Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-04-29 / 96. szám
(Trianon 24.) 1944 április 29. 5. oldal. Európa a lomununizmns csápjai közt Az 1917-ben Oroszországban kitört bilsevizmus, mint valami szörnyű tűzvész égette föl a roskatag és düledező cári Oroszbiroda- lom minden erkölcsi értékét, semmisítette meg a keresztény kultúrát, ölte meg miliió számra a munkást, földművest, iparost, kereskedőt, tisztviselőt válogatás nélkül, óriási területen tobolta ki magát a faji gyűlölet, a Lenin—Trccki j féle zsidó bolsevizmus, de még meg sem törülte vérrel jóllakott száját, amikor szemét már tovább vetette Európa országai felé. „Világ proletárjai egyesüljetek !“ Ígéretes jelszavával mindenhova szétküldte zsidó bérenceit, hol a társadalmi egye- oetlenkedés, politikai zavar, háborús kimerültség éket vágott a nemzetek életében. Minden eszköz jó volt a kézükben, ha az lázított, rom bolt, rémületet keltett és elégedetlenséget teremtett, hogy azután a zavar kellős közepén revolveres— kézigránátos terrorfíúk között faji bevonulást rendezve megteremtsék a maguk szájaíze szerint megalkotott szavjet-éietf ormát. Magvarország legyengült és a Károlyi-kormánytól lezülleszíett állapotában Kohn-Kun Bélákat és Szamuelieket kapott a nyakába, hogy 133 napig tartó gyalázaíkor- mányzatukat a Szegeden, Horthy Miklós vezérletével föltámasztott nemzeti gondolat kemény ökölcsa- pással zúzza szét. A háborút vesztett Németország egyes területein is föllángolt a gyf kosok harca s bár ott nem tudott ténylegesen uralomra iutni, de véres terrorjának véglegesen csak Hitler Add vetett véget. Olasország kis hija, hogy nem hullt a kommunizmus pusztító karjába s kemény kezű Mussolini tudta már csak nemzetét visszarántani a végveszélytől. Spanyolországban egyre véresebb eszközökkel dolgozott a bolsevizmus, mérhetetlen károkat okozva emberben, anyagban egyaránt. Francót, a spanyol nemzeti gondolat nagy harcosát Híttler és Mussolini segítő keze tudta csak győzelemre juttatni az annyira keserves és véres polgárháború után. Majd 20 évig tartott, míg a nemzeti Európa megtisztította önmagát a zsidó—bolsevikí veszély minden szörnyűségétől, csak a plutokrata államok kacérkodtak Stalinékkal, támaszpontokat adva a visszavert európai kommunista elözönlés újból megindítandó rohamához. A visszavert s belső lázongásokból elindult bolseviki elözönlés kudarcba fulladt. Érezte ezt jóelőre Sztálin s ezért fordította minden erejét, népét a cél érdekében rabszolgasorsba hajtva elvan háborús beavatkozás előkészítésére, melvben célul egyelőre Európa bo1- sevízálását tűzte ki. Ennek a véres játéknak sakkfigurái a plutokrata országok s figura tologató ja a zsidó kéz volt a bolsevizmus szolgálatában. De Sztálin mester, a nagy sakkjátékos, elkésett. A bolseviki veszélyre föleszmélt Európa nemcsak ( politikáiéban, hadseregében, detel- j jes erkölcsi és anyagi kiállásában ; egy acéllá kovácsolódott a pusztí.ó vésszel szemben. A vész nagyságát senki sem becsüli le, de a nemzeti Európa népei azt is tudják, hogy a vörös vész mindenét elpusztítaná, j amiért érdemes élni. Ezért minden | erejét és akaratát ebbe a harcba ve- í ti s érzi, hogy ez a nehéz, áldozatos ■ végsőkig feszített erővel fo’yó j harc Európa gvőzelmével végződik j s véglegesen a sarka alatt fog ösz- i szeroppanni. a 25 év óta kereszténységet, nemzet és emberi életet veszélyeztető bolsevizmus szörnyetegének feje. —:y —nNeme» ftnTftgolLfca) gaiaactavaj K.e»zitúfi» DACÉRT, rossz hajak szakszerű ápolás» Kelemennél Horthv M. iér 6. Keresztény magyar feki Zsidó* »«EB szolgáinak kf Az ifjúság ipari és kereskedelmi foglalkoztatása az iskolai szünidőben Az iskolai év hirtelen bezárásával megkezdődött az iskolába járó ifjúság újabb, hosszú nyári vakációja. Ennek az iskolai szünetnek tartama teljesen bizonytalan. — A Székesfővárosi Pályaválasztási Tanácsadó és Képességvizgáló Intézet ebben a helyzetben szükségesnek és célszerűnek tartja, hogy felhívja a szülők és az ifjúság figyelmét a hosszú ideig tartó iskolai szünidő mnél célszerűbb és hasznosabb fel- használására. A magyar ipar es kereskedelem a legutóbbi évek során egyre inkább nélkülözte azokat a fiatal keresztény munkaerőket, akiknek kisegítő szolgálatára a nemzeti termelésnek és a kereskedelmi forgalomnak ' nagy szüksége van. Ezer és ezer ipari és kereskedelmi munkahely várja a magyar ifjúságot, amelynek lelkes munkáját ma mindenütt megbecsüléssel fogadják. Elsősorban a 14—15 éves és a 18—19 év?s fiúk és leányok alkalmasak arra, hogy a polgári iskolai vagy középiskolai (gimnázium) tanulmányaik befejezése után haladék nélkül jelentkezzenek ezekre a munkahelyekre. Még abban az esetben is helyeden teszi az ifjúság, hogy a hosszú iskolai szünet idején ipari vagy ke- reskedelm alkalmaztatást vállal, ha a szünet után tovább óhajt tanulni ! Addig ugyanis legalább 6 hónap áll rendelkezésére, amely idő alatt, mint iparostanuló, kereskedőtanonc ipari vagy kereskedelmi tisztviselő és gyakornok egészen tisztes égésen kereshet. Ahelyett, horfv fiatalsága drága idejét e nehéz hónapokban haszontalan tétlenséggel fecsérelné el, szüleinek is, magának is, a nemzeti közösségnek is jó szolgálatot tesz, ha minél előbb munkába áll a magyar ifjúság. A szünidő lejártával sokan lesznek, akik eredetileg tovább akartek tanulni, de ha megismerkednek az ipari munka és a kereskedelmi foglalkozás sok-sok szépségével, előA legkellemesebb uxsontítsó 4>ely a szén Ha csiK cuKrásszda Luther palota. Sutoménv különlegességek nagv választékban. nyeivel és örömével, megmaradnak és továbbtanulnak abban a munkakörben, amelyet most talán csak hasznos időtöltésnek szánnak. Ha viszont tovább folytatják ősszel iskolai tanulmányaikat, a szünidő alatt elsajátított gyakorlati ipari és kereskedelmi szakismereteknek később is igen nagy hasznát veszik, majd, akárhová állítja őket a nemzeti munkavállalás kötelessége. — Akik viszont nem tanulnak tovább, hanem megmaradnak az ipari és kereskedelmi munkában, azok teljes félévet nyernek a szakképzésben való előa'haldásuk során, ha késedelem nélkül hozzáfognak az ipari vagy kereskedelmi szakismeretek elsajátításához. A Székesfővárosi Pályaválasztási Tanácsadó és Kéoességvizsgáló Intézet (Budapest, Vili.. Mária Teré- zía-tér 8.) levélbeli, személyes vagy telefonérdeklődésre (144—767) is teljesen díjtalanul ad tanácsot és útbaigazítást az ipari vagy kereskedelmi munkakörben elhelyezkedni óhajtó ifjúságnak. A fővárosiban, egész sora van az olyan ipari és kereskedelmi szakmáknak, amelyekben nagyszámmal keresnek gyakornoknak vagy tanoncnak való fiatal munkaerőket. Máris felhívja az Intézet a fiú- és leányifíúság figyelmét a droguista, a fűszer- és szerelő, fodrász, cipész, villanyszerelő, károitcs-díszítő, könyvkötő, vasesztergályos, autószerelő, bőrdíszműves. arany- és ezüstműves, fémöntő, nyomdász, rézműves, cütő, szűcs, üvegtechnikus iparra, melyekben igen sok keresztény ijú helyezkedhetnék el azonnal. Az elhelyezkedési lehetőségek iránt érdeklődők forduljanak balommal a M. Kir. Állami Munka- közvetítő Hivatal Tanonccsztályá- hoz (Budapest, VIII., József-utca 44 szám. Telefon: 137—640) vagy a fentemlített Pályaválasztási Tanácsadó Intézethez. Vüianfs/g!8i8si, '"SíTj. IMI—-HU HMUMBUIt meítoíztidtOan vege» SZIKSZAY Horthy Miklós tér 8. szám ; Telefon 71 64 Termeljünk minél több A háború alatt fokozott jelentőséghez jutott a burgonya az állatok takarmányozásában. Ez érthető is, ment a területegységen a burgonya adja a legnagyobb tömegű tápanyagot, emellett sokoldalú a : felhasználhatósága, a háborús közellátásban sok mindent lehet burgo nyával pótolni. Éppen erre való tekintettel a kormányzat állandóan hangsúlyozza a burgonya" ermesz'.és jelentőségét és fokozott felkarolásának szükségét. Ezt a célt szolgálja a „Fokozzuk a burgonya termesz léséi !“ című útmutató is, amelyet a földművelésügyi minisztérium több- százezer példányban juttatott el a gazdák kezeihez. Illetékes helyről újból nyomaté- j kosán felhívják a figyelmet a burj gonyának legszélesebb körű és az I eddiginél nagyobb mérvű termesz- i lésére. Kívánatos, hogy ne csak j minden gazda gondoskodjék saját ! burgonya szükségletének megtermeléséről — a háztartás szükségletén kívül a takarmányozási szempontok ra is gondolva —, hanem termeljen minél több burgonyák mindenki, akinek bármilyen kis darab földje, vagy kertje van. A rendkívüli háborús viszonyok és kockázatok, az esetleges szállítási nehézségek —{ egyaránt kívánatossá teszik, hogy minél több háztartás rendelkezzék saját termésű burgonyával. A bur- nyatermelésnek nagy előnye, hogy nem fenyegeti számba vehető termelési és raktározási háborús veszély. Okszerű termelési eljárás mellett az időjárási kockázat is viszonylag kicsiny. A burgonyatermés kiszedése ríncsen szűk határidőhöz kötve és nem esik egybe más fontos betakarítási munkákkal. De érdemes a saját szükséglet fedezésén kívül eladásra is minél több burgonyát termelni, mert a burgonya ára viszonylag kedvezően van megállapítva, a beszólgáltatásí kötelesség teljesítésénél is előnyös a burgonya búza- egyég száma (étkezési burgonyánál 33, ipari burgonyánál 27..) Bár a burgonya szokásos ültetési ideje a legtöbb vidéken már elmúlt, még ezentúl ís a siker teljes reményével lehet burgonyát ültetni. — Nem elég azonban az eddiginél nagyobb területen burgonyát ültetni, hanem okszerű műve1ésével a többi nyíre alacsony terméshozamát is emelni kell. A burgonya feltétlenül megkívánja, hogy annyiszor jól megkapáijék, ahányszor a talaj ösz- szetömődése és a gyomosodás miatt ez szükséges. A lókapa használata a munkál gyorsabbá és olcsóbbá teszi. Különösen fontos munkája a burgonyár- nak a íölíögetés, amit általában későn szoktak elvégezni, Az első íÖT- töegtést korán kell kezdeni, amikor a burgonya lombja kb. arasznyi, — azután fokozatosan kell töltögetni, esetleg háromszor ís, de feltétlenül kétszer. Vigyázni kell, hogy az utolsó töltögetés a teljes virágzás előtt végetérjen. mert később a fejlődő gumók megsérülnek és ez a termés rovására megy, Tötlötgetőekével természetesen gyorsabb és olcsóbb munkát végezhetünk. Ha mindenki átérzi a burgonyatermés növeléséihez fűződő nagy érdekeket, számottevő előnyök származnak abból nem csak a közellátásra, hanem elsősorban a burgonyatermelőkre.
