Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-05-27 / 119. szám

»yJfnmmíM & L ABOtCS X HÍR 'PUnKösái Királysági A Gondviselés kifürkészhetetlen akaratából nekünk, a magyarság ma élő nemzedékének, kell átvergőd­nünk, végigküzdenünk a volgamenti őshaza ismeretiéin évszázadainak homályába vesző történelmünk leg­vészesebb korszakát. Véres és viha­ros századokban ugyancsak bővel­kedik nemzeti históriánk, de a íria- nonihcz hasonló megrázkódtatásról, nemzeti múltúnk krónikáinak leg­sötétebb és legszerencsétlexaebb lap­jai sem igen tudnak beszámolni. — Csak növelte nemzeti tragédiánkat az, hogy az összeomlás szörnyű ta­nulságai és egész népünket megrá­zó válsága után sem tudtuk megta­lálni az új időktől megkövetelt új magyar életformát. Ma, mikor a honvéd kinn harcol az orosz föld végtelen síkjain, az ország belső frontján is nagy át­alakulás ment végbe. Kcrmányfér- fiainkat elismerés illeti, hogy ma ezekben a döntő pillanatokban ha­bozás nélkül teljesítették kötelessé­güket. Ezek fajtájukat rajongva sze­rető. önzetlen magyarok. Pünkösdi királysága volt ebben az országban egy népnek. Egy nép­nek. ki Isten kiválasztottjainak tar­totta magát. Letűnt e csillag (vagy kaptak?}. A magyar nemzetiszocia­lista kormány megtisztította a ma­gyar nemzetet e féregtől. De már ideje volt! Hisz a magyar is meg tud állni a lábán, ha akar. Most pe­dig akar; mert jól tudja, hogy most lét vagy nemlét között választani kell. Hát választott. E nemzet élni akar. Most meg kell állapítanunk, hegy vagy idegen, káros és asszí­milálhatatlan fajta a magyarság szempontjából a zsidóság, vágy- nem. Ha igen, akkor nem elég a gazdasági életben és az értelmisé­gi pályákon való térhódítása elé gátat emelni, hanem meg kell aka­dályozni minden eszközzel a ma­gyarság faji, vérségi alkatát és lel­kületűt megrontó idegen, zsidó vér nek a magyar néptestbe való to­vábbi beszivárgását is. Elérkezett a végső ideje annak, hogy a magyar közvélemény minél i szélesebb rétegei végre megismer- ! )ék a maga egész jelentőségében a j zsidókérdésnek élettani, fajpolití- j kai hátterét is. Először kísérjük ,,Isten kiválasz­tott népét“ a történelem folyamán. A modern faj biológia és fajtörté­neti kutatások eredményei alapján ma már kétségkívül bebizonyított ténynek tekinthetjük azt, hogy a zsidóságban egy többszörös fajkeve­réket kell látnunk. A zsidó nép egy többezer évvel ezelőtt végbement faj keveredés nyomán jelent meg a történjem színpadán, ősi hazájában Palesztinában. — Kb. 1500 évvel Krisztus sz. e. a szemita népek böl­csőjénél, a Tigris és Eufratesz mei- íékéről eljutott egy tiszta szemita vérű nomád, kóbor törzs a mai Pa­lesztinába. Ez az űn. orientális fa­jú, műveletlen nép aránylag rövid idő alatt vérségileg öszekeveredett, a Palesztinában akkor már régeb­ben honos, magas műveltségű ún. armenoid fajú hethítákkal. A zsidó­ság falképének alapelemei tehát az orientális—szemita és az armencid- előázsiaí laj. Később más népekkel is keveredtek össze. De csak egyet említsek, amely ma is látható a zsi­dókon, a néger keveredés. Jellemző reá a gyapjas haj. Ez a sokirányú vérkeveredés tér- i mészetesen a zsidóság vérségi és : lelki egyensúlyának felbomlásához, j erkölcsi elzülléséhez vezetett. E sötét óráiban lépett fel Ezia próféía, Kr. e. 458-ban felismerve a helyzetet, olyan szigorú fajvédel­mi törvényeket léptetett, életbe, j amelyek mellett egészen eltörpül- ; nek a 2393 évvel később, hasonló ; célzattal alkotott — német és zsi­dók keveredését eltiltó — híres nürnbelgí törvények. Ez az Ezra hirlaP oróféta mentette meg a zsidóságot. A zsidók maguk is belátták e tör­vények helyességét, amely később a vérükbe ment át. S így van az, hogy a zsidók a roagukfajta zsidó- nővel lépnek házasságra. A mai zsidóságnak főleg két fő­csoportját szokás emlegetni. — A szefárdi vagy spanyol és az aske- názi vagy lengyel zsidót. Ez a zsidóság rövid története. A zsidóság, ahol lehetett, minde­nütt rombolt. Rombolta az erköl­csöket. Eszközül felhasznált raín- 1 dent. Felhasználta a sajtót, az iro­dalmat stb. Sokat lehetne felsorol­ni de az az ember, ki nyitott szem­mel jár. mindezt észreveszi. Mindez miért van? Ez a magya­rok hibája volt. Sokan azt kérde^ zik, miiért? Azért, mert a magyar vendégszerető ember volt világéle­tében. Befogadta! De nem messze volt, hogy kicbrudalja (a zsidó­ságot értem], A^ost egy régi világ omlik össze körülöttünk és senki sem vár- j hatja azt, hogy a kialakult új vi- I lágban mi a régi nótát fujjuk és a j régi táncot lejtsük. Uj élet rendje és parancsszava ! kopogtat a magyar élet kapuján. ! Ha ki nem nyitjuk előtte az ajtót, j betöri, mert ö az erősebb. Túlkicsik j vagyunk ahhoz, hogy szembeszáll- í junk a Sorssal és Végzettel. Ha pedig önként kinyitjuk a I kapunkat, jó lesz tudni előre, ho- I gyan rendezkedjünk be, hogy a mai j magyar élet összeférjen és megfér- ' jen az újjáépülő európai renddel, j Ennek természetesen van egy | elengedhetetlen előfeltétele: akarni j is kell a tisztánlátást. Uj igazságok befogadásához nem i kevesebb bátorság kell. mint azok ! kimondásához. Szilárd hitünk: a jövő mégiscsak a bátor és merész magyaroké lesz. í (Trianon 24.) 1944 május 27. Darmol a tegeftMjedtobb és legrégibb csokoládés hashajtó. 55 éve milCók használják, mert teljesen megbízható, ártalmatlan Konfirmációi ünnepély evang. templomban , Az evangélikus ifjúság idei kon j firmádéi ünnepélyét pűakösd má | sodnapján tartják meg. A vízszá- iuk ma délután ment végbe két csoportban. Holnap, pünkösd va sárnapján a szokásos ünnepi isten­tiszteleteket tartják meg. Pünkösd másodnapján reggel 7 órakor ma gyarnyelvü urvacsoraosztás lesz. 8 órakor megtartják az ífjásági istentiszteletet, 9 órakor a fiuk, fél 11 órakor a leányok konfir mációja lesz A konfirmációi ünnepélyt pün­kösd másodnapján délután 3 óra­kor tartják meg a templomban Pünkösd másodnapján a leányok konfirmációja után az egvkázköz ség képviselőtestülete gyűlést tart, a gyüies után gyámíntéze í köz­gyűlés lesz az egyház tanácster­mében. cigarettatárcák aagy választéka bcröfldósaéí zra-o. Eíey Takarékp. PÁRÁSÍTÓK Magvar a fordította: GAAL OLGA Ekkor eldördült a lövés, do célt tévesztett. Silkó kitépte a fegyvert a vörös­gárdista kezéből és maga fordította Wolgm ellen. Az öreg katona da~ » EKKOR ELOntttf A uOvfe, Og ckt liás alakja megingott és bezuhant a gödörbe. _— Hé, elvtársak! — kiáltotta Silkó a parasztok felé. Takarjátok be ezt a gödröt! Nincs veszteni való időnk! Azzal beugrott az autóba és a vörösgárdistával együtt elrobogtak a szomszéd falu felé. Ez volt az első tisztogatási műve­let, amelyet a bolsevisták szülőfa­lumban véghez vittek. * Silkó és Maikin véglegesen be­rendezkedtek a kerületünkben. A mi falunkban, amely egyike a körzet legnagyobb községeinek, megszervezték a kerületi közpon­tot, amelynek vezetői ők ketten let­tek. Végigjárták a házakat és pon­tosan feljegyezték, hogy kinek mennyi földje, milyen nagy család­ja és mennyi ingó vagyona van. — Akiinek több lábasjószága volt, azt ,,a forradalmi állam javára“ nyom­ban lefoglalták. Ma nálam voltak, — mesélte az ismerős kereskedő apámnak. — Amit az üzletemben találtak, min­dent lefoglaltak. A kommunista ál­lamban nincs magánkereskedelem, mondták. Kényszerítettek, hogy az árukészletemről készített listát át­adjam nekik. Alaposan átvizsgál­ták, majd megállapították, hogy va­lamit még elfelejtettem. Feldúlták az egész lakást, a hálószobától a pincéig. Amikor semmit sem talál­tak, Silkó rámszegezte revolverét és megparancsolta, bogy azonnal hagyjam el a falut, mert egyébként mint ellenforradalmárt 'haladékta­lanul letartóztat, mert üzletemben összeesküvést szerveztem. A szeren,csétlelii kereskedőnek apám adott némi pénzt és útra- valót. Nemsokára megkezdődtek a vá­lasztások. Iván már napok óta ter­jesztette az erről szóló híreket. —— Hán egészen különös szerepet já ­szolt. Mint a falu legszegényebb szolgaiegénye teljes mértékben élvezte a vezető bolsevisták bizal­mát. Ezek gyakran használták őt cégtáblaként ,, szociális tevékeny­ségük*' igazolására. Látjátok, milyen jól megy a szegényeknek a bolsevista uralom alatt! — hangoztatták. A szerencsétlen Iván régebben najd éhen halt, de egy napon szép házat kapott, amelyet az egyik agyonlőtt gazdától sajátítottak ki. Ivánt hírszerző utakra is fel­használták. Körülbelül olyan tiszt- j ségeü ruháztak rá, mint korábban a községi küldöncre. Tevékenységé­ben csak az gátolta, hogy sem írni, sem olvasni nem tudott. Gyakran jött át apámhoz egy írással a ke­zébe és kérte, hogy magyarázza meg, mi áll abban . . . Ilyenkor né­ha egy órahosszat is elüldögélt köztünk. __ Amíg én itt a kerületben mű­ködöm, addig semmi bajotok sem eshet. — nyugtatott meg ilyenkor bennünket. Amikor a falusi lakosságnak tu­j barnására jutott, hogy a kerületi központ megejti a választásokat, Iván lázas munkába kezdett. Kulikcvszki gazda, aki a forra­dalmi kisgazdapárthoz tartozott s most a kommunistákhoz állott, tit­kos ülést tartott a falusi parasztok­kal. Mindez nagy óvatossággal tör­tént. Egyik nap, amikor Maikin és Silkó a bolsevisták kerületi megbe­szélésére utaztak. ismét Kulí- kovszkinál gyűltek össze a muzsi­kok. — Elvtársak! — nyitotta meg a , Gyűlést. Kulíkovszki. A kommunista | kormány választásokat akar kiírni | a szovjet falvak részére. Ebben se- j gítségükre akarunk lenni és olyan j jelölteket, akarunk állítani, akiket j az egész falu támogat. A fajunktól í idegen és templomrabló zsidók ha- | da lidécnyomásként nehezedik lel­künkre. Mi orosz muzsikok va­gyunk. ^ s nem akarunk egyebet, mint földjeinket megművelni és családunkat eltartani. A gyűlés elhatározta, hogy Kuli- kevszkit és még másik két bolse­vistabarát gazdát jelölnek. Azzal szét is oszlott a gyűlés, abban a tu­datban. hogy talán mégis sikerül a békés együttműködés az új hata­lommal .. . Másnap reggel Maikin és Silkó hazaérkeztek. Első útjuk Kuli- kovszkihoz vezetett. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom