Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-04-29 / 96. szám

8. oldal. », JNfYIKVíDEK o L ABolcs I WIR HÍRLAP (Triaaon 24.) 1944 április 29. A vinyicaí vérfürdő Bennünket már nem tud megdöb­benteni semmi a szovjet államalko­tó tevékenységével kapcsolatban! Nem tud megdöbbenteni, mint ahogy nem lepett meg az a mód­szer sem, ahogyan a hozzájuk po­litikai szepontból kapcsolódó népe­ket „beszervezi“ a bolsevista ondo két „beszervezi“ a bolsevista gondo- megdöbbentő, hogy az alkotásról, a politikai nézetek, világuralma szem­pontok és államalkotó tevékenység nagy művéről mennyire ellentéte­sek a felfogások, pl. az európai nemzetíszocialísta koalíció és a sztálini tevékenység között. Az éles határt nem má húzzuk, hanem az az „építő“ munka amit a szovjet ki­fejt az általa megszállott területe­ken. Még mindannyiunknak élesen él emlékezetében a lengyel tömegsí­rok feltárt borzalma, ahol egy nem­zet építő nagyjainak, s századok nemzeti erőfeszítésének a mohácsi temetőjét produkálták a Lenin ta­nain épülő terrorfiúk. Azonban ez sem volt meglepő. Ismertük jól az 1919 módszeréből a szadista zsidó kéjencek, emberségükből kivetkő­zött, táglelkiísmeretű, fanatikus ra­jongók módszerét. Ma mégis meg­döbbentettek bennünket a vinyicaí események. A múltat igen könnyű elfeledni egy nemesen gondolkozó népnek, hiszen a lovagias életszem­lélet kívánja a lelkileg elesetteken való segítést és megbocsájtást. De vessünk csak számot azokkal a bor­zalmas, embertelen tényekkel, me­lyek ma szent bizonyítékai a szov­jet borzalmas politikai módszeré­nek. Mi is történt Vinnyicában tulaj­donképpen? —• Alig ötven embert gyilkoltak le abban az emlékezetes népligetben, ahol már a múlt szov­jet megszállás alatt is tömegsírt lé­tesített a sztálini filantropizmus. Ötven embert szólítottak névsze- rint a halálba, s mikor a félszáz, ha­lálsikolytól megrémült tömeg mene külni akart, akkor közéjük puskáz­tak. Nem nagy valami, igaz! Mit je­lent egy párszáz ember a szovjet fa­lanszterben? Mit jelentenek azok az apró névtelen életek, amelyekért talán egy örökké görnyedt hátú ro­mán paraszt fog gyertyát gyújtani egyszerre, ha megengedi a Nagy­úr. És mit jelent az a párszáz el- szálló emberi lélek, melyekért nem kondult meg azon a napon harang ! Mit jelentenek azok a félbemaradt emberi álmok, apró otthonoknak békességébe beköltöző könnyes órák eáY olyan nagy úrnak, amilyen a oagy vörös diktátor? Mit jelent az, hogy árván maradtak azok a hajlé­kok, amelyekért demagóg szóval hirdetik a vörös keresztes háborút. Hát így fest az a harc, amit a ..világ^ proletárjaiért“ -indítottak? Ezer és ezer halál ezer és ezer jaj kell, hogv kísérje azoknak az útját, akk a francia forradalom jelsza­vával az ajkukon akartak rárontani Európára. Egalité ! Egyenlőség. — Meghozták az egyenlőséget, meg'.e- remtették az egyetértést. Hiszen a halottak nem beszélnek. A halottak csak hallgatni tudnak, megfagyott szájjal, vagy kivágott nyelvvel, ahogy azt a szovjet egyenlőség! Programm jónak látta. S a halottak nem tiltakoznak, nem kívánnak jo­gokat, nem akarnak emberi életet élni, a halottak nem politizá'nak, és közömbösen hagyják, hogy elte­metve majd talán pár évtized múl­va azok mutogassák hantolatlan sír­jukat az utókornak, akik az utolsó kapavágást tették jeltelen, dicstelen hantjukon: „zek voltak a bolsevista eszme vértanúi a burzsuj világban“. A pribékek keze szeret mnden véres nyomot betakarni az idővel, szerené majd a bolsevista eszme I vértanújává tenni azokat, akiket ma 1 kegyetlen kézzel szadista vágyai ki- I elégítésére legyilkolt. Az a sokszáz I és ezer szerencsétlen, aki jeltelen j apró halmokkal jelöli egy kegyetlen I világfelforgató eszme útját, bizony I már nem fog szólni soha-soha töb- j bet. Ellenben fogja hirdetni minden