Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-04-11 / 80. szám

Nyirvidék „ Szabolcsi hír LAP (Trianon 24.) 1944 április 11. Kassa, 1944. április. Kassa rohamléptekkel szépül, épül, fejlődik, hála alkotó, fáradhatatlan polgármestere, dr. Pohl Sándor gondoskodásnak és városszereteté- aek. A jövő feladatai és fejlesztési tervei mellett azonban nagy teret foglalnak el azok a kívánalmak is, amelyek a város gazdag történelmi emlékeinek megóvását, a város múltjához méltó helyrehozatalát és újjáalakítását célozzák, hogv a vá­ros idegenforgalmi értékének szá­mát szaporítsák és a látnivalókat gyarapítsák. Csak nemrégen hozták helyre a város egyik szomorú emlékű, de híres középkori építményét, a ma­gyar középkor mozgalmas századai- származó Aliklós börtön érdekes, kettős épületét, amelyet romladozó, máladozó állapotban vett át a vá­ros az idegen uralom megszűnte után. A Műemlékek Országos Bi­zottsága és a város áldozatkészsé­gével a régi börtönt eredeti formá­jában adták vissza: újra azzá a XV. századbeli patrícius épületté lett, amely kőkeretes ablakaival, belsejének boltozatos boltíves ki­képzésével a város egyik legérde­kesebb műemléke. A börtönépületet egyben a kas­sai Rákóczi Múzeum, kiegészítő ré­szévé rendezték be, ahol a régi bör­tönemlékek mellett a rédi kassai céhek, kerámiai emlékek, régi búto­rok és egyéb régiségek nem miden- napi, rendkívül érdekes látnivaló­kat kínálnak az érdeklődőknek. Kassa város polgármestere azon­ban még jobban ki akarja fejlesz­teni a Miklós-börtönnel kapcsola­tos részeket, hogy együttes, össze­függő komplexumot nyerjen és gya­rapítsa az idegenforgalmi értéke­ket. Ebben az irányban országos ér­deklődésre tarthat számot Lux Kálmánnak, a Műemlékek Országos Bizottságának főtanácsosa által el­készített terv, amely a Miklós- börtön és a vele kapcsolatos másik szomorú emlékű ódon építmény át­rendezésére készült. A terv szerint a Miklós-böríönt egy más komplexummal kapcsolj 'k szorosan össze és amint a viszo­nyok lehetővé teszik, az érdekes építkezéseket nyomban meg is kéz dk. Dr. Pohl Sándor, Kassa alkotó polgármestere, az országos érdekes- 8égű tervről a következőket mon­dotta: — Egy nyugodtabb és boldogabb korszakban nagvszabású átépítést fogunk itt végrehajtani. Erre első­sorban az a régi hóhérlakás alkal­mas, amely a Fazekas utca felé emelkedő íves részen volt. Itt akar­juk felépíteni II. Rákóczi Ferenc rodostói lalkóházát, aminek terve már régóta előtérben van. Míhalik Sándor múzeumi igazga­tó, a kassai Miklós-börtön nagy­eredményű ásatásainak tudós veze­tője, a következő érdekes nyilatko­zatot tette a tervekről: — Egykor a Miklós-börtön udva­rán át fertőtlenítő kemencék illett ívsoros folyosó vezeiett az emeleti börtönrészből a volt hóhér!aká>ba. Ezt az utcafelőli íves komplekumot 1804-ben a város elszakította a Miklós-börtöntől és a kálvinista egyháznak adta. Ha a város ezt a részt visszaszerzi, nemcsak tovább helyiségekkel bővülhetne a Miklós- börtön, hanem a hóhérbástya kert­jébe is közvetlen lejutást biztosíta­na. Míklós-bürtön kassai régiségei nek hatása alatt a inukba merült látogató innen kapná a Hóhérbás­tya kíszögelésére tervezett, rosdos- tól Rákóczí-ház megkapó külső panorámáját. Lux Kálmán poéiikus szép terve ilyen eredeti történti mii Hőben az elgondoláshoz méltó megoldást kapna. A Rákóczi-báz há rom múzumi épülettel valódi törté­neti környezetbe lenne helyezve. A kassai felállításra kerülő ro­dostói Rákóczí-ház minden bizony­nyal az ország egyik legjelentősebb Rákóczi-féle emléke lesz. A Nagy­ságos Fejedelem egykori, ma már roskadozó félben lévő lakóházát, amelyet