Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-05-06 / 102. szám

4- oldal. (Trianon 24.) 1944 május 6; c, Nyikvidek ä 5ZAbolcsi HÍRLAP Félre, ez az én Hazám! Amíg mi bent száz és száz poli­tikai pletyka zsongása közt járunk- kelünk. végezzük a megszokott mun­kánk, fogyasztjuk reggelink, bosz- szankodunk a hústalan ebéden, örü­lünk az előbukkanó napsugárnak; addig ott kint egész férfiak, egész mellüket feszítve a csodák harcát vívják érettünk. Bocskayak. Rákó- cziak, Zrínyiek népe szakadatlanul állja a háború minden vérviharát és új hősök nevét jegyzi fel a magyar dicsőség aranykönyvébe. Hajáú- ezredek, székely zászlóaljak és ti többiek, köztük a nyírségi magya­rok, ott vagytok a modern fegyve­rek pokoli harcában. Önfeláldozó, kitartó harcotokat csodálattal, büsz­keséggel és a szeretet aggódásával figyeljük. Érezzük gránátdobó ka­rotok izmait, géppuskát irányító szemetek villanását, harckocsit ve­zető kezetek biztosságát, a rohamra szorított puskátok kemény markolá­sát, érezzük a forró, lecsorgó piros véreteket, érezzük lelketek végte­lenségbe szárnyaló néma harcos tiltakozását: félre,*, ez az én Ha­zám. Félre, mert a nagy órmok mö­gött van az én falum, pirostetős, imádságos templomom tornya, az apámékat elringató temető,, kicsi házam, az én családom, az én ne­héz, de mégis ezerszer áldott ma­gyar életem. Félre, ez az én Ha­zám. annak minden fűszála, harang csengése, tilinkódala, gyermekkaca­gása az én múltam, az én jövőm. — Félre, mert az álmos öregek, paj­kos mosolyú fiatalok , fáradó néni- kék és mezitlábos kis rongyosok az én véreim, akik ezer év után még ezer évig akarnak itt jajban, és őrömben élni. És csodákat művel a keményen fogott honvéd fegyver, és csodákat művel a hazáját védő honvéd lélek. Mi, akinek a kicsinyes súrlódá­sok útvesztőjében fáradozik tevé­kenységünk, vagy ernyed az akara­tunk. akik apró nehézségek, anya­gi hiányok kátyúiban keseregtünk, nézzünk ezekre az egész férfiakra, akik közt a halál, a szenvedés arat és mégis helytállanak, hogy ne érje el házunkat a tűzvész, a pusztulás. Az ő helytállásuk, vért, életet adó harcuk nyújtja számunkra azt a biztonságot, amiben ma is vagyunk. Nem lehet azonban szétválaszta­ni azt az élet-halálharcot úgy, hogy a magyarság egyik része a leghősie­sebb helytállással, véráldozattal védi a másik részt s az a másik rész szűkített és megnehezedett életkörülmények között bár, de tíz körmével ragaszkodjék egyéni jólé­téhez s a béke-élet puhaságához. A múltban ez a helytelen kettősség választotta ti a frontkatonát az itt- honmaradottaktól. Olyan űrt te­remtve egymás között, ami az or­szág ellenállásáfa meggyöngítően hatott. Elvárhatja az a magyar katona, ki vérrel, szenvedéssel, férfias hősi helytállással harcol az ország fönn­maradásáért. hogy a hadba nem hi­vott lakosság a maga életében és a maga posztján mindent megadjon ennek a hősi helytállásnak biztosí­tására. Milyen szörnyű megvetés­sel gondolhat az aljas spekulálókra, az árrejtegetőkre, a feketézőkre, a zsidó bérencekre és mindazokra, akik zavart, vagy nehézséget okoz­nak a háborús élet tervszerűségé­ben. Hogy nézhetnek azokra, akik minden kényélemhez, jóléthez ra­gaszkodnak és semmiről sem akar­nak lemondani. De ezen túlmenően nem érezhetik igazi baj társuknak azt sem, akik lélekbe és akaratban, munkával és fokozott kötelességgel felelősséggél és harcos szellemmel nem tudnak hasonlóvá válni a har­I coló honvédhez. Igen, bajtársakká kell összeolvadni velük s az eset- j leg bekövetkezhető szenvedések, | megpróbáltatások tüzében át kell éreznünk a honvédelem nagy, kö­zös front j át. Ne a félelem, a károsodás gon­dolata, a veszély sötét felhője ho­mályosítsa bátortalanná idegeinket, akaratunkot, hanem a harc, a ka­tona baj társakkal közösen vállalt önvédelmi harcunk tegyen kemény- nyé, hívővé, áldozatvállalóvá min­den magyart. Ilyen összeforrt lélek­kel, kemény harcos szellemmel le­het csak megvívnunk nagy csatán­kat a bolsevízmus ellen. Iff" válunk méltó bat társakká a frontkatonáink­hoz és így érzik ők is keményebb­nek, minden vészt megái lítónak mindnyájunk harcos akaratát: félre, ez az én Hazám. é —y — n. zóink kopogtatásakor meghallga­tásra találjanak. A nemzet fiai érdekében tett jó- szolgálataiért már most is köszö­netét mondok és vagyok Tábori posta: M. 980. 1944. éri április hó 29-én. magyar üdvözlettel: Pócsik Kálmán. Illetékes helyen e levéllel kap­csolatban megnyugtattak bennün­ket, hogy a fronton küzdő keresz­tény kereskedők igényléseit első­sorban veszik figyelembe a volt zsidó üzletek juttatásánál. Gyári, külföl­di és amatőr rádió készü­lékeket szak­szerűen javít HOOK K&LHAN rádió láb óra tórium Sethiaa 1.10. Telefoi 29-27. mmmmn wwbwiwmkbmpíwwpwwmmí 10.000 márkás pályadij B vitamintartalma liszt őrlésére (MNK.) A gabonanemüek meg a rizs héjában előforluló B-vitamint a régi kezdetleges őrlési, módok sok­kal jobban kímélték meg a modern malomiparnál. Ismereteis, hogy a rizshántoló gépek meghonosítása kö­vetkeztében annakidején, a Távol- Keleten katasztrofálisan elterjedt a B-vítaminhiány okozta hexi-bert betegség. Az élettani szempontból nagyfontosságú B-vitamin megóvá­sa Európában is- megaldásra váró probléma, hiszen a nálunk szoká­sos kiőrlés közben a búza vagy a rozs vitamintartalma az ember számára nagyrészt veszendőbe megy — nem a lisztbe, hanem a korpába, kerüi. Ma jóformán csak a durván őrölt bamalisztből készült kenyér. — amelybe a korpát is beleőrölték — tartalmas nagyobb mennyiségű B- vitamint. Ezért a német gabonafel- dolgozás technikai és tudományos munkaközössége pályázatot írt ki, a vitamindús liszt őrlési módjainak Kidolgozására. A cél az, hogy a vi­lágosabb lisztfajtáknál is biztosítsák a vitamintartalomnak minél maga­sabb fokát. A pályatétel első feladata tehát annak megálapítása, milyen elosz_ lásban halmozódik fel a B-vitami* i gabonaszem egyes részeiben s nilyen sorsra jutnak ezek a részecs fék az őrlési folyamat közben. A aályázók második feladata pedig xz, hogy mindezek alapján levon- ák a gyakorlat számára a megfele- ő következtetéseket, vagyis olyan óriási eljárást konstruáljanak, — ímely a gabona B-vitamínját, a liszt szokványos jellegének lényegesebb megváltoztatása nélkül minél tel- esebb mértékben biztosítja. A pá- yázat határideje 1945 decembe^p i kitűzött pályadíj összege peÜg 0.0C0 márka. A legvonzóbb, legkedvesebb darabok szerepelnek a. Földessy-társulat műsorán A Földessy-társulat, amint közöl­tük, május 