Nyugati Magyarság, 1982 (1. évfolyam, 2-9. szám)
1982-09-01 / 9. szám
8. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1982. szeptember LEMKE GYULA: „Emlékezzünk régiekről” Lapunk augusztusi számában közöltük dr. Csapó Imre: Bogyószedó nép? című írását, amelyet Lemke Gyula vancouveri munkatársunknak ajánlott. Az említett cikk a ,, Tárogató’ ’-ban megjelent történelmi tanulmány kapcsán íródott, így talán nem volt közérthető és félreértésekre adhatott alkalmat. Most közöljük Lemke Gyula tanulmányának bevezető részét, mint a hozzászólás alapját. Emigrációnk jelentős hányada — megosztottságunk vagy közömbösségünk dacára — híven őrzi hagyományainkat, otthoni szokásainkat és érdeklődéssel fordul a magyar múlt felé. Ez nemzeti öntudatunknak biztató jele, hiszen Kovách Aladár szerint: „Egy lépést sem tudunk tenni a jövő felé, ha nem támasztjuk hátunkat a múltnak!” Valóban: otthoni népünk és még inkább kettős járomban sínylődő testvéreink szorongattatása idején bizakodást, reményt és erőt csak fényes történelmünkből meríthetünk. Mégis, mintha keveset foglalkoznánk népünk múltjával. Akkor is, rendszerint, csak egy-egy évforduló vagy kiemelkedő esemény kapcsán. Különösen elhanyagoljuk a Szent István előtti korszakokat, századokat és ezredeket. Ennek oka valószínűleg az, hogy az emigrációs történelem-kutatásban elburjánzottak az alá nem támasztott föltételezések. Az álmodozóknak azonban legyen mentségük, hogy az elveszett, feledésre ítélt, valósággal kiirtott magyar mítoszt keresik. Végeredményben: minden nemzet őstörténete a regék, föltételezések, az ismeretlenség ködébe vész. Itt már nincsenek tények, csak hit van. Hit a nemzet különleges származásában és históriai küldetésében. Éppen ezért a mítosz, a hit nemzetfenntartó, nemzetmegtartó erő. Származásunkat, őstörténetünket kielemezni, megvitatni, mítoszunkat rehabilitálni egyenesen kötetességünk. Jelen sorok írója nem hivatásos történész. Nem saját kutatásaimat adom közre, hanem tudósok munkái alapján próbálok vázlatot készíteni. Szövegezésem csupán visszhang. Főbb forrásaim: László Gyula, Padányi Viktor, Sebestyén László, Nagy Sándor, Fehér Jenő, Váradi Imre, Csalányi Dezső, Lengyel Imre, Haraszti Endre tanulmányai. Ezeket a műveket kivonatolom, idézem és „ollózom”, pár szerény cikk keretében. Becsúszó tévedéseimet, melléfogásaimat talán majd a hivatottak helyesbítik, kiegészítik. Tárgyilagos igyekszem maradni, de ebben valószínűleg befolyásol a magyar ember elfogultsága. Szóljon mellettem, hogy a német történelmet germán, a francia történelmet gall, Hispánia történelmét spanyol-portugál elfogultsággal vetették papírra. Eléggé lehangoló, hogy a világ históriásai közül, a Bach-korszaktól kezdve, csak a magyar történészek akartak ridegen tárgyi-VAN A DIAMOND LTD. Telefon: 244-5210 LÁNCOK — KARKÖTŐK 14 karátos - $22 g-ja — 18 karátos - $25 g-ja Nagyon szép keresztek, fülbevalók igen olcsó árban, kis gyémántköves gyűrűk 95 $-tól! ^ Árusítás csak előzetes megbeszélés alapján! m HOLIDAY TRAVEL Kedvezményes csoportos utazások: A Philippi-szigetekre 14 napra $2375.- teljes ellátással (1 nap Taipei-ben) LOVE BOAT Mexikó — 7 éjszaka ingyen repülés - 1386.- US-$-tól Karib-szigetek — 7 éjszaka ingyen repülés - 1302.- US-$-tól A fenti árakban bennefoglaltatik: repülőjegy — hotel — oda-vissza szállítás Las Vegas-ba csoport november 4-8-ig, 3-4 napos tartózkodásra $380 - Disney land-be 7 napos tartózkodásra 195.- $-tól plusz repülőjegy (1 nap mindenre érvényes jegy), külön turnék olcsón igényelhetők! Hawaiiba 14 napos tartózkodásra 549.- $-tól CHARTER BUDAPESTRE Töltse a Karácsonyt szeretteivel! . A csoport indul dec. 7-én és visszatér jan. 5-én vagy 17-én Minél előbb foglaljon, mert már nem sok hely van! $100 - letét biztosítja a helyét, a teljes összeget pedig 50 nappal az indulás előtt kell kifizetni. Az ár: $1150.Udvarias, gyors, pontos kiszolgálás három iroda alkalmazottai Utazását egy telefonál elintézheti! állnak rendelkezésére. Kérésre a jegyeket házhoz szállítjuk Magyar vezető az ogdeni irodában! EGYED (Bukovits) Tóni 279-9797 11,2885 80th Avenue S.E. lagosak maradni. Annyira tárgyilagosak, hogy az adott több lehetőség közül mindig a magyarságra nézve legkedvezőtlenebb föltételezést fogadták el tényállásul. Ennek a rideg, érzéketlen, sokszor magyartalan felfogásnak következtében megtagadták hun-avar rokonságunkat, hamisan értékelték Kárpát-medencei letelepedésünket, elsikkasztották Gestákban megörökített, népünk száján még gyermekkoromban is élő mítoszunkat László Gyula és Szentmihályi Imre hangsúlyozzák, hogy a székelyek és „göcsej”-iek között még most is tartja magát a hiedelem, hogy Attila népéből valók. Ezt, mint göcseji származású, magam is megerősíthetem. A hun rokonság hite azonban élt Magyarország minden táján. Debrecenben csakúgy, mint Zalaegerszegen, Szegeden csakúgy, mint Moldvában. Gárdonyi Géza úja: „A magyar történetírásban Budenznek és Hunfalvynak (a Bach-korszak történészei) Batu káni szerepe volt. Földúltak és elégettek minden hagyományt. A hun rokonságot merőben megtagadták és Attila magyar dicsőségét beledobták az Akadémia szemetes ládájába.” De szemetes ládába került a honfoglalóként ismert magyarság igaz története is. Róma népe büszkén őrzi a képtelen legendát, hogy városuk alapítói, Romulus és Rémus farkastejen nőttek fel a pusztában. A franciák szentül hiszik, hogy Trója menekült népének egyenes leszármazottai. A germánok a Niebelung ének alapján hirdetik a „Deutschland, Deutschland über alles”-t A szerbek annyira szabadjára engedték fantáziájukat, hogy magukat tartják a Bábeli Torony építőinek. A románok a semmiből fabrikálták dákó-román származásukat és az alig kétszáz éves, Trianonban felfújt utódállam 2050 esztendős múltról álmodik. Ugyanakkor a mi históriásaink a szibériai őserdőből, a kígyón-békán tengődő, úgynevezett „manszi” ősnéptól származtattak bennünket. Föl kell kiáltanunk Padányi Viktorral: „Amenynyiben ilyen nyomorúságos lenne is nemzeti ősmúltunk, akkor sem szabadott volna megírni, nem szabadott volna így megírni, kézzel-lábbal le kellett volna tagadni.” Szerencsére az újabb kutatások fényénél bebizonyosodott, hogy az, amit nekünk magyar ősmúltként tanítottak — és amit természetesen a külföld készségesen elfogadott —, enyhén szólva, nem felel meg a valóságnak. Ha már az én nemzedékemet, a nemzeti irányzat idején, ennyire félrevezették, el tudom képzelni, mire oktatták fiatalabb kortársaimat s milyen szellemű történelmet sulykolnak a mostani hazai ifjúságba. Bizonyára magyar alacsonyrendűséget és oroszszláv kultúrfölényt. Magyar betyárságokkal szemben szovjet emberséget. Ezt bizony! Mi mást? írva vagyon azonban, hogy amikor a hamisság végképp elnémítja az igazságot, akkor a kövek megszólalnak. És a kövek, a hallgatag sírok, a rozsdás vaskengyelek megszólaltak. . . ÜDVÖZÖLJÜK . . . (Folytatás az 1. oldalról) Ismételjük: nem lesz könnyű dolguk az egyes gyűlések elnökeinek, ha józan, moderált mederben kívánják tartani a gyűléseket, s ha a parlamenti demokrácia írott és íratlan törvényei szellemében meg akaiják óvni e nagyra hivatott értekezletet attól, hogy váratlanul felbukkanó demagógok, önmagukat élvező hordószónokok áldozatává váljon. A nyugatí demokráciák szelleme, a gyülekezési és szólásszabadság szellemisége mindig szem előtt tartandó; gyümölcsöző vitákra természetesen nagy szükség van s ezért a plenáris ülésen is, a munkabizottságok tárgyalásain is lesz „ellenzék”. De — az Isten szerelmére és nemes nemzeti céljaink elérése érdekében is — kíséreljük meg már megkülönböztetni és elkülöníteni az „ellenzék” szót az „ellenség” fogalmától! Próbáljunk meg bízni abban is, aki nézetünkkel ellentétes javastattal jön elő, ne veszítsük el fejünket, mérlegeljük hideg fejjel a legokosabbnak látszó megoldást — s bízzuk a végleges határozatot az elnök által elrendelt titkos szavazásra. Ha nem ezt tesszük, akkor nem bizonyulunk különbnek, mint azok, akik otthon a totális diktatúrában látják az ideális „megoldást”! Akkor mi is ugyanolyanok leszünk, — csak ellenkező előjellel. . . Nemrégen egy hazai „szociológus” a Társadalmi Szemlében megkísérelte, hogy „két legyet üssön egy csapásra”: (1) meg akarta téveszteni a hazai (tapasztalatlanabb) olvasót az emigráció struktúráját illetően és (2) éket akart ütni az ún. „45-ös” és „56-os” emigrációs hullám ma is aktív vezetői közé. (Az 1945 és 1949 között emigrált politikusokat, a Rákosi-féle „szalámi-politika” üldözöttjeit, menekültjeit az illető „szociológus” bizony „kifelejtette”, pedig ezek — akik se nem „45-ösök”, se nem „56-osok” — adják ma idekinti vezetőink jelentős részét!) Nos, úgy vélhető, hogy ezen a torontói Világkongresszuson nem a „szélsőjobboldaliak”, mégkevésbé a ,',szélSőbaloldáliák”, hanem éppenséggel azok lesznek többségben, akiknek életük álma-vágya volt mindig a szabad szó, a többpártrendszer, a vita és a vitapartner tisztelete, a polgári demokrácia! Mutassuk meg a Kádárrezsimhez nagy ügyességgel idomuló sztálinista „szociológusnak”, mutassuk meg hasonszőrű társainak, mutassuk meg a hazai és idekinti „kétkedőknek” is, hogy merünk, tudunk tanulni; merünk, tudunk példát mutatni emberségből, tárgyalókészségből, magyar becsületből! Ha a Világkongresszuson résztvevőket tán megint „fasisztának”, „ellenforradalmárnak” nyilvánítja valamelyik hazai bértollnok, — legyen ez a kifejezés sokkal, de sokkal nagyobb hazugság, hamis rágalom, hamis vád, mint bármikor annak előtte! Ne legyen lehetőleg köztünk senki, akire ez a rágalom könnyen ráhúzható, mint ahogy ne tűrjünk meg senkit magunk között azokból sem, akik — tudatosan vagy tudatlanul bár — a „szélsőbal” felől próbálnak nemzeti érdekeinkért való küzdelmünk elé gátat vetni. Általában: kezeljük mellékesen a csoportérdekeket; csak egyetlen érdek lehet szemünk előtt, s az a magyar nemzeti érdek! A Világkongresszus csakis így érheti el vagy közelítheti meg kitűzött céljait. Szeretettel üdvözöljük a Szabadvilági Magyarok Harmadik Vitágkongresszusát! Delegáltjainknak jó munkát kívánunk és tiszta szívből reméljük, hogy ez az esztendő fordulópontot s új, több derűlátásra alkalmasabb utat hoz emigrációnk és egész magyar népünk élettörténetében. Hungaricus FIGYELEM! FIGYELEM! EURÓPAI CATERING Az ízek utcája Rétest, szilvásgombócot, töltöttkáposztát, palacsintát, lángost rendelésre készítek! Telefon: 249-9031
