Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-07 / 54. szám
,2 oldal. JSÍYIKtfIDÉK _ oZAbojlcsi hirLAP (Trianon. 24.) 1944 március 1. A Felvidéki Esi a magyar lélek, a magyar Söld örök egységéi hirdette Magas színvonalú nmircszcst a Koronában közelebb hozza a szíveket, az érzéseket és gondolatokat. Az üdvözléseket nagy tapssal élte át a közönség, majd megkezdődlek a műsor értékes, igaz művészi élményeket reveláló számai. Elsősorban Eyssen Irén operaénekesnő előadása nyujott rég nem élvezett művészi gyönyörűségei. A művésznő impozáns, vonzó szerénységében, halk tónusaiban is megkapó megjelenése egy csapással magához láncolta a sziveket. Piros, klipszeres fényű kosztümjéhez jól illett sötét haja, tekintetének és hangjának szépsége. Lavotia: Régvolt, Tarnay: Kinyúlt egy kéz, Liszt: Ha álmom mély, majd másodszori szereplésében Grieg: Solvejg dala, Strauss: Falusi fecskék c. opusa diadalmas szárnyalással, majd finom plánokba halkíió, gyöngéd kedvességgel melegen zengő orgánumának színével, fényével, 'tonif- kai és ritmikai tudatosságának, melódiáinak tiszta üdeségével hatottak es ünneplő tapsot arattak Suhayda Mária zongoraművésznő, zeneszerző mesteri mesteri kísérete mellett. A második szám Suhayda Mária zongoraművésznő , és komponista önálló remeklése volt, | Liszt: Szerelmi álma az illatos, üde. bóditóan ránkáradó virágszirom hullásá- \ val hatott; Chopin: As-dur polonaise-c I megragyogtatia erejét, abszolút biztos ' technikai fölényét. Egész lényét, mél} ! lelkiségének misztikus és szenvedélye; hullámzását bele tudja önteni játékába amelynek varázsa lenyűgöző és az őröl szép imádatára sugalló. A Felvidéki Est nagy értékei csillan tak meg szinte káprázatos fénnyel Dúl lien Klára hegedűművésznő gyönyörű számaiból is. Desplanes: In ; ír adujában már érezlük a hangszere: : való uralkodás fejedelmi attitűdjeit, - * Paganini: Preludium és allegóriájánál tolmácsolásában pedig lebilincselve cs< dáltuk a művésznő biztos, tökéletes di logi s mélyen kulturált lelki készütsé get. Mintaszerű vonójátéka, tónusaink mély árnyalati, a hangok kristályos, esi szolt szépsége hű közvetítője volt nemek műveknek. A női kéz acélosa futott a húrokon, a hegedű lelke zokc gó és forró vallomásként szólalt mej hegy beavasson az égi szerelem csii | lagos világának legmélyebb titkaiba, j ' Liszt—Hubay: Impromtu, a Hubaj | Csárdajelente (Maros vize) még re, tettebb zenei csodákat tártak fel ; művsznő lelkének imás eimélyedésébí ! samiht fehér bolerós, aranyöves, fek< i te koszlümjében, prédikátori határozol ságot kifejező fejtartással, játszi- kön; nyedséggel zendítette meg a hegedű úgy áll( előttünk, mint a zord világba a szépség evangéliumát hirdető leikés í a spirituális élet örök igazságainak ihl | tett tolmácsa. Mind a Suhaj'da, mind | Dullien-számok forró, hódolatos tapsi • kát kaptak. í A három felvidéki művészi megnyik í kozás fénylő keretébe stílusosan illés j kedett a Városi Dalegylet I száma, Liszt: Vigyázz az égi jelre. S kitűnő kórus, amely mind a szim j gazdag skálája és tiszta harmóniája, l I mind a ritmus üde férfiassága tekint . ! tében elsőrangú élményt nyújtott, J kab József karnagy vezényelte impt siv haással, nagy és ünnepelt sikerr A zenei számokat t Kőszeghy Elemér múzeumi igazgató í magasszinvonalú előadása követte 5 Felvidék természeti és művészeti szí A ma harocló és dolgozó magyarság ; a kardot, az ekeszarvát, a tollat és a szerszámokat fogja acélos kezében, de ; van láthatailan karja is, amellyel a tria- j nőni megcsonkítás óta átölelve tartja, j sfijmogailp szeretettel becézd, édesanyai biztatással szereti Nagymagyarország j oszthatatlan egészét. Sem Erdélyt, sem a Felvidéket soha, egy pillanatra sem : feledte ez az ország. A Felvidék leg- j nemesebb fiai Vesztai-'fűzként ápolták, élesztgették, erősítettek az elszakított oitihonok iránt való égő vágyakozás!, örök imádatot, szent szerelmet. Minden városban megalakultak, élnek, éreznek, beszélnek, agitálnak a felvidéki emberek nagyszerű közösségei. Nyíregyházán, Krúdy Gyula városában, amelynek mul'tjjában drágakő veidként fénylenek a Felvidékkel vló összetartozás emlékei, sok derék, dolgos leividé- ki van, akik megalakították a Szepesi Asztaltársaságot és össze jöveteleiken az emlékezés bűvös Aladin-lámpájának fényénél ide varázsolták az édes Ijaza arcvonásait, Lőcse, Késmárk, Lubló, Igló, a szepesség magyarságának édesbús emlékei;. De szerte az országban, égnek, élnek a titkos jelek, mindenütt igaz az ősi, ronthaíatlan, letagadhatatlan törvény, hogy egy az ősi föld, egy az ősi lélek. Budapesten a Felvidéki Egyesületek Szövetségében tömörültek a hazához hű cipszerek és ez a tömörülés nem me rül ki a nosztalgia eser.gő vágyainak melankolikus hangoztatásában, hanem minden erkölcsi, művészeti, tudományos társadalmi, janylagij erőt tkonceniráiviai missziós útra indul, hogy országjárása útján mindenütt meggyujtsa az összet- tartozás szent tüzét. Kalmár Elek ny. tankerületi kir. főigazgató bejárja az országot, szembenéz a Felvidékről az Alföldre, a Dunántúlra, Erdélybe került testvérekkel. Nyíregyházán is megjelent az apostoli lelkű felvidéki testvér és az ő hivó, serkentő szavára megrendezték itt is, mint röviddel előtte Miskolcon a Felvidéki Estet Nem propaganda, nem turisztikai, vagy üdülő s fürdőhelyi toborzás, nem üzleti számítás volt ennek az estnek megrendezése, henem egy eszményi magyar célokért küzdő egyesület missziója. Ez^, igazolja, hogy a rendezők a Felvidéki Estre ragyogó nevű, igazán művészi márkát jelentő szereplőkkel jöttek, semmiféle ellenszolgáltatást nem kértek és nem vártak és az est tiszta jövedemét a Dobó Katica Bajtársi Szolgálatnak ajánlották fel. Jövetelük hírére a Nyíregyházi Szepesi Asztaltársaság egy emberként álli a nagy cél szolgálatára. A Dobó Kaiticj Bajtársi Törzs pedig a tényleges rém dezés nehéz munkáját Petneházy Mar gist vezeétsével személy szerint váll alt, és végezte. Vasárnap, március 5-én délután ha órai kezdettel a Korona nagytermében volt a hangverseny, amelyen a kegyet len, jeges, havas, sáros esőben is lelke mély érzéssel áthatott közönség jelen meg. A Korona nagyterme nem nyuj tóttá az+ a keretet amely egy ilyen ma gas színvonalú és hazafias tendenciájú, művészi eseményhez illett volna. — A szélvihar lehetetlenné tette a terem kellő befűtését, sőt a kályhából a füstöl is beszorította a terembe. Bundában, télikabátban ültek az estély vendégei, de a szivekben parázs iizoj! ,a szeretet, az • örök hűiég olíártüze a Feividák iránt i való hódolásban. Ott láttuk az estén ; Nyíregyházy Pál polgármestert családjával, Török Dezső apátkanonokot, vitéz Hunfalvy Artur ezredes vitézi székkapitányt, Korompay Károly dr. igazgató főorvost, Bertalan Kálmán kir. kormányíőtanácscs, országgyűlési képviselői, Weiszer Gyula kir. tanügyi főtanácsosi, Maurer Károly ny. Nemzeti Bank-főnököt, a kiváló turistát, dr. Po- linszky Pál kultúrtanácsnokot, a Felvidék szerelmesét a Nyíregyházán élő fel , vidékiek számos tagját, a Move Dobó j Katica Bajtársi Törzs- egyenruhás leány í gárdáját Petneházy Margit vezetésével j és társadalmi életünk, egyházi, polgári ! katonai szervezeteinek számos képviselőjét. I A Felvidéki Estet a Nyíregyházi Vá- j rosi Dalegylet Jakab József karnagy vezetésével ia Nemzeti Hiszekegy klasszikusan kidolgozott kórusával nyitotta meg, majd Nyíregyházy Pál polgármester üdvözölte a Felvidéket. A polgármester mélyen álérezteíő szavakban igazolta azokat a kapcsolatokat, melyek Nyíregyháza és a Felvidék között a legrégibb idők óta kimutathatók. — Sdesatyja Késmárkon végezte a középiskolát, ott érettségizett, mint sok más nyírségi magyar diák. Ő maga is, gyer- : mekei is felkeresték a szepesi városo- I kát még a cseh megszállás idején és ; „Krúdy Gyula Szinbádja is ott u'azoiit Podolinba és a Szepesség több romonti- | kus városában. A Felvidék pedig taná- i rókát adott Nyíregyházának A nagy i és törvényszerűen állandósult összefüg- ■ gések a magyar tájak, a magyar lélek j oszthatatlan egységét tanúsítják és en- ! nek az átérzésében üdvözli kézfogással I a Felvidéket Nyíregyházy Pál, Nyír- | egyháza város polgármestere és a fel- | vidéki Kalmár Ede kir. főigazgató kéz- j fogásában valóban a Nyírség és Felvi- I dék fogott kezet. Kalmár Ede \ j ny. tankerületi kir. főigazgató köszönte ‘ meg ezután a Nyírség, Nyíregyháza j üdvözletét. Ez a kedves, szép város -— ; mondotta — nemcsak élelmezője az or- i szágnak, hanem a kultúra, a művészetek , melegszívű pártfogója is. Köszönetét ■ mondott a felvidékiek estjének szeretettel és figyelemmel való megrendezéséért Nyíregyház^' Pál polgármesternek, Polinszky Pál dr. kuhúrtanácsnok- nak, Petneházy Margitnak, a MOVE Dobó Katica Bajtársi Törzs vezetőjé- . nek, aki lelkes, hivatástudattal áthatott leányt,ársával aránylag rövid idő alatt a Felvidéki Est rendezését biztosították. Nyíregyháza is átélte az idegen megszállás megalázó szenvedéseit és nemcsak fiainak állandó felvidéki kapcsolataival, hanem a közös sors átélésével is egyebforrt a Felvidékkel.. A Felvidék fiainak látogatása a kél országrész örök és elválaszthatatlan egységének jelképe, mert a találkozás ségéről. A vetítőgép színes, természetes világítású képeket sorakoztatott elénk a Magas Tátra tündéri szépségű tájairól. Fájó szerelem ihletével hatottak ránk a kárpáti ősi ormok, völgyek, fenyvesek és vízesések. A művészettörténeti értékű képek igazolták a Felvidék páratlanul gazdag műizlését. Lőcse, Késmárk, Igló, Szepesváralja és a többi felvidéki műemlékek, a középkori bordás boltozatok, a zengő szépségű faművészeti oltárok, szobrok, árkádok, oszlopok a dicsőséges magyar múlt művészetének csodás világát vetítették elénk az eddig alig ismert nűanszok finom ecsetelésével. A képeket Kőszeghy Elemér igazgató nemcsak szakszerű művészettörténeti megvilágításokkal, hanem gazdag lelkének arányló humorával is átszőtte és sok hálás tapsot aratott. A szép és maradandó hatású Felvidéki Estet a Nyíregyházi Városi Dalegylet a Himnusz, imájával fejezte be. á kabinetiroda főnökének Ittflatefése mii? egjütlériést kelteit lyiregyfcázán A Kormányzó Űr őíőméltósága Ambrózy Gyulát, a kabinetiroda főnökét m. kir. titkos tanácsossá nevezte ki. Ennek a kinevezésnek a híre mély együttérzést, örömet és büszkeséget keltett, Nyíregyházán, Ambrózy Gyula kabinetirodai főnök szülővárosában. Édesatyja kir. ügyész volt, aki később elkerült városunkból. Ambrózy Gytla itt élte boldog gyermek- és diákéveit. Kiváló képessegei, szorgalma, intellektuális és erkölcsi, beállítottsága, törekvő éa kitartó munkássága mind magasabbra vitték szépen ívelő pályáján. Mint a kabinetiroda főnöke mindig meghatódott emlékezéssel gondolt szülővárosára és most, m. kir. titkos tanácsossá történt kitüntető kinevezése a szülőföld büszke szeretetéi, ragaszkodását és örömét és boldog üdvözlését váltják ki a szivekből. A Nyírség fejlődő székvárosa megdobbanó, együttérző szívvel köszönti magas méltóságában is fiúi szeretettel i hazagondoló fiát és életére, nemes, tiszta érzésekkel áthatott működésére Iste« | áldását kéri. Március 8-től 12-íg Szerdától — vasárnapig. Nyíregyházán először A csoda re pülő A vígjátékok vigjátéka. Sziv^t-lelk^t üdu4 film. Budapestet aaegeldsve. Fősz. A francia filmgyártás legjobbjai. CXRL L.\M^C rendezés. Előadások 7*4, Vnö es 7*8 óraikor. Ma kedden utoljára: SÁRGA KASZINÓ A szövetségesek súlyos veszteségei Netiuaóaál Róma. (TP.) Olasz katonai körök nézete szerint a németeknek a neltumoi h’dfőre gyakorolt nyomása az ellenség heves ellenállása dacára egyre fokozódik. Amint a népművelési minisztérium szóvivője, Tamburini követ, a külföldi sajtó konferenciáján kijelentette, bizonyítékok varnak arra vonatkozólag, — hogy az angolszászok jelentős csapast- testeket vonnak el az olasz front más részeiről s ezeket Nettunonál vetik haltba, hogy féltőitek azokat a félelmetes hiányokat, amelyeket a többezer német lövegből rájuk zuduló tűz hasított az angolszász vonalakban. A szövetségesek által más frontokon remélt enyhülés tehát nem következett be, ellenkezőleg a cassmoi fronton és az adriai szakaszon az angolszászok ma többhely ült máris vdekezésre szorulnak. Azokat a veszteségeket, amelyeket a szövetségesek a pontini térségen vivőit) 30 napos küzdelemben szenvedtek, hivatalos helyen legalább 30.000 elesett, víz- befult és foglyul ejtett katonára és ugyanannyi sebesültre becsülik. Ezért az angolszászok „a Rómáért vívott csata“ első hónapjában máris 60.000 emberi vesztettek. Az amerikaiak részesedése a szokottnál nagyobb méretű veszteségekben különösen nagyarányú,