Mikes Kelemen halhatat­lan leveleiből olyan kitűnően isme­rünk, a maga valódiságában, teljes nagyságában, külső és belső alak­jában, díszítéseivel és berendezési tárgyaival együtt kívánják felépí­teni cs mint múzeumot megőrizni. Minden magyar, aki Kassára elve­tődik, illeíődött szívvel láthatja majd, hogyan és milyen körülmé­nyek között élt egykor a száműzött nagy fejedelem, milyen házban ten­gette hányatott életét és milyen szobában húnyta le örök álomra szemeit, amelyekkel a lélek felrop- penésének nagy pillanatában min­den bizonnyal a magyar tájak szi­várványtarka szépségét látta és vitte el magával a síri sötétségbe. Ha felépül a kassai Rákóczi-ház, akor együtt, egy helyen lesz egy­más közelében, a Nagyságos Feje­delem örök pihenésbe dermedt teste és az a ház, amelynek másá­ban kilehelte nemes lelkét. A rodostói Rákóczi-ház másának kassai felépítése a háború befeje­zése után azonnal megtörténik és ezzel Kassa városa egv nagy ide­genforgalmi és nemzeti látványos­sággal gazdagodik. Péchy-Horváth Rezső. kell a legszörnyűbb megpróbáltatá­sok elviselésével. Látod: — ne* elég a sokezer repülőgép, nem elég a fegyverek fölénye, nem elég ae attörh-teilen páncél, sem arany, búza, olaj akármekkora tömege. A katonai és polgári honvédelem szel­lemével telített, minden egyéni ér­dek fölé helyezett közösségi érzés nélkül minden erő csak ócskavas, kártyavár, délibáb a száguldó vi­harban. Hadüzenet az első személynek Régen úgy van az már nálunk, hogy mindenki több szeretne len­ni, mint ami, de legalább is min­denki túlzott fontosságot tulajdo­nít az első személynek, minden előtt, minden felett és mindig az Érnnek. Pedig az olyan jó katona nemzetnek, mint a magyar, sok más nációnál jobban kellene átérezrie, hogy a nyelvtani első személy ko- rántsm lehet első, akkor, amikor tagjává válik egy nemzeti közösség­nek, amikor ilyenként igényli jogait és veszi számba kötelességeit. Mi, amikor állunk az üzletünk pultja mellett, görnyedünk a műhe­lyünkben, a földünk barázdái felett vagy az íróasztalnál, szeretünk mindjárt belesüppedni a polgári fe­lelőtlenségbe. — Legfőbb gondunk, hogy az üzlet jól menjen, az iroda rendben legyen, a föld jól jövedel­mezzen, a magunk mindennapija meglegyen, barátság, összeköttetés, magatartás nekünk jól gyümölcsöz­zék. Csak ha az „én“ részekrebontó erőket forgácsoló, felelősséget buj­tató elsőbbsége kiküszöbölődik a polgári életből, éppen úgy, mi*t ahogyan nincs külön útja, külön szava, se kibúvója a puszta „én“- nek a katonáéknál. — csak alkor lesz elegendő a magunk összefogott ereje, ,a magunk akarata, a magunk katonai és polgári vértezeitsége ah­hoz, hogy a körülöttünk nyiladozó kráterek közepette s elvezeti ezt a nemztet céljaink megérdemelt meg­valósulása felé. Barbarrts Lajos. Pedig ahogyan senki sem első sze­mély katonáéknál, éppen úgy kell és kell különösen ma félretenni az elsőszemély mindent megelőző rang sorát a polgári közösség életében is. Ma minden felett álló érdok csak egy van: a haza érdeke. Az alkotó, a szerző, gyarapító erő is elsősor­ban nemzeti tulajdon, része a hon­védelemnek. Ha nem így érzed, ha nem így élsz vele, magadat és tiei­det zárod ki a nemzet testéből. A ma legkisebb embere, de leg- hatalmasabbja sem vonulhat vissza Fehérbárcás L n c e r n a vetőmag igénylés nélkül kapható. Magyar Mezőgazdák Szövetkezeteiénél Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 7. szám I. em. Telefon: 23 86 önzése elefántcsont tornyába és nem élhet senki zavartalan magá­nyában az egyéni érdekek bálvá­nyozásának. Ebben a háborúban nincs a hon védelmére kötelezett katona és otthon békésen pipáló polgár. Ebben a háborúban a békés polgár élete, sorsa is kockán van, a gyermekeké, késő utódoké is. Az „Én“-nek nem lesz, nem lehet kü­lön sorsa, csak az ami a közösségé. Értsd meg ember! Vagy lesztek tagjai egy közös nemzeti cél- és ér­dekazonosságnak, amelyben értetek történik minden, s amelyben se ara^y, se szurony, se szabadság, se más szellemi, erkölcsi, anyagi erők más hatalmat nem szolgálhatnak, csak azt, amely a fajtádnak, az egész mindenegyesének boldogulá­sát mozdítja elő, vagy pedig lesz egvéní szabadságtok anyagilag és szellemileg nyomorogni másoknak meg, hogy nyomorgassan^k benne­teket. Az egyéni önzés telhetetlen ; bálványa méri össze erejét ebben a I mai világmérkőzésben a teremtett j ember élet jogával, öröktől rendelt hivatásával. Döntsd el magad első- i személyben élő polgár: van-e bele­szólásod ebbe az érted folyó ke­resztesháborúba? S ha úoy dönföt- tél, hogy van, akkor vedd ki a ré­szedet te is a nagy mérkőzésből. Vedd ki ott, ahol éppen állsz és le­gyen fegyvered a munkádnak akár­mi szerszáma, tollal, rőffel, kapával kalapáccsal egyaránt azt a közös­séget szolgálod, amelyhez tartozol, tehát magadat is. A közösségben nem lehetsz első személy sem Te, sem más. De légy első a munkád­ban, becsületes kötelességüljesítés- ben, önzetlenségben, fegyelmezett­ségben. Ha sohasem voltál katona, ma akkor is az vagy. Minden hiva­tásban felelősséget viselsz. Minden hivatásban honvédelem«, vagy hazád ellen való bűn lehet a magatartá­sod. Súlyos, kemény kötelezettség az. Egész embereket követel a gát­ra. Nézz körül a világon! Azok a népek, amelyeknek fiúi a komik ezt a parancsát megértették és éle­tük tartalmává tették, azok bírják erőpróbát idegekkel, lélekkel, ha Kerékpárok Szakszerű javítása, alkat­részek raktáron. Legújabb Gramaf:onl e na e z e b villany és RÁDÍÖ cikkek kaphatók. Használt és törölt grama- foniemezaket Teszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Lather-a 8 —- Megszűnt iparok, új iparok Nyíregyházán. — Megszűnt iparok: Szilágyi Miklós ásványolaj és mű­szaki cikkek kereskedés, Bán Jáno*. férfiszabó, Grünstein Miklós kocs­ma, Horváth János hazai és déli- i gyümölcs kereskedés, Péter János teherfuvarozás, Szöllősi Endre zsib- \ árus, Szöllősi Endre hazai déli- gyümölcs, cukorka, csokoládé, sze­mestermények, baromfi, hüvelyesek, péksütemény, tej és tejtermékek ; kereskedés. Szurai Péter: vegye« árukkal való keresk., özv. Fischer Józsefné borbély és fodrász, Pris- tyák Mihály halkereskedő, Szabó i Józsefné kisruhavarrás és árusítás, Klein Mór élelmiszerek és cukorka, piaci árusítása, özv, Kiss Jánosné ; zöldségneműek és gyümölcs árusíLá# Dankó István teherszállító taligás, Perjessy Károly textil és posztóke­reskedő, Darabos Ida női ruhavar­rás, Farkas Lajosné zsibárus. Ha- lavanya András szatócs, Kovács Sándor piaci árus. — Uj iparok: Morauszki Pál személyszállító ta- . ligás, Magyar János sütő, Molnár i József: egyfogatú bérkocsi, Valké < Pál lókereskedő, Újlaki János asz­talos, Maleczki András szemester-j - menyek, hüvelyesek, őrlemények é* « magkereskedés, dr. Geszthelyi Nagy v Lajos épületfa kereskedés, Má’lpl Istvánné szatócs, Szabolcsi József­né gyümölcs és virágkereskedés, — Hangácsi József teherszállító tali gás. Sallai Jánosné fűszerkeresk. Töltőtoll, ajándék, mindenkor, mindenki révé szére. — Márkás tollak nagy vl ^ lasztékban, Matador, Kaweco, Ol %• mia, Pelikan kapható Jóba papiruzletében Felépítik Kassáit Rákóczi Ferenc rodostói lakóházát Lux Kálmán tervei szerint a hírhedt hóhérbástya 0a«ík merész hísaögeiésere építik Sei a házat

Next

/
Oldalképek
Tartalom