Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-03-28 / 70. szám

6 oldal ■HHB9 e, JVyikvtdék ä OZABOlcS) HÍRLAP (Trianon 24.) 1944 március 28. _____ \______ _ N yíregyháza ni. város polgármestere K: 8071—1944. Tárgy: A toborzások idején al- Italmatlannak osztályozott 1909— 1914. évi születésű hadkötelesek újbóli sorozása. Hirdetmény A m. kir. honvédelmi miniszter úr a honvédelemről szóló 1939. évi II. t.-c. 19. §-ának 5. bekezdése alapján elrendelte, hogy össze kell írni mindazokat a) az 1909—1914. évi születésű hadköteleseket, akik az úgyneve­zett Trianon-i ország területén 19C8 évi december hó 31-ig megtartott toborzásokon alkalmatlan osztályo­zást nyertek, vagy bármely más okból nem avattattak fel és ennek következtében semmiféle katonai szolgálatot nem teljesítettek; b) az 1938. év december hó 31. napja előtt megtartott toborzáso­kon felavattattak ugyan s be is vo­nultak, de a bevonulásukat követő- !eg 1940. évi december hó 31. nap­ja előtt elháríthatatlan szolgálat­képtelenség miatt, 2 havi szolgálat teljesítése előtt, felülvizsgálat út­ján el lettek bocsájtva, illetve a nemtényleges viszonyba helyezve és minit ilyenek az újrendszerű szürke Igazolványi-1 appal ellátva nincse- nek. A fenti a) pont alá tartoznak mindazok, akik a régi rendszer szerinti toborozásokon segédszolgá­latra alkalmasnak osztályozhattak, de falavatva nem lettek, fegyvernél- kűli szolgálatra alkalmasnak, vjgy mindeni szolgálatra alkalmatlannak osztályoztattak. Felhívom ennélfogva a fenti években született, állandóan Nyír­egyházán lakó hadköteleseket, hogy összeírásuk végett, a Városháza emelet 29 sz. szobában, az alábbi napokon, d. e. 8 és 12 óra között személy esen jelentkezzenek és szü­letési anyakönyvi kivonatukat, vagy ennek hiányában bármely más személyi okmányukat (iskolai bi­zonyítvány, segédlevél, munka­könyv, polgári személyi-lap, stb.) és a rendőrségi lakásbe jelentő-lap­jukat hozzák magukkal. Az állandóan Nyíregyházán lakó, de ideiglenesen más községben, vagy városban tartózkodó hadköte­lesek írásban tartoznak jelentkezni a személyi adatok feltüntetése mel­lett (a jelentkező neve, születési helye és ideje, vallása, foglalkozá­sa, iskolai végzettsége, atyja, anyja neve) és kötelesek kinyilatkoztatni, hogy az 1942. évi XIV. t.-c. 3. §-a értelmében zsidónak, vagy nemzsi­dónak minősülnek-e. Az ideiglenesen Nyíregyházán lakó, fenti évfolyamokba tario7.ó hadkötelesek írásban tartoznak je­lentkezni annál a községi elöljáró­divatcikkek lelyemaldonsúgok, gyapftm-«5 vetet, kötött árak, ffhtrn*«*» flftgv választékban Mayer Agostor Zrínyi Ilon» air> ságnál (polgármesteri hivatalnál), ahol állandó lakóhelyük van. A jelentkezések sorrendje: 1909. évfolyarobelíek: Március hó 31-én, pénteken. 1910. évfolyambeliek: Április hó 1-én, szombaton. 1911. évfolyambeliek: Április hó 3- án, hétfőn. 1912. évfolyambeliek: Április hó 4- én, kedden. 1913. évfolyambeliek: Április hó 5- én, szerdán. 1914. évfolyambeliek: Április hó 6- án, csütörtökön. Az 1942: XIV. t.