Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-04 / 52. szám
8. »’dal. c_ nyirvidek „ oZAbojlcsi HÍRLAP (Trianon 24.) 1944 március 4. nyugati kisregény címnek is jó: „Egy ( éjszaka a megsemmisült hadosztály bulláinál!“ Láttál már ilyen virgonc ha. lottakat? Szívre tett kézzel válaszolhattam, hogy még soha. — Nohát akkor igyál velük! A vodka idevaló, de a tea pesti. Idefigyelj, mire képes egy megsemmisített hulla! Elkapta a vodkásteával telitöltött poharat és akkora elevenséggel hajtotta fel tartalmát, hogy kénytelen voltam kétségbevonni hulla-mivoltának valóditógát; Elképzelhető az a harsány derű, amely elfogta őket, mikor megtudták, hogy ők pillanatnyilag már árnyékvilági lakók és valójában nem is számíthatnak jelenlévőknek, ha a jólértesült bemondó szavait alaposan megfontolják. A teát, meg a vodkát ennek ellenére, távollévőktől“ merőben szokatlan hévvel fogyasztják. Csak a hagyományos vendéglátószellem akadályozza meg Őket abban, hogy a számunkra kilátásba helyezett mennyiséget is ne kortyolják le megsemmisülésük hírének „örömére“. Közeledik a lefekvés ideje. A körülményekhez képest tiszta és lakályos ügyeletes tiszti-szobában alszunk. Négy órakor felkeltenek. Az asztalon halomba vár minket a megsemmisített hadosztály katonáinak hazairányított, megnyugtató rádióüzenete. Elvisszük. Szerencsénk van. Szinte percnyi pontossággal befut a vonat. Kiválasztjuk az ®gyik kevesbbé zsunfoltnak ígérkező kocsit, benyomulunk, rövid búcsú és •náns indulunk tovább, a végtelennek tetsző éjszakába. Rendszeres talajvizsgálat szükségessége Baternay Béla, haditudósító. Nyár egyhaza m. város polgármester: hivatalától, K: 25/1944. Hirdetmény Értesítem a város lakosságát, hogy mindazok, akik a 11 es szá mu zsirszel vényt beváltani nem tudták, szelvényeiket 1944. március hó 6 napjától 10 napjáig be zárólag minden reggel 9 órától d u. 2 óráig ifj Hegedős András husíparosnál beválthatják. A zsír jegy értéke változatlanul 40 dkg zsír, vagy (negyvennyolc) 48 dkg szalonna. Ifj. Hegedűs András húsiparom valamennyi zsirjegyével márciuh hó 13 és 14 napjan számol el a közellátási hivatalban. Ez az en gedély nem érinti a többi husipa rosok március 6 és 7 napi elszámolási kötelezettségét. Nyíregyháza, 1944. március 3, NYIREGYHÁZY PÁL s. k. polgármester. MALMOK RÉSZÉRE őrlemény, r aktár könyv, olaj üt esi napló és raktárkönyv, darálási napló és raktárkönyr, stb. kapható JÓBA-papírüzletben. A mai nehéz időkben, amikor a megélhetéshez szükséges közszükségkífci cikkeket is nehezen lehet beszerezni, mert azok nem állanak olyan korlátlanul rendelkezésünkre, mint a háború előtt, bizony a gyümölcsös, szőlő, szántóföld is megérzi az anyaghiányt. A penészek, gombák, rágcsálók és egyéb kártevők vígan szaporodhatnak és pusztíthatják az amúgy is drága nemzeti vagyonit. Gyümölcsöseink, szőlőink kisebb termése a szomorú eredménye annak, hogy ezen kártevők ellen csupán csökkent mértékben tudunk csak védekezni. Hozzájárul még az is, hogy sokszor indokolatlanul is olyan szereket használunk, amit teljesen jő eredménnyel tudnánk helyettesíteni és ezen cselekedetünkkel — mint a nikotinnal megtörtént — önkénytelenül is hiányt idéztünk elő. A felhaszálandó védekezőszer majdnem fánként és a kártevők szerint is más és más, éppen ezért használat előtt minden esetben forduljunk tanácsért, felvilágosításért a Földmívelésügyi Minisztérium tanácsadó szerveihez és kirendeltségeihez. Nyíregyháza városa ebből a szempontból kedvező helyzetben van, mert Nagy Sándorral az élén Kertészeti Felügyelősége van, ahol a kártevők elleni védekezésre — a mai nehéz viszonyoknak megfelelően — minden tanácsot és utasítást megkapnak. A gyümölcsösöknél a fák gondosabb kezelésével még csak tudjuk úgy ahogy ellensúlyozni a permetezőszerek hiá- nyát, ellenben a szőlőnél a nehézség már nagyobb, azonban már vannak végső stádiumban lévő kísérletek arra vonatkozólag, hogy a megfogyatkozott permetezőszerekkel is teljes fertőtlenítő hatást tudjunk elérni. Nehezebb helyzetben van a szántóművelés alatt levő talaj, mert itt a gazdának a kártevők ellen küzdenie sokszor szinte lehetetlen a nagy kiterjedésű területek miatt. A gyümölcsnél, szőlőnél, vagy szántóföldi gazdálkodásnál nem elég a gazdának a kártevők ellen küzdenie, hanem egy másik s igen fontos szempontot is figyelemmel kell kísérnie és ez: talajának tápanyagban vta,ló ellátottsága. Ha a talaj tápanyagokban h’ányt nem szenved és jól ellátott, akkor a betegségeknek is jobban ellent tud állani a termesztett növény, akár gyümölcsfa, akár szőlő, vagy mezőgazdasági növény legyen is az, azonkívül ebben az esetben a termés csökkenésétől sem kell tartani. Éppen ezért .nagyfontosságú, hogy a gazda mindig tudja, hogy talaja hogyan áll tápanyag dolgában, hogy mindig idejében pótolhassa a kivont tápanyagokat. De éppen ebben a kérdésben mutatkozik azután a nagy baj és nehézség, mert honnan tudja meg a gazda, hogy talaja tápanyagokban elszegényedett? „Reá-nézéssel“ megítélni, hogy a talaj milyen tápanyagban szenved hiányt, •nem lehet. Ha az ilyen tanácsadás néha be is válik, az csak véletlen lehet, de még ebben az esetben is valószínű, hogy laboratóriumi vizsgálat után még nagyobb eredményt lehetett volna elérni. A talaj él és állandóan változásoknak van kitéve: a termesztett növény- nyeh gyümölccsel, szőlővel tápanyagokat viszünk ki a talajból: a csapadék a talaj felsőbb rétegeiből tápanyagokat mos a mélyebb rétegekbe és ezeket a hiányokat felttélenül pótolni kell. Azonban, hogy a termesztett növény menyi és milyen tápanyagot von el a talajtól és hogy azok pótlására melyen és mennyi műtrágya volna szükséges, ezt ránézéssel nem tudjuk megmondani. Az ilyen tanácsadás még a5- kor sem biztos, ha az néha be is válik és egészen biztos eredményt csak a talajok laboratóriumi vizsgálata adhat. Talajjal foglalkozók tudják, hogy a homok-talajok általában sokszor szélső, gesen szegények tápanyagkban, sőt humusztartalmuk még bő istállótrágyázás esetében is alacsony marad. Éppen ezért Szabolcs vármegyében ahol a talaj nagyobbrészben homok a nitrogén és humusz részbeni pótlására már igen sok helyen sikerrel alkalmazzák a zöldtrágyázást, valamint a humusz részbeni visszanyerésére a kevés műtrágyával kevert szalmatrágyázást. Ugyancsak szegények tápanyagokban az u. n. erdő-talajok is, míg a tőzeg és iap-talajok általában káliban szegények, de szegények lehetnek foszforban is, sőt dacára magas szerves anyagtartalmuknak, a nitrogén trágyázást is meghálálhatják, ha kevés a növény által felvehető nitrogén. Az említettek azonban csak á’ta.lá- nos elvek, amelyek igen sok körülmény miatt nagy változásoknak vannak kité- ve> úgy, hogy b ztos véleményt —egybevetve a> termőföldön tapasztaltakkal csak is a laboratóriumi vizsgálat adha f. Igen ám — vetik ellene — de ez a vizsgálat nem ingyenes és honnan vegye az elszegényedett gazda a vizsgálatokra szükséges költségeket? A Földmívelésügyi Ministerium igyekezett ezen a baton is segíteni és pedig úgy, hogy a vizsgálati díjakat egészen minimális összegekben állapította meg. Továbbmenőleg elrendelte, hogy ,a szikjavítási, valamint a meszel zési akcióval kapcsolatban a talajvizsgálat, sőt előbbire nézve a helyszíni szemle is államköltségen történik. A talajok tápanyag meghatározására vonatkozólag továbbá elrendeltetett, hogy a 100 kát- holdat meg nem haladó saját tulajdonnal, vagy bérlettel rendel- borús rokkant, hadiárva, vagy hadiöz- amennyiben az illető hadbavonulf, há- borsú rokkant, hadiárva, vagy hadiözvegy a talajvizsgálatok — amennyiben a jelzett körülmények községi bizonyítvánnyal igazoltatnak — díjmente- I sen végzendők el. A közöltekbői tehát kitűnik, hogy a ■ Földmívelésügyi Kormányzat minden j lehetőt megtett a talajvizsgálatok ér- ; dekében és most már a gazdákon a sor, | hogy a.z említett kedvezmények igény- ! bevételevei mennél nagyobb számban forduljanak a debreceni m. kir. mezőid- Vegykísérleti Állomáshoz, talajvizsgálati megkeresésekkel. A gazdáknak semmi mást nem kell tenni, mint egy helyesen vett talajmintát beküldeni a Vegykísérleti Állomásra, ahol azt megvizsgálják és rövid időn belül megküldik az eredményt. A mintavételre vonatkozó tudnivalókai a csatolt mintavételi utasítás tartalmazza ,ezenkívül azonban a Vegykísérleti Állomás az érdeklődőknek minden tekintetben készséggel áll rendelkezésére. A mezőgazadsági termelésnek bármely ágáról is legyen szó, az alap mindenkor a talaj. Talajainknak jobb kihasználása, javítása, karbantartása te- hát fontos nemzeti érdekünk és éppé» azért annak jelentőségét minden gazdának nemcsak felismerni ét árérezní, hanem cselekedni is kell a mezőgazda- sági minőségi- és többtermelés érdekében. Mezőgazdasági termelésünknek i— érthető módon — a legalkalmasabb fokra kell emelkednie, ha az európai népek versenyében, illetve a kialakuló új Európában helyünket meg akarjuk állani. talajmintavételi utasítás A szántóföld fel- és altalajából a tápanyagállapot és a mészszükséglef megállapítása céljából talajvizsgálatra a következő módon, kell mintát vermit: 1. A feltalajmintát a szántóföldnek nem egy helyéről vesszük, hanem az azonos területnek arányosan elosztott 10—20 helyen vett földminta összekeverése útján készítjük. A mintavétel helyén először a talaj felső 1—2 cm. valagságú rétegét eltávolítjuk és a* első ásóonyommal kiemelt földet is félredobjuk. A keletkezett kis gödör sima oldaláról — a művelt rétegből — kb. 20 25 cm. mélységig egy egyenletes vastagságú földszeletet vágunk le mintának. A terület nagyságától függően 10—20 helyről vett mintái tiszta kosárban, vödörben, vagy zsákban, gyűjtjük össze, mozsalékosan alaposan összekeverjük és ebből a kevert földből veszünk tiszta vászonzacskóba kb. I 2 kg. mennyiseget mintának. Az így nyert feltalajminta mellé tegyünk azonnal egy összehajtott vastagabb papírlapot melynek belsejére ceruzával felírjuk a talajminta származását: a birtokos, a község, a dűlő, tábla nevét,, valamint azt, hogy a feltalajmintát milyen mélységig vettük (pl. feltalaj 2— 25 cm). 2. Az aitalajminfát a fentiek szerint már megmintázoit területnek egyik jellemző helyén ásott kb. 60 cm. mélységű gödörből a feltalaj rétegének eltávolítása után vesszük és e célból egy egyenletes vastagságú földszeletet váljunk le mintának. Ebből is kb. 1—8 kg. mennyiséget teszünk egy tiszta vá- szonzacskoba, megjelölve egy vastagabb papírlapon a minta származási adatait, valamint azt, hogy milyen mélységből véltük (pl. altalaj 20—60 cm). A két zacskót jól bekötve és gondosan becsomagolva mintavételi jegyzék kíséretében postán a következő címre kell feladni: M. kir. Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás, Debrecen, Gr. Dégenfeld-tér 2. sz. Dr. Varga Isván, m. kir. kísérletügyi főigazgató, a debreceni m. kir, mezőgazdasági Vegykísérleti Állomá# vezetője. Bútort megbízhatóan és jól vásárolhat az évtizedek óta fennálló LEFKOVITS bntorbfilönlegességl lerakatábao Kossuth tér 6» szám.
