Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-27 / 119. szám
Tábori posta : Rendfokozat: (Trianon 24.) Nyíregyházi. 1944. május 27 XII. évfolyam H 9 (3326.) szám. Szombat éi kiadóhivatal: BetkleB-». 1. POLITIKAI HA PILÁF FJófizeté.: 1 hónapra 4.TG, ne gyedé vr* 12.40 f Vsiatakaréki cadkkizáms 47.139. T*l«foa: 29-77. Harcunk a bolsevizmus ellen a Duna-Tisza közén ólö magyarság nem tudja. Inkább dicsőségesen százszor meghalni, mint. élni ebben a földi pokolban. Kun Béla négy és féihónapcs rémuralma örök leckét adott nekünk a „bolsevizmus áldásaiból“. Ebből mi nem kérünk, el nem fogadjuk és míg lendülni tud kezünkben a fegyver, harcolni fogunk ellene. A miniszterelnök ezt a harcot a „késhegyigmenőnek“ nevezte és meg fcgja látni a világ ,hogy rmre képes egy közös célért harcoló kis nemzetis, ha életének megvédéséről van szó. Ebben rejlik a mi gyoA magyar sors súlyos óráiban intézett rádióbeszédet Magyarország miniszterelnöke az amerikai magyarsághoz. Ez a beszéd a tőlünk teljesen elzárt, idegen világrészbe szakadt magyarságnak magyarázatát adja -egyrészt annak, hogy Magyarorsv ág miért volt kénytelen fegyvert ragadni e világkataklizmában s magyarázatát adja azoknak a belső kormányintézkedéseknek, melvek- kel kapcsolatban az ellenséges sajtó és propaganda nem. a valóságnak megfelelő híreket terjetsz. Az anyaroszágbeli magyarság hisz abban, hogy Amerikába szakadt véreink lelkileg nem szakadtak el tőlünk s a bekövetkezett események és iá velük együtt járó vakító propaganda nem bír lelki hasadást létrehozni közöttük és az ó-hazában élő magyarok között. Sztójay Döme miniszterelnök a j Sztójay Döme miniszterelnököt a napi politikán magasan felülemel- | Radocsay László lemondásával meg- kedve cselekedett akkor, amikor ■ üresedett balatonfüredi választóké- ezer belső gondunk s bajunk köze- | rület képviselőjévé választják. A pette figyelmet szentelt annak is, j --------mmmmmm h ogy az ország határain túl élnek j még magyarok, s azok betonfalak- i kai és acélpáncélokkal vannak el- ! zárva tőlünk, kitéve az ellenséges j propaganda minden mételyének. — j de róluk, lelkűkről s a velük való S összetartozásról még e sorsdöntő \ időkben sem mondunk le. Ezért fontos, hogy az amerikai magyarnak tudatában kell lennie annak, hogy nemzete ma élet-halál küzdelmet vív s ha nem volna oiv világosan tiszta előttünk a bolse- vizmls ölelésének halálos tünete, —- még az ösztönszerü érzés is arra indítana bennünket, hogy ettől a dermesztőén halálos veszedelemtől megvédj ük magunkat, civilizációnkat és eszméinket. Az amerikai magyarságnak tudatában kell lennie annak, Kogy ez a harc, amit folytatunk, határainkért, a magyar élet megvédéséért folyik, fegyvertársi közösségben azzal a III. Német Birodalommal, amelyik Európát már nem egy alkalommal védelmezte meg a magyarsággal karöltve hasonló veszedelmektől. Az amerikai magyarságnak tudnia kell, hogy a magyar katona miért vonult fel a Kárpátok bérceire és miért száll szembe a vörös hadsereggel, amelyik nemcsak a magyar földet, az apák és ősök, messze elődök birtokállományát akarja hatalmába keríteni, hegy az ivadékok rabszolgaszíjra fűzve egy földi falankszter robotos páriái legyenek, hanem ki akarja irtani irtani a belénk gyökeresedett keresztény szellemet, azt a kultúrát, mely lelkűnkből sarjadzik s egyet jelent a mi lényünkkel. Tudnia kell az amerikai magyarságnak, hogy ezt ajz életet vállalni zeÜembe vetett hitünk és ez a ült hozza meg számunkra a lelkek lel- szabadulását, amely számunkra a győzelmet jelenti. És most annak is magyarázatát keli adni amerikai testvéreinknek, bogy miért ve it1 szükség a zsidókérdés ilyetén való megoldására. El kellett távohta- nunk a bolsevizmus szálláscsinál óit a zsidóságot az egész magyar közéletből, a nemzetgazdaságból és e föl dbirtokl ásból. Keserű és komoly tapasztalatok eredménye az, hogy a magyarság ehhez a megoldáshoz volt kénytelen folyamodni. Amikor kiszorítottuk a zsidósáut ezekről a közéleti termetekről, ahova a liberalizmus észténA miniszterelnök Balatonfüred képviselője miniszterelnök kedden Balatonfüredire utazik, hogy megtartsa prog- rammbeszédét. (MTI.) A néh kötelező mankaszolgpAlata A női honvédelmi kötelező munkaszolgálatra való behívások megkezdődtek. Illetékes helyről figyelmeztetik a behivottakat, hogy a be- hívási parancsnak haladéktalanul tegyenek eleget, mert a parancs nem teljesítése két hónaptól hat hónap:g terjedő elzárás büntetést vonhat maga után. (MTI.) 20.000 partizán megadta magát Zágrábból jelentik. Eddig több, mint. 20.000 partizán jelentkezett önként a hatóságoknál a kihirdetett amnesztia rendelet alapján. — Az amnesztia rendelet időpontját július 1-ig meghosszabbították. — A partizánok közül 9000 ember beállt a horvát hadseregbe. (MTI.) A légiháboru igazi megvilágítása Becs. A Nemzetközi Újságíró Szövetség kiadásában most jelent meg az a második kötet, mely a légiháború történetével foglalkozik. Ismeretes, hogy Anglia a légihábe- rúért való felelősséget Németországra igyekszik hárítani. Ez a könvv most világos képet nyújt a légiháború hátteréről. Olyan adatokat is feltár, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Közli azt a hivatalos angol állásfoglalást is, mely az asszonyok és gyermekek elleni háborúra vezetett. Anglia ezt a tettét azzal akarja menteni, hogy a gyermekek elleni légiharc megrövidíti a háború tartamát, mert meggyöngíti az ellenség ellenálló képességét. (MTI.) Szövetséges tervek Az angolszászok és a bolsevisták hábor úptáni tervei között szerepel Németország gazdasági leigázása is A terv szerint el kell pusztüani Németország nehéz iparát és ellenőrzés alá kell venni a birodalom teljes nyersanyagkészletét. (MTI.) Adatbe jelentési kötelezettség A Hivatalos Lap mai száma közli a kereskedelemügyi miniszter rendeletét a kereskedők és iparosok adatbeszolgáltatási kötelezettségéről. (MTI.) Az elsötétítés kezdete 22 órakor deiben, minden eszközt felhasználva, céltudatosan beszüremlettek, helyet csináltunk a magyar földön, a magyar bányákban, a magyar üzemekben s az egész magyar közéletben fiaink számára, akik most már boldogulhatnak azokon a terüle’.e- ken is, ahová edig alig férkőzhettek be. Mi visszavárjuk idegenbe szakadt fiainkat, ezt tudnia kell az amerkaí magyarságnak is s mi hiszünk abban, hogy lélekhasadás nélkül fogjuk vszontlátni őket, bennük olyan testvéreinket, akiket nem fertőztek meg a „világmegváltó eszmék“, a propaganda ellenséges befolyása, hanem szívük mélyén velünk együtt éreznek. TERRORBOMBÁZÁSOK Berlin. Az angol-amerikai terrorre- pülők tegnap is folytatták terrortámadásaikat a francia városok ellen. Páris külvárosain kívül Lyonban és Bou- waiseben keletkeztek károk. Támadás ért töob be ga várost is. A halálos áldozatok száma nagy. * Bern. A svájci lapok a francia pol- gáii lakosság ellen folytatott terror- bombázasokkal foglalkoznak, a Gazette de Lausanne megáHa ítása s-zerint hat hét óta hetenkér t 2.000 ember halt meg a bombázások következtében. Az ilyen hadviselés csak arra való, ho^y a gyűlöletet még jobban felfokozza a támadókkal szemben. A svájci lapok összeegyezhet t’ennek találják az angolok cselekedeteit azzal a fe hívásukkal, hogy a polgári lakosság költözzék védett helvre A valóság az, hogy Franciaország r épét az an g< hzászok újból kiszo'gálta ják a háború borzain ainak és feláldozzák saját érdekeinek. (MTI) A AZ AMERiKH FLOTTA VESZTESÉGE Tokióból jeienük! A japán tengerészet napja alkalmával a j^gán főhadi szállás reszle'es kimutatást adott közre a háború kezdetétől május 15-ig terjedő időhen Amerikát ért hajóvesztesé- uekiől. Eszerint a japánok elsüllyesz tettek 18 csatahaj t, 28 repü ógép- anvahajót, 110 cirkálót. 81 rombolót, 183 tenge^iatijárot és 186 másfajta hadihajót Elpusztult 710 szállitóhajó és leőnek 2913 repülőgépet. Az ame ikaia« természetesen ennek a veszti ségnek csak egy nagyon kis százalékát isme ik be, de a japán tengerészet napja a’kalmul S'olgahat arra, hogv a tényleges veszteség napvilágra kerüljön. * Klásyar Ipari és gazdasági ellátás Jurcsek Béla hosszabb cikket közölt a Köztelek legutóbbi számában. A cikk foglalkozik Magyarország ipari nyersanyagellátásával és megállapítja, hogy a nyár folyamán minden igényt ki tudnak elégíteni.