-c. 3. §-a alap­ján zsidónak tekintendő hadköte­Budapest (MTI.) A termelés sike­rének egyik legfontosabb előfelté­tele a munkáskérdés helyes megol­dása. A háborús időkre a honvédel­mi törvény gondoskodik arról, hogy a kormányzat ezt a kérdést törvé­nyes alapion, az ország érdekében sikerrel megoldhassa. A honvédel­mi munkaszervezet végrehajtó szer­vei, a honvédelmi munkavezető tör­zseknek feladatuk, hogy ott, ahol különféle háborús okok miatt a ter­melő munkák számára szükséges munkaerőt, vagy munkaeszközt a rend és béke viszonyok szerinti módon megfelelően b‘z osítani nem lehet, a törzsek a honvédelmi mun­katörvény alapján polgári munká­(Honvéd haditudósító osz­tály. Tósoky Elemér zls-J Mint haditudósítók már néhány napja együtt meneteltünk a zászló­aljjal. Volt ugyan gépkocsink is. de az hamarosan lemaradt tőlünk. — Több oka is volt ennek. Először is borzalmasak az utak, azu án itt, az istenháta mögött üzemanyagot sem kaptunk volna sehonnan és nam utolsó sorban az a tudat, hogy gya­logos baj társaink teljesítményét csak akkor tudjuk kellő mértékkel mérni, ha magunk is teljes egészé­ben részt veszünk benne. Mint valami óriáskígyó kanyarog a zászlóalj a dimbes-dombos úloi. Csak emberekből, kocsikból és lo­vakból áll. Az élen kétoldalt néha- néha a biztosító részek tűnnek fel. Mindenütt, de itt különösképpen elemi követelmény ez. De ni csaic: megállt az él. Csak nincs valami baj? Hamarosan hallatszik a kiáltás, amint adják hátra az emberek: Árkászszakasz előre! Mindennapos eset tárul szemű k elé: a hidat leégették a vörös orv­lövészek. Az üszkös cölcpök egy­kedvűen meredeznek a vízben. Az árkászok hamarosan előreérnék, le­rakják fgyverüket s máris csattog­nak a csákányok a kőkemény föld­ben. Nem sietnek, nem is lankad­nak, tempósan, hozzáértéssel keze­lik szerszámukat. Nemsokára kész az új feljáró, a zászlóalj folytathat­ja menetét. Igen, az ellenség mindent megra­gad, hegy mozgásukat lassí sa: gödröket ás, erdőben fákat dönt le, hidakat éget föl. Ezzel nyer ugyan leseknek a fenti összeírás végett je­lentkezniük nem kell. Felhívom még a fenti évfolya­mokba tartozó hadköteleseket, hogy a jelentkezésük alkalmával szár­mazási irataikat is hozzák maguk­kal. Végül nyomatékosan figyelmez­tetem a fenti évfolyamokba tartozó hadköteleseket, hogy a jelentkezés elmulasztása esetén a törvényes el­járást haladéktalanul meg fogom indítani. Nyíregyháza, 1944. március 23. Nyíregyház y Pál s. k- 3x polgármester. sokat vagy munkaeszközöket bo­csátanak az igénylők rendelkezésé­re. Ezen túlmenően, ahol a munka- fegyelem és a munkák sikerének érdeke kívánja, ismét a polgári ha­tóságokkal egyetértésben a törzsek a munkásokat, de ha az szükséges, az egész vállalatok sztmélyzetét katonai vezetés alá vonják és kato­nai vezetés alatt alkalmazzák a termelő munkára, de egyúttal szo­ciális jólétükről, élelmezésükről, ruházkodásukról és egyéb jogos ma­gánérdekeikről gondoskodnak. Aki a munkavezető törzsektől munka­erőt vagy munkaeszközt akar igé­nyelni, először az illetékes polgári hatósághoz kell fordulnia. kis időt, de a mozgást meg nem bé­níthatja. Ellenség az idő is. ,^jEgyik nap olvad, havas eső esik. Beleszivodik a ruhába, a bakancsba. Még a ko­csisok is gyalog mennek, hogy kissé kimelegedjenek. Másnap reggelre azután tükörsimára fagy meg az út. Ember, állat félannyi út alatt is iobban kimerül, mint egyébként kát- annyi alatt. Mindez azonban nem okozhatja azt, hogy kijelölt célt el ne érnénk. Menekül a lakosság . . . Faluhoz közeledtünk, még talán két kilométerre lehet. Dombok sze­gélyezik, s már messziről látszik, hogy ez is olyan nyomorúságos, — mint amilyen százával található itt. A távcsövön most érdekes dolgot látok: szekerek vágtatnak lóhalál­ba az erdő felé. Valaki néhány !e- henet terel szintén arra. Vájjon mi lehet ez? Hamarosan megoldódik a rejtély. Menekülnek a faluból, mert nem tudják, jóbarát, vagy ellenség közeltdik-e. Pihenőt tartunk a falu­ban. Egyszerre csak rregjelennek a menekülők: a kocsik tele ágyaemű- vel, bebugyolált apróságok pTosva- csípett arccal, kiváncsi madársze­mekkel néznek ránk. A nagyobbak a kocsi mellett jönnek. Egy fiatal leány szemében könny csillog. — Mi bajod, harisnya? — kérdi az egyik honvéd ukránul. Kiderül, hogy örömében sír. Nem kell kint tölteni az éjszakát az er­dőben, s nem viszünk el semmijü­ket sem. Erre még magyarokat nem is láttak, s van is csodálkozás kellő mértékben. Mikor pedig a fényké­pező és filmes gép is előkerül, már vetekednek, hogy ki legyen rajta a. képen. Beszállásolás. . . Hamarosan megyünk tovább, ä következő faluban éjszakázunk. Ez a beszállásolás bizony egy cseppet sem hasonlít a magyar filmeken lá­tottakhoz ... A századparancsno­kok a kijelölt falurészt szétosztják a szakaszoknak. Mi is bekerülünk az egyik házba. Egy asszony és há­rom gyerek fogad bennünket. Föld­hözragadt szegények, de amijük: van, azt szívesen osztiák meg ve­lünk. Mikor a gyermekeknek né­hány szem cukrot adunk, barátkoz­ni kezdenek. A külső szoba a mienk A gerendát a kezemmel elérem, az ablak pedig akkora, mint egy uj- ságlap. Az éghajlat hatása ez. A fehérre meszelt falakon fenyőágak néhány fakó fénykép, az elmarad­hatatlan ikon. Kezdtem a kevés holmim szétcsomagolní, közben va­lami hazai melódiát fütyölgettem. Csodálkozva vettem észre, hogy a háziak ájtatosan vetik ilyenkor a keresztet. Kiderült, hogy ukrán ná- zakban nem szabad fütyülni, mert akkor megjelenik az ördög. Most már ezt is tudom. Zsuppct rakunk a földre s hama­rosan lehajtjuk fejünket a meg­érdemelt pihenőre. A honvédek egyrészének azonban csak most kezdődik a legkomo­lyabb szolgálat: a falu békéjére és a baj társak életére vigyázni. A fa­lut körbeveszik ezek a kis b z osí- tó egységek. A fél éjszakát kint töl­tik, s négy-öt órai alvás után kez­dődik újra a menet. Nagyon óva­tosnak kell itt lenni, mert sohasem tudja az ember, mikor és honnan ront előre a garázdálkodó orv­lövész. Saenzációs betekintés a szerves világ titkaiba A Kaiser—Wilhelm Társaság előtt Berlinben néhány tudományos szempontból rendkívül értékes kul- túrflimet mutattak be, melyek ne«** csak a német szinesfilm-technikat magas színvonaláról tanúskodnak, hanem úgyszólván szenzációsnak evezhető bepillantást engednek az állat- és növényvilág életébe. Akár a védőszinnek a léiért való küzde­lemben való szerepéről, akár a menyegzői ruhának az utódlások biztosítására szolgáló szerepéről is legyen szó, mindenekelőtt a színek tudják ugyanis a természet idetar­tozó titkairól a fátylat fellebbente- ni. A nagynevű német tudományos társaság előtt bemutatott színes kül­tériiknek — például a húsevő nö­vényekről, a halak és csigák fejlő­déséről, a csirkének a tojásban való kifejlődéséről stb. — szemlél­tetően igazolták, hogy a német szí­nes film ma már a természet leg­bonyolultabb színösszetételeit is pompás természethűséggel tudja visszaadni. Ezek a filmek ma már szinte nélkülözhetetlen kuta'ási és szemléltető dokumentumokká vál­tak. LÉCÍÓ esővietar'ály, permetezd kád, azőld- gyiijtó és taposó, valamint sok más «élokra kiváló eea 500 literes nagy* ságn fenyó és gőrölt bükkfából ké- s»ült elaéramiu minőségű ui fakádak, valamint príma boro< és pálinkás bor* dók mindenfele nagyságban kaphatók Lachovsxky Andrásnál Nyirrgyháia,Vay Ádám-a. 11,Telefon 29>08 A honvédelmi törvény gondoiko dlk a hdborns termelés «ikeréről A honvédelmi munkavezető törzsek működéséről Vtialan

Next

/
Oldalképek
Tartalom