16-án, kedden kezdi meg előadásait Nyíregyházán, a Városi Színházban. A megnyitón a Tábornokné kerül színre. A továb­biakban a társulat azokat a műve­ket mutatja be Nyíregyházán, ame­lyeket a legfényesebb sikerek koro­náztak a fővárosban is. Az előzetes jelentés felsorolása szerint bemuta­tásra. illetve reprizre kerülnek Nyíregyházán': Víg özvegy, Mosoly országa, Tábornokné, Denevér, Gül- Baba, Iglói diákok, Falu rossza, Aranytulipán, Három, Grácia, Egy csók és más semmi, Sybill, Három a kislány, Kadéttszerelem, Tahiti gyöngye, Sztambul rózsája, Vad­virágom Maros partján, Cigánybáró, Egv boldog pesti nyár, Debrecenbe kén e menni, Királyné csók j e, Leány a talpán. Ártatlan Don Juan, Két kapitány, Egy nap a világ, Románc Bizánc, Zsuzsó, Kísértetek, Fekete Péter, Déryné ífjasszony, Peer Gynt, Tűzmadár, Velencei kalmár, Az Első, Az Abbé, Kamélíás hölgy. Szilágyi Irma. A társulatot őszinte szei etette! örömmel várja és fogadja Nyír­egyháza közönsége. A helyárak a következők lesznek: Földszinti páholy 24.— P, emeleti páholy 24.— P, zsöllye I. r. I—V. 6— P, zsöllye II,fr. VI—VIII. 4.80 P, támlásszék I. r. IX—XII. 3.60 P, támlásszék'II. r. XIII—XVII. 2.70 P, erkély közép I—III. 4.80 P, — erkély oldal I—IV. 3.90 P, erkély oldal V—VI. 3.60 P, II. emeleti zártszék III—IV. 1.80 P, állóhely 90 fillér. A fronton küzdő kereskedők is részt kérnek a keresztény kézbe juttatandó volt zsidó üzletekből Pócsik Kálmán kereskedő, aki hosszú hónapok óta a keleti fron­ton harcol, levelet írt lapunknak is egyik cikkünkkel kapcsolatban a következőket üzeni haza, Nyíregy­házára: Mindég híve voltam a nyílt ma­gyarságnak, de állítom, hogy a 1- hó 22-iki számában megjelent „Ez az üzlet zárva“ c. közlemény igazán az, amilyenre sokra van szükség, hogy kersekedelmünk a kívánt mederbe kerüljön. Nem iu- dom, hogy ki „y. n.“ úr, de gratu­lálok Néki. Azt írja a cikk, hogy ezek a most még bezárt üzletek rövide­sen megnyílnak és olyan kartár­saim kezébe kerülnek, kik hivatás és életcélként választották a ke­reskedelmi pályát, illetve azokat nem „kérlekalásan“-ok kapják meg. Örül a lelkem ilyen gondolato­kat olvasva és még boldogabb le­szek, ha ez nem egy egyéni jóér- j zésű magyar ember elgondolása lesz csupán, hanem illetékes helyen is így fognak gondolkodni és cse­lekedni. Legjobb tudomásom sze­rint vagyunk hozzá elegen, hogy a „szót“ átvegyük. Van azonban még egy másik megoldatlan gondolat is. Mi törté­nik — velünk — azokkal az em­berekkel, akik nem vagyunk ott­hon!? A sok között én is érett­nek érzem magam, hogy 22 éves állandó textil gyakorlatommal most már jövőt alapítsak, hogy gyerme­keimnek biztosabb nevelést és na­gyobb darab kenyeret biztosítsak, valamint nemzeti érdeket szol­gálva olyanok kerüljenek be, akik életfenntartáshoz ragaszkodva, ta­nult mesterségöket a akarják vég­re g-mmölcsöztetni. Kérőm mélyen tisztelt Főszer­kesztő urat, röviden megfogalma­zott cikkével hívja fel az illetékes urak figyelmét, hogy rólunk se fe­ledkezzenek meg és hozzátarto­Mindenki tudja már, ''Mn— ti ~inr■ taTianntni i hogy jól étkezni a Vessszős Étteremben lehet. Besssenyei tér MENÜ RENDSZER! A LEGKITŰNŐBB FAJ BOROK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom