Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-06-28 / 144. szám

4. oldal. ^ JiiRVDIK SIAbolcsi hik hirlaP m-, txwmmw* (Trianon 24.) 1944 június 28. üzent Lászlil király a keleti veszedelem eldharcosa Irta: Orosz László A magyar nemzet ma is, mint régen. mindig harban állott az e ő/etörö fce­Ic-ii veszedelemmel. Régen nagy erőpró­ba voit megbirkózni a veszedelemmel. — Sokar: azt kérdezik, miért? Hisz akkor nem volt se puska, sem a többi tűzfegy- verek. Akkor miért volt nagy ez a harc? Abban az időben az emberek az önál lóan cselekvő bátorságára voit szükség, nem mondom most is, de ezt most a Legnagyobb részt a gépek végzik. Szent Lászüó király a magyar kirá­lyok dicső nemzetségéből eredt és nagy lényben ragyogott- Apja, a jeles I. Béla király a derék I. Endre király öccse volt Uralkolása éveiben olyan jól reo.db *-:ött az egész Magyarország, úgy gyarapodott és virágzott, hogy törvénye, szabadsága, gazdagsága nem fénveskedett, nem je­leskedett így Szent István király napiai óta. Idejében sokkal dúsabb lett Mas gyár ország, mint annakelőtte: égig emel­te a bőség szarvaival ékes szabad fejét, és szinte minden országot meghaladott gazdagságával, becsületével, dicsőségével Csillagok .közit új csillag volt hát Szt. László király. Testén, lelkén már szüle­tésekor meglátszott Isten kegyelme és már kisded korában kitűnt, hogy mi­lyen nagy király lesz belőle. A Teremiő szándéka úgyis — akiről írva van, hogy szebb alakú és tökéletesebb bölcsesség gü, mint az' emberek — a maga hasonla- Iosságára úgy teremtette mnukálkodá- sának helyettesét, hogy megalapozza benne jövendő méltóságát és hezzá való reménységét. Már születésekor a kegyelem ajándé­kai lévén rajta. Ladis’aurnak nevezték. Bizonyára sejtették a jövendőt, amikor ezt a. nevet adjták neki. Mert nevének eredőéi tekintve, Lidislauá enetnic: — Népének Isten adta Dicsősége. — Lao^z ugyanis népet, dószisz: adományt jelent, nevének utolsó szótagja pedi g laus-ra módosítva: dicsőség. Valóban népnek adott dicsőség volt ő, mert bizony bol­dog nemzet és dicső nép az, melyben ilyen uralkodó támad. Dicsőség, ha isten oly nagy királyt ajándékoz. Látta maga is, hogy ennyi jales tu­lajdonsággal van felékesíve: mégsem kevélykedctt, dölyfösködött. Álmokul Magyarra fordította: GAAL OLGA A gazda keitiégömyedve: vezette ki rossz gebéjét az istállóból. — Összetett kézzel könyörgött a vö­rösgárdistának. A vörös kérlelhe­tetlen maradt. A muzsik teljesen magábaros- kadt. Némán vezette, lovát a sze- kérhejz, befogta, miközben hozzá­hajolt arcával és szeretettel simo- gttta. A ló felnyerített. . . A vörös egy_ ugrással a szekéren termett mégegyszer megsuhogtatta ostorát és a ló helyett a gazdán vágott végig vele. A szerencsétlen ember összegör­nyedt fájdalmában és hangosan felordított. A vörös ezután vad üt­legelésekkel hajtotta el a szegény gebét és nemsokára eltűnt az or­szágúton. Erős vágy fogott el, hogy lemenjek és vigasztaló sza­vakat mondjak a megsemmisült gazdának, aki támolyogva ment vissza házába. Igv garázdálkodnak ezek, — erőhatalommal nem vette el mások ja? vét, hanem hálát adjva a neki juttatott jótéteményekért, még azt a jót iis>, amit magában érzett, felajánlotta Istennek, aki érdemre nem tekintve osztogatja ja­vait. Ö maga is látta és érezte, hogy meny­nyi jót kapott az Istentől s ezért elha­tározta, hogy JeriiLZsáll'embe megy, ha keli, ott hal meg Krisztusért, Ki bár a dicsőség világossága és Isten lényének megtestesülése volt, mégis nagy^kegyet- len halált szenvedett az emberek meg­váltásáért. Messze terjedt el Szent Lász­ló király