Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-06 / 102. szám
(Trianon 24.) 1944 május 6. 52 Bote SÍ HÍRLAP 7. oldal. Nevelési rendszerünk átállítása Nyugat elpuhító, sorvasztó bűvköréből a mai idők parancsára visz- sza kell térnünk Keletről hozott ősi természetünkhöz, mert csak ezzel a kemény ősi természettel birkózhatunk meg az ellenünk támadó viharral. Egy nemzet ifjúsága nevelésének aíapelveit a nemzeti múltnak kell meghatároznia. Ezt színezi a jelen s céljait a jövőben megvalósítandó eszmények látásával telített prófétai lekek jelölhetik meg. A mi ifjúságunk nevelésének alapelve és nevelésrendszere nem a magyarság ősi szelleme sajátos természetének szüleménye, hanem az álhumoniz- naussal telített „kultúrállamok“ ilyfajta termékeinek szerencsétlen átvétele. A jelen szükségeihez, kényszerítő parancsaihoz kapkodva s megkésve igazodunk, mert a jövendőnket megálmodó őstehetségű magyar íróink és prófétáink eszményeit és célmegjelöléseit megtagadtuk. Pedig jaj egy nemzetnek, ha az áldozatokat legjobban hozni tudó, a viharokkal szemben legjobban dacoló, sőt szembeszállni szinte egyedül képes ifjúságát nem ősi természetének megfelelően nevelte s ha a nemzet arra. amit a jövőben tenni akar, ifjúságát nem ősi természetének megfelelően nevelte s ha a nemzet arra, amit a jövőben tenni akar, ifjúságát nem készítette fel. Európa töb népet is be tud mutatni, amely a jövőben megvalósítandó nagy tervei véghezvitelére az ifjúságot készítette elő. Gondoljunk csak Németországra és a Szovjetunióra. Oroszország csak az ötéves terveket hozta nyilvánosságra, de vezetői tudták, hogy mit akarnak egy-két évtizeden belül. Ezért ismertették meg már elemi iskolai fokon a legkorszerűbb hadviselés alaptitkait és a partizánhá- bcru fogásait. A szovjet „vasárnapon , az ötödik napon mg ár a gyermekek is azzal szórakoztak, hogy a népparkban elhelyezett tornyokból ejtőernyővel ugráltak ki Ezért szoktatta rá a szovjet az ifjúságot születésétől fogva minden nyomor, nélkülözés, szenvedés elviselésére, arra, hogy szinte állatokként, csordákban, szülők nélkül járják a gyermekek és ifjak a városokat és falvakat s maguk kaparják össze nyomorult táplálékukat, földön háljanak s eközben higyjék, hogy ők egy földi paradicsomban élnek s országhatárukon túl van az igazi pokol. Ezzel az Istent nem ismerő, szeretetet, családi otthont soha maga körül nem érző, harcra, gyűlöletre és fanatikus szovjet szolgálatra nevelt ifjúsággal csak egy olyan ifjúság szállhatott szembe, amely nem frázisokban, érzelgős versikékben tanulta meg hazáját szeretni, hanem bajtársias szellemű, a legnagyobb áldozatot is meghozni tudó szolgálatban. A német ifjút úgv nevelték, hogy testi-lelki képességeit minden erejével törekedjék a legmagasabb fokra fejleszteni s teljes maradéknélküli odaáldozással fajtájának szentelni. Ez az ifjúság élvezte ugyan a magasrendű szociális gondoskodás áldásait, mint a kultúr- emberek, de egyben minden Hítler- ifjú esztendőnként legalább két hetet töltött erdőkben, sátor alatt és sokszor láttam táboraikban már 10—11 éves fiúkat mint állnak zászló- és kapuőrséget szétvetett lábakkal, dacosan és keményen viharos éjszakákon, amikor az eső oaskolta arcukat és a szél cserzette szívósra bőrüket. Ugyanez alatt az idő alatt az angolszász humanista nevelést majmoló nevelésrendszerünkkel még az ősi természeti erőktől duzzadó falusi ifjúinkat is elpuhítottuk s a városi civilizáció minden sorvasztó eszközével hervasztotta. Hősökről, dicsőséges háborúkról tanítottunk nekik, harci dalokkal lelkesítettük, de ha megmozdult benne a harci ösztön s egy kicsit összeverekedett trásával, szigorúan megfenyítettük. A rosszlevegőjű osztálytermekben napi 6—8 órán át gyötörtük testét-lelkét sok felsleges szellemi termékkel s reszketett a tanári kar, ha egy hónapban egy napot az elméleti órák rovására kirándulásra kellett átengedni s bizony volt iskolaigazgató, aki re- megvenézett utána a szabályzatban, hogy lehetséges-e például a természetrajz. vagy a honvédelmi ismeretek óráját szabadban tölteni vagy a napi 6-—8 órából egy-két órát gyakorlati tereptanulmányozásra, cserkészésre, vagy éppen sízésre elengedni. A nevelésrendÉrtesítem az igen tisztelt helybeli és vidéki vevőközönségemet me|kezd°emerVllZeme0lbea 3 gyüinölcsíz készítését 5 és 10 