Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-06-10 / 129. szám

6 oídai. JíABOtCSI MIRLAF (Trianon 24.) 1944 június 10. A sebesüli száz&dparancsnok legendája (Május elején.) Alig szürkii. még... A magaslaton a fenyve szegélyén a zászlóalj támadásra ke szült. Én egyik századával tartol« Az arcokon nyoma sincs az izga lomnak, inkább valami különös el szántsággal kémlelnek a völgvoi túlra, keresztül R. falun, egy ki sebb emelkedésbe, ahol egy sűrűi ültetett fényese*- sötétlík. A iáma dási cél a íeayősoron tűi a régi te mető. Félnyclc. A nap már magasan jár. A völgyet megüíő tejfehér köd szakadozni kezd. A századparancs- nok kiadja támadás előtti utasítá­sait. Működésbe láp a tüzérségek ' ágyúi és az aknavetők alaposan megdolgozzák a terepet. A kitü­nően beásott orosz még lapul. Pon­tosan nyolc óra. A század mögött a magaslaton lassan elhallgatnak az ágyúk és az aknavetők. Köze­ledik a nagy pillanat. Ezekiol a percektől függ minden. Hogyan si­kerül a megindulás, hogyan fogad­ja a század az első tüzet, nem íor- pan-e meg tőle. Az ukrajnai hábo­rú újoncai készülnek a t 'madásr?. Az élszakasz már megindult. M:g- szólalnak az orosz aknavetők. Verik az erdő szegélyét. Hírből már is­merjük ezt a fegyvert. Az oroszok meg kell adni, jól céloznak. A szá­zad azonban nem rendül meg. Ko­vács Ödön zls. rohan emberei élén. A támadók azonban tudják, hogy hol vannak az ellenséges fészkek. Egy terebélyes fa mögül előbukkan egy orosz fej. A zászlós nem sokat tétovázik, odahaza 80 méteren biz­tosan dobott, jól irányzott kézigrá­nát repül a kezéből. A következő pillanatban karjait széttárva ha- gyattvágódik a muszka, kézitusa és máris kezünkön van az első fészek és az első (rósz géppuska. A többi már könnyebben megy. Rövid idő alatt három fészket, sikerült kiemel­ni. Megszólalnak újra az orosz gép­puskák. De nem a honvédre lőnek. A menekülő oroszok után zuhogn k a lövedékek. Hihetetlen erőre kap a század. Az első percek sikerei olyan ön­bizalommal töltik el a zalai, somo­gyi, bajai, bácskai és szatmári fiúk­ból álló zászlóaljat, hogy a végső siker máris biztosnak látszik. Köz­ben azonban megsebesül a század- parancsnokunk, Árpás-Erdcdi Gyu­la íhdgy. Súlycs szilánktalálat éri csípőjén és karján. Nem számít. A főhadnagy kitart a helyén, a táma­dás lendülete nem csökken. Hiába minden kérés, a parancsnok vezet tovább. Hordágyra téteti magát s úgy viszik előre. A példa fokozza az emberek elszántságát. Mos! már a bosszú sarkalja őket. A nagy lendülettel támadó szá­zad már elérte E. község szélső há­zait. A tűzkeresztségen átesett fiúknak, itt a harc legsúlyosabb faj­tája jut ki mindjárt osztályrészül: a helységharc. De ez nem legyűr­heted en akadály. Házról-házra ha­lad előre a támadás. Bobizonyul, hogy a régi Katonai erények nem haltak ki a hős apák fiaiból. Bát­rak és előrelátók, elszántak és le- le Tény esek. férfiak és hősek. De alig van már valaki, akinek testé­ben. ne lenne egy-kéi aknaszilánk. Kerekes honvéd csak úgy íeghegy- ről jegyzi meg: — Egy érzem, mintha szúnyog csípett volna meg. A mellébe és a karjába kapott szilánkot. Kovács zls. arca vérzik. Fejét is végig zán- totta egy szilánk, mikor egy pilla­natra levette sisakját, hogv megtö­rölje izzadt homlokát. Kemény, elszánt harc után a szá­zad átvágja magát a község egyik részén. Megállíthatatlanul :ör to­vább a cél felé. Hiszen a sötétzöld fenyővel szegélyezett temető már ott a magaslaton nincs is olyan messze. És a fehéren csillogó kárpá­ti hegyeken túl még le sem bukott a nap, amikor a súlyosan sebesült Árpás fhdgv. jelentése megérke«^ zett a parancsnoksághoz: "— A kitűzött célt elértük magaslatot birtokunkba bettük. S ezen a napon új legenda született, sebesült századparancsnak hősi le­gendája. A sebesült parancsnok pe­dig a parancs ellenére sem hagyta ott. katonáit. Ott áll meet Is fedő* zekében. Markáns, borostás arcára büszkén tekint minden katonája, amikor fejében sáros sisakká! szú­rósan figyel az ellenségre, vagy pe­dig bajtársitsságot sugárzó me­leg tekintettel körülsimogatja fiait. R falu is a miénk. Sötét éjszaká­ban kísértetiesen lángolnak a fei- gyujlqtt házok. Mind orvlövészfész- ke.: voltak, kezdve a templomtól a papiakig. Itt fent az állásokban pe­dig serény munka folyik. Jól beás- ássák magukat katonáink. Csend van. Csak itt-ott hallani némi halk suttogást. Emlékeznek a fiús:, a ro­hamról beszélnek, még nagyon ben ne élnek. Aztán a jótékony álom rászáll a szempillákra, csak a fi­gyelők virrasztónak, meg a. járőrök, akik a szomszéd kötelékhez indul­nak. S velük elindul útiára a le­genda, a sebesült hős legendája. Iván László hdgy. Anicusztasra már lesz «lés lakás mondotta vitése Endre László államtitkár Vitéz Endre László dr. államtit­kár nyilatkozott az országos lakás­kérdésekről. Ismeretesek azok a nehézségek, — mondotta —. amelyek a lakás­kérdés terén az egész ország terü­letén felmerültek. Az volt a hely­zet, hogy nemcsak Budapesten, ha­nem vidéken sem lehetett lakást kapni, illetve ahol nagy ritkán akadt egy-egy lakás, ott valóságos csillagászati összeget uzsoráztak ki burkolt lelépések formájában. — Ezzel szemben viszont — foly­tatta nyilatkozatát az államtitkár, — a lakáskér dósban most teljesen új átrendezés készül. Nem szeretek terminusokat mondani, de azt fele_ .!ességem tudatában kijelenthetem, hogy augusztus végéig a helyzet, gyökeresen megváltozik. Nemcsak megszüntetjük a lakásínséget, de biztosra veszem, hogy mindenfelé az egész országban lakásbőség mu­tatkozik maid. sai Nem a falu embere nem érzi a termé­szetet* hanem az nem ismeri a népet* aki ilyet állít A Turisták Lapjának most meg­jelent új száma ismét gyönyörű ter­mészeti ielvételekfet, ojkös, meleg«* szívű cikkeket tartalmaz. Sitiké Fe­renc A nép és a természetjárás cí­men azt. fejtegeti: Gyönyörködik-e a nép fia a szabad természetben ? Vannak, akik azt állítják, hogy a falusi embernek nincs érzéke a.ter­mészet iránt — írja Sinkó Ferenc. Ezek szerint a városi ember kivált­sága és fölényes szellemi többlete volna a természet szépségeit meg­érezni, megérteni és benne gyö­nyörködni. Ez az állítás teljes egészében ha­mis, téves és nagyképű. Nem a falu embere nem érti a természetet, ha­nem az nem ismeri a népet, aki ilyet állít. A nép fia, aki kint él ál­landóan a természetben, sokkal szo­rosabb kapcsolatot vesz fel a fűvel, a fával, a virágai és a kővel, a ta­lajjal és a vízzel, mint az, aki csak időnként ruccan át egy más világ­Eotfnrást, vízvezetéket és lakatngmnnfcai megbízhatóan jutányosán készít Radoszta Béla f!"1“3’ ——n Telefon 22-97. sz. ból közéjük. Az téveszti meg a szemlélőt a paraszt és a természet viszonyá­ban. hogy nem hallja lelkendezni. Valóban a parasztember és a ter­mészet viszonya nem redukálható le azzá az érzéssé, amit gyönyör­ködésnek nevez a városi a termé­szetben. Egyáltalán, a parasztember rit­kán nyilatkozik érzelmeiről. Külö­nösen ritkán azokról, amelyek ked­vesek neki. Haragját hamar tudtá­ra adja ellenfelének, de a finomabb érzelmi rezdüléseit elrejti. Még ha ki is nyilvánítja, tréfás fölényes önmagát és szeretete tárgyát gúnyo­san cirógató formába rejti. Az állattal, a fűvel, fával szem­ben úgy viselkedik, mint a szakma­beli ember. A szakmábeli máskép­pen hat vissza mindig a jelenségek­a r>. miint a laikus. Vállvonogatássaí megy el olyan dolog mellett, ami hangol? lelkesedésre ragadja a lai­kust, s megáll hosszasan az olyan mellett, amit hozzá nem értő észre sem vesz. Nem egyszer jártami atyámfiái­val, ha nem ís magashegységekben, de erdős dombjainkon és kisebb he­gyeinken. Már gyermekkoromban bosszantott a nagyképű megállapí­tás a paraszt érzéketlenségérői a természet iránt, tehát minden egyes alkalommal igyekeztem keresztkér­désekkel ki vallatni őket, éreznek-e valamit és ha igen, mit. — Mindén egyes a lkai ómmal azt vettem ész­re. hogy igenis gyönyörködnek. — Csak nem abban, amiben én. Mikor észrevettem egy fantasztikusan ala­kult fát és figyelmeztettem rá, — vállát vonogatta. f — Mi van azon gyönyör ködni- való, hogy egy fa görbe. Görbe fát látni eleget. Azt nézdd meg ott: milyen szép egyenes. Az egyenes fa, különösen az effélében szokat­lanabb. A fűben és virágban sem elégszik meg azzal, hogy milyen a külseje. A természetét szeretné kiismerni Azt a fát és füvet, amit ismer, nem­csak esztétikai szempontból ismeri, helyesebben az esztétikáját is mé­lyebb, hozzáértőbb szempontok sze ránt ítéli meg. Abban a pillanatban, mihelyt nem a fa formáját dícsér- geti valaki a falusi ember előtt, hanem természetrajzát kezdji is­mertetni, nemcsak megértfő figye­lemmel hallgatja, hanem igen okos kérdéseket tesz föl. Ami a nép és a természet viszo­nyéban probléma, az egészen más okokból ered, mint az értetlenség és az érzék hiánya. Ezzel kellene alaposabban foglalkozni a turista- sajtónak és a turista egyesületek­nek. Sinkó Ferenc, szerint a népből1 hiányzik a vándorlási ösztön. Meg kellene szervezni a parasztot tu- ristaútra vezető j óvezetőket, akik mek azonban igazi iermészeti'sme- rőknek kell lenniök.. A Turisták Lapja olyan érdekes­nek tartja ezt a kérdést,, hogy még visszatér rá. Kerékpárok Szakszerű javítása, alkat-, részek raktáron. Legújabb Gramofon! emezek villany és RÁDIÖ cikkek kaphatók. Használt és törött grama- fonlemezeket veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében. Luther-*. 8 — UTAZÁSI igazolvány kiadása iránti kérelem nyomtatvány kapha­tó a J ób a - papirüzlethen, Bethlen utca 1. szám. lOx Mindenki tudja már, hogy jól étkezni a I lehet. Besssenyei-tér MENÜ RENDSZERI A LEGKITŰNŐBB FAJBOROK

Next

/
Oldalképek
Tartalom