Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-03-03 / 75. szám

4. oldal bölcs » HÍRLAP (Trianon 24.) április VIté* Endre Láizlé: A zsidóság maga idézte fel a sorsot maga ellen Vitéz Endre László alispán, mint ismeretes, a belügyminiszter melleit az adminisztratív államtitkár mun­kakörét tölti be. Hatáskörébe tar­toznak a megyei, városi és községi ügyek, valamint a zsidókérdést érintő minden intézkedés végrehaj­tása. — Vitéz Endre László a na­pokban az aktuális kérdésekről az alábbiakban nyilatkozott az egyik délutáni lap munkatársának: hegy az megbélyegzést jelentsen. A megjelölés elsősorban önvédelmi harcunk egyik eszköze. Meg kell tanulni az egészségei önvédelmet. A zsidókérdés egységes rendezése A kormány eddigi rendeletéi — mondja vitéz Endre László— csak megnyitják azoknak az intézkedé­seknek sorát, amelyek rövidesen a magyarországi zsidókérdés végleg s i endezésére vezetnek. A kormány­zat eltökélt szándéka, hogy az ed­digi kivételezések, kibúvók és en­gedmények helyett végre egységes terv alapján hozza nyugvópontra ezt a kérdést. Csak gyökeres megoldás hozhat eredményt. ~ Teljesen téves és célzatos be­állítás • mondja határozottan vi­téz Endre László, — mintha a ha­zai zsidókérdés a világpolitikai hely zet eredményeképpen vetődött vol­na újra fel. A zsidókérdés rendezé­sei elsősorban minden fajvédő ma­gyar, a magyar fajvédő társadalom egyetemessége sürgeti közel hu­szonöt esztendeje. A magyarság év­tizedek óta — úgyszólván elsőként Európában, — a saját kárán érezte azt, milyen végzetes veszélyt jelent az egyre nagyobb arányokban elha- talmasodó zsidó befolyás. Évtizedes küzdelmünk idején, — amely idő­szakban a magyarságot féltő nem­zeti társadalom az antiszemitizmus minden válfaját végigkísérletezte és eleinte még az enyhébb megoldáso­dat is számításba vette, — krísíá- yosodott ki lassan az a tudat, hogy csak a gyökeres megoldás hozhatja a mindkét fél szempontjából mén£tat°S V^SÖ S kíeléáítő ered" A zsidóság nemkívánatos elem a magyarság szempontjából. 77 ,Éppen ezekben az időkben ta- nultuk meg. _ mondja, _ hog aZ “«^vezeti „romantikus" anti­szemitizmus, az egyéni akciók, a iinott r°t a tíremtése csak nekünk rtott s hogy az ügyes zsidópropa­Sanda azt elsősorban ellenünk, _ -üarbar és embertelen“ magvarok ellen használja ki. agyarok Vfll7^a nem azt hirdetjük, hegy lakit azért, mert zsidófajú, meg nt LurniMVaJy szrélyében Ü‘ldöz "I ff -* , Me?náathatatlan meggyő­3?ví«íáS mérésnek”: Tudalrba^rih'tli SLa ™egol,dast; ame|y a «idóságo säSl^eS a klk?Pcso|ja és kikfi- szó bob a magyarság életéből ~ Nem gyűlölet és könyörtelen, eg irányítja az uj rendelkezések “««valósítását. A megjelölést nem azzal a gondolatfal honosítjuk meg, A fajvédő magyarság úgy érezte, elérkezett a végső és megérdemelt leszámolás órája! A féktelen zsi­dó mohóság, ízléstelenség és elva­kul tság maga idézte fel a sorsot maga ellen. Magyar ember számára, —• emeli fel hangját vitéz Endre László csak az lehet irányiadé minden cselekedetében, hogy az a magyar­ság érdekét szolgalja-e, vagy sem. Az ország szedem! és fizikaizsidót- lanítása elsősorban és elvLathatat- lanul a magyarság érdeke, éppen ezért azt mindenképpen végre is fogjuk hajtani. Azoktól a magya­roktól pedig, akik az emberi meg­értésen túlmenően pártfogolják a zsidóságot, csak egyet akarok meg­kérdezni: volt-e valamilyen meg­mozdulás a zsidóságban, amikor a trianoni első nyomorúságos évek­ben diplomás magyarjaink egész éj­jel lyukas cipőben fillérekért la­pátolták a havat? Tud-e arról va­laki, hogy a gazdag zsidóság igye­kezett megakadályozni végzetes nyomora miatt kivándorolni kény­szerülő parasztságunkat elhatározá­sában? Minden nemzet csak annyit ér, amennyire önmagát, a saját faj tá­rat becsüli és értékeli. Azt akarjuk, hogy a magyarság egyeteme meg­tanulja végre ezt az egészséges és kívánatos önvédelmet.. . Akkor, amikor az ország tör­ténelmének legsúlyosabb időszaká­ra készült fel, a magyarországi zsi­dók véglegesen és tökéletesen elkü- őníteLék magukat a nemzettől. — Hencegesük, tobzódásuk, ellensé­geinkkel való nyilt és nem is taga- Clí együttérzésük és kapcsolataik olyan arányokat öltöttek, hotfy el­érkezett az a szégyenteljes idő, amikor a frontról nehéz harcokból visszatérő magyar jcatona undorod­va es kiábrándulva, akárcsak 1918- ban, egy idegen világgal találta ma­gát szemben. Elkülönítették magukat a nem- -ettől a legnehezebb órákban Emlékezzünk csak arra, mi­lyen könyörtelen harc indult meg keresztény író-bérencek tollával azok ellen, akik a fajvédő gondolat mellett tettek valaha hitet! A zsí- doorvenyek rendelkezései ellenére minoenki tudta, hogy ugyanazok ír­nak. szerkesztenek, kötnek üzletet, és irányítanak most is, mint azelőtt. ; Az elmúlt esztendőben azu'án egy- j 1 l leplezetlenebből került felszínre a zsidó szellemiség. Ott tartottak már, hogy amikor a rendőrség az ijesztő arányokban beszivárgó, ál­lampolgárság nélküli zsidók felku­tatására razziát tartott, a zsidóság napokon át bojkottálta a keresztény szórakozóhelyeket. A feketepiac, az ái drágítás és sibolás bünlajstromán majdnem kizárólag zsidók szerepe­tek. A lazítás akkor érte el tetőfo­kát, amikor a német seregek kele- ien megkezdték tervszerű visszavo­nulásukat. A zsidóság a fajára any- nyira jellemző elvakult önbizalmá­ban és gyűlöletében úgy érezte, el­érkezett a pillanat, amikor levehet} magáról az álarcot. A Őaloii gyermek feliámatfi! Csoda történt az egy nyíregyházi tanyán isteni csoda történt az egyik nyír­egyházi tanyán, egy tetszhalott gyermek felámadt, ma már a leg­jobb egészségnek örvend. Rískc Míhályné nyíregyházi, Fel- sősóskút 53 szám alatti lakos há­romeves Pál nevű gyermeke az el­múlt héten tüdőgyulladásban meg­betegedett. A gyermek édesapja a harctéren van. Rískóné éjjel-nappal egyseiül ápolta nagybeteg gyerme- ket; — Március 28-án éjjel a kis Risko Pál meghalt. Rískó Mihályné el siratta kisfiát és a harctéren küz­dő apának is megtáviratozták a szomorú hírt. Már a temetésre készültek, a ha- o t gyeimeket a bánatos anya me­legvízben mgfürősztötte. Rískóné a vízben enyhén dörzsölte a kis testet s ekkor csoda történt, a gyermek megmozdult. Orvosért futottak, aki injekciókkal a tetszhalott gyerme­ket életre keltette. Risko Pál eszméletre tért és na­pok alatt teljesen meggyógyult az isteni csoda testet Öltőit. R:skó Mi- halyne boldogba határtalan volt, E-v^paoir. 1 Őltotoll. Fényképalbum. Emlékkönyv. íróasztali készletek ÓD A PaPÍr- és ^ írószerüzletben a gyermek apja a temetésre hazaín- au t a harctérről, megérkezését bol­dogan varja a szerető hitvestárs és eletrekelt gyermeke- » a, röitüni ijWnfciii'tMug;. fagyheíi í vaagélizáció A nyíregyházi református egyház mvei számára április hó 4-énj —- Kedden reggel 7.45 órakor: ‘áhítat; délután 6 órakor: „Jézus az embe- rek kozott^ ; 7 órakor: „Bűnbánat es uj elet , — Szerdán reggel 7.45 órakor: áhítaf; délután 6 órakor' „Jézus a történelemben'‘ • 7 óra- bor.' „Hit és engedelmességé — Csütörtökön reggel 7.45 órakor; ahitat; délután 6 órakor: „Jézus az kszßen"! 7 órajtor: ,jje- resztseg es Úrvacsora14. — Nagy­pénteken délelőtt 10 órakor: „Jé­zus a kerezsten4'; délután 6 órakor' „Jézus a halálban'4; 7 órakor: ,,Kö' zosseg és egyház44. _ Nagyszomba­ton reggel 7.45 órakor: áhítat- dél­után 6 órakor: „Jézus az Atyában44 7 órakor: „Örökélet és feltámadás“ n usvetvasarnap délelőtt 10 óra­kor: „Jézus a feltámadásban44; utá­na urvacscraos^tás; délután 6-kor „Jézus az egyházban,“; utána roosszejovetel A retftfeíí áhítat I t°n ,,ezus krisztusnak a kereszt- tan élpangzott szavairól fog szólni ‘Az igehirdetés. Az evanj^izáció mindéit alkalmán Békefi Beinő re­formál us lelkész hirtíüdi jz IgéL v , Magyar Ü getőper$eny yesulet április hónapban mipden versenynap délután 2 órai kezdet­tel rendezi meg versenyeit. Az áp­rilisi versenynapok; L, 5., 12., 15 19. és 26. ... it •

Next

/
Oldalképek
Tartalom