Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-06-10 / 129. szám
10. Oldal. szabolcsi hirlaP (Trianon 24.) 1944 június 6. Színház Bolond Asvayné Nem volt bemutató, de ünnep volt mégis a tegnapi előadás a Bolond Asvayné reprize. Ünnepe Harsányi Zsolt emlékének, maga bizó csodálata a magyarnak a zseni tündöklő világában és felemelő, megszépítő varázsa a színpadi művészetnek, Komlós Juci alakításának, aki ebben a szerepben érezteti át a teremtés titkait, a művész önmagát formálásának, jellemátér- zésének alkotó erejét. Minden sze replő ehhez a színvonalhoz szárnyait s az előadást meghatottan ünnepelte a telt ház. A Színházi iroda hírei Szombaton délután 4 órakor — tisztviselő előadás keretében a nagy siker aratott „Kaméliás hölgy ' kerül előadásra, mérsékelt helyárakkal. * Szombaton este, vasárnap délután és este a „Kadeitszerelem“ c. bájos katonaoperettet mutatja be a színtársulat. * Hétfőn este 7 órakor: Népművelési előadás, mérsékelt helyárak' kai. Színrekerül: „Három Grácia“. Nagy reívűoperetí. * Kedden és szerdán este 7 órakor Gsadó Pál nagysikerű vigjátéka kerül bemutatóra: „Zsuzsó“. A darabot nagy érdeklődés előzi meg, annál is inkább, mert ez lesz az évad első vígjáték-újdonsága. » Csütörtökön délután fél 4 órakor ifjúsági előadáis: „Cifranyomorúság“. Helyárak 50 fillértől 2 pengőigSzínház heti műsora: Szombaton délután 4 órakor- Ka- j méliás hölgy. (Tisztviselő előad.) Szombaton este 7 órakor: Kadett- szerelem, Vasáma délután fél 4 órakor: Ka- dettszerelem. Vasárnap este 7 órakor: Kadettsze~ relenu Hétfőn este 7 órakor: Három Grácia. (Népmüvelődési előadás.) Kedden este 7 órakor: Zsuzsó. Szerdán este 7 órakor: Zsuzsó. Csütörtökön délután fél 4 órakor: Cifranyomorúság. (Ifjúsági előadás.) A csillagos ég íilKa * Riport a magyar csillagvizsgálók munkájáról Ú] hasított tölgy ászok (láger) hordók 30 60 hMg eladók Ug van csak ás2hordókra való ócska abroncsvasat veszek minden mennyiségben, vagy hordókat adok cserébe Laczkovszky András VAY ADAM UTCA 11. Teiefon-zam: 29—08. A modern csillagászat Koperni- ktis, Kepler, Galilei és Newton munkásságával veszi kezdetét s az ő merőben új alapokat teremtő meg állapításaik óta halad egyre fokozódó irammal előre, szoros összefüggésben a csillagászati távcső és egyéb műszerek fejlődésével, Szabad szemmel a legélesebb látású | ember sem tudna háromezernél j több csillagot összeszámlálni az j égen. Ma azonban, amikor már I több mint méteres átmérőjű lencsékkel és két és fél méternél is nagyobb tükrökkel felszerelt reflektorokon, illetve refrak tor okon, valóságos „csillagágyúkon“ keresztül kutatják tduósaink az eget, az észlelhető csillagk száma mintegy 1500 millióra emelkedett, s a legtávolabbi égitest, amelyet még nem tudunk figyelni, 240 millió fényévre esik földünktől, vagyis ennyi időbe telik, míg a má sód perc enkint 300.000 km.-es sebességgel száguldó fénysugár a közöttünk lévő távolságot megteszi. Napjaink csillagászai már emberi agy számára voltaképpen fel sem fogható, szédületes számokkal és arányokkal 1 dolgoznak. Felfedezéseik merőben megváltoztatták a magát hajdan a világ központjának tartó ember felfogását a mindenségről. Ma már tudjuk, hogy földünkkel, sőt egész naprendszerünkkel együtt csak elképzelhetetlenül parányi porszem vagyunk: egyetlen jelentéktelen kis egység a végtelenben, az univerzum óriási rendszreében. Szép, langyos, derültegű este borult a fővárosra. Már odalent elinduláskor is örömmel állapítottuk meg, hogy szokatlanul jó „Vadásznapot“ sikerült kifognunk; de itt fenn a Sváb-hegy tetején, ahová már nem ér el a nagyvárost állandóan beburkoló por, korom, füstréteg, még sokkal tisztább fénnyel tündökölnek a miélykék égen a csillagok. Egyetlen gombnyomás és a svábhegyi csillagvizsgáló intézet 25 tonnás, hatalmas főkupolája csöndes zümmögéssel mozogni kezd, hogy az égbolt kiválasztott pontja felé forduljon megfigyelő résével. Megmozdul a lebegőpadló, majd szinte valószínűtlen könnyedséggel beáll a megkívánt irányba maga a 12.000 kilós, hatalmas méretű, 60 ma. nyílású, modern teleszkóp is. Izgatottan illesztjük szemünket az okulárhoz, hogy az intézet tudós adjunktusának veztésével egymásután „közelebbi“ ismeretséget kössünk az égbolt izgalmas látnivalótat nyújtó primadonnáival, Először legközelebi szomszédunk, a Hold ragyogó ezüsttel tündöklő karéját tesszük szemügyre: szinte elérhető tözelségben rajzolódik szemünk e’é íz egymás hegyén-hátán tornyosuló íles kontrasztú hegyek, völgyek, tör alakú kráterek és a síma lapá- yok élettelen, rideg világa. Ezután ,estvérednket vesszük sorra, naprendszerünk éppen megfigyelésre alkalmas helyzetben levő bolygóit: a lenyugvásra készülő, káprázatos fényben csillogó Vénust, a tíz hold- gyermekes Jupitert, s a hármias gyűrűvel övezeti sejtelmes Satur- nust. Ha alkalmas időpontokban többször is lesbe állnánk, sorba vehetnénk még napanyánk többi gyermekét: a Merkúrt, a Marsot, Úrá- nust és Neptunust is. A legtávolabb eső Plútóval azonan már csak fényképfelvétel alapján köthetnénk ismeretséget. Távolab haladva a térben tejútrendszerünknek a mi Napunkkal egyenlő elbírálás alá eső „állócsillagjai“ közül látogatunk ezután meg néhányat. Végül pedig, hogy még messzebb hallhatjuk a térbe, a hozónk legközelebb eső, a mi tejút rendszerünkhöz hasonló egységet képviselő örvényszerű Andromédaw ködre irányítjuk teleszkópunkat. Ez a „közelség“ annyit jelent, hogy az a fénysugár, amelyet mi most látunk, több mint félmillió . évvel ezelőtt indult a Földünk felé az Andromédából. Egyetlen teleszkóp mellett eltöltött. este is örökké emlékezetes élményt jelent a csillagászat nehéz tudományában csak kantát kodó számára, — de ahhoz, hogy valaki a csillagok világában valóban jártas legyen, külön adottság, a legnehezebb tanulmányok elvégzése, állandó elmélyedt kutató munka: egy egész, ennek a magasztos célnak szentelt élet szükséges. A svábhegyi Csilag vizsga ló teleszkóp-óriásán keresztül magyar földről fordítjuk ég felé tekintetűm két, természetes tehát, hogy feltett kérdéseink közül nem maradhat ki a magyar csillagászat története eredményei iránt való érdeklődér sünk. A kapott válaszokból örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezen a téren is bátran büszkélkedhetünk ország-világ előtt. Az első magyar csillagvizsgáló 1735 körül Nagyszombatban', Pázmány Péter alapította egyetem keretében létesült. — Ezt követte az egri, gróf Esterházy érsek alapítványa 1786-ban, majd a gyulafehérvári csillagvizsgáló 1794- zem, melyet gróf Batthyány Ignác püspök alapított. Ha tekintetbe vesszük, hogy közel 100 évig tartott, amíg Angliában az 1575-ben alapított greenwichi csillagvizsgálót a második csak 1771-ben köveite, — úgy megállapíthatjuk hogy a nía- gyarság a csilagvizsgálók kialakulóban levő nemzetközi hálózatában már a XVIII. században is kellőképpen volt képviselve, A nagy- szombati csillagvizsgáló keletkezése idejében felszerelése szemnont- jából a kor nívóján állott s még a híres greenwichi intézet sem volt sokkal különbül felszerelve nála. Ettől az időtől kezdve felváltva A Roross S&övetség tagjainál vásároljunk SUM Cipíhv SBS Hyiregyháza, Zrínyi Ilona f a ól ZRÍNYI ILONA utca l sz. alá a Róro <at. palotába költözött. Könyv, papír, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon: * 1 több magyar csillagvizsgáló intézet működött állandóan hosszabb-rövi- debb ideig az .ország területén: Várpalotán, a királyi várban, a Gel1 ért-hegyen, Bicskén, Her én yen, Kiskartalon, Kalocsán. A legújabbkori magyar csillagászat világhírű megalapítója Kon- koly-Thege Miklós volt. Ö hívta életre 1871-ben az ógyallai csillagvizsgáló intézetet, melynek a vi lág minden tájáról csodájára jártak. Az ógyallai csillagvizsgáló egész a trianoni összeomlásig folytatta valóban korszakalkotó működését. Itt nevelkedett fel az új magyar csillagászat kiváló tudós gárdája. Az intézet legjelentősebb munkálata az ógyallai Spektrum Katalógus volt, amely 1048 csillagnak adja színképtípusát és kiinduló pontja lett a modern csillagász tudomány egyik legjelentősebb kutatási ágának. Konkoly-Thege Miklós kimagasló érdemeket szerzett a műszertökéletesítés terén is. Az összeomlás után az ógyallai műszereinek átköltöztetésével alapították meg a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetet s azok szinte kivétel nélkül még ma is használatban vannak. A mai Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet nem épült rekordba jhászó méretekben, de kiváló felszerelésével mindenben alkalmas a legkor- szerűbb csillagászati munka végzésére. Állandó komoly kutató tevékenység folyik itt, amelynek eredményei ma. is világszerte megbecsülést szereznek a magyar névnek. Ma háborúban élünk, sajnos, elsősorban a gyakorlati élet kérdéseinek megoldására kell minden erőnket fordítanunk, de ezért a magyar csillagászok nap-nap utón ott ülnek ma is műszereik mellett s zavartalanul végzik tovább felbecsülhetetlen értékű, elvont tudományos munkájukat és a magyar amatőr csillagászok is nemrég tartott alakiéul ó közgyűlésükön szervezett erővel folytatják a csillagos ég figyelését. Éretlen egrest minden mennyiíéwben vesz gróf Z cbv Ionos Géza konzervgyára SZENTMIHALYI ÜT 4 TELEFON : ^ A budapesti vásárom mag? sikert aratott „Kárpátalja gyöngye11 Kertész Antal likórgyArának „A F O N Y A“ likörktilönle- gesaege uj csomagolásban kapottá mindenütt! k gvár: Debrecení-tj 2. Telefon: 24-99.
