Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-04-24 / 91. szám
(Trianon 24.) 1944 április 24. 3. oldal. Egy gombostű is magyar érték A háborút nemcsak katonai erők döntik el, hanem gazdaságiak is. A háború után következő békét pedig elsősorban a gazdasági erők építik fel. Ma háborúban állunk a nemzet minden megmozdítható erejével. — Háborúban állunk a világ leghatalmasabb katonai erejének szövetségében, minden reménnyel tehát ahhoz, hogy a nagy íegyvertárs oldalán országépítő béke jut részünkről a történelmi leszámolás mérlegének elkészítésekor. Ebben a nagy égzengésben érezzük csak igazán, mit jelent egy lebírhatatlan erejű szövetséges oldalán állni és tudni, hogy erőnk, áldozatunk, sorsunk egy az övével, akit ha eddig nem tudott legyűrni majdnem az egész világ katonai ereje, akkor már csak nyertese lehet a gigászi mérkőzésnek. Ha eszmei közösség százféle szála, a nemzeti becsület egyetlen, de annál kötelezőbb parancsa nem is fűzne bennünket a nagy német fegyvertárshoz, a józan, tárgyilagos mérlegelés akkor is írná elő számunkra, hogy a vele való jószomszédság egyedüli út Magyarország számára, amelyen jövőjét megalapozhatja. Ez ad a kis magyar nemzetnek biztonságban többletet, az idegek harcában erősbödésr, a fegyverek harcában erőt és bizodalmát, a holnap számára helyzeti energiák forrását. De a legjobb szövetség értékét is az határozza meg, hogy mennyire értékel engem az, aki velem szövetségre léo. Katonai, vagv gazdasági téren erőtlen szomszéddal ki keresi különös egyéb ok nélkül a szövetséget? Hogy tehát a történelmi és eszmei kötelékeken túl a realitások síkján is értékes legyen az odaáliá- sunk a kemény harcban álló jóbarát mellé, katonai erőnk mellett erősek nek kell lennünk gazdaságiakban is. A nagy gazdasági kérdések elrendezése nem a mi dolgunk, akik e sorokat rójuk és olvassuk. Azokat elrendezik az arra hívatottak. De nekünk is valamennyiünknek érezni és tenni kell a gazdasági erődítményben egy-egy tégla kötelességét. Mi ez a kötelesség? Zúgolódás nélkül lemondani arról, ami nincs és felelőséget érezni minden szemernyi hasznos anyagért, ami van. Ezt a kettőt mi még mindig nehezen szok- juk meg. Gond nélkül bánunk az anyagokkal, elhajigálunk a mindennapi életben használatos sok-sok mindent, ami ugyanabban, vagy más formában még hasznavehető volna, mikor aztán nincs, amit elpazaroltunk, keservesen lamentálunk felette. Ma meg kell tanulni, hogy nemzeti értékeket, munkát és kenyeret lehet és kell kifacsarni mindenből, ami évtizedeken át csak a mindennapi életünk hulladéka volt: rongyból, papírból, ócskavasból, konyhamaradékból, műhely forgácsából, lom-kamrák szemetéből. Az egykor leglenézettebb munka is hazafias kötelesség a keresztény magyar gazdasági élet számára, ha abból a magyar gazdasági életnek értéket, magunknak és másoknak kenyeret lehet teremteni. Az efajta munka joggal követelheti magának a megbecsülést, mert a haza érdekében végzett munka. I i i I Az ilyen faladat munkása nem Jáncs-^ap országának kásahegyéről ábrándozik, amiben szépen bele kell állni a vályúhoz, aztán a többi magától következik. Az ilyen élet munkása a magyar gazdasági erők frontjának katonája, legyen az a oadlás sarkában vasdarabokat gyűjtögető diák, porlepte orvosságos üvegeket beváltó háziasszony, rongyot szedegető öregúr. Mindennek hasznát lehet venni valahol, valamikor, valami helyett. Az elvásott gumísaroktól az aimamagig, a kiégett villanykörtéig, az asztal hulladékától a csomagról lefejtett zsi- negig és lehullott gombostűig. — Mindenkinek kötelessége a maga környezetében megtenni mindent, hogy a nemzeti javak leltárából egy morzsa se tűnjék el haszontalanul, egy darabja se semmisüljön meg anyagoknak, értékeknek, amelyekre szükség van, vagy lehet nagy nemzeti erőkifejtések idején. Ne restelje senki összegyüjtöget- ni mindazt az elszóródó anyagot, aminek gazdasági haszna és szükségessége éppen nehéz időkben mu- ttkczik meg. Ne sajnálja senki a faradságot, hanem igaz magyar mun kának érezze, amikor leesett egy szál gyufáért, ;— vagy utánajár hol mit lehet értékké tenni a háza- tája sokféle hulladékából. — Ne mondja senki, hogy „hja, én nem tudom, hol és hogyan“. Egy kedvezményes mozijegyért mennyi fur- fangot tud az ember és nem restell utánajárni, nem sajnálja az érdeklődés, jobbra-balra tárgyalás, futkoHungária FimsiínlíAs« Uránia Filsaraiinliá!«» Április 24-25 A magvar filmek egyik legjobbika! Hétfő kedd A LÁTSZAT CSAL Mulatságos és fordulatos vígjáték, melyben Simor Erzsi hármas szerepében brillíroz s valóságos divatbemutatót rendez. Főszereplői: Simor Erzsi, Hajmássy Miklós, Kiss Manyi, Vaszary Piri Előadások kezdete; hétköznap 7*4,7*6, 7*8, vasárnap nap 7*2, 7*4, 7*6, 7*8 óra. Csupa ötlet, derű, és szellemesség ez a film, tele fiatalsággal, szerelemmel. Játszók a magyar filmszínészek legkedveltebb színészei Főszerepben Simor Erzsi, Hajmássy Miklós, Kiss Manyi, Vaszary Piri Előadások kezdete hétköznapokon 3, 5, 7, vasár- és ünnepnapokon 3, 5 és 7 órakor sás fáradságát. Csak akkor lenne széoven és fáradság mindaz, amikor nemzet javaink gyarapításáért észszerű takarékosságért, gazdasági ellenálló erőink fokozásáért kell tenni? A hazát nemcsak fegyverrel, nem csak életünk feláldozásával lehet és kell szolgálni. A hazát, annak minden érdekét szolgálni kell a mindennapi életünknek látszólag jelentéktelen, de összesített hatásában annál fontosabb kicsiségeiben is, mert csak minden hasznosítható erő maradéktalan összefogásából szü- lethetik meg a minden körülmények között ereje biztonságában élő, boldog Magyarország. Barbarits Lajos. A Magyar Megnjnlás Pártjának közgyűlése A Magyar Megújulás Pártja szombaton délután 4 órakor a párt Csipke-közi helyiségében Dienes István megyei vezető elnökségével látogatott ülést tartott. Az ülésen Dienes István ismertette a párt célkitűzéseit, majd Belohorszky Férendő dr., Jákváry Kálmán ismertették a vitéz Imrédy Béla új magyar életet jelentő pártjának eszmei és reálpolítikai célkitűzéseit. Az ismertetésekből kitűnt, hogy a Magyar Megújulás Pártja Szabolcsban nagyarányú szervezkedési munkát indított meg és minden kerületben hatalmas tábor áll a magyar megújulás zászlójának szolgálatára. — Sokan hozzászóltak a felvetett kérdésekhez, így Gombás Bálint, aki a magyar jobboldali megújhodás önzetlen harcában győzelmes sikerrel vett részt, továbbá Bukovinszky József, aki a szabolcsi gazdák hitvalló kiállásának adott meggyőző erejű kifejezést. Még több felszólalás hangzott el, majd Dienes István megyei pártvezető az értekezletet a jövő diadalának reményében bezárta. 5500 önállósított magyar kereskedő és iparos Beszámoló az őnállósíftási alapról A Nemzeti Önállósítási Alap az elmúlt évben is eredményesen folytatta tevékenységét. Az 1943. évben öt budapesti pénz intézet által az Alap rendelkezésére bocsájtott 5 millió pengő hitelből az elmúlt év végéig 900.000 pengőt vettek igénybe. A költségvetésben megállapított összegen és fentemlített hitelösszegen felül az Alapnak különleges célra nagyobb adományok állanak rendelkezésére, amelyeket az elmúlt évben is több vállalat.nagyobb összeggel, — így a Magyar Általános Hitelbank 50.000.— pengővel szaporított. A Tanács fennállása óta 5550 egyénnek engedélyezett 25,523.300 pengő értékben kölcsönt. A Tanács a kölcsönök felhasználását szakértőkkel állandóan ellenőrizteti. Az ellenőrzések alkalmával történt minősítő osztályozásnál 41 százalék kapott jóg 23 százalék kielégítő, 17 százalék kevésbé kielégítő és 2 százalék rossz minősítést- b elmondásra a kölcsönök 10 százaléka került. A teljesített törlesztések általában kielégítőek. A z elmúlt évben törlesztés címén befolyt 3,487.550 P. megkezdődött a selyemtenyésztők jelentkezése A selyemtenyésztéssel foglalkozó falusi lakosság körében nagy érdeklődés nyilvánul meg az idén is e jövedelmező mellékfoglalkozás iránt A jó gubóárak mellett a tenyésztők már tavaly is nagyon szép keresetet értek el. Sokan 500—1000, sőt 1000 pengőn felüli jövedelemre is szert tettek a néhány hetes: asszonyok, gyermekek és öregek által is elvégezhető munkából. Természetesen az egészen kis tenyésztések után elérhető párszáz pengős gubóvétei- ár is megbecsült haszon a falusi háztartásban, hiszen ahhoz úgy jut hozzá a selyemtenyésztéssel foglal- koöó család, hogy a hernyókra fordított munkát egyéb teendői mellett jóformán meg sem érzi. — Ma, amikor a hernyóselyemtermelés kizárólag fontos honvédelmi célokat szolgál, hazafias kötelesség is az ország eperfaállományának teljes kihasználása. Éppen ezért a falusi lakosság mellett az iskolás gyermekek, leventék, levente-leányok, diák kaptárak és honvédalakulatok is fokozottan kapcsolódnak bele ebbe a munkába. — A selyemtenyésztésí idény április végén, május elején kezdődik, de a kis hernyók igénylése végett már most kívánatos jelentkezni a községi selyemtenyésztési felvigyázóknál, akiknek címét mindenütt megmondja az elöljáróság. , Felhívás Felhívom mindazokat a 18. életévet már betöltött, de még 27. életévet be nem töltött nyíregyházi férfi lakosokat, akik hivatást éreznek magukban a vasúti szolgálatra, fedhetlen eiöéletüek, legalább négy elemi iskolai képzettséggel rendei- kznek, hogy alkalmaztatásuk céljából jelentkezzenek Nyíregyháza állomásfőnökségénél. Nyíregyháza, 1944 ájrilis hó 20. Dr. Szekeres, máv. főtanácsos, állomásfőnök. MÜVÉSZ-PASZELL festék kapható J ó b a-papiriizletben.