kgr,-os ládákban gyümölcsízt bármely mennyiségben szállítok! Úgyszintén eper-, málna-, barack-, ríbizke- és meggy tinóm gyümölcsízeket poharakban minden mennyiségben árusítok ELSŐ NYÍRVIDÉKI KONZERVÜZEM Selyem-utca 17. szám BACS,K JÓZSEp I szerben javulást csak a leventeintézmény hozott. Ennek a nevelésmódnak az ered- ménve, hogv középosztályunk idegzete alig bírja a háborús izgalmat. ‘Borzadállyal gondol arra, hogy városi kényelmes lakását, a folyó hideg-meleg vizet és a selyempapla- nos ágyat elhagyva falun csűrökben, színekben, vagy az erdőn sátrakban, barakokban éljen. Valljuk be, hogy mi szittya ősök magyar unokái fázunk a sátoros élettől, bizonytalanul érezzük magunkat a pusztán s riadunk az erdők sűrűjétől. Pedig lehet, hogy megmaradásunk, létünk függ tőle! Lehet, hogy nem lesz szükségünk rá, de jó ha megbarátkozunk a gondolattal • megpróbáljuk hozzászoktatni magunkat. Mindennél természetesebb, hogy hogy ha a versenyben lemaradni nem akarunk, gyermekeinket erőteljes szellemben és erőteljes nevelésben kell részesítenünk. Testüket, lelkűket meg kell edzenünk s visz- sza kell vezetnünk saját életünket és gyermekeink életét is a természethez. A természethez visszatért ember nem ideges, nem aggodalmaskodik a holnapok felől, hanem hisz nemzete jövendőjében, az Isten közelségében és gondoskodó kegyelmében érzi magát. Kiss Tihamér dr. Éptlat lakatos, vasssexkfcActfvízvezeték szerelési- javítási munkálatokat és autogénhegesztést megbízhatóan és olcsón vállal lakatosüzeme Vay Adám-e. 4§ TELEFON: 28-72 Üss Gyula A faanyag részletes bejelentésének módosítása A 20.100—1944 Ip. M. sz. r. (Budapesti Közlöny folyó évi 93. szám) az egyes faanyag készletek bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket annyiban módosította, hogy az egyes anyagkészletek bejelentéséről szóló 990—1939. M. E. sz. rendelet egyes rendelkezései, valamint a rendelethez mellékelt jegyzéknek módosításáról szóló 14.500—1943. Ip. M. sz. 2. szakasza íl) bekezdésének b. pontja megváltozik és aren- elet V. számú melléketének első részében felsorolt faanyagokat a jövőben kéthavonként, a február, április, június, augusztus, október és december hó utolsó napján meglévő állapot szerint a következő hónap 7-ik napjáig kell bejelenteni. Ezzel egyidejűleg a faanyagok be jelentéséihez addig használt 21, 22 és 23 számú készletbejelentő nyomtatványokat a m. kir. Anyagipari Anyaghivatal megváltoztatta és a jövőben új űrlapokon ékeli a bejelentést az Anyaghívatalhoz megtenni. (Cím: M. Kir. Ipari Anyaghíva- tal, Készletbejelentés, Bp. II. posta- fiók 94. sz.) Bejelentési kötelezettség alá esnek a következő anyagok: fenyőtölgy, bükk, kőris, szil, dió, éger nyár, nyír, akác, gyertyán hars, és fűz. Az új készletbejelentő nyomtatványok 18 változatban (falemez és deszka, palló, gömbfa, hevederfa, talpfa, bányafa, léc, stb.) és 4 színiben készülnek. A fenyő készleteket fekete, a bükk készleteket zöld, a tölgy készleteket piros, az egyéb lombosfa készletkei kék színű nyomással készült lapokon kell bejelenteni. A bejelentést 3 példányban kell elkészíteni. Az űrlapokat a kereskedelmi és iparkamara bocsátjtja az érdekeltek rendelkezésére a nyomtatvány árának és portóköltségének előzetes beküldése mellett. Az egyfajta fa bejelentéséhez szükséges 3 űrlap ára 30 fillér. A megrendelő levélben pontosan fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány milyen fajta és minőségű fakészlet bejelentéséihez szükséges. A bejelentésiekkel kapcsolatosán további részletes felvilágosítást egyébként a készletbejelentő ürla- ook hátlapján lévő tájékoztatás ad. A 25, 27 és 29 számú, papiros- anyagok készletbejelentésére szolgáló nyomtatványok felhasználásával kapcsolatban felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy a jövőben készleteikből már a legkisebb meny nyiség is pl. fél kg. is, bejelentendő, a nyomtatványokon szereplő minimális súlyegységtől eltérően. MEGJELENT AZ 1944. ÉVI könyv Kapható: darabonkínt 80 fillérért a NYJRVIDÉK SZABOLCSI HÍRLAP kiadóban Metsző és hernyózó ollók, drótkefék, ágfűrészek. Eke alkatrészek. Kaszák és kaszakövek. Cséplőgéphez: dobsin. szíj viasz, gápzsir Kiutalásra gápszíj és lemezek. Előnyösen beszerezhetők lilisfeari iitirii vageres léddé él NTYTRECVH A?A Bessenyei tér 6. sz. — Telefonszám : 31 42.