híremave, így a franciák, lot- haringü.k é.9 németek fejedelmei, akik úgyerne a zarámdo'kútra tettek fogadal­mat, együttes akarattal a kegyes . László királyt választották vezérüknek és se­regeik fejének. Mielőtt azonban; Ma? gyár ország on gyülekezhettek volna, a kegyes királynak országa sürgős érdeké­ben ,a csehek ellen kellett hadba mennie. Tisztességes békét szerzett ott, die mi­dőn már visszatérőben volt, hirtelen be^ tegség fogta el, testének ereje megha- nyatlott. Egybehívta országa iőembereit és megmondta nekik, hogy közeledik ha­lála. A király pedig magához vette az Ur tétét Akiben hiven hitt; Akit tel­jes leikéből szeretett és Akit egész ere­jéből keresett. Aztán boldogan, elköltö­zött az Úrhoz. Semmivé Lett hát a ke­resztes hadra eisküdt vitézek László kis rályba vetett jámbor reménysége. Szonf László király még hercegsége idején sokszor harcolt az akkori keleti veszedelemmel, a kánokkal. A kunok az orosz föld végtelen pusztáin él'ek s kő borló életet folytattak. Éppen úgy, mint a magyarok, mikor ott éltek. Kultúrájuk azt lehet mon/díani nem volt. A magyarok pedig már házakban laktak s művelt nemzet lett. Ezen barbárokkal ütközött meg László király. Cserhalmi ütközet. — Hisz, ki nem ismeri. Itt döntően megver­te a kúnokat. Ebben az ütközetben ment meg - egy magyar leányt Már ebben az időben felismerte a magyarság, hogy mily veszedelem zúdul­na Euróára, ha nem védekezik s ezáltal megkapta Magyarország „Európa védő­gondoltam magamban, — minden pillanatban ki van téve az ember annak, ami most evvel a gazdával történt. Tőle az egyetlen lovát vették el, amely talán a család legfőbb kereseti forrása volt. — A vörösöknek hatalmukba áll min­dent „lefoglalni“. Ha a bolsevista zsidó vezetők el akarják tulajdo­nítani a magángazdaságot és ke­reskedéseket, akkor egyszerűen ki­jelentik: — A szocialista gazdaságról a kommunista ollóval ki! levágni a kaptalista kinövéseket! Ha pedig a mezőgazdaságai akar ják elkommunizálni és hű csatló­saik közt szétosztani, akkor ezt a folyamatot „kollektivizálásnak“ nevezik, a szabad parasztság kiir­tását pedig ,,a nagygazda-űsztály felszámolásának“. Az északi jeges területet pedig úgy akarták bené­pesíteni és termékennyé tenni, hogy védtelen emberek százezreit száműzték oda. Házunkban oly nyomasztó volt az egyedüllét, hogy már alig tud­ta melviselni. Amikor azon az es­tén hazatértein, nagyon sokáig nem tudtam elaludni, annyira fel­dúlták telkemet a látottak. Hány­kolódtam és töprengtem. Mit is mondott nekem Rimenkó bástyája“ címet. Nem hiába kapta meg a magyar de meg is beicsülfe s ezt b<0 bizonyította évszázadok folyamán. — Gondoljunk 1241-re, 1526-ra. De rok van még. Szent László szelleme ma is él a ma­gyarok között. A csodás és legcnidSás ,0- vasszobra most is a magyar dicsőséget hirdeti Nagyváradon. A legenda szerint a magyarokat sokszor megsegítette ha; fiái a után is. Az újkori nagy küzdelem a magyarság •számára 1941. június 26-án a kassai ter­ror bombázás után indult meg Dicső­Rácz András baktalórántházai Lakos sorozatos lopásokat követett el a külön­böző lezárt zsidó lakásokban, így betört a volt nyírtassi zsidórabbi lezárt lakásá­ba is és onnan 2000 pengő értékű kü­lönböző ruhaneműt vitt el. Még a rabbi kaftánját és imafelszerelését is ellopta. Behatolt Rácz András Mondschein Jó­zsef zsidó nyírkárászt lakásába is, az ablak benyomásával jutva be. térfiruhás kát, cipőket és egyéb nagyobb értékű tárgyakat lopott el. Kisvárdán Rosenfeld Zoltán zsidó volt lakásába hatolt be és innen is értékes ruha- és fehérneműeket lopott el. A nagymenyiségü lopott holmi egy ré­szét Kisvárdán adta el ismeretlen egyé­neknek 600 pengőért. A pénzt ételre és italra, kocsin ázásra, mulatozásra költötte gazda ott a városban, a fogház előtt? Azt, hogy az ő fia is be akar állni azok közé, akik a vörösök el­len felkelnek. Ez az elhatározás a polgári élet befellegzését jélenti, mert azután már csak a halálveszedeltm és ül­döztetés következik. A felkelőikre gondolva hirtelen talpraugrottam. Majd leültem a kemenee-ipadkára és gondolkoz­tam . . . Igen, azoknak az életéhez csatla­kozom, akik az erdőkben, hegyek­ben, szjjeppéken megbújva véres bosszút esküdtek a bolsevisták el­len! — Ez életem végcélja ! Az ellenforradalmár csapatok amelyeknek sikereiről a nép köré­ben olyan sokat suttoglak, már rég íbennie éltek gondolataimb/an. Ifjúságom első nevében már akkor be akartam állami az ellenforradal­már felkelők közé, amikor először hirdették ki a kollektivizálást. — Azért leszek felkelő, — mon­dottam akkor atyámnak, — hogy „bosszút álljak az orosz paraszt­ságért“! De atyám bölcs szávaiak­kor megnyugtattak és észretérúc-t- tek. — Még túlkorai a dolog, — in­tett apám — a parasztságért még séges hadseregünk mindenütt előre ha­ladva verte a veszedelmet, a bolseviz- must. De most sem múlt el az a vesze­delem. Tart még most, is ,a gigászi 'küz­delem. A a magyar áll a vártán, mert jól tudja, hogy itt az oroszát öldón dől el hazája strsa s egyúttal Európa sorsa is. Él még a magyarok Istene, Aki megse­gíti a magyart, ha Ö hozzá fordulunk nemcsak bajban hanem mikor a sötét fellegek elvonultak fejűn,k felett. —■ .Az Isten megsegít bennünket, ha követjük dicső nagy királyunkat, Szent Lászlót. el. A cigányoknak 10—10 pengő­söket dobott oda. Ez a duhaj kocs- mázás volt veszte a nemzeti va­gyon gálád tolvajának. Költeke­zése, gyakori kocsmázása gyanússá tette. Lakásán házkutatást tartot­tak s így derült ki nagyarányú lo­pásainak sorozata. Tettét be is is­merte. Ráczot lopás bűntettéért, — amelyet súlyosbít az, hogy a volt zsidó javak ma a nemzet tulajdo­nai, tehát cselekedete nemzetelle­nes is, a nyíregyházi kir. törvény­széken Aradványi Endre dr. egyes­bíró két évi fegyházra ítélte jog­erősen. — ISTEN, HAZA, CSALÁD — ETTŐL FOSZTANA MEG ' A KOMMUNIZMUS. nem kell bosszút állnod, mert az orosz parasztság még él! De ki tudja . . ., — tette hozzá elgon­dolkozva apám, — ma talán csak árthatnál vele szüleidnek és test­véreidnek. Ki tudja mi vár még ■reánk .... * Az idegen kommunista eszme epvre féktelenebből tombolta ki •magát a faiunkban. A bolsevisták rájöttek, hogy a magánbirtokok, legnagyobb ellen­ségei a bolsevista tanoknak. Mért hiszen a földműves, — ha még oly parányi darabka földből is táplál­ta családját, — sohasem kívánta meg az általuk hirdetett proletár­életet, amíg a saját kis birtokán gazdálkodhatott. Hogyan számi 1- hatta volna magát az új, rongyos proletariátushoz, amely megtagad­ja a hazát és a nagyvilágot tekinti új hazájának? Soha, amíg lábát az áldott hazai talajon megvetheti, amelynek gyümölcseit élvezi és amely otthont biztosít családja számára. Jól tudták ezt a bolsevis­ták és azért húzták ki a talajt a falusi lakosság százezreinek lába alól, hogy hontalanná tegyék, inert csak így válhattak a kommuniz­mus eszközeivé. (Folytatjuk.) Minden szombaton disznótoros vacsora! Hurka-kolbász est! a Tölgyes csárdába Kitűnő Italok ! Cigányzene ! Cigánynak dobálta a zsidó holmi eladásából nyeri pénzt Egy baktalórántházai tolvaj kifosztotta a volt nyirtasi rabbi lakását Két évi (egyházra ítélték

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom