Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-04-15 / 84. szám
2. oldal. (Trianon 24.) 1944 április 15. ■■■■■HR: Sorakozó . . . Irta; KÓSA BVRNA, a Magyar Nemzetiszocialista Párt szabolcsi megyevezetője. „Egy nóta csal, szent Ázsiában dalolta szép, vad, barna lány. Egy illat űz, csodavirágból lehellte tán be egyik ősanyám. — a szó nekem ópium. Pogány titkokat szívhatok belőle“ (Ady) Bátorság! Tudjátok-e mit jelent ez a szó? Tudjátok-e, hogy amikor még őseink a nagy húnesalád kebelében Krisztus előtt több mint ezer évvel a Góbi sivatag környékén éltek, az első hun birodalom megalapítóját „Bátor“ sényőnek neveztékz A történelem későbbi folyamán is ez a népcsalád a nemzeti vágyak és a nemzeti akarat megszemélyesí- i tőjét mindig „Bátor“-nak nevezte. A rokon népeknél is folytan találkozunk ezen kifejezéssel, hol Balu, hol Bahadur, hol más hasonló hangzású változatokban. Szent László királyunkat is a korabeli magyarok Bátornak nevezték, csak a papság nevezte Lászlónak. A bátor szónak ez az értelme a mai napig is fennáll, mert ha olyan magatartásunkról számolunk be, amit nem szívesen tettünk, — hozzáfűzzük, hogy .»ámbátor én mást szerettem volna“. A „Bátorság“ szóból a zsidók és egyéb importáltak gúnyt űztek. Fogalmuk sem volt arról, hogy mit jelent a magyarok előtt 'ez a szó. Az importáltak bátorság alatt értették azt, hogy gátlás nélkül kell hazudni. szemérmetlenül kell lopni és csalni, alávaló módon kell a fajvér delem ellen minden mérget felhasználni. De mi. akik nem importáltak vagyunk, — midőn jelszavunkként a Bátorság szót választottuk, tudtuk azt; hogy ez a szó magában foglalja a magyar nemzeti léleknek a vágyódását olyan mozgalom után, amelv a magyar faj örök céljait és a magyar lét biztosítását szolgálja. Minden gúny és alávaló rágalom ellenére kiáltottuk az importáltak és a magyar romlott közélet felé, hogy „Bátorság !“ A magyarok ezt meg is értették, de az importáltadnak halvány fogalmuk sem volt arról, hogy az évezredes beidegződés folytán milyen hatással van ez a szó a magyar lélekre, í Most még fokozottabb mértékben kiáltjuk a közvélemény felé, hogy Bátorság ! Ennek hangoztatása most kétszeresen is szükséges, mert nemcak a belső ellenséggel, hanem külső ellenséggel szemben is meg kell védeni a magyarság fennmaradását és biztosítani az örök életét. A társadalmunk mesterségesen széttagolt állapotában a magyar lélek különböző alakokban mutatta meg magát. Láttunk fajvédőket, ébredő magyarokat, dunántúli felkelőket, Turul Bajtársi Egyesületet, ~"MOVE-t, TESZ-t, Baross Szövetséget, KlOSz-t, szabadcsapatosokat, Magyar Megújulást, és nemzelíszo- cialistákat. Az utóbbi időben ezek közül a Turul Szövetség és a magyar nemzetiszocializmus volt az, i amelyel lépten-nyomon találkoztunk. A Turul-ba tömörült ifjúság önzetlen lelkesedése kiáltotta bele az egyetemi ifjúságba az ősi csata- kiáltástí „Hajrá“. A magyar nemzetiszocializmus pedig a nemzet él niakar ásának szavát préselte a köztudatba a „Bátorság“ hangoztatásával. A nemzet egységét szétfeszítő és darabokra mállasztó ék, — a zsidóság, kiesett. Ezen szétfeszítő ék kiesése után most már mindnyájan rádöbbentünk arra, ,hogy az össze- fogásak lényegében semmi akacX- lya nincse. Felszínes kicsinyességekre, egyéni érvényesülési célokra most nem szabad nézni. A külsősé- | gek mellett nem szabad megfeled- ! kezni a halálosan komoly, sőt komor lényegről. Ezen lényeg pedig a magyar faj egyöntetű szolgálata, és a magyar népnek a mai nagy világégésből való átmentése a magyarság öröklétére. A sorakozó ideje elérkezett. Figyelmébe ajánlom niindenkinek a Magyar Futár legutóbbi számában megjelent következő sorokat: „Aki ma félreáll, s kívülről szemléli a nagy erőfeszítést, aki csak bírál, de semmit sem cselekszik, aki türelmetlenül a jussát követeli, most és azonnal, de a kísujját sem mozdítja meg a központi "hatalom megerősítésére, annak fogalma sincs a hangosan dicsért nemzetiszocialísta gondolat- világról, s hevesen hazafias üvöltözés közben az ellenségeinket segíti!“ Az ifjúság érezze át az ősi csatakiáltás elszántságát, s minden maavar álljon szolgálatba, hogy a magyar nemzetiszocialisták országszervező és igazgató munkájában teljes sikerrel segítsen. Hajrá ! Előre, és „Bátorság !“ a magyar élniakarás és a magyar örökélet biztosítására. Magyarok, i sorakozó ! Ösv. Kálnay Eadréné született Hudák Erzsébet, úgy saját, mint egyetlen leánya, özv. Csendes Uánpsné született Kálnay Margit nevében porig sújtva, de az Ür megmásíthatatlan bölcs akaratában való megnyugvással tudatják, hogy a drága jó gvermek. forrón szeretett testvér KÁLNAYANNA 1944. április 3-án,.a budapesti Szent László kórházat ért bombatámadás alkalmával életét vesztette. Nyíregyháza, 1944. április hó Kolos vary Borcsa Mihály államtitkár A Magyar Távirati Iroda jelenti. A miniszterelnök dr. vitéz Koios- váry Borcsa Mihályt, az Országos Magyar Sajtókamara elnökét a magyar sajtó, a Magyar Távirati* Iroda, a Magyar Rádió és Telefonhírmondó, valamint a magyar könyvkiadás országos kormánybiztosává nevezte ki. A Kormányzó Ur Őfő- méltósiága ugyanakkor dr. vitéz Kclosváry-Borcsa Mihálynak az államtitkári címét adományozta. Kolosváry-Borcsa Mihály kinevezéséé! a magyar sajtó munkásai bizalommal és megnyugvással fogadják és új munkakörében a sajtó első mnukását megillető tisztelettel tid- vöziik. A jobboldali magyar sajtó- élet kifejlesztésében való tevékenysége nem újkeletű. Sajtó-munkásságának első idejétől kezdve, mint vidéki újságíró is a kizárólagosan a magyar nemzeti és keresztyén gondolatokért szállt síkra, olyan időben, amikor még nagyon kevesen vallották a jobboldali elveket s amikor a liberalizmus sajtója és a mögöttük álló hatalmas tábor ellenségként tekintette a jobboldal törekvéseit. Hogy vidéki újságíróból leit a Kamara elnöke, csak azt bizonyítja, hogy nem pártérdekek, vagy a pénz hatalma emelték fényes őrhelyére, hanem az egyre jobban előretörő jobboldali gondolat, 'melynek nemzet- és társadalomformáló ereje most alakítja ki az új élet felé induló Magyarországot. — És hogy ebben a munkában milyen fontos szerepe van a sajtónak, az vitathatatlan. Kolosváry-Borcsa Mihály mun- j kásságának további útját legvilágo- sabban tavaly megjelent könyve jelöli ky Könyve világos utat mutatott a zsidókérdésben már akkor is, amikor ennek a kérdésnek ilyen komoly formában való megoldására talán nem is gondoltak. Benne méltán látja nemcsak a sajtó, hanem az egész magyar társadalom is az új élet szellemének méltó" reprezentánsát. Bólufc, de nélhfilök A nagy változás órájában a már ijesztő nyomasztóságával rátik terebélyesedett zsidókérdés megoldására figyeltünk minden idegszálunkkal. Most, amikor látjuk, hogy az államhatalom kemény kézzel és gyökérig ható megoldással intézkedik a zsidókérdésben, figyelmünk a kérdés megoldásának végrehajtásán túl már másfelé irányul: a mindenÁprilis 15 16-17. Budapesttel egyidőben A hazaszeretet filmje 1 Vif} arbrigád Szombat-vasárnap hétfő A le.újabb magyar film ! Izgalom., Humor Vidámságj Előadások kezdete 7*4. l/*6 ás 7*8, Vasárnap 8/‘2, *A4, */*6 és */«8 órakor. " Vasárnap d. e. 11 órakor Matiné. kori zsidókérdések haszonhabzso lóira. Nevezzük őket strómanoknak Aladároknak, zsidóbuj tatóknak, L nyegben egyek voltak, a zsidó vagyont, főleg a romlott zsidó szellemiséget átmentették kisebb-Lagyobb haszonkulcs alapján. Hány kereskedésben csak a cégér Változott s mögötte épségben harácsolt a zsidó üzleti szellem Milyen elkeserítő volt tudni és látni, hogy gyönyörű magyar hangzású nevek mögött ott duzzadt és dagadt a zsidó érdek, aminek eredményeként 25—50 kg. fáért, szénért állt sorban a nép, de kora hajnali órákban nehézre rakott szeneskocsík vitték a szállítmányt a faj testvéreknek. Borkereskedések, fa- é* s z énkereske dők, z sák-p onyvakeres - kedés, ecetgyár és mit tudom én hány és milyen üzlet, engedély, — mely mögött a zsidópénz, erkölcs, szellem tombolta ki minden háború* éhségét. És a föld! A magyar parasztság fájó sebe, a földbírtokreform, mely egyedül kizáróan magyar földművé» érdekében válhatott valóra, kiknek a kezére jutott? Milyen bújtatások vannak egyes jóhangzású nevek mögött, álbérietek mögött, hol a tényleges úr még ma is Berkoví csők és hasonlók családjából kerül ki. Szőlők, gyümölcsösök, úri jótékonysági akciók, bujtatott, túl körülményés eladások, átírások, gyönyörű intézmények nevének felhasználásával mennyi csúnya üzlet, mennyi kapzsiság, mennyi zsidó- érdek, ami ellen küzdöttünk és ami miatt erkölcsileg is átéreztük a zsidóság ellen hozott védelmi intézkedéseink jogosságát. Végül a zsidóság felé magukat I mindenkor jófiúknak kijátszók, kik a keresztény társasadban hangosa* zsidóznak, de az elegáns úri divat- ! kereskedőnél éppen úgy, mint a nagyvárosi berendezésű textilliásnái egy-egy kézszorítás, régi kapcsolatokra való hivatkozás címen — alátámasztva jó liberális múltjukkal. — megépítették a maguk kis hí díját nemcsak a politikai változásra, hanem egy kis dugárú elszállítására is számolva. , Nem tagadjuk, fekélyek ők, ki- sebb-nagyobb sebek a nemzeti é* szociális magyar társadalom testén. Éles szemmel most ráiuk terelődik a figyelem. Ezekre az önző, haszonlesést a zsidó marokból és zsidó erkölcsből habzsoló urakra nincs szüli sége a megújuló 'magyar társadalomnak, majd az igazság rostája* ki fognak hullni azok is, akiket a köz számonkér, azok is, akiket » magvar társadalom taszít el magától. Strómanok, Aladárok, zsidóbuj - tatók világa éppen ily a ti határozottan és gyorsan fog lebukni, mint a zsidóság szemérmetlen habzsolása. Rövid virágzás még az ő életük. A magyar igazság nem volna igazság és magyar, ha ezekre a sebekre, fekélyekre „ne használna olyan kést; vagy .apaszt, ami véglegesen megszabadítja a beteg gócoktól az élni akaró egészséges magyai kőzszel- lemet. Róluk biztonsággal elmondhatjuk, hogy nélkülük alakul ki a magyar közélet. » Ezt hirdeti, ezt vallja s ezen dolgozik a Magyar Megújulás Pártja országos és nyíregyházi szervezete.
