Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-06-12 / 130. szám

/ 4. oldal. SZÄbolcsi hirLAP (Trianon 24.) 1944 június 12. msmm & tokaji «ti verekedés két sebesttltjét a kórházban ápolják Június 8-án este 9 órakor a Nyír­egyháza és Tokaj közötti ország­úton nagy verekedés volt, amelynsk két sebesül tjét, Gáiik János 20 éves Báji-bokorbeli lakos, feles napszá­most, Moravszky József 28 év;s Báji-bokorbeli lakos, feles napszá­most beszállították a nyíregyh' zi Erzsébet-kónházba. A verekedésben Durjánszky János, Durjánszky Pál, Moravszki János voltak a tettesek. Az eljárás megindult. Papi gyűlés volt láván A rakamazi esperes-kerület róm. kat.í papsága 1944. évi tavaszi gyű­lését múlt hó, azaz május 31 -én tar­totta meg Gáván a plébánián. — A gyűlésen a kerület minden papja jelen volt. Meleg érdeklődéssel tár­gyalták az elintézendő ügyek hosz- szu sorozatát, melynek homlokte­rében az egri ícegyházmegyei ható­ság által elrendelt papnyugdíj-ügy állt. A gyűlést a rakamazi esperes: Darányi János nyitotta meg. A be­vezető beszédben a lelkipásztoii élet esélyeinek elmefuttatásával meggyőzően utalt a papi nyugdíj kérdésre, annak kedvezőbb megol­dására mintegy elérkezettnek látta az időt. A kérdés kedvező megér­téssel találkozott. A lelkipásztorok évi jövedelmének pontos bevallásá­val adott nemes érdeklődésének ki­fejezést. A gyűlésen jelen volt Törck De­zső apátkanonok, szabolcsi főespe­res is, aki a tárgysorozat minden kérdésére: a gyakorlati lelkipász­tor tapasztalataival, az időt megértő prudentiával, hazafias meleg éggel adott választ. A jólvégzett munka; az egri fő- egyházmegye nyugdíügyének érve­Magyarra fordította: GAAL OLGA 1928-ban következett be a válto­zás. Amikor egyik nap hazamentem az irodából, ott várt a Kosztja le­vele, amelyben közölte, hogy a szektában kifejtett tevékenysége miatt letartóztatták és 24 órával később a törvényszék száműzetésre ítélte. A Szolévki szigetekre szál­lítják. Ügy álltam ott, mintha vidám sújtott volna. Kosztja, egyetlen kedves barátom .száműzetésbe megy. Tisztában voltam vele, hegy soha az életben nem látom többé, mert a Szolovki szigeten még s;.nki sem bírt ki többet, mint öí esz en- dőt. A munkafeltételek annyira embertelenek ott, a munkateljesít­mény oly nagy, hogy rövid időn belül a legerősebb fizikum is ki­merül. Ekkor /jutott tudomásunkra, hogv felállították az ötéves tervet, mely­nek bevezetéseképpen nagy leépí­zető csatornája. Erőforrása az ál- lozatos, jótékony intézetnek, mely képessé teszi az aggódó lelkek föl— cmlé-sére: a betegség, a halál ke- resztútját járó szenvedések, derék- batört szőlőmunkások, tehetetlen öregek méltó gondozására. De ké­pessé teszi arra is, hogy a jövőnek útjait melengesse, hogy az egyházi pályára hivatást érz: fiatalság bi­zalommal nézzen a horintoníon álló pályára, mely ha keresztes is, de derűje is van. A tavasz fűzérbekötött hálavirá­ga ít hódolattal teszi le a papság Eger nagy Érseke, Főpásztora trón­ja elé, hogy jóleső érzésének a ke- gyes gondoskodásért kifejezést ad­jon. Teszi ezt. elsősorban is a nyug­díjazott papság, melynek aggódó légkörét a melegen érző szív örvem- i de lesen sugároz ta. Az ellenséges repülőgépekről ledobott röpiratokat és tárgyakat be kell szolgáltatni a rendőrségen A ni. kir. rendőrség nyíregyházi kapitánysága 138—1944 biz. sz. rendeletével a következő felhívást intézi a lakossághoz: Felhívás. Ellenséges át repülések alkal­mából ellenséges repülőgépek több propaganda iratot és tárgyat dobtak le, melyek közül a talá­lók csak ítt-otl szolgáltattak be a re ndhőrhat ósághoz. Ilyen iá­tok és tárgyak megtartása, ter­jesztése, bejelentésének elmúl asz tasa hűtlenség büntettél képezi. Ezért felhívom azokai, akiknek oly dolgok birtokukban vannak, vagy tudomással bírnak olyan egyénekről, kik a beszolgálta, last, bejelentést elmulasztották, hogy e dolgokat haladéktalanul jelentsék be, mert mulasztá­sukért hűtlenség bűntette miatt bűnvádi és egyidejűleg interná- lásá. eljárás alá vonatnak. Nyíregyháza, 1944 június 9. A kapitányság vezetője: Dr. Rácz Kázmér 3x m. kir. rendörtanácsos. A vidéken is fosztogatják a lezárt zsidó lakásokat Anarcson K°rcsmárcs Péter 22 éves ottani lakos Róth József zsidó lezárt lakásának ablakát betörte, bemászott a lakásba és 2000 P ér­tékű ruhaneműt lopott el. A lopás, mint minden bűncselekmény, kide­rült és Korcsmárcs Pétert a csen­dőrség letartóztatta, majd bekísérte a nyíregyházi kir. ügyészség foghá­zába. A nemzeti vagyon anarcsd tolvaját dr. Aradványi Endre egyes bíró jogerősen egyévi börtönre ítél­te. — Hegedűs Sándor 40 éves nyírbogáti lakos Weisz Sámuel zsi­dó lepecsételt lakásába hatolt be ugyancsak az ablak beverésével, bemászás útján. Hegedűs Sándor 1800 pengő értékű holmit lopott cl a nemzeti vagyonból. A lopást más­nap kiderítették, tattest letartóz­tatták és bekísérték a nyíregyházi kir. ügyészség fogházába. Hegedűs Sándort dr. Aradványi Endre egyes bíró ugyancsak jogerősen egyévj börtönre ítélte. Ezek az ítéletek bizonyára fel­nyitják a tájékozatlan emberek szemét és megértetik vélök, hogy a volt zsidó vagyon nem Csáky-szal- má ja, hanem a nemzet, a közösség léseket szközöltek az állami ap­parátusban. A leépítés következté­ben én is állásomat vesztettem a biztosítónál. — Megint csupa nyugtalanság az életünk, — mondotta apam : Téged Petja leépítettek, Misát sür­I getik, hogy lépjen be a pártba, en- i gém pedig a kollektivizálás réme fenyeget. — Kollektivizálás? — kérdeztem csodálkozva. — Mit kell értenünk az alatt? Elveszik a gazdak földjét és közös vezetés alatt nagy állami gazdaságokat létesítenek? Apám bólintott. — A kollektivizálás annyit je­lent, — magyarázta lemondóan—, hogy többé nem rendelkezem a föl­demmel, hogy sem tehenet, stm hí­zót nem tarthatok többé, hegy bir­tokunkkal ezután a bolsevisták ren­delkeznek kényiik-kedvük szerint. Elveszítjük nagy fáradsággal és ve_ re jtékes munkával rendben tartott gazdaságunkat és már csak szolgái leszünk a bolsevista kormányzat­nak. — És ez ellen nem lehet tilta­kozni? — kérdezte anyám. — Tudod, — válaszolta apám,— hogy tíz év óta, mindig véd'ekezni igyekszünk és azt is tudod, hogy mi a. következménye .. . A bolsevisták arra törekedtek, hogy a birtokokat kommunizálják, d’e alig volt képzett és gyakorlott emberük, akik a régieket, at „teg­nap embereit“ — ahogy ők nevez­tek bennünket — helyettesíthetnék. Amikor a birtokigazgatási irodát megnyitották a falunkban, rögtön jelentkeztem munkavállalásra és fel is vettek. így tehát ismét állás­ba jutottam. Négy hónapja dolgoztam nyu­godtan a kerületi városban, az egyik földmérő tisztviselő mellett, aki légen lovastiszt volt. De nem­sokára ismét beütött a vész. A tiszviselő-leépítés után „tisztogató­munka“ következett a megmaradt tisztviselők sorában. Ennek főnö­köm is, én is áldozatul estünk. Fő­nökömmel közölték, hogy szárma­zása miatt elbocsátják és holnap már csak a munkákat köteles átad­ni utódjának. Ez a közlés olyan le­verőiéi.' hatolt a szegény családos emberre, hogy egész nap üres te­kintettel imbolygóit és másnap már az elmezavar tüneteit észleltük raj­ta. Pár nap múlva annyira rosz- szahbcdott az állapota, hogy üldö­zési mániába esett. Kórházba szál­lították, ahol nemsokára meghalt. Engem először a tisztogató bi­tulajdona. Fosztogatása a legna­gyobb bűn, a népközösség érdékei­nek aljas egyéni önzésből való meg- sétrése. Ne nyúljunk volt zsidó tárgyak­hoz, ha mégolyán csekély értékűok volnának is. & vármegye közleke­dési helyzete Az államépítészeti hivatal veze­tőjének jelentése szerint a várme­gye május havi útviszonyaiban ja­vulás nem következett be, a, szük­séges kőanyag szállítása nem tör­tént meg s az utak fele fedanyag nélkül van. A hengerelési munká­latokat a szénhiány gátolja. Az út­javítások nehézkesen haladtak a munkáshiány miatt is. A polgár— nyíregyházi törvényhatósági köz­úton május hó végén már 550 fm. hosszú új betonpálya készült el. Inuiis a harctéren Kezdődik már az aratás Az én szép hazámba, Szeretném, hej, a kaszámat Belevágni a búzánkba . . . Barna arcú magyar lánnyal Magyar nótát dalolgatni; Pici száját kereszt alatt Szerelmesen csókolgatni. .. Azt suttogni a fülébe: Szüret után, jó az Isten És mi ketten nagy boldogan \ Elmegyünk a pap elébe ... ! daj, de ennek a szép termiek i Egyelőre ragy baja van, | Mert a muszka, az ellenség Szép hazámhoz már közel van . .. Kasza helyett Gránát van a kezembe; Búza helyett a muszkába Vágom be ... Hadd tudja meg Az ellenség igazán, Hogy a honvéd Hazájáért harcol ám. TÓTH ANTAL orv. Tábori posta 493. zottság elé állítottak. A kihallgatás egy kicsi szobában történt, ahol húsz beidézett közül engem hallgat­tak ki elsőként. A szobában egy asztal előtt há­rom bíró ült. Áléi lettük egy-egy cseka-ügynök. — Üljön le ! — fordult hozzám az elnök. A személyi adataim felvétele után me gkér dezte: — Mivel foglalkozik az atyja? — Apám gazdálkodó, — vála­szoltam:. — Falusi dolgozó ! — javított ki az elnök. — Van külföldön testvére? — Nincs. — Más hozzátartozója? — Nincs. — Na, most mondja meg nekem. — faggatott — hegy \olt-e ön va­laha a Kaukázusban, az Uraiban vagy a Volga mentén? Nemleges válaszomra összesú­gott jobb és baloldali kollegájával, majd tovább kérdezett: — Hol volt öt a 18- és 19-es pol­gárháború idején? — Szülőfalumban; Kolewkihan. (Folytat juk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom