Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-24 / 68. szám
tw oldal. (Trianon 24.) 1944 március 34. *ak orvosi szempontból értékes elemek, — válaszolt Weninger főorvos ;— ezeknek kiválogatása és gyógyászati megbírálása azonban kizárólag orvosi feladat El kell ítélnem azonban azt a divatot, — «mely válogatás nélkül gyakorla- toztat iskolás fiúktól aggastyánokig mindenkit. A jóga népszerűsítése azért hálátlan feladat, mert a laikus nem tudja megítélni, hogy mi való az ő egyénisége számára és viszont mi válhatík számára végzetessé. Saját jógakőnyvemnek is sz volt a főcélja, hogv egyrészt megismertessem a nagyközönséggel is a jóga igazi értékeit és érdekességeit, másrészt pedig az is volt a célom, hogy féket a kalmazzak a dileltiáas írások felelőtlen kilengéseivel szemben. — Sajnos, azt nem lehet meggátolni, hogy az álmoskönyvek szín- vonalánmozgó dilettáns jóga-írások ne fogyjanak nagyobb példányszám ban, mint a tudományos könyvek, de orvosi Ielkiismeretem szerint mulasztásnak érezném, ha nem venném védelmembe a komoly jógát annak gyermekmesébe illő elfajulásaival szemben. Történelmi tény, hogy az európai orvostudomány fejlettebb és haladottabb a keleti orvostudománynál. Ha mi a jógából még s merítünk, ez csupán tárgyilagos elfogulatlanság részünkről. Senkinek sincs joga azonban a jóga zavaros miszticizmusa alapján lekicsinyelni és ócsárolni a hazai tudományt, mert a tudományos fejlődésnek köszönhetjük azt a kultúrát, amit a keletiek megirigyelhetnek tőlünk. Orvos vagyok és. semmi sem idegen nekem, ami orvosi. Tehát szívesen tanulok Kelettől is, ha jót találok, de ismerem a mi értékeinket és ezért jogos büszkeség az, ha nem fogadjuk el kritikátlanul mindazt, amit álmodozó keleti bölcsek elébüuk tálalnak. Péchy-Horváth Rezső. Hadba meat a fiam ... Boros Mária hadbavonult bátyjához családja nevében megható verset írt. Ebben a versben, amely élénk bizonyítéka az itthonmara- dottak hűségének, szeretetének, az édesanyát szólaltatja meg a versíró Boros Mária. Hosszabb verséből a következő sorokat közöljük: Kedves fiam, édes fiam, Pista Hej, de sokat gondolunk Terád. ■ . Valahányszor hazajövünk erste, tires a mi kicsinyke szobánk .. • Imádkozunk: segítsen az írtén, Hogy még egyszer itthon lehess vélünk: Kedves Ham, édes fiam, Pista, Ez most a mi legszebb reménységünk. A mély érzés, amely mint a tavaszi nap fénye, betölti a kis magyar Otthonokat, így szökken ma dal virágba ezer és ez-r olyan családban is, ahol talán soha nem zendültek a szavak rímes sorokba. A háború poétává tvatja az erősszí vű embereket. Jaroljafbiztosítás iránti hangalat ?£a felvilágosító propaganda nyomán Speciális rádiótechnikai munk- kákat vállal Hook Kálmán rádiólaboratCuiumn, Bethlen n ca te TVsfow 'Jd—77. A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a Pénzintézeti Központ legutóbbi kimutatásából kiderül, hogy a magyar hi- _ telszervezet a múlt év őszén átlép- i te a négymilliárd pengős betétállományt, amelyben együtt szerepel a takarékbetét a folyószámlabetétek- kel és postatakarékpénzárnál kezelt betétekkel. Ez olyan hatalmas összeg, amihez hasonló Trianon ó a a magyar gazdaságtörténelemben még megközelítőleg s’em fordult elő. A huszas évék végén az akkori nagy látszatfellendülés idején ugyanezen az alapon számított betétállományunk nem érte el egészen a 2.1 miliárdot, tehát a mostani állománynak kb. csak a fele volt. A gazdasági világválság a hitelszervezet betétállományát erősen megtámadta s 1934. végéig azt kereken félmilliárd pengővel apasztotta. Innen kezdve fokozatos javulás kezdődött. Általában a tapasztalatok e kérdéssel kapcsolatban azt mutatják, hogy a betét- állomány alakulása elválaszthatatlanul összeferrott mezőgazdaségi lakosságunk sorsával. A világválságot az ipar és a város korántsem szenvedte meg oly nagy mértékben, mint a falvak. Érdekes, hegy a legutóbbi öt év alatt a hazad betétállomány mintegy 2.3 milliárd pengővel növekedett. 1938. év vegén a vidék 430 millió pengőnyi betétállományával szemben a fővárosi intézetek vidéki hálózata, kivéve a vidékhez számító vidéki fiókjaikat, 1.1 milliárd pcngőnvi batétei. kezelt. Azóta a múlt év szeptemberéig a fővárosi betétállomány megkétszereződött, a vidéké ellenben két és félszeresére emelkedett. így történt, hogy 1943. őszén a vidéki betétállomány egy- milliárd és 60 millió pengőre, a budapesti pedig kereken két és félmilliárd pengőre rúgott. A betétállomány emelkedésében az ország területi gyarapodásának nem volt túlnagy része. Ebből következik, hegy v megtakarított tőkék növekedése nem annyira a hazatérő intézetek betétállományának tulajdonítható, hanem annak az értéktermelő munkának, amely a hazatérés után a természetes határain belül növekvő ország gazdasági életének minden részében nagy lendülettel indult meg. wmmmmmmmKBsmmmmmmm, Éljünk, de hagyjunk indát in élni Pár évvel ezelőtt vásároltam egy kis gépet 35 pengőért, amelynek most m?glazult egy rudacskája. Elvittem tehát a gépet egy szakemberhez, aki azt megjavította és kért érte 20 pengőt. Az illető maga beismerte, hogy anyagot nem kellett hozzá adni és hogy csupán; 2 órai munkába került reidbe hozása. Én az eseten elgondolkoztam és valahogy nem találom helyénvalónak, hogy egy iparos óránként 10 pengőt számíthasson fel csupán munkadíjba, mert az azt jelenti, hogy naponta 100 pengőt keres, csupán a két keze m-un-» kájával. Nagyon jól tudom, hogy ma nehézségekbe ütközik egy szegnek, egy drótocskának, egy keréknek, vagy egy fémlapnak a beszerzése, de hangoztatom azt is, hogy az ismertetett esetben nem vol szükség idegen anyagnak a fel- használására. Nagyon értékelem a szakemberek kézügyességét és azt szeretném, hogy minden iparos valóban megkapná fáradságos munkájának az ellenértékét. Nem felejtkezem el azonban arról sem, hogy neves festők nem keresnek naponta 100 pengőket, országos hírű íróink halnak meg anélkül, hogy vagvont tudnának gyűjteni, színészeink is jeleskednek anélkül, hogy öríg- séggel járó szegénységtől ne kellene tartamok. Mind a három csoport embereinek kell bizonyos testi ügyességről tanúságot ten- niök, s;t azon felül szellemileg is foglalkoztatva vannak, mert anélkül nem tudnak maradandót alkotni. A fixesekről pedig nem is beszélek, akik között már magas állásúnak számít az, aki naponta 10—15 pengőt kap. A frontot megjárt katonáktól hallottam, hogy a magyar nemzet most az Isten tenyerében van. Ezek az egyszerű emberek ösztönösen sejtették meg azt, amit a politikusok sorsközösségnek hívnak. A megpróbáltatásokon átment te-stvéreink tapasztaladból tudják, hogy mindannyian egymásra vagyunk utalva és könnyen kiesik abból a bizonyos tenyérből az, aki az átlagmagyarnál többet kíván keresni, feltűnőbben ruházkadik és a megengedettnél jobban szolgálja a gyomrát. Kérő szóval fordulok tehát mindenkihez, aki nem vette eddig figyelembe az idők komolyságát, legyenek figyelemmel embertársaik lelki és anyagi helyzetére, mert nem tudhatják, mikor lehetnek ráutalva azoknak a jóakaratára. Kerüljük a feltünősé- get, mert a vihar sem az egymáshoz simuló fűszálakat szokta letépni, hanem azokat a fákat töri ketté, amelyek a környezetükből kiemelkedve támpontot adnak a szél pusztításának. A vastag ceruzával dolgozó iparos nevét nem árulom el, és az esetet is figyelmeztetésül csak azért írtam meg. mert a társadalomnak minden osztályában lehetnek olyanok, akik egyéni életet kívánnak élni és annak megfelelőleg hirtelen boldogulni, holott ma az egész nemzetet egy géphez lehet hasonlítani, amelynek minden csavarjának, minden rúgójának pontosan kell elvégezni a rá váró munkát, mert irhásképpen a szerkezet megáll, akárcsak az én gépem, amikor használhatatlanná vált, pedig csak egy rudacskája lazult meg. Siposs Árpái. *n! UttMHA I- 7é4f-—1944 Hirdciaény A Főldmivelésügyi Minister tJc jreadeletere felhívó» az érdekelt gazdák figyelmét arra, hogy aatiy nyiben gazdasági e«elédeik (<ae gődaénye* iparosaik) után a »eg ál apu ott évi 9 pengő ha les at biztosítási hozzájárulási díjat április hó 1 sápjáig meg aem fizetik, haleset esetén az Országos Meaőgaz- d-séfii Biztosilé Intézettől kártal* aítas nem követelhető és a gazda az e Mulasztásából eredő kárért a sérült gazdasági eselédLek (sie- gődményes iparosnak) illetőleg hálált okozó baleset esetéi jogutó dalnak kártérítési felelősségiéi tartozik akker is, ha őt a baleset megtörtéit ében vétkesség aem terheli Felhívom a gazdák figyelmét arra, hogy a Főldmivelésügyi kormányzat readelete értelmében az idény maaká'ok (sommások, nyári gazdasági cselédek), ha a lka máz tatásakkal gazdasági cseléd! jogviszony létesült az OMBI-nél baleset esetére a gazdasági cselédek medjára szintén biztositandók ée evégből azok ugyancsak összeírásba veendők. Ékhez képest kétele- les a gazda az ilyen idén' munkásokat (son másokat, nyári gazdasági cselédeket) a/ok r zolgálaté- ask tényleges megkezdésétől számított 15 nap alatt szerződésük bemutatása mellett a városi adóhivatalnál szóval, v*gy irasbar bejelenteni és utánuk a baleset biztosítási hozzájárulási dijat aea- bályszerüen azonnal megfizetni E hozzájárulási díj évi 5 pengő A gazdát ez esetben is mulasztás ecetén a teljes kártérítési köteteit ség terheli. Figyelmeztetem végit a gazda kát arra, hogy az április hó 1*1 gardasági cseléd vél* ozásokat a városi adóhivatalnál 15 napon belül feltétlenül jelentsék be, és ha h a szolgálati előd ntáa az évi S pengő balesetbiztosítási hozzájárulási dijat még nem fizették m<& vagy ha az uj gazdasági cselédnek ebben az évben szolgálati elődje még aem volt, a baleset biztoskád hozzájárulási dijat még: nem fizették meg, vagy ha az aj; gazdasági cselédnek ebben aa évben szolgálati elődje még aen^ volt, a baleset biztosítási hozzáiá rulási dijat a bejelentéssel egyide jüleg éppen így fizessék meg,, mint ha egyéb, (évközben!) cseléd változásról volna szó. Nyíregyháza, 1943. március IS MirlrsgyUry Pál a pelgárm»*t«r. Kuhaja i legeit, elszihadt, j; moly vagy egér rágta vigye í Robaklfnikára MÜSTOPFOLÁJi. BUJTOS-U. 53. Kntfnrást, vízvezetéket és lakatosmnnkát taegbiztatóm jjntányoMic készít ¥*r Adta i. 37, Hilft» 22-97. sL Radoszta Réla
