a bástya peremén magasodik hazánk ezredéves fennállását hirdető hatalmas Turulszobor, mellettünk, alattunk pedig a múlt emléke. A 700 éve álló vár sokszor pusztult A hajdani dicsőség emléke, a korabeli fényes Várpalota kirabolva enyészetnek indult a 150 éves török megszállás alatt. A Palota vörösmárvány díszlépcsőjének egy művészi kandelábere ma Isztanbulban, az Aja Szófia kincsei között látható. Mátyás híres corvinái pusztulásra ítéltettek — ritka fellelt példányai ma vagyont érnek. Buda 1686. évi visszafoglalásakor a Palota és a polgári negyed jóformán teljesen elpusztult Később innen, a bástyákról bombáztatta Hentzi császári generális Pestet 1848-ban új ostromot szenvedett el a Vár. ... És 1945-ben ismét romossá lett a Palota; égett, pusztult minden itt is, meg a lakónegyedben is, ahol házak tűntek el örökre és nem maradt épület súlyos károk nélkül. SZENT GYÖRGY TÉR A középkorban ide csak felvonóhídon át lehetett kijutni a Várból. A tér akkor egy nagy tábor képét nyújtotta, rajta túl meg a polgárváros. Sorompók körben, hátrább kutak, ciszternák — kellett a sok víz az embereknek, lovaknak. Itt rendezték a lovagi tornákat, baj vívásokat Hosszú póznákon tarka zászlók lengtek, díszben pompázó nagyurak köszöntötték egymást a páholyokban, kürtszóra iramodó páncélos lovasok — pajzsok, tollforgók, címerek —, háttérben pedig a vivátozó sokaság. Összekötő szerepe van ma is a térnek, a Várpalota és a lakónegyed között Bástyaszélen áll a Sándor-palota, a főváros egyik legszebb klasszicista épülete. Otthona volt egy időben a lovasbravútjaiiól híres Sándor Móric grófnak, a legendás „ördöglovas”nak. 1867—1944 között miniszterelnöki palota, ma állami vendégház. A mögötte húzódó épületegyüttesnek különös története van: 1270 körül IV. Béla ferences kolostort alapított itt s annak egyik oldalát a Szent János templom képezte. A hódoltság idején a budai pasák itt tanyáztak — nem a királyi várban —, a templom pedig dzsámi lett 1686 után karmelita zárda volt, de a rendet II. József föloszlatta; a zárda királyi rendelettel kaszinó lett, a templomból pedig a XVIII. század végén Kempelen Farkas copf stílusú színházat alakított ki. Itt rendezte első, magyar nyelvű színielőadását 1790- ben Kelemen László és társulata, 1800-ban pedig Beethoven tartott hangversenyt benne. Itt játszottak a magyar színjátszás klasszikusai: Déryné, Megyeri Károly, Laborfalvi Róza, Egressy Gábor. A II. világháborúban romossá lett épület hosszú hallgatás után újból megnyitotta kapuit — kedvelt színfolt ma a főváros kulturális életében; hangulatos szórakozást nyújtó, patinás hely a Várszínház. A tér alatt, mélyen lent húzódik az- Alagút, amelyben a nap minden szakában autók suhannak erre-arra. DÍSZ TÉR Nevét a XVIII. században itt tartott őrségváltások, katonai parádék nyomán nyerte. Valamikor a vár főpiaca volt és a kivégzések színhelye. Itt halt meg a harminc nemes és Kont „a kemény vitéz”. Itt vétette Hunyadi László fejét V. László. Két kapuja is volt itt a Várnak, amíg a forgalom ki nem nőtte: a Duna felé nyíló Vizi-kapu és a Vérmező felé vezető Fehérvári-kapu. Itt kezdődik barangolásunk első szakasza: TÓTH ÁRPÁD SÉTÁNY Meghitt fasorával minden évszakban kedvelt helye a Várban lakó legöregebbeknek és legfiatalabbaknak. Feltűnik most is egyegy idősebb pár, bottal, óvatos léptekkel, és nagyon keresettek, de a bástya-sétány hangulatához csakúgy hozzátartoznak, mint a zöld eozinmázas díszkút, amely Baranya megye és Pécs város ajándéka volt Pest és Buda egyesítésének 100. évfordulóján — 1973-ban: „Bánya meg erdő küldött s város, kétezer éves — Százesztendős légy, általam is gyönyörűbb.” ÚRI UTCA A Vámegyed leghosszabb utcája Ennek házai is — mint a budavári település lakóházainak zöme — Zsigmond király idejéből valók. Mai formájukban kis barokk házak és kis barokk paloták. Az egyik ház előtt furcsa csapóajtó. Zárva van, mellette kis tábla hirdeti, hogy itt van a Vár alatti 10 kilométer hosszú barlangrendszer bejárata Havonta egyszer idegenvezetők kalauzolják az érdeklődőket a földalatti régi kutakhoz éS börtönökhöz, meg a németek ostrom alatti, bombabiztos főhadiszállásához. Oldalt, a Balta-közbe látunk most be, amelynek dongaboltozata úgy hat, mintha a szomszédos házak támogatnák egymást Majd térré szélesedik az utca; ott van rajta a Hadik-szobor. Mária-Terézia legendás huszártábomoka volt ó, aki portyái során megsarcolta Berlint Tovább — lakótorony maradványát látjuk a középkorból. Ezeknek köveit forró mészbe ágyazták, aztán nem fogta többé a csákány, csak nehezen az idő vasfoga Az utca utolsó házában 1791-tól az osztrák Helytartótanács működött Itt tartották fogva a magyar jakobinusokat, innen kísérték utolsó útjukra őket, a Vérmezőre, és itt raboskodott Kazinczy Ferenc is. Ahol az utca végében a Magdolna-torony áll, az több kismama is, gyermekkocsikkal — az már a Kapisztrán tér. áldott napsütésben. A padok most nem (Folytatás a köv. számban) ANGELS ON DEVIL’S ISLAND Katyi Endre rendkívül megrázó, a világ számára a magyar becsületet és helytállást meggyőzően példázó, angol nyelvű könyve — második kiadásban — megrendelhető szerkesztőségünk vagy közvetlenül a szerző címén: Mr. Andrew Katyi A könyv ára: 1306-40th St. S.E., Calgary $10.- plusz $1.- postaköltség A Ssmt litván* é# « Mátyás templom Vámos László felvétele