I hangszórós propagandánál tökéi ete- : sebben és eredményesebben az I egész Európát átfogó szociális gon- I dolat eszméjét az az emberi felhá­borodás, mellyel valamennyi ke­resztény emberi szív fellázad. Vinyíca nem az első, de hisszük, hogy az utolsó állomása lesz a kom­munista vérfürdőnek. Ha Sztálin elfelejti, hogy muzsikjai helyett itt európai jogokkal, európai emberi értékeléssel átitatott személyisége­ket talál, ahol a puszta terror nem hallgattatja el az évszázadok intel­ligenciájának világnézeti hangját, akkor ezt a háborút már is elvesz­tette. Egyelőre nem a fronton, ha­nem a lelkekben. Azokban a lelkek­ben, melyre győzelmét alapította. — Mert Európa nem a vérgőzön és a halálszagon át keresi az óhajtott új rend megvalósulását. Európa intel­ligenciája nem az orosz igénytelen ember életmértékével van kimérve és megalkotva. Ez a sokmilliós nép­csoport attól, akit vezetőjéül fogad, nem az ázsiai erkölcsi barbárok középkori inkviziciós páholyában kí­ván magának helyet, hanem a te­remtő művészet, a haladó kultúra, és józan emberi erkölcs mindinkább nemesedő templomát akarja feje felé húzni. A vinyicaí tömegsír újabb alapkő az európai nemzetek önvédelmi erődjében. Nem lehet nemzet, aki ilyen halmokkal akarná övezni a tő­le teljesen idegen eszme véres or­szágúját. Nem lehet faj, amely olyan szívesen áldozna saját véré­ből embereket, lelkeket, életeket egy marxista zsidó i mperalizmus győzelmes vérfürdőjéért. — Nekünk minden egyes magyar élet drága itt és túl a határon. Mi nem csak élni, hanem építeni is akarunk. De nem magyar áldozatoknak óriási kúphalmokat, hanem városokat, — amit leromboltak, falvakat, amit újjá, szebbé, egészségesebbé kell tennünk, kultúrát, mely biztosítéka az újabb ezer esztendőnek. Ignis, emelünk obeliszkeket hőseinknek, építünk kriptákat nagyjaínknak, de nem fgounk tömegsírokat ásni azok­nak, akiket a sztalinfíúk terror- golyói százával mészárolnak le egy egy téren. Addig nem, amíg fegyver van a kezünkben, és amíg egyetlen magyar van, altit oda lehet állítani a kárpáti szorosok bunkeréiba. Az a sok-sok vinyicaí halott, akk Európáért szenvedtek vértanusá- got, bizonnyal nem haltak meg hiá­ba. Most megláthatta minden gon­dolkodó ember, hogy mi vár arra, aki ilyen emberségéből kivetkőzött erkölcsi roncsokkal szemben hábo­rút veszít. A vinyicaí tömegsírok felirata a kárpáti kapuk bejárata felé vésendő nagy me men tót szöve- gezik meg akaratlanul is. „Ne így, és ne erre !“ Nem így, mert mi életért harcolunk, bölcsőkért, és nem koporsókért ! Ne erre, mert ez az út az évezredes keresztény kultúra, a krisztusi erkölcs vinyicaí tömegsírjai felé vezet. Nyíregyháza megyei város adóhiva­talától. Adó: 6273—1944. HIRDETMÉNY a zsidók tulajdonát képező vagyo­nok bejelentéséről. A m. kir. minisztériumnak 1600— 1944. M. E. számú rendelete alap­ján a zsidók tulajdonát képező va­gyontárgyakról folyó évi április hó 30-ig a zsidóknak bejelentést kell tenni írásban a lakóhelyük szerinti pénzügyigazgatóságnál, több lakás esetében annál a pénzügyigazgató­ságnál, ahol jövedelemi- és vagyon­adójukat kivetették. A bejelentés nemcsak a zsidókra, de a nem zsidókra is az esetben kö­telező, hogyha zsidók tulajdonát képező vagyontárgyakat bármily j címen őrizetben tartanak, vagy azt | 1944 március hó 22-ike után szerez- | ték meg és a megszerzett vagyon- ! tárgy a jelent rendelet szerint beje- j lentési kötelezettség alá tartozik. Közkereseti, betéti és korlátolt fe­lelősségű társaság is tartozik beje­lentést adni, hogyha a társaság egy tagja (betéti társaságnál akár kül­tag) zsidó és a bejelentésben fel kell tüntetni, hogy a zsidó tagot a társaság vagyonában (jövedelmé­ben) milyen részesedés illeti. Kiskorú és gondnokság alatt álló személy helyett a bejelentést a tör­vényes képviselő, vagy gondnok kö­teles teljesíteni. A hivatkozott rendelet szerint a zsidók kötelesek összes vagyonukat az egyes vagyontárgyak forgalmi értékének feltüntetése mellett a jel­zett határidőig bejelenteni és pedig ingatlan vagyonukat, 10.000 pengőt meghaladó lakásberendezési, ruhá­zati és háztartási tárgyakat, minden 1944 évi március 22-íke után eladott ingatlant, ugyanezen időtől eladott műtárgyakat, szőnyegeket, arany- és ezüst tárgyakat, drágaköveket és 10.000 pengőt meghaladó lakásbe­rendezési, ruházati és háztartási tárgyak eladását. Bejelentendők továbbá az érték­papírok, részvények, üzletrészek, szövetkezeti részek, bányarészje­gyek, mindennemű állampapír és záloglevél, betéti könyvön, folyó­Esténkint kitűnő szórakozást nyújtanak a Háromróssa vendéglő gyönyörűen berendezett termei, ahol ¥ flf fővárosi jazz dobosnő és énekesnő, kom- b'nált zenekara szórakoztatja a közönséget. Hideg és meleg ételek és a legjobb fajborok. számlán, vagy postatakarékpénztá­ri csekkszámlán lévő követeié», készpénz, mindennemű színplatina- és aranytárgy, platina és aranyból, vagy e nemes fémek felhasználásá­val készült tárgy, aranyérme, törl­és hulladékarany, drágakő, igaz- gyön^-i- és műtárgy. Kereskedelmi és ipari vállalatok a nyersanyag- és árúkészletet, vala­mint üzleti és üzemi felszerelését tartozik leltár szerint bejelenteni. Mezőgazdasági ingatlan bérlői a* ingatlanok tartozékait, a gazdasági üzemi berendezést, állatállományu­kat, holt felszerelést és készletei tartoznak leltár szerint bejelenteni. Nem kell bejelenteni azon mezö- és erdőgazdasági ingatlant, amelyek az 1942: XV. t.-c. szerint átengedé­st valamint az említett ingatlanok állatállomány és holtfelszerelés forgalmának korlátozásáról szóié 4070—1943. M. E. sz. rendelet ér­telmében felajánlási kötelezettség alá esik. Nem kell továbbá bejelen­tést tenni azon vagyontárgyakról sem, melyet a zsidók üzletkörükben szokásos mérvben 1944 március hó 22 íke után adtak el, úgyszintén^ azon háztartási vagyontárgyak (la­kásberendezési, ruházati és háztar­tási tárgyak) eladását sem, melynek értéke a 10.000 pengőt, nem haladta meg. Ha azonban a lakásberende­zési, ruházati ég háztartási tárgyak értéke a 10.000 pengőt meghaladta bejelentést keli tenni. A bejelentésre kötelezett sze­mélynek nem zsidó házastársát kőzr szerzeményi jog címén megillető igényét a bejelentésben fel kell tün­tetni. Nem zsidóknak a jelen reá delei szerinti bejelentést a nyíregyház kir. nénzügyigazgatóságnál kall eszközölni. Az ingatlan vagyon bejelentéső- vel egyidejűleg bejelentés teendő az illetékes telekkönyvi hatósághoz is arról, hogy a tkvi tulajdonos zsír dó és a bejelentés felzete a vagyor*- bejelentéshez csatolandó. Ugyai»- csak bejelentés teendő az érdekelt intézetekhez a betétkönyv, folyé^ számla, postatakarékpénztárí csekk­számlára. és páncélrekeszre vonat­kozólag a vagyonbejelentéssel egy­idejűleg. Hogy kik tekinthetők a rendelet szempontjából zsidónak és nem- zsidónak, arra vonatkozólag a ren­delet 14. §-a intézkedik. A vagyonbejelentéshez szüksége* nyomtatványt két példányban kell kiállítani és a zsidók a nyomtat­ványt a zsidótanácstól igényelhet tik, míg a nem zsidók a városi adó- hivatalnál szerezhetik be. A két példány nyomtatvány ára: 1 pengő 50 fillér. Akik bejelentési kötelezettsé­güknek a rendeletben ielzett ha­táridőig eleget nemi tesznek, vagy pedig valamely vagyontárgyat el­hallgatnak, 6 hónapig terjedhető elzárással büntetendők és büntető­jogi felelősségen kívül internálás­nak is helye van. Nyíregyházán, 1944, évi április hó 26-án. Rajtik s. ktanácsnok. Töltőtoll, ajándék, mindenkor, mindenki ne­szére. — Márkás tollak nagy vá­lasztékban, Matador, Kaweco, Oa- mia, Pelikan kapható Jóba paplrnzlelében

Next

/
Oldalképek
Tartalom