Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-04-17 / 85. szám
(Trianon 24.) 1944 április 17. $Z lies 3. aliaA. Vitéz Endre László államtitkár gyors intézkedései áthangolják az ország belügyi kormányzatát A köratányvállozás napjaiban Pest vármegye kébécsájioti bS renddel ossságos érvényűvé váll — A kossiga^atás «gyuzerűsitésö — Sfrofomannok és Aladárok alkonya — Gettó a ssidók számára Budapest. Érdekes riportot közöl az „Egyedül vagyunk“ arról a gyors munkaüíemről, amelyet Pest vármegye volt alispánja, a belügy- mínisztérínm kiváló államtitkára, vitéz Endre László új hivatalába is bevezetett. Aki ismerte ennek a megalkuvást nem ismerő kitűnő közigazgatási szakembernek eddigi munkásságát, tudta, hogy a szabadelvű közigazgatás gáncsvetéseinek feloldása után hatalmas lépésekkel oldódnak meg a magyar fajvédelem kérdései mindazon a területeken, amelyek vitéz Endre László hatáskörébe kerülnek. Közigazgatási és fajvédelmi feladatait vitéz Endre László pontról-pcntra ismeri s a magyar élet minden területére készen megfogalmazott munkatervet hoz. E munkatervek már nincsenek a tíz-tizenkét esztendővel ezelőtti veszedelmeknek kitéve: nincs a háttérbe az a sötét maffia, amely a legszentebb fajvédő magyar törekvéseket névtelenül és személytelenül tudja elgáncsolni. Még az új kormány megalakulása alatt. .. Arra a kérdésre, hogy belügyi államtitkári 'hatáskörében mit akar vitéz Endre László legelső alkalommal is megvalósítani, ezt mondotta: — Meg sem alakult az új kormány, amikor itt Pest megyében saját hatáskörömben öt lendeietet bh- csájtottam ki, éspedig a zsidók és kommunista elemek rádióvevőkészülék használatának megtiltására; a szociáldimokrata párt, a független kisgazdapárt és a Parasztszövetség feloszlatására, helyiségeik bezárására, a szakszervezetek munkáinak szüneteltetésére. E Pest vármegyére vonatkozó villámgyors rendeletek tulajdonképpen előfutárai voltak mindannak, amit aztán vitéz Jaross Andor kinevezése után a belügyminisztérium az egész ország területére kiadott. Hatáskörére nézve vitéz Endre László az alábbiakat mondotta: — Az eddigiek szerint az én ha............— T H nngárta A hbsségi königazgatást tehermentesítése Flesssdnkás*. Április 17 18. Hétfő- kedd Zilahy Lajos óriási sikerű regénye filmen! Rendkívöl érdekesek vitéz Endre László államtitkárnak a közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó megállapításai. — Utasítást adtam, hogy azokat az egyszerűsítési rendelkezéseket, melyeket saját hatáskörömben elrendelhetek, azonnal keresztülví- gyék. Koncz Jánosnak, az országos jegyzőegyesület elnökének tervezetét veszem alapul. Hitelt érdemlő számítások szerint ezzel egyetlen rendelkezéssel kerek egynegyed, 25 százalékkal csökkentjük az egyszerűsítésekkel agyonterhelt, ármunkából ki se látszó községi jegyzők munkaterhét és elfoglaltságát. „Önkormányzat és közigazgatás“ cím alatt 1937 nyarán jelent meg Koncz János dr.-nak, a Községi Jegyzők Országos Egyesülete elnökének korszakot jelző munkája, — amelyig megállapításai a közigazgatás egyszerűsítésénél most kiindulópontul szolgálnak. Munka megjelenése óta a községi közigazgatás vállára sok súlyos közellátási teendő is nehezedett. Koncz János dr. könyvének áttekintése mégis általános érdeklődésre tarthat számot. — Koncz János dr. könyvének néhány érdekes fejezete: VI. fejezet: A községi önkor mányzat mai állapota: Önkormányzat és közigazgatás, látszatönkormányzat, saját beíügy, szabályrendeletalkotás. személyzeti berendezkedés, testületi színvonal, társadalmi vonatkozás. VII. fejezet: Önkormányzat és központosítás: kormányzás, közígaz gatás, központosítás, határ, erőmérés, tér és idő, alkotási erő, bürokrácia, idézetek, öncélúság, tekín- télyvesztés. Uránig Ffilmssfi&háa* % Április 17-18. Hétfő kedd Zilahy Lajos világhírű regényének filmváltozata! Valamit v Egy békés boldogságban élő halászcsalád életét feldúlja egy titokzatos asszony, aki amilyen titokzatosan jött, úgy el is tűnik az életükből. Főszereplők: Karády Katalin, Jávor Pál, Pápay Klára, Kamarás Gy. Előadások kezdete: ephétköznap 7*4,7*6, 7*8, vasárnap nap lU2, 7*4, */«6, V*8 óra. A magyar fimtörténet nagy eseménye ez a film. Amit ad az tökéletes irodalom és teljes művészet. — FÄzerepet játsza az immár klasszikus Zilahy szerelmespár Főszerepben; Karády Katalin, Jávor Pál, Pápay Klára, Kamarás Gyula Előadások kezdete hétköznapokon 3, 5, 7, vasár- és ünnepnapokon 3, 5 és 7 órakor VIII. fejezet: Az igazi önkormányzat: Kongresszusi álláspont, történelmi múlt, közszabadsági kapcsolat, a község fogalma, két felfogás, választás, németbirodalmí ön- kormányzat és fejlődés viszonya, külső élet, belső élet, az önkormányzat fogalma, a önkormányzat lényegi, az önkormányzat terjedelme, szabadság, erők, közhatalmi működés, határ, mód, alap, érdem, és érték, hatás és jelentőség, 'polí- flikaí hatás, társadalmi jelentőség, gazdasági hatás, nemzeti szempont, községfejlesztés. IX. fejezet: Orvoslások vezérfonala: Községi típusok, közigazgatási egységek, képviselőtestület, előljárósági tanács, szétpontosítás, községi fog, községi illetőség, a községek jogai és teendői, jóváhagyások,, vagyoneladás és szerzés, községi háztartás, egyszerű számvitel járási számvevőség, költségvetési jog, költségvetések jóváhagyása, beruházások jóváhagyása, beruházások jóváhagyása, kényszerű tőkeTávozni, nig nem késő Az Esti Újságban élesen bíráló hangon írnak arról a sajátságos “ma gyár“ típusról, aki rút anyagi érdekekért kiszolgáltatta magát a zsidó érdekeknek. Akiben elhalványodott a magvar faji öntudat, nem tudott szégyenkezni az idegen faj szolgálatában. Az Esti Újság róluk írta a következőket: Távozni az erkölcsi kényszer íratlan parancsára, amíg nem késő: — ez a halaszthatatlan kötelessége az összes Aladároknak, a lelkükön sárgafoltos strómanok dicstelenül levitézlett seregének. A játék elveszett s a nemzet nem hajlandó kétszer tévedni az élősdiek javára. — Akiket a zsidó milliomosok választottak ki érdekeik törvénytelen védelmére, akik elárulták a zsidótörvényeket, akik haszonélvezői voltak munkátlanul a törvényhozási akarat becstelen meghamisításának, akiket csodálatos jólétbe emelt a magyar antiszemitizmus s mégis a zsidóság közönséges szolgáivá süllyedtek, azok nem ágálhatnak tovább a köz élet fórumán s nem készíthetik, ele pénzzel, csalással és álszenteskedés sei az idők változását 1 S jobb, ha a maguk szándékából távoznak, mintha megvárják az in- tékedéseket és a gondos vizsgálatokat. Jól tudjuk, hogy rengeteg esetben a zsidók a közéleti rangot, a2 ábeldntélyt ég a politikai befolyást gyüjés, egyszerűsítés, személyi viszonyok, személyi és javadalmí biztonság, jogérzék kifejlesztése, hivatali bizalom, hivatali bátorság, hivatali önállóság, felelősségtqől való menekülés, a középosztály erősödése. Látjuk tehát, hogy a könyv széles mederben nagy tudományos anyagot hord össze s pontosan száz példával mintázza a közigazgatás tévedése, vagy aktahalmozásba téVe- lvedését. A községi közigazgatás újjáépítése körül mindenesetre úttörő, bátor, érdemes és hasznos munkát jelent s tudjuk, hogy az új szellemben a magyar község köz- ígazgatása a kor és fejlődés gényeí- hez könnyen fog idomulni. Az ingyenélők és haszon- élvezők alkonya. —• Minden erőmmel azon leszek — folytatta azután vitéz Endre László —, hogy az új zsidótörvények végrehajtásából származó soksok előnyből, elsősorban a magyar dolgozó nép, a magyar munkásság részesüljön. Nem szeretném, hogy ennél a harmadik zsidótörvénynél megismétlődjék ugyaaz, and az első kettőnél, hogy magasabb társadalmi rétegekből származó in gyénél ők, strónmanok, Aladárok fölözzék le a gazdasági átállítást. A két első zsidótörvény keserves tapasztalatai után vitéz Endre László államtitkár kemény szavai biztosítékot jelentenek atekintetben hogy a háború szenvedőinek, a magyar néptömegeknek stróhmanok és zsidóbérencek által történő megrövidítése és kizsákmányolása sikerülni nem fog. fbj.) fizették meg olvan nagyságoknak, akik hajlandók voltak évenként két részvénytársasági ülésen résztvenní — 20.000 pengőért! . . . Közönséges ügynökök voltak ezek a nagyurak, vigécek s politikai hamiskártyások, akik a kiutalt bérösszegért, a kaszinók, az előkelő társaságok, az uralmi klikkek és a társadalmi szervek köreiben szemrebbenés nélkül elha- zudták meséiket a zsidóság pótolha- tatlanságáról. Egyik sem mondotta, hogy „kaptanf 20.000 pengőt, tehát éljen a zsidó“, hanem a hazára, a bölcs mérsékletre s az átkos ideges eszmék veszedelmeire hivatkoztak megszolgálni ügyesen a zsoldot, — amelyet a dolgozók munkaeredményéből kanyarítottak le az úrhatnám senkik és a díszes herék számára. De távozzanak ezek az Aladárok a magyar társadalmi szerve^ zetek éléről is, ahonnan befolyásukat a sémita elemek védelmére érvényesítették! Nincs reájuk semmi szükség s a helyüket el kell foglalják a dolgozó magyarok, az alulról felnőtt szakemberek, akiket jogos örökségükből a prgtekciós strómanok kiszorítottak. A nemzet' ígaz- ságérzete vezényel; _ „Aladárok, lelépni! A zsidófarsang véget ért...“ — LAKÁSIGÉNY LÉSHEZ szükséges nyomtatvány kapható a Jóba- papírüzletben. fik táskörömbe tartozik a városi, vár- i megyei és községi ügyosztály, a közigazgatás egyszerűsítésére alakult ügyosztály és a lakásügyek ügyosztálya, amely most, amikor a zsidóknak előre meghatározott, zárt helyekre való áttelepítése megkezdődött, különös fontossággal bír. Minden zsidókra vonatkozó ügy hozzám fog tartozni.
