Nyugati Magyarság, 1982 (1. évfolyam, 2-9. szám)

1982-09-01 / 9. szám

2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1982. szeptember NYUGATI MAGYARSÁG - HUNGARIANS OF THE WEST A CORVIN Publishing Ltd. havonta megjelenő lapja Published monthly by the CORVIN Publishing Ltd. Kiadóhivatal: Editorial Office: 44 Deerview Way S.E. Calgary, Alberta CANADA T2J 6K2 Tel.: (403) 278-4958 Felelős kiadó és szerkesztő: MIKLÓ SSI István Társszerkesztő: MISKA János Fómunkatárs: HARASZTI Endre Előfizetési díj: Kanada területén: $17.-, Kanadán kívül: $20.­Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza A szükséges javítás jogát fenntartjuk Az újságban megjelent írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőbizottság álláspontját. A teljes, valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkíró felelős Typesetting by CORVIN Publishing Ltd. Printed by North Hill News Ltd Szerkesztőségi zárás a hónap utolsó napján! SAJTÓSZEMLE Franciaországból Az Egyesült Államok üzleti érdekei azt diktálják, hogy Washington újabb hosszú lejáratú gabonaszállítási szerződést kössön a Szovjetunióval — olvassuk a Magyar Távirati Iroda jelentését, amely a továbbiak­ban még ezt írja: Az idén szeptemberben lejáró szerződés alapján a Szovjetunió az utóbbi években évente legkevesebb hat­millió tonna gabonát vásárolt az Egyesült Államoktól. Reagan elnök, aki a lengyel események miatti „megtorlás” céljából min­den szállítást le akart tiltani a Szovjetunió felé, most mégis kénytelen lesz engedélyezni a gabonaszerződés meghosszabbítását, mert mind a mezőgazdasági tárca, mind az agrár­vidékek képviselői sürgetik a kormányt, hogy ne bószítse a farmereket és segítse a termésfeleslegek eladását. Ehhez tudni kell, hogy az amerikai mezőgazdaság idei rekord­­termése következtében a mezőgazdasági termékek belföldi árai olyan mélyponton vannak, amilyenre utoljára a harmincas évek válsága idején volt példa. Érdemes figyelmesen elolvasni ezt a kis hírt, amely a Szovjetunió szégyenteljes nyomorúságából is a kommunizmusnak akar tőkét kovácsolni. A ravasz fogalmazás azt a látszatot kelti, mintha Amerika lenne bajban, ahol a rekordtermés miatt mély­pontra süllyedtek az árak és a farmereket csak úgy lehet lecsillapítani, ha a Szovjet­unióhoz fordul Reagan — segítségért. Mert ha Moszkva nem veszi meg a termésfeles­leget, Amerika saját zsírjába fullad . . . Még szerencse, hogy a Szovjetunióban nem volt rekordtermés (idén sem) és az oroszok minden mennyiséget készek átvenni. Hogy elkerüljék az éhínséget. És közben még annak is örülhetnek, hogy emiatt mélyülnek az ellentétek Amerika és Nyugat-Európa között. Ez nyilvánvaló: Reagan le akarja beszélni a nyugat-európai államokat az „évszázad üzleté”-ről — a szibériai földgázvezetékről — s közben az amerikai búzát milliótonnaszám adja el a Szovjetuniónak. Lám, még az is a kommu­nisták malmára hajtja a vizet, hogy a Szov­jetunió képtelen megtermelni a saját búza­­szükségletét és a hiányt Amerikától kell megvennie. A Magyar Nemzeti Bank képviselői augusztus 9-én 260 millió dollár összegű hitelmegállapodást írtak alá Londonban a Manufacturers Hannover Trust Co. vezette bankcsoporttal. A hitelnyújtásban összesen 15, a pénzpiacokon jelentős amerikai, angol. arab, francia, japán, NSzK-beli és osztrák pénzintézet vesz részt. A középlejáratú hitelt a konvertibilis export fejlesztésére használja fel a Nemzeti Bank. Már nem először utalunk arra, hogy Magyarország külföldi adósságai — a lakosság számához arányítva — a legma­gasabbak az összes szocialista országok között. Az is köztudott, hogy a nyomasztóan magas törlesztések — és kamatok — miatt a Nemzeti Bank nemesvaluta-készlete az utolsó évben vészesen megcsappant. És már olyan hírek is jöttek Budapest felöl, hogy Lengyelország és Románia után Magyar­­ország lesz a következő szocialista állam, amelynek problémái támadnak a kölcsönök visszafizetésével s valószínűleg haladékot kell kérnie hitelezőitől. Adott körülmények között az újabb köl­csönfelvétel egyik lyuknak a másikkal való betömését jelentheti és nagy terheket ró a népgazdaságra, ami végső fokon a lakosság életszínvonalára üt vissza. Újabb „fogyasztói árintézkedésekről” értesíti a lakosságot az Országos Anyag- és Árhivatal augusztus 10-i közleménye. Eszerint a kenyér, a liszt, a belőle készülő termékek és a rizs fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik. így például az 1 kg-os kenyér ára 5,40 forintról 6,40-re, a kifli és a zsemle ára 50 fillérről 60 fillérre nő. Átlagosan 25 százalékkal emelkedik a déligyümötcsök, a fűszerfélék, a kakaó- és csokoiádékészítmények ára 10 dkg kakaó ezentúl 11,30 forintba fog kerülni az eddigi 9 forint helyett. A citrom új ára kilónként 30 forint, a narancsé 39, a banáné pedig 43 forint. (Futó összehasonlítás: I kiló banánért több mint két órát kell dolgoznia egy átlag­keresetű szakmunkásnak. Egy tisztviselőnek még többet. ..) Még ennél is meghökkentóbb a személy­­szállítási díjak szeptember 1-tól esedékes drágulása: a vasúti jegyek ára 100 száza­lékkal, a távolsági autóbuszokon való utazás pedig 120 százalékkal kerül majd többe. A dolgozók munkába járásra használt havi bérletei ezzel szemben a vasúton „csak” 80 százalékkal, autóbuszon 100 százalékkal drágulnak. A tanulóbérletek ára csupán 50 százalékkal nő. A MÁV 1983. január 1-tól szűkíti a ked­vezményes utazások körét és például megszünteti az eddigi menettérti kedvez­ményt, a hétvégi üdülő-helyi kedvez­ményeket és a szervezett csoportoknak ed­dig járó kedvezményeket. A Minisztertanács ugyanakkor rendeletet hozott, hogy az áremelésekre való tekintettel augusztus l-tól havonta 40 forinttal (?) ki kell egészíteni a 2000 forintnál alacsonyabb nyugdijakat Présent A francia államfő most tiszteleg annak az embernek, aki látszólag bölcs és becsületes aszkéta, valójában azonban a Párt bunker­központjában él, mint valami Walt Disney - féle boszorkány elvarázsolt kastélyában. Már 26 éve ül magas polcán, jutalomként azért, hogy tántoríthatatlan húséggel állt ki Moszkva mellett az 1956 novemberében lefolyt mészárlások idején ... A francia államelnökben lesz annyi tapin­tat hogy nem fog beleavatkozni bizonyos „belügyekbe”: elmegyógyintézeti beuta­lásokba, lakáshiányba, alkoholizmusba, megvesztegetésekbe, valamint a világrekor­dot megütő vetélésekbe és öngyilkosságok­ba .. . így azután elégedetten távozhat majd az országból... Le Figaro ... A francia államfő magyarországi hivatalos jellegű látogatása külön figyelmet érdemel. Nem is olyan régen Valéry Giscard d'Estaing, a volt köztársasági elnök azt vetette szemére utódjának, hogy nem folytatja a megkezdett „párbeszédet” a keleti országokkal. A volt elnök ugyanis naiv módon azt képzeli, hogy Franciaország, mint „történelmi hivatást betöltő közép­­hatalom”, nem töltené be hagyományos szerepét és elhomályosítaná ábrázatát, ha nem tartana fönn szoros kapcsolatot a Szov­jetunióval. Giscard d’Estaing most már nyugodt lehet Mitterrand elnök ugyanis úgy döntött, hogy nem fordul közvetlenül a Jóistenhez, hanem inkább annak szentjeihez, ezek sorában pedig éppenséggel Kádár Jánost választotta ki, hogy bebocsátást nyerjen a moszkvai urakhoz és tárgyalófelekhez. Mitterrand Varsó helyett Budapestet része­sítette előnyben. Pedig Budapesten 1956 novemberében szörnyű véráldozat került bemutatásra a szovjet tankok és sztalin­­orgonák jóvoltából, amelyeket a „nem­zetközi testvéri segélynyújtás” jegyében Hruscsov elvtárs küldött a magyar népnek, hogy leverhessék az — akkori szóhasználat szerint — „ellenforradalmi erőket, amelyek meg akarták semmisíteni a szocializmus vívmányait”. Andropov elvtárs, aki akkor a budapesti szovjet nagykövetségen működött, bebizo­nyította, milyen tehetséges a véres megtorlás végrehajtásában. A Ljubljanka-börtön szak­értői bizonyára emlékeztek eme szerep­lésére, amikor 20 évvel később a KGB élére kinevezték. Mitterrand elnök már régen szimpatizál Kádárral, akit „bölcs ember”-nek tart. Amikor a 70-es években először járt Magyarországon, már akkor is agyba-főbe dicsérte kiváló tulajdonságait és eredményeit a magyar kommunista párt vezető tiszt­ségében. Akkor Mitterrand még csak a fran­cia szocialista párt vezére volt, de dicshim­nuszai nem merültek feledésbe. így hát Mitterrand otthon érezheti magát Budapesten . . . Le Quotidien de Paris .. . Francois Mitterrandnak Kádár János iránt tanúsított barátsága — amint erről a francia televízió közönsége is meggyő­ződhetett — „közös történelmi szemléleten” alapszik. De milyen történelemről lehet itt szó? Hisz el lehet-e felejteni, hogy Kádár János, akit ma Mitterrand megölelt, nem más, mint az a bábu, amit az oroszok 1956- ban előszedtek a véres szovjet beavatkozás igazolására, amely a rövid életű magyar szabadságnak véget vetett? El lehet-e felejteni, hogy ugyanez a Kádár végeztette ki 1958-ban Nagy Imrét, a felsza­badult Magyarország reménységét és Maiéter Pált, a magyar forradalmi harcok hősét, valamint számos más szabadsághar­cost? El lehet-e felejteni, hogy 1956 óta a szov­jet páncélosok még mindig Magyarországon állomásoznak, biztosítva a szovjet „testvéri segítséget” a magyar rabszolgáknak? Az idő feloldoz-e minden gonosztettet? ... Kádár János, akit annak idején „Budapest mészárosé”-nak neveztek, nem méltó Franciaország bizalmára . . . ! Franciaországban nagyszámú magyar emigráns él, akik 1956-ban jöttek hozzánk, hogy elkerüljék a börtönt vagy a kötelet Ezek a magyar száműzöttek megborzadva látták, amint Mitterrand Kádárral kezet fo­gott ... (Charles Pasqua szenátor — a gaullista csoport vezetője a szenátusban) . . . Kádár János 1982. július 7-én interjút adott a „Le Monde” c. újságnak, cinikusan kijelentve, hogy az 1956-os szovjet beavat­kozás szükséges volt mert megvédte és megerősítette a „szocializmus vívmányait” Magyarországon. Ezután Kádár igazolni próbálta az 1968- as prágai szovjet beavatkozást is, úgyszintén Jaruzelszki 1981. december 13-án végre­hajtott lengyelországi erőszakos akcióját, amellyel leverte a lengyel nép szabadság­törekvéseit. S ki ne emlékezne Nagy Imre szívbe­­markoló felhívására, amit 1956-ban a Nyugathoz intézett, s amely gyávaságunk és tehetetlenségünk miatt a pusztába kiáltó szó gyanánt semmibe veszett? S ma Mitterrand Franciaország nevében azt a Kádárt ölelte meg, aki Nagy Imre hóhéra lett s behívta Magyarországra a szovjet elnyomókat... Val-de-Marne „Mentsük meg Virgil Tanase-tl” A Romániában elkövetett sok-sok gaztett után most a román kommunista rendszer elkövette azt a merészséget, hogy Párizsban is végrehajtatott egy bűntényt Romániában már 34 éve tart az elnyomás, 34 éve folynak cirkuszba beillő választási komédiák, 34 éve van a sajtó és az igazságszolgáltatás az egyetlen létező pártnak alávetve, 34 éve áll fenn a .marxista-leninista demokrácia’, amelynek egyetlen törvényes alapja az államrendórség, 34 évi terror és totális diktatúra után most a kegyetlenség román "képviselője, a titkosrendőrség Párizsban is lecsapott egy áldozatra s elrabolta Virgil Tanase román származású írót Tanase Franciaországba menekült, majd francia állampolár lett, nagy érdeme, hogy bátran támadta, előbb Romániában, majd Franciaországban, a romániai bűnös politikai rendszert, a szabadság és a huma­nizmus jegyében. Virgil Tanase francia állampolgár ellen elkövetett bűntettével a román rendőrség, Ceausescu vezetése alatt a nemzetközi érint­kezési szabályokat igen súlyosan megsértette s egyben inzultálta mind a francia népet, mind Franciaország hagyományos vendég­szeretetét a menekültek iránt, hiszen Fran­ciaország évszázadok óta „menedékhely a világ összes politikai üldözöttéi” számára. Franciaország nem tűrheti el, hogy saját földjén ily súlyos mértékben megsértsék a nemzetközi jogot és saját törvényeit Fogjuk te a román kommunista terror­rendszer bűnös öklét s tegyük azt ütóképte­­lenné! összeállította és beküldte: Cs. V. L. (Párizs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